evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Apró gyíkok éltek az óriás dinók árnyékában
A Montanában ásatásokat végzõ paleontológusok számos fosszília között bukkantak a váratlan leletre. Egy olyan új gyíkfaj õsmaradványát fedezték fel a dinoszauruszok uralkodásának késõi idõszakából, amelynek legközelebbi ma élõ rokonai messze Ázsiában kóborolnak.
- címkék:
- evolúció
- gyíkok
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért jobbkezes az emberek többsége
Az emberek nagyjából 90 százaléka jobbkezes. Ebben a tulajdonságban is különbözünk a legtöbb fõemlõstõl, ahol nem figyelhetõ meg ilyen oldalpreferencia a végtagoknál. Úgy vélik, hogy a kézpreferencia kialakulása jelentõs szerepet játszott az emberi evolúció folyamán. Úgy tûnik, egy új tanulmány most megvilágítja a jobbkezesség létrejöttének okát és idejét.
Mégse haszontalan szerv a féregnyúlvány
A féregnyúlványt sokan csak felesleges csökevénynek tekintik, ami váratlan gyulladásával csak megkeseríti az emberek életét. Egy új kutatás szerint azonban fontos szerepet tölt be a szervezetben, ezért nem tûnt el az evolúció folyamán.
Ez az agyi terület még felnõttkorban is fejlõdik
Azzal ellentétben, amit eddig gondoltak a tudósok, az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnõttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés.
- címkék:
- evolúció
- agy
- fejlõdés
- Címkefelhõ »
Twitteren háborog egy dinós cikk miatt egy kreacionista
A Noé bárkájának másolatát felépítõ Ken Ham, amerikai kreacionista csúsztatással vádolja a The Washigton Post folyóiratot, mert ott az jelent meg, hogy a kreacionisták szerint az özönvíz pusztította ki a dinoszauruszokat.
Hátfájdalom? Nem is gondolnád, mire vezethetõ vissza
Amerikai és brit kutatók 300 csontminta vizsgálata alapján jöttek rá arra, miért fordulnak olyan sokan orvoshoz csípõ-, illetve vállfájdalom miatt.
A váll és a csípõ fájdalma az evolúció hibája
A váll és a csípõ gyakori fájdalma "az evolúció hibája" az Oxfordi Egyetem tudósai szerint.
- címkék:
- váll
- evolúció
- fájdalom
- csípõ
- Címkefelhõ »
Gyors evolúcióval menekül a környezetszennyezés elõl egy halfaj
Íme a szennyezett vizekben élõ hal, amely néhány évtized alatt a legdurvább méreganyagokhoz is alkalmazkodott. Mi a titka, és vajon tanulhatunk-e belõle?
- címkék:
- hal
- evolúció
- állatok
- genetika
- Címkefelhõ »
Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét
Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.
Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat
A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlõ biológiai folyamatot, csodálatos lehetõség nyílik az emberiség elõtt.
Ezért nincs péniszcsontja az embernek
Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlõdött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos fõemlõsben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlõdött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.
Darwinnak nem sikerült, most megoldották az evolúciós rejtélyt
Evolúciós szempontból igen költséges a díszes külsõ az állatvilágban, és bár a szaporodásnál elõnyt jelent, az érvényesüléshez átlagos külsejû egyedekre is szükség van.
Igazi túlélõvé vált egy halfaj
Egy halfaj olyan gyorsan evolválódott, hogy képes túlélni a rendkívül szennyezett, mérgezõ anyagokkal terhelt vizekben is – írja az Independent.
- címkék:
- fogasponty
- evolúció
- genetika
- gének
- Címkefelhõ »
Különleges kövületeket rejt Skócia földje
A szárazföld elsõ négy lábon járó gerinceseinek megkövesedett maradványait fedezhették fel Skóciában.
A császármetszés hatással van az evolúcióra
A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van - állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya.
- címkék:
- evolúció
- ember
- császármetszés
- Címkefelhõ »
Keresse meg az állatokat a homályos képeken!
Meglátja az állatokat a következõ négy elmosódott képen? Egy új tanulmány szerint az egyiken lévõt könnyebb felfedezni, mint a többit. A kutatók szerint ennek evolúciós okai vannak.
- címkék:
- hal
- kígyó
- madár
- felismerés
- evolúció
- macska
- kísérlet
- Címkefelhõ »
Evolúciós maradványt hordunk a testünkön
Kevesen vannak, akik így születnek, de ez nem egy szimpla véletlen mûve.
- címkék:
- kopoltyú
- evolúció
- tudós
- fejlõdés
- Címkefelhõ »
Másodszor megyünk szembe az evolúcióval
A biotechnológia ma már olyan lehetõségeket ad a tudománynak, amelyet nemrég csak távoli jövõnek vagy a valóságtól elrugaszkodott, sci-fibe illõ történetnek gondoltunk. Klónozhatunk, õssejtet tenyészthetünk, megváltoztathatjuk valakinek a természetes fizikai tulajdonságait. Mit jelent mindez az átlagember számára? Mit jelent majd a gyerekeinknek, akik ebben a valóságban nõnek majd fel? Hol lesz a biotechnológia és a génmódosítás határa, és ki fogja azt meghúzni? Lantos Lili elõadásán jártunk a TEDxYouth Budapesten.
A féltékenység jó! De mire?
A féltékenység zöld szemû szörnye. Mindenki találkozott már vele így vagy úgy - de általában így is, meg úgy is. Hogy miért? Mert ez egy természetes jelenség, vagyis inkább érzés, esetleg élmény. Egy kicsit mindegyik. És mint ilyen, érdemesnek tartom egy kis boncolgatásra. Engem most fõleg a különbségek izgatnak, egészen pontosan a nõk és férfiak közti különbségek. Mert egyenjogúság ide, feminizmus oda, különbözünk. Nem is kicsit.
Ej, ráérünk arra még! - A halogatás pszichológiája
Ülsz az ötezer tételes feladatlistád elõtt, de ahelyett, hogy nekilátnál bármelyiknek, megnézel még két részt a kedvenc sorozatodból? "Majd holnap megcsinálom!" De másnap sem kerülget az ihlet, és csak tolod magad elõtt az elintéznivalókat. Majd szép lassan bekúszik a bõröd alá a szorongás, bûntudat, tehetetlenség. Ismerõs érzés, ugye?
Egy nagy kihalást túlélhettek a dinoszauruszok
A dinoszauruszok eddigi legkiterjedtebb törzsfáját állították össze brit és amerikai paleontológusok, akik kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az õslények 250 millió évvel ezelõtt, a feltételezettnél 20 millió évvel korábban kezdték el benépesíteni bolygónkat.
Bankszámlatöri, hogy ne kapjon egyest
Manapság mindenki kényelmesen fizethet a bankkártyájával, vagy intézheti a bankszámlájával kapcsolatos ügyeit netbankon keresztül, de már a mobilon is elérünk minden hasznos funkciót. Nem is volt olyan rég, hogy minden apró-cseprõ dologgal még a bankba kellett szaladni. Szinte minden magyarra jut egy bankszámla, az elterjedéséhez viszont nagy utat kellett bejárnia. Ez a fejlõdés a jövõben is folytatódni fog.
Miben gyökerezik az erõszakra való hajlam?
Az erõszakra való hajlam mélyen az emberi családfában gyökerezik, a társadalmon belüli erõszakra való hajlam azonban csökkent a kultúra és az ökológiai körülmények hatására - állapították meg spanyol kutatók.
- címkék:
- emberiség
- evolúció
- erõszak
- kutatás
- Címkefelhõ »
Agyunk vérszomjasságától lettünk okosabbak
Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói szerint nem annyira az agy mérete, mint inkább a jobb vérellátása miatt növekedett meg az ember intelligenciaszintje az evolúció folyamán.
- címkék:
- intelligencia
- koponya
- vérellátás
- evolúció
- agy
- vér
- Címkefelhõ »
Miért lomha a lajhár?
Nagy árat fizetett a lajhár azért, hogy viszonylag biztonságos élõhelyen élhet, és nem vetélkedik másokkal a táplálékért: korlátoznia kell az energiafelhasználását, ami több szempontból is befolyásolja szervezete mûködését.
- címkék:
- emlõsfaj
- evolúció
- lajhár
- biológia
- Címkefelhõ »
Miért van nõi orgazmus?
Egy emlõsökön végzett friss kutatás eredménye szerint a nõi orgazmus nem csupán egy kellemes „mellékhatása” a szexnek: ez az örömteli evolúciós mellékhatás nagy valószínûséggel az ovulációt segítette. Ám nem csupán biológiai szemszögbõl fontos része az életnek a hölgyek élvezete – errõl beszélgettünk Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.
Falánk baktériumok leplezték le az evolúciós újítások titkát
Hogyan jönnek létre az evolúció során azok az újítások, amelyek több mutáció együttes meglétét igénylik? Ez a kérdés Darwin óta komoly kihívást jelent az evolúcióbiológia számára. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai baktériumok anyagcseréjének evolúcióját vizsgálva nemrég új mechanizmust javasoltak.
- címkék:
- Darwin
- evolúció
- baktérium
- MTA
- Címkefelhõ »
Még közelebb LUCA-hoz és az élet eredetéhez
A kutatók régóta próbálnak választ találni arra, vajon milyen körülmények között kezdõdött az bolygón az élet. Most talán megint egy lépéssel közelebb kerültünk annak megértéséhez, milyen lehetett az élet korai formája.
- címkék:
- evolúció
- élet
- hévforrás
- Címkefelhõ »
Bélrendszerünk baktériumai több millió évesek
Bélrendszerünk egyes baktériumainak eredete mintegy 15 millió évre nyúlik vissza, még az emberré válás elõtti korra - derítették ki amerikai kutatók.
- címkék:
- evolúció
- bélbaktériumok
- Címkefelhõ »
Nyolcéves fiú felfedezése oldotta meg a teknõspáncél rejtélyét
Ha megkérdezik, mire szolgál a teknõsök páncélja, szinte mindenki rávágja, hogy védekezésre. A mai teknõsöknél ez valószínûleg helytálló, de egy új tanulmány szerint a páncél kialakulása eredetileg a föld alatti ásást könnyítette meg.
Kiderült, hol él a legtöbb egyedi emlõsfaj a világon
Egy amerikai és Fülöp-szigeteki kutatókból álló csoport megállapította, hogy a legtöbb egyedi emlõsfaj a világon a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon szigetén él.
Még mindig tarthat az emberi evolúció
Bár a szakemberek között is vita van errõl, egy harvardi közgazdász úgy véli, hogy ma is folyik az emberi evolúció. A kutató az egész élettartam alatti szaporodási siker tanulmányozásával jutott erre a következtetésre.
- címkék:
- biológia
- evolúció
- szaporodás
- ember
- Címkefelhõ »
Majmok használták a hétszáz éves kõbaltát
Az fõemlõsök eszközhasználatára találtak õsi bizonyítékot Brazíliában kutató brit tudósok.
Mítoszrombolás: öt népszerû tévhit a cápákról
Annak ellenére, hogy az elmúlt két évtized viselkedésbiológiai kutatásai nagyon sok olyan új információt szolgáltattak a cápák etológiájáról, amelyek teljesen más megvilágításba helyezik ezeket a félelmetesnek tartott tengeri ragadozókat, néhány népszerû téves vélekedés mind a mai napig makacsul tartja magát a „vérszomjas” cápákról. Tekintsük át, hogy mi az öt leggyakoribb tévhit és az ezekkel szembeni valóság.
Az ember még az evolúciót is felgyorsítja
Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem csupán az állat- és növényfajok gyorsított kihalásához járulunk hozzá, de az élõlények evolúcióját is jócskán befolyásoljuk. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez egyáltalán nem enyhít a kihalófélben lévõ fajok helyzetén: egy gyorsabban változó faj ugyanis nem tudja rögtön átvenni a kipusztult szerepét, így ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.
- címkék:
- befolyásolás
- evolúció
- ember
- biológia
- Címkefelhõ »
Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé
Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.
Szupermeneket hoztak létre egy laboratóriumban
Azok a hímek, amelyek hímek által uralt populációkban nõnek fel, sokkal jobbak a nõstények megszerzésében, mint azok, amelyek monogám populációkban nevelkednek, állítják a brit Sheffieldi Egyetem kutatói.
A szabad akarat egy érzéki csalódás csupán?
Emberi mivoltunk talán legfontosabb sajátja az a képességünk, hogy szabadon dönthetünk az élet különbözõ rendû-rangú kérdéseiben. Szemben a zombikkal és a robotokkal, mi emberek logikai, erkölcsi és érdekalapú megfontolások alapján értékeljük az adott helyzetet, és hozzuk meg ezek alapján a döntéseinket, melyben az emberi tudat alapvetõ szerepet játszik.
Miért leszünk libabõrösek?
A libabõr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hõ termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.
Kilenc testrész, amit már nem használunk
Az evolúció során számos esetben módosult úgy az emberi test, hogy korábban funkcióval rendelkezõ szerveink, testrészeink elveszítették jelentõségüket, és elkorcsosultak. Újabb kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet.
- címkék:
- testrész
- evolúció
- emberi test
- biológia
- Címkefelhõ »
Divatevolúció 3. rész – Sztárok, akik soha nem tanultak meg normálisan öltözködni
A divatevolúció általában azt jelenti, hogy valaki, akinek évekre visszakövethetjük a stílusát, idõvel csodás átalakuláson megy keresztül. Ez azonban nem mindig van így. Néhány celebnek sem korábban, sem évek múlva nem sikerült ízléses stílusról tanúbizonyságot tenni.
Divatevolúció 2. rész – Tinisztárból világsztárok
Sok sztár egészen fiatal kora óta él a nyilvánosság elõtt, így egészen messzire visszakövethetjük a pályájukat, és persze azt is: hogyan néztek ki. Nézzük, milyen felnõttek lettek a 90-es évek tinisztárjaiból!
A húsevés határozta meg az emberi arc evolúcióját
A nyers hús fogyasztása és a pattintott kõszerszámok használata hatással volt az õsember arcberendezésének átalakulására - tárták fel a Harvard Egyetem tudósai egy új tanulmányban.
- címkék:
- hús
- evolúció
- eszközhasználat
- ember
- Címkefelhõ »
Evolúciós oka van, hogy félünk a sötétben
Valójában teljesen logikus oka van annak, hogy miért félünk a sötétben: az emberek nem voltak mindig csúcsragadozók, nappali fényhez alkalmazkodott szemünk miatt pedig sötétedés után vagyunk a legvédtelenebbek.
Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja
A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívõ kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen.
Darwin kopogtat a mennyek kapuján
A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévõ vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlõdés elleni fõbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat.
Hasonlítanak a gyerekek és az emberszabásúak
Az embergyerekek spontán módon, a felnõttek segítsége nélkül találnak ki eszközhasználati viselkedéseket, hogy új problémákat oldjanak meg. Ez nagyon hasonló ahhoz, amit a nagy emberszabású majmoknál is megfigyeltek. A mostani eredmények ellentmondanak annak az elterjedt elképzelésnek, hogy az emberek alapvetõ szerszámhasználatához társas tanulás szükséges.
- címkék:
- majom
- evolúció
- eszközhasználat
- ember
- Címkefelhõ »
Darwin tévedhetett: mégsem a nõstény választ
Megkérdõjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére.
Ezért látják egymást vetélytársnak a nõk
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a peteérés idõszakában a férfiak vonzóbbnak találják a nõket – ez az evolúció során fejlõdött ki bennük. Egy friss tanulmány szerint azonban a nõk is képesek kiszagolni, mikor ér a másik a peteérés fázisába, ekkor pedig sokkal nagyobb fenyegetésnek tekintik, mint a hónap többi napján.
Elõre jelezhetõvé válhat a baktériumok evolúciója
Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel elõre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.
95 millió éve élhetett a modern madarak közös õse
A modern madarak legutóbbi közös õse 95 millió évvel ezelõtt élt Dél-Amerikában – erre jutott egy új kutatás.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- állatok
- Címkefelhõ »
Még mindig nem oldódott meg a kék tarantulák rejtélye
Több tarantulafaj gyönyörû, kobaltkék színben pompázik, egyelõre viszont nem tudni, pontosan milyen célt szolgál ez az élénk színezet.
Új megvilágításba kerülhet az emberszabásúak evolúciója
Új megvilágításba helyezheti az emberszabású majmok evolúciós történetét egy 11,6 millió éves spanyolországi fosszília, amelyet a Katalán Paleontológiai Intézet kutatói a Science legújabb számában mutatnak be.
- címkék:
- evolúció
- majom
- Címkefelhõ »
Istenszerûvé válunk a nanobotokkal
Nem is lesz olyan embertelen a robotokkal teli jövõ. Sõt eljöhet a fejlõdés következõ lépcsõfoka is: okosabbak és érzelmesebbek leszünk, mint valaha, hála a véráramunkban keringõ, apró gépeknek.
Idõsebb lehet a földi élet, mint gondoltuk
Egy Nyugat-Ausztráliában talált õsi cirkonkristály lehet a bizonyíték arra, hogy az élet az eddig véltnél sokkal régebb óta, legkevesebb 4,1 milliárd éve jelen lehet a Földön.
- címkék:
- Föld
- evolúció
- élet
- Címkefelhõ »
Így változott az arcunk, a szájunk, az orrunk: Elképesztõ animáció az emberi evolúcióról
A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült az a szemléletes animáció, amely mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját. Csodálatos!
- címkék:
- evolúció
- animáció
- Yale Egyetem
- Címkefelhõ »
Elképesztõ animáció az emberi evolúcióról
A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült ez a szemléletes animáció, ami mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját.
Százhuszonöt millió éves kövület tárta fel a haj és a gerinc korai evolúcióját
Egy 125 millió éves emlõs kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlõsállat belsõ szerveit, 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- bõr
- Címkefelhõ »
Visszafelé mûködik az evolúció egy madagaszkári kismadárnál
Különös jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók egy madagaszkári énekesmadárnál: a visszafelé mûködõ evolúció következtében több külön madárfaj olvadt össze, így jöttek létre a rövidcsõrû bülbülök.
Kamion méretû cápák ólálkodtak a felszín alatt
Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlõsök virágkorának is nevezett korszak. A földi élõvilágban ekkor elkezdõdött látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új idõszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.
Teljesen átalakítja a poszméheket a klímaváltozás
Átalakítja egyes amerikai poszméhfajok testét a klímaváltozás és az evolúció egy tanulmány szerint: a sziklás-hegységbeli állatoknak sokkal rövidebb lett a nyelvük már négy év alatt.
Az alabamai állami iskolákban is kötelezõ lesz az evolúció tanítása
Az Egyesült Államokbeli Alabama állam törvényhozása hosszú idõ után elõször vizsgálta felül a tudományos oktatási tananyagot. Az új szabályozás szerint az állami iskolákban ezentúl kötelezõ lesz az evolúció és az éghajlatváltozás oktatása is.
A teknõsök legkorábbi õsét rejti egy 260 millió éves kövület
Amerikai tudósok szerint a teknõsök legkorábbi õsét rejti az a 260 millió éves kövület, amelyet a dél-afrikai Karoo-mendecében találtak.
- címkék:
- evolúció
- õsállatok
- teknõs
- Címkefelhõ »
Meglepõen hasonló a csikóhalak vemhessége és az emberek várandóssága
Ausztrál kutatók sok hasonlóságot fedeztek fel a csikóhalak és az emberek utódkihordása között annak ellenére, hogy a csikóhalaknál – az állatvilágban egyedülálló módon – a hímben fejlõdnek ki az utódok.
- címkék:
- vemhesség
- evolúció
- embrió
- csikóhalak
- Címkefelhõ »
Az ember a világ elsõszámú csúcsragadozója
Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon - derült ki a Science címû tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítõi 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.
Közelebb vannak a beszédhez az emberszabásúak, mint hittük
Koko, a jelbeszédet ismerõ gorilla által kiadott hangok vezethetik rá a kutatókat arra, hogy az emberszabásúak mennyire állhatnak közel a beszéd kialakulásához – a legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, eddig jócskán lebecsültük õket.
Négylábú, üreglakó kígyó maradványaira bukkantak Brazíliában
Egy négylábú kígyó kivételesen jó állapotban lévõ, teljes csontvázára bukkantak Brazíliában egy kora kréta kori üledékben. A lelet arra utal, hogy a mai kígyóknak nem úszó tengeri kígyók, hanem szárazföldi, üreglakó állatok voltak az õseik.
- címkék:
- õsmaradvány
- evolúció
- fosszília
- kígyó
- Címkefelhõ »
Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetõen hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetõvé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvõ élõhelyeket is.
Állatian érdekes: kínai hamisítványnak hitték az elsõ kacsacsõrû emlõst
Manapság természetes mindenki számára, hogy él egy emlõs, amely tojást rak és a kacsáéhoz hasonló csõre van. Nem volt ez azonban mindig így. A 18-19. században a stílszerûen kacsacsõrû emlõs névre keresztelt állat létezését – annak szokatlan felépítése miatt – legalább egy évszázadon keresztül vitatták.
Saját meggyõzõdése ellen talált bizonyítékot egy kreacionista
Hatvanmillió éves halfosszíliákra bukkant egy kanadai kreacionista, de úgy véli, hogy a paleontológusok félreértelmezik a leletet, és a korát is hibásan határozzák meg. Szerinte az õsmaradvány nem idõsebb 6000 évesnél és ezért nem is bizonyíték az evolúcióra.
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- kreacionizmus
- Címkefelhõ »
Kiborgok lesznek az emberek 200 éven belül
Ez lesz a legnagyobb evolúciós lépés a biológiában az élet megjelenése óta, egy izraeli történész szerint.
Bõrével is lát egy polipfaj
Nemcsak a szemeikkel, hanem a „bõrükkel” is látnak egyes polipfajok – állítja egy új kutatás.
- címkék:
- fejlábúak
- evolúció
- alkalmazkodás
- polip
- Címkefelhõ »
Így nézhettek ki a legelsõ kígyók
A kígyók õse egy éjszakai életmódot folytató, lesbõl vadászó ragadozó lehetett, aminek apró hátsó végtagjai voltak bokákkal és lábujjakkal – állítja a BMC Evolutionary Biology címû szaklapban megjelent tanulmány.
- címkék:
- evolúció
- biológia
- kígyó
- Címkefelhõ »
Nemesebb lények a patkányok, mint hittük
Sokan undorodnak tõlük, pedig a patkányok nemesebb lények, mint amilyennek látszanak: még a csokit is otthagyják, ha egy fajtárs bajba kerül.
- címkék:
- állat
- patkány
- evolúció
- etológia
- viselkedés
- Címkefelhõ »
Ne menjen piros nyakkendõben állásinterjúra
A piros ruhát viselõ férfiak – mintha csak az arcuk vörösödne el - dühösnek és agresszívnak tûnhetnek egy külsõ szemlélõ számára – ezt állapították meg egy új kutatásban brit tudósok.
Megvan a komplex élet evolúciójának egy hiányzó láncszeme
Új mikrobát fedezett fel az Atlanti-óceán mélyén egy nemzetközi kutatócsoport, az õsbaktériumok csoportjába sorolt mikroorganizmus a sejtes életformák evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.
Kötélidegük van a bálnáknak
"Gumikötélszerû", rugalmas idegkötegek húzódnak a barázdásbálnák szájában, a tudósok szerint ennek kulcsszerepe lehetett evolúciós fejlõdésükben.
- címkék:
- evolúció
- bálna
- ideg
- Címkefelhõ »
Felegyenesedés és figyelem: Ezért vonzódnak a férfiak a nõi mellekhez
A heteroszexuális férfiak nõi mellek iránt érzett vonzalmának okára kereste a választ (még 2012-ben) Larry Young, az Emory Egyetem pszichiáter professzora, aki szerint a jelenség az emberi evolúcióval magyarázható.
- címkék:
- párkapcsolat
- mell
- nõ
- kebel
- férfi
- evolúció
- szex
- szerelem
- Címkefelhõ »
Szemkontaktussal vesznek le a lábunkról a kutyák
A kutyákkal való szemkontaktus és más interakció egyaránt emeli a kutyában és a gazdájában a szerelemhormonnak is nevezett oxitocin szintjét, és ez erõsíti a köztük lévõ kötõdést. Ez a mechanizmus nagyon hasonló ahhoz, ami az anya és csecsemõje közötti szoros kapcsolatért felelõs.
- címkék:
- szemkontaktus
- evolúció
- kutya
- oxitocin
- Címkefelhõ »
Újrarajzolták a hüllõk evolúciós családfáját
A gyíkok és a kígyók nagy csoportjainak egymáshoz való viszonyát rajzolták meg újra amerikai kutatók, akik az evolúciós családfán elhelyezték a kréta idõszak gigantikus tengeri csúcsragadozóit, a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve kihalt moszaszauruszokat is.
- címkék:
- biológia
- evolúció
- hüllõk
- család
- Címkefelhõ »
Megoldották az emlõsök evolúciójának egy nagy rejtélyét
Õsi fehérjék vizsgálata révén egy nemzetközi kutatócsoport megoldotta Charles Darwin dél-amerikai "fura" patásainak evolúciós rejtélyét.
- címkék:
- Darwin
- állat
- evolúció
- biológia
- Címkefelhõ »
Félmillió évvel korábban élhettek az elsõ emberek
Az eddig véltnél mintegy 400-500 ezer évvel korábban, 2,8 millió évvel ezelõtt is élhettek már emberek egy Etiópiában nemrég talált lelet szerint.
- címkék:
- evolúció
- lelet
- emberiség
- Címkefelhõ »
Rettenthetetlen madarak és óriás pókok a városban – evolúciós fordulópont?
Egy ideje már tudjuk, hogy az emberek és az általuk épített városok befolyásolják az ökoszisztémát, sõt bizonyos evolúciós változásokat is elõmozdítanak. A jelek aprók, mégis meghökkentõk. Például a városokban élõ pókok nagyobbakká, a madarak szelídebbekké és bátrabbakká válnak vidéki társaikhoz viszonyítva.
Véletlen hibák sora alakíthatta ki a hegedû mai formáját
A hangszerkészítõ mesterek által elkövetett apró hibák vezethettek a hegedû testén található f-lyuk fokozatos kialakulásához - mutatták ki amerikai kutatók.
- címkék:
- evolúció
- hegedû
- Címkefelhõ »
Megfejtették az éjjeli lepkék faroknyúlványának titkát
A denevérek támadása ellen védi néhány észak-amerikai éjjeli lepkét a szárnyán lévõ bizarr, hosszú farokszerû nyúlvány.
- címkék:
- evolúció
- denevér
- lepke
- Címkefelhõ »
A Darwin-pintyek újra lecsaptak a kreacionistákra
A kreacionisták, illetve az intelligens tervezettség hívei gyakran próbálnak úgy érvelni, hogy az evolúcióelmélet emblematikus madarai, a Darwin-pintyek egyáltalán nem bizonyítják a természetes szelekció, illetve az evolúció létét, hanem csak a fajon belüli változatosságot. A madarak azonban most visszavágtak. Kiderült, hogy a fajok génjeiben pontosan nyomon követhetõk a különféle csõrtípusokat létrehozó változások.
Evolúciósan nem elõnyös a tökéletes partnerre várni
Evolúciósan nem kifizetõdõ, ha a tökéletes férfira vagy nõre várunk – állapította meg egy friss kutatás.
- címkék:
- evolúció
- viselkedés
- Címkefelhõ »
Megfejtették a félig növényként élõ vízi csiga titkát
A zöld színtestek bekebelezésével akár kilenc hónapra is képes „növénnyé válni” egy vízben élõ csiga. Azt azonban idáig nem tudták, hogyan képes pontosan erre.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- csiga
- Címkefelhõ »
Az evolúció miatt nem érti meg egymást a nõ és a férfi
Képzeljük el a következõ szituációt: egy nõ és egy férfi beszélget egymással. Mivel a férfi társasága kellemes, a nõ baráti gesztusból megvillantja legszebb mosolyát. A férfi azonban ezt a szexuális érdeklõdés jeleként fogja fel. Ennek fordítottja is könnyen elképzelhetõ. A férfi számára a nõ szexuálisan vonzó, ezt pedig láthatóan igyekszik is a kiszemelt tudtára adni. A hölgy ugyanakkor a látszólag egyértelmû szignálokat a barátság jeleként értelmezi. Mi lehet ennek az oka?
- címkék:
- evolúció
- szex
- szaporodás
- Címkefelhõ »
Nézze meg, hogy hízott meg az iPhone!
Hét év alatt pontosan tíz telefont mutatott be az Apple: az animáción végigkövetheti, mint változott a készülék.
- címkék:
- evolúció
- iPhone
- Apple
- Címkefelhõ »
Fákon éltek a Föld legõsibb fõemlõsei
Amerikai paleontológusoknak sikerült megtalálniuk egy olyan fõemlõs bokacsontjait, amely nem sokkal a dinoszauruszok kihalása után tûnt fel. A csontfosszíliák tanulmányozásából arra következtettek, hogy már ezek az állatkák is a fákon éltek.
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- fõemlõsök
- Címkefelhõ »
Félelmetes, ismeretlen biodiverzitás
Tökéletes bizonyíték arra, hogy alig ismerjük Földünket: az akadémia 2014-ben összesen 221 új fajjal gazdagította az állat- és növényvilágról gyûjtött ismereteinket.
- címkék:
- evolúció
- biodiverzitás
- faj
- Címkefelhõ »
A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai
A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlõdtek dinoszaurusz õseikbõl, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- tyúk
- pulyka
- dinoszaurusz
- madarak
- evolúció
- genom
- Címkefelhõ »
A krokodilok a múltban ragadtak
A krokodilok ma élõ legközelebbi rokonai a madarak, ám tollas "unokatestvéreikkel" ellentétben õk a "múltban ragadtak" - állítják amerikai kutatók.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- krokodil
- Címkefelhõ »
Félmillió éves ábrákat találtak kagylókon
Ötszázezer éves, valószínûleg mûvészi célból készített véseteket találtak édesvízi kagylók héján Jáva szigetén. A felfedezés átírhatja azt, amit az emberi viselkedés fejlõdésérõl eddig gondoltunk.
- címkék:
- ember
- evolúció
- Homo erectus
- kagyló
- Címkefelhõ »
Nyilvánossá tették Darwin evolúciós jegyzeteit
A Cambridge-i Egyetem digitalizálta a biológus naplóját - online olvashatjuk az evolúcióról szóló elsõ jegyzeteket.
- címkék:
- Darwin
- evolúció
- Címkefelhõ »
A szex miatt tájékozódnak jobban a férfiak
A nõk az okai, hogy a férfiak kiválóan eligazodnak a térképen – állítja egy új tanulmány. A precíz tájékozódási képességgel ugyanis nagyobb távokat lehetett megtenni és több partnerrel lehetett kapcsolatot létesíteni.
- címkék:
- evolúció
- szex
- tanulmány
- Címkefelhõ »
Békésebbek a tökösebb emlõsfajok
Egyes emlõsfajok nõstényei hûtlenséggel próbálják védelmezni utódaikat. A meglepõ taktika arra kényszeríti a hímeket, hogy megváltoztassák szaporodási stratégiájukat.
- címkék:
- evolúció
- állatok
- gyilkosság
- Címkefelhõ »
Monumentális térkép mesél a rovarok múltjáról
A növényekkel közösen hódították meg a szárazföldet, és mindenki másnál elõbb tettek szert a repülés képességére. Többek között ezek derültek ki a rovarok fejlõdését bemutató új tanulmányból.
- címkék:
- evolúció
- rovarok
- genetika
- Címkefelhõ »
Újabb hiányzó láncszemet fedeztek fel Kínában
Egy kétéltû ichthyoszaurusz fosszíliáját fedezték fel Kínában. Az õsmaradvány elõször köti össze a delfinszerû ichthyoszauruszokat a szárazföldi õseikkel, így kitölti az ezen õsmaradványok sorában eddig tátongó rést.