fizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fény
- Kroó Norbert
- Fodor Zoltán
- keletkezés
- biológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderült, mi történik a leadott kilókkal
Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogy hova lesznek azok a kilók, amelyektõl sikerül megszabadulnod a fogyás során. Most kiderült!
Szabad szemmel is látható atomot fényképeztek
Szabad szemmel is látható stroncium atomról készített felvételt egy fotós, a kép a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsának 2018-as fotópályázatát is megnyerte.
- címkék:
- fizika
- atom
- stroncium
- Év Fotója
- Címkefelhõ »
Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, aztán jött a döbbenet
Hihetetlennek tûnõ videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védõfelszerelés nélkül belecsap a tûzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?
- címkék:
- fizika
- mutatvány
- veszélyes
- Címkefelhõ »
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegû fekete lyukak olvadtak össze.
Csúcskonferencia lesz Budapesten
Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erõkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.
- címkék:
- Budapest
- energia
- konferencia
- fizika
- MTA
- Címkefelhõ »
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése
Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörõ munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.
Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden
Az anyagok felületén zajló atomi szintû folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfõn kezdõdõ 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science - ECOSS) - közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke.
- címkék:
- fizika
- felület
- felülettudomány
- Címkefelhõ »
Szupererõs mágnest fejlesztették ki amerikai kutatók
A világ legerõsebb, 41,4 tesla erejû mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.
- címkék:
- fizika
- mágnes
- tesla (mágnes)
- Címkefelhõ »
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika
A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhetõ. Érdekes dolgot figyelhetünk meg fõzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettõbe sohasem, ellentétben a fa- vagy mûanyag pálcával.
Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerõsebb röntgenlézer
Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érõ összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerõsebb röntgenlézere.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridõ fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az elsõ két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedõbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplõje. Sok mindent köszönhetünk neki, így például õ alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de õ konstruálta az elsõ tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több idõnk legyen
Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis idõt, a rossz hír pedig az, hogy az elõzõ évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- fizika
- tudomány
- Címkefelhõ »
Három tudós kapta a fizikai Nobel-díjat
Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésû tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- anyag
- Címkefelhõ »
Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg
A steril neutrínó nevû feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken mûködõ jeges részecskeelemzõvel kétévnyi mennyiségnek megfelelõ adatot elemeztek.
Eltûnt az évszázad felfedezésére utaló jel
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegû új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”.
Kísérletekkel népszerûsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek
A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Így kell megakadályozni a dobozos italok kispriccelését nyitáskor
Biztos sok embert spriccelt már le az ital a szénsavas dobozos üdítõ vagy sör kinyitásakor. Sokan a doboz ütögetésével próbálják ezt megakadályozni. Most tudományosan is beigazolódott: leghatékonyabb a spriccelés ellen a doboz tetejének ütögetése kinyitás elõtt.
- címkék:
- fizika
- ital
- üdítõ
- nyitás
- spriccelés
- Címkefelhõ »
Eddig ismeretlen erõt találtak magyar fizikusok
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erõt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- felfedezés
- MTA
- Nature
- Címkefelhõ »
Legyen Ön is atomfizikus!
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségû adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetõvel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.
A világ legnagyobb esõmérõje lehet a nagy hadronütköztetõ
A világ legnagyobb esõmérõjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetõjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyûrû hosszában bekövetkezõ apró változásokat vizsgálják.
- címkék:
- nagy hadronütköztetõ
- LHC
- fizika
- esõ
- CERN
- Címkefelhõ »
Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit
A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerõsítik, elképzelhetõ, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket.
Az olvadt réz sem pusztítja el a hamburgert, állítja egy videó
Az emberi tudatlanságot nagyon könnyû kihasználni, különösen, ha még különbözõ elõítéletek is terjednek az adott témakörrel kapcsolatban. Ilyen jelenséget használ ki az a videó, amelyben látszólag épen marad az olvadt rézzel leöntött hamburger.
- címkék:
- réz
- fizika
- videó
- hamburger
- Címkefelhõ »
Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait
Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.
Ilyen a gravitációs hullámok hangja
Kétségkívül az év, sõt, könnyen lehet, hogy az évtized felfedezését jelentették be csütörtökön: beigazolódott Einstein elmélete, kutatók összeolvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámokat találtak. Most azt is hallhatjuk, milyen hanghatásokkal jár egy ilyen ütközés a világûrben.
Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok
A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idõ szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.
Fenekestül felforgatná a magfizikát egy ausztrál kutató
Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport tabudöntésre készül – olyat készülnek tenni a világegyetem kicsiny építõkockájának számító protonnal, ami alapvetõen átírná a magfizikáról szóló könyveket.
- címkék:
- magfizika
- fizika
- kísérlet
- atom
- Címkefelhõ »
Gyorsabb a mozgólépcsõ, ha mindenki áll rajta
Több embert képes szállítani a mozgólépcsõ, ha mindenki oda áll rajta, ahová akar – de mi lesz így az egyik legszentebb angol hagyománnyal?
- címkék:
- közlekedés
- fizika
- mozgólépcsõ
- Címkefelhõ »
Ezért nem fagynak meg az amerikaifocisták a dermesztõ idõben
Az amerikaifutball-bajnokság e hétvégi rájátszásában dermesztõ hideg uralkodott a játéktéren. A mûszerekkel mért hõmérséklet mínusz 6 Farenheit (azaz -21 Celsius-fok) volt, de a relatív hõérzet – a szélfúvás miatt – elérte a mínusz 25 fokot, amellyel minden idõk harmadik leghidegebb idõben játszott amerikaifutball-meccsei közé került. Még a nézésébe is beleborzong az ember, amikor látja, hogy a játékosok egy része rövid ujjú pólóban játszik még ilyen idõben is. Jogos a kérdés, mi védi meg ezeket a sportembereket a hideg okozta súlyosabb sérülésektõl.
Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók
A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsõként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttmûködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.
Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg elõször a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.
Keményebb anyagot találtak, mint a gyémánt
Szobahõmérsékleten lehet gyémántot gyártani a most felfedezett új szénallotroppal, a Q-szénnel – késõbb akár teljesen kiválthatja a gyémántbányászatot ez a különleges anyag.
- címkék:
- gyémánt
- szén
- fizika
- Q-szén
- Címkefelhõ »
Hány menekültet kell vízbe dobni, hogy ne süllyedjen el a csónak?
Ízléstelen példát adott fel a diákjainak egy bialystoki fizikatanár, aki azzal védekezett, hogy csak fel akarta kelteni a gyerekek érdeklõdését.
- címkék:
- fizika
- menekültválság
- Címkefelhõ »
Tovább bonyolódik a fizika legnagyobb rejtélye
Elsõ alkalommal sikerült megmérnie az antianyag-részecskéket összetartó erõt amerikai kutatóknak.
- címkék:
- antianyag
- fizika
- rejtély
- Címkefelhõ »
Tankönyv helyett mobilról tanulja a fizikát a gyerek
A magyar Geomatech már eddig is értékes matektananyagokat kínált azoknak, akiket egy átlag matekóra untatna. Ettõl a tanévtõl természettudományokat is lehet okostelefonról tanulni.
Meghökkentõen repül a gátról ledobott kosárlabda
Elgondolkodott már azon, mi történik egy kosárlabdával, ha elejti egy 126,5 méter magas duzzasztógát tetején? A válasz elég nyilvánvaló: leesik. Igen ám, de mi történik akkor, ha kicsit megpörgetjük, mielõtt ledobnánk? Természetesen ekkor is leesik, de egészen másképp, mint az elsõ esetben. Ennek magyarázata egy egyszerû fizikai törvény.
- címkék:
- fizika
- Magnus-effektus
- nyesés
- Címkefelhõ »
Titokzatos fényjelenség tûnt fel az égbolton
A rejtélyes fénytünemény néhány szekundum alatt megváltoztatta az alakját és fényerejét.
Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetõvé.
A szellemidézés tulajdonképpen fizika
Az újra virágkorát élõ "Charlie Charlie" szellemidézõs játék világszerte a frászt hozza az emberekre – pedig igazán egyszerû, földhözragadt magyarázata van.
Ilyen az üvegdobozba zárt villám
Nagyon látványos, ahogy egy vastag akrilüveg-dobozban „villámlás” születik – a jelenséget Lichtenberg-féle alakzatként ismerjük.
Seregélyek tánca Utrecht mellett
Seregélycsapat gyönyörû légibalettjét filmezték le a hollandiai Utrecht mellett. A lenyûgözõ videó után azt is megtudhatjuk, mi közük a dûlõk rémeinek a fizikai halmazállapotokhoz.
- címkék:
- fizika
- seregély
- Címkefelhõ »
Miért kavarog titokzatos fehér felhõ a kávé vagy a tea felszínén?
A kutatókat sem mindig csak a világegyetem legnagyobb rejtélyei foglalkoztatják. Néhány japán fizikus arra volt kíváncsi, miért kavarog hártyaszerû fehér köd a forró kávé vagy tea felszínén. Kiderült, hogy a parányi vízcseppek különös táncáról van szó.
- címkék:
- kávé
- fizika
- vízcsepp
- Címkefelhõ »
Ezért érezhetjük az esõ illatát
A csendes esõ után keletkezõ kellemes illatért azok a talajban található illatanyagok lehetnek a felelõsek, amelyek a zápor hatására a levegõbe kerülnek – derült ki a Massachusettsi Mûszaki Egyetem tanulmányából.
- címkék:
- fizika
- esõ
- buborék
- Címkefelhõ »
Zene sosem volt még ennél láthatóbb
Kevés zenész rajong érte, ha megszórják homokkal a hangszerét, leperzseli a szintetizátor a szemöldökét vagy elektromos kisülések cikáznak a dobszerkóján. Nigel Stanford legújabb klipjében azonban mindent bevetett, ami csak fizikailag lehetséges, hogy láthatóvá tegye a hangokat. Következzen a klip, majd az érdeklõdõk számára némi tudomány.
- címkék:
- zene
- fizika
- hanghullámok
- Tesla tekercs
- Címkefelhõ »
Megsértõdött a LED feltalálója a Nobel-díj miatt
Nick Holonyak nem sajnálja az elismerést a Nobel-díjjal elismert három japán tudóstól. Azt azonban nem érti, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia miért csak a kék LED felfedezését jutalmazta, és miért mellõzte a legelsõ LED-et megalkotó csapatot.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- LED
- feltaláló
- Címkefelhõ »
Nobel-díj a kék LED-ért
Az idén nem elvont alapkutatás, hanem a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. Nakamura Sudzsi, Amano Hirosi és Akaszaki Iszamu japán fizikusok részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A LED-technológia nemcsak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentõs: a kék LED-ek fényesek és keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- LED
- Címkefelhõ »
Nobel-díjat ért a kék LED
Sokunk zsebében világít az idei fizikai Nobel-díjas találmány. Három japán kutató, Nakamura Shuji, Amano Hiroshi és Akasaki Isamu nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat a "hatékony kék fénykibocsájtó diódák feltalálásáért, amely lehetõvé tette a fényes, fehér fényforrások létrehozását" - jelentették be Stockholmban.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- Címkefelhõ »
Teljesen új szemszögbõl magyarázzák a rákot
Egy új elmélet szerint a ráksejtek olyanok, mint a biztonsági üzemmódba kapcsolt ûrszondák. Ez két támadási felületet is kínál ellenük.
- címkék:
- fizika
- tumorsejt
- ráksejt
- Címkefelhõ »
Mit tegyünk, ha zuhan a lift?
Ugorjak fel? Feküdjek le? A liftek gyilkos fegyvere valójában az ajtó és a vakmerõ utas, nem pedig a mélység.
- címkék:
- fizika
- lift
- zuhanás
- tegyük fel
- Címkefelhõ »
Megvan a gitárszólók képlete
Precíz matematikával írja le a húrtépés tudományát David Robert Grimes angol rákkutató Húrelmélet címû tanulmányában. A mûkedvelõ gitáros szögeket vert saját Gibson gitárjába, hogy lemérhesse a gitárhúrok hajlításakor fellépõ erõket.
- címkék:
- gitár
- fizika
- matematika
- rezgés
- hangszer
- Címkefelhõ »
Magyar egyetemista is nyert az európai fizikaversenyen
Bíró Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves fizikushallgatója is tagja annak a sikercsapatnak, amelyik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet diákvetélkedõjén a Legjobb Projekt címet elnyerte.
- címkék:
- kutatás
- játék
- fizika
- verseny
- Címkefelhõ »
Újra megmozdult a föld a Bükkben
A tegnapi 3,2-es erõsségû rengés utórengése következett be ma hajnalban a Bükk-hegységben.
Több mint konzerv - így védi meg a világot Amerika kapitány pajzsa
A képregény-fanatikusok kívülrõl kenik, de talán a szuperhõsfilm-rajongóknak sem kell bemutatni azokat a misztikus fegyvereket, tárgyakat, melyekhez legendák fûzõdnek.
Mérési világrekord az elektron tömegérõl magyar közremûködéssel
A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerû elemi részecske tömegét?
Tipp a péntek esti bulikra: a sörhab is tud ütni
A sör kihabzásának elsõ mennyiségi elemzése után már meg tudják magyarázni, hogy az ütést követõ másodpercekben miért rendkívüli intenzitással távozik a szén-dioxid.
- címkék:
- sör
- fizika
- habzás
- Címkefelhõ »
Programozók is lehetnek az isteneink
A Mátrix címû filmben Neo, a fõhõs két valóság között választhat. A fizikusok most hasonló választást ajánlanak fel nekünk. A kozmikus sugárzás tanulmányozásával kideríthetõ, hogy virtuális Mátrixban élünk-e. Ha igen, akkor a fizika eddig megismert törvényei nem segítenek annak a metauniverzumnak a megismerésében, amelyben szimulálóink élnek. Programozóink számunkra istenek, korlátlan hatalommal az általunk tapasztalt valóság felett.
- címkék:
- fizika
- Univerzum
- Mátrix
- szimuláció
- Címkefelhõ »
A világ leggyorsabban forgó tárgya
Percenként 600 millió fordulatot tesz a mikroszkopikus méretû gömb, amelyet brit kutatók alkottak meg kísérleti célból.
- címkék:
- fizika
- lézer
- forgás
- Címkefelhõ »
A rettegés foka: gömbvillám a szobában
Hiedelmek tucatjai kötõdnek a gömbvillámhoz - nem érdemtelenül, hiszen az egyik legtitokzatosabb természeti jelenségrõl van szó.
A rák új nézõpontból: a daganatok fizikája
A rákbetegség kialakulása során a szövet fizikai jellemzõi is megváltoznak – hívják fel a figyelmet a daganatokkal foglalkozó fizikusok, akik az orvosokétól és biológusokétól eltérõ, újszerû nézõpontból közelítenek a betegséghez.
- címkék:
- rákbetegség
- fizika
- daganatok
- Címkefelhõ »
A Pókember fonala megállítaná a metrót
Fizikushallgatók kiszámították a Pókember hálójának szilárdságát és rugalmasságát, és megállapították, hogy a film egyik jelenete reális.
Ezt látta volna Han Solo a hiperûrugrásnál
A Csillagok háborúja egyik ikonikus jelenete, amikor Han Solo fénysebességre kapcsol, és megnyúlik a csillagmezõ. Fizikusok szerint a valóságban ez teljesen máshogy nézne ki.
Meghízott a kilogramm
Bár csak kevesebb mint 100 mikrogrammal, de mégis megnõtt a kilogramm Franciaországban õrzött etalonjának tömege. A probléma lényege: ez az egyetlen alapvetõ mértékegység, amelyet még mindig egyetlen konkrét tárgyhoz viszonyítunk. Mi lesz velünk, ha pontatlanná válik a kilónk?
- címkék:
- szabvány
- fizika
- tömeg
- kilogramm
- mértékegység
- Címkefelhõ »
Így lehet összecsukni az önfelállító sátrat
Egy matematikus kiszámolta, hogy lehet a legkönnyebben összehajtogatni az önfelállító sátrakat. Alain Jonas szerint el kell kerülni a legkisebb ellenállás irányába haladás csapdáját.
Látványos kísérlet 1500 pingponglabdával
Némi palackba zárt folyékony nitrogén és egy kis víz segítségével úgy spriccelnek szét a pingponglabdák, mint a szökõkút vize.
Sétáltak a Húsvét-sziget szobrai
Nem rönkökön görgetve, hanem álló helyzetben, döcögtetve kerülhettek a helyükre a Húsvét-sziget titokzatos szobrai. Egy amerikai antropológus bebizonyította, hogy a szobrokkal sétálni is lehet.
Zöld jelzés a szegedi lézerkutató központnak
A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta az uniós nagyprojektként, három országban megvalósuló lézer kutatóközpont szegedi beruházásának beillesztését az Új Széchenyi Tervbe - jelentette be Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója hétfõn sajtótájékoztatón Budapesten.
- címkék:
- Szeged
- lézerfizika
- fizika
- Címkefelhõ »
Magasabbról is ugorhatott volna Baumgartner
Felix Baumgartner vasárnap 39 kilométer magasból vetette le magát egy héliumballonra erõsített kapszulából. A felszíntõl távolodva a gravitáció csökken, de még egy 350 kilométer magasan lévõ ûrliftrõl is bõven le lehet zuhanni a földre. Hol van az a magasság, ahonnan az ember esés helyett elsodródna?
5 megoldatlan fizikai rejtély, amire nincs magyarázat
A Földön és a világegyetemben számtalan rejtély létezik, amelyre még a tudósok sem tudják a megfejtést. Íme a kérdések, amelyre még nincs tudományos magyarázat!
Elviszi-e a Nobelt lendületbõl a Higgs-bozon?
A most 83 esztendõs Peter Higgs fizikust sokáig csak azért hívták elõadni, hogy kinevessék az elméletét egy rejtélyes részecskérõl. A Higgs-bozon keresése azonban idõvel a fizika egyik legfontosabb területe lett, és az idei felfedezésért akár azonnal Nobel járhat.
Fizikusokat tett milliomossá az orosz milliárdos
A legnagyobb meglepetés az Univerzum születésével foglalkozó Alan Guth fizikust érte, akinek számláján eddig kétszáz dollár volt, most pedig hirtelen hárommillió-kétszáz dollár van rajta.
Szupergéppel kutatják a finom fagyi titkát
A jegesedõ fagylalt és a csomosódó joghurt problémáját próbálják megoldani az Edinburgh-i Egyetem fizikusai. A kutatókon túl ezernyolcszáz processzormagra is szükség van, hogy a jövõ fagylaltja finomabb legyen.
- címkék:
- fizika
- jégkrém
- fagyi
- Cray
- Címkefelhõ »
Tudna-e repülni a Bosszúállók anyahajója?
A Bosszúállók címû filmben egy robosztus szerkezet szerepel, egy levegõben szállni és vízben úszni is képes kétéltû repülõgép-anyahajó. Ez a S.H.I.E.L.D. titkosszolgálat Helicarrier nevû légibázisa, mely a képregényekben is elõfordul. Vajon a valóságban is képes volna repülni egy ilyen behemót szerkezet?
Megölné köpenye a valódi Batmant
A filmekben és a képregényben fekete köpenyében repked a háztetõkrõl, a valóságban viszont olyan erõvel csapódna a földbe a szuperhõs, hogy valószínûleg meghalna, de az biztos, hogy súlyosan megsebesülne - derül ki egy tudományos vizsgálatból.
- címkék:
- Batman
- repülés
- fizika
- sárkányrepülõ
- Címkefelhõ »
Nem ezt tanultuk fizikaórán
Mi történik, ha két pozitív elektromos töltésû fémgömböt egymás közelébe helyezünk? Taszítani fogják egymást. Vagy mégsem? Egy új eredmény szerint valami nem stimmel a középiskolából jól ismert elektrosztatikával.
Így úszik a víz az olajon
Ausztrál kutatók felfedezték: nem mindig igaz, hogy az olaj úszik a vízen. Videó.
Könyv lesz az Angry Birdsbõl
A NASA és a National Geographic magazin segítségével fogja fizikára tanítani a játékosokat az Angry Birds. A puha plüssállatok és a mobilos kiegészítõk után márciusban könyv lesz a madaras játékból.
Új eredmény a hópelyhek professzorától
Nincs két egyforma hópehely - ezt sokan hallhatták már. A mai napig nyitott kérdés azonban, hogy pontosan milyen folyamat hozza létre a hókristályok e változatos, szemet gyönyörködtetõ formáit. A Caltech "hópehely-professzorként" számon tartott fizikusának új eredménye fényt deríthet a jelenségre.
Elõször tüntették el az idõt a fizikusok
Idõkiesést hoztak létre amerikai kutatók: igen rövid idõre, a másodperc billiomod részére, de sikerült eltüntetniük egy eseményt az általuk feltalált idõálcával.
- címkék:
- fizika
- idõ
- kísérlet
- Cornell Egyetem
- Címkefelhõ »
Megfejthetetlenek a nõk a 70 éves Stephen Hawking szerint
Stephen Hawking - sokak szerint a legnagyobb élõ fizikus - 21 éves volt, amikor bénulásos betegségét megállapították, és mindössze néhány évet jósoltak neki. Hawking ebben hónapban tölti be 70. évét, és exkluzív interjút adott a New Scientistnek.
- címkék:
- Stephen Hawking
- interjú
- fizika
- Címkefelhõ »
Így esik le egy kalapács és egy madártoll a Hold felszínén
Melyik ér elõbb talajt, a leejtett kalapács vagy egy madártoll? A kísérlet más eredményt ad a Hold, mint a Föld felszínén.
Szobrot állítottak Simonyi Károly fizikus emlékére
Simonyi Károly fizikus halálának tízedik évfordulójára emlékezve szobrot állítottak és egy idõszakos kiállítást szerveztek a legendás professzor egykori tanítványai a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).
Új megoldást találtak a kávé- és a vörösborpacák ellen
A kávé- és a vörösborpacák száradási mintája jellegzetes: a folt felszáradása után élesen kirajzolódik a paca határvonala. A jelenség oka a kapilláris áramlás, amely miatt a folyadék elpárolgott része a belsejébõl pótlódik. Hogy felületaktív anyag hozzáadásával vagy elektromos váltóáramnak a cseppen való átvezetésével a hatás gyengíthetõ, az eddig is ismert volt. Újdonság, hogy a folyadékban lebegõ részecskék alakja is erõsen hat a visszamaradó folt színeloszlására. Az elnyúlt részecskék ugyanis gömb alakú társaikkal ellentétben hajlamosak a folyadék felszínén maradni, és ott halmazokat képezni.
Újabb bizonyíték, hogy az autizmusnak vannak evolúciós elõnyei
Az autizmus spektrumzavar gyakoribb az olyan régiókban, ahol sok informatikával foglalkozó vállalat, intézmény található - derült ki a nagy-britanniai Cambridge-i Egyetem vizsgálatából. A kutatás eredménye jelentõsen megtámogatta az autizmus úgynevezett hiperrendszerezés-elméletét.
Kvantumtornádók: szuperfolyadékot kevertek meg lézerkanállal
A Washington Egyetem fizikusai megalkottak egy elméleti modellt, és egy nagy teljesítményû szuperszámítógéppel kiszámolták a szuperfolyékony anyagok valós idejû viselkedését.
Magába fordult kutató örökségébõl került elõ sugárzó anyag Budán
Szenvedélyesen gyûjtötte a haditechnikai eszközöket, és még egy egyetemi tanszék padlását is megtöltötte kacatjaival az az elhunyt fizikus mérnök, akinek a lakásában a hétvégén rádioaktív tárgyakra bukkantak az örökség között kutakodó rokonok. A férfit zárkózott, örök agglegénynek ismerték, aki egyik szomszédja szerint idõnként "politikai átkozódásokat" is szórt.
Tartós megoldás készült a párásodó szemüvegek ellen
Az eddigeknél jóval stabilabb páramentes bevonatot fejlesztettek ki a kanadai kutatók. Ez az állandó réteg egyszer és mindenkorra képes megszüntetni a szemüvegek, szélvédõk, kamera objektívek és más átlátszó üveg vagy mûanyag felületek párásodását.
- címkék:
- fizika
- szemüveg
- pára
- polivinil-alkohol
- Címkefelhõ »
Repülõk hozzák létre a különleges sárkányfarok felhõket
A különös küllemû égi lyukakhoz gyakran misztikus magyarázatokat fûznek. A lyukfelhõk keletkezésének hátterében azonban egészen egyszerû fizikai okok állnak.
Miért nem lehet vízautót építeni?
Elszánt feltalálók próbálnak ellentmondani a természeti törvényeknek, és olyan hidrogénmeghajtású autókat terveznek, melyekben a hidrogén a víz bontásából származik. Elképzeléseik szerint így csak vízzel kellene táplálni a motort, ami a jelenlegi benzinárak mellett nagyon jól hangzik. A valóságban azonban ez nem kivitelezhetõ.
A tökéletes lézerblokkoló: megépült a világ elsõ antilézere
Több mint ötven évvel a lézer feltalálása után a Yale Egyetem tudósai megépítették az elsõ antilézer készüléket, amelyben az egymással találkozó fénysugarak szinte tökéletesen kioltják egymást. A felfedezés számos új technológia alkalmazása elõtt nyithatja meg az utat, az optikai számítógépektõl a radiológiáig.
- címkék:
- fizika
- lézer
- antilézer
- Címkefelhõ »
Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcsõ miatt
A Mátra alatti kõzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelõ hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyõznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerûbb tudományos berendezése.
A Mátra bejutott az elõdöntõbe az óriásmûszerért zajló versenyben
Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti mûszer, amely az Einstein által elõrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.
Ilyen kétezer pingponglabda és harminc tanár súlytalanságban - videó
Egy módosított Boeing 727-es repülõgép, 30 tanár, 2000 pingponglabda és zéró gravitáció: ez a recept egy látványos, fergeteges hangulatú film elkészítéséhez.
Fénykép készült egyetlen atomról
Új módszert fejlesztettek ki gyorsan mozgó semleges atomok izolálására, befogására - és lefotózására.
Lassabban öregszik, aki a földszinten lakik - elkészült a világ legpontosabb órája
A világ legpontosabb órájával - amely 3,7 milliárd év alatt siet vagy késik egy másodpercet - egy szobában is sikerült kimutatni, hogy a magasabban lévõ órák gyorsabban járnak. Ez többek között azt jelenti, hogy immár kimutathatóan gyorsabban öregszik az, aki pár lépcsõfokkal feljebb lép: egy emberöltõ alatt a másodperc 25 milliárdod részével.
Végre kiderült, hogyan kell kitöltenünk a pezsgõt tudományosan
Hogyan töltsük ki a pezsgõt tudományosan? Természetesen koncentrációméréssel és infravörös termográfiával. Ha azt akarjuk, hogy a pezsgõ minél buborékosabb legyen, akkor a pezsgõspohár megtöltésének módja nem közömbös az élvezhetõség szempontjából. Fontos az is, hogy a felszolgált pezsgõ megdöntve és lehûtve tárolt palackból kerüljön a pohárba.
- címkék:
- népszerû tudomány
- fizika
- pezsgõ
- Címkefelhõ »
Tudományos filmrejtvény pihent agyúaknak: hogyan mûködik a vonalzóhajtású kocsi?
Meglepõ fizikai jelenségek szemléltetésére is jók a gyerekszobában fellelhetõ játékok. Az alábbi film tengellyel ellátott cérnaorsók, egy nagyobb kerék és egy vonalzó segítségével adja fel a leckét nem csak a kicsik számára: mi fog történni, ha a vonalzóval forgatjuk a kereket? A bábuk véleménye különbözõ.