evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Festett lepke és hamis koponya - átverések a tudományban
Általában elmondhatjuk, hogy kutatók zöme igyekszik a lehető legalaposabb munkát végezni. Természetesen a tudomány művelői sem tévedhetetlenek, tehát mindig jelennek meg olyan beszámolók, amelyek nem állják ki az idő próbáját. A nem szándékos tévedések mellett akadnak azonban tudatos megtévesztések is. Néhány kutató pénzért, hírnévért, esetleg tréfából hajlandó akár leleteket vagy kutatási eredményeket is hamisítani.
Megtalálták, mi nyugtatja le a férfiakat
A stresszes férfi ellenszere nem a masszázs vagy a relaxáló zene, hanem a hús látványa.
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
Fény derült a cápák egyik titkára
A cápák szinte tökéletesen alkalmazkodtak vízi ragadozó életmódjukhoz. Gyorsak, fordulékonyak, harapásuk elől ritkán van menekvés. Amerikai kutatók szerint a cápák sikere részben a pikkelyeik különleges felépítésével magyarázható.
Az ember a legdagadtabb főemlős
Őseink túlélési esélyeit jelentősen megnövelte a tápanyagraktárként felhalmozódott zsír. A nálunk sokkal izmosabb Neander-völgyi emberek vesztét valószínűleg részben a túlzottan húsra specializált táplálkozás és a rajtuk lerakódó meglehetősen kevés zsírszövet okozta. Az energiában gazdag szövet nagy szerepet játszott az ember gondolkodással kapcsolatos képességeinek fejlődésében is.
A Neander-völgyi ember gyakran váltogathatta szexuális partnereit
A Neander-völgyi ember legalább egy vonatkozásban, a nemi partnerei számában lekörözte a ma emberét - állítják brit kutatók, akik az emberfélék négy képviselőjének ujjcsontjait vizsgálták.
Kétszázmillió éves ép dínókoponya került elő Kínában
Fontos láncszemet jelent a Sauropodák korai evolúciójának megértéséhez egy Dél-Kínában talált 200 millió éves dinoszaurusz, melynek sértetlen koponyája is előkerült. A Sauropodák Földünk legnagyobb szárazföldi állatai voltak.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.
10 dolog, ami egyedivé teszi az embert
Az ember a legkülönösebb élőlény és talán az egyetlen, mely megváltoztatta a világot maga körül. Mi tesz minket ilyen különlegessé? Íme, néhány dolog, amelyeket mi már magától értetődőnek veszünk, pedig mindegyik igencsak figyelemreméltó tény.
30 ok, amiért nem a majmoktól származunk
A brit Noah's Ark Zoo Farm (Noé Bárkája Állatfarm) előadása 30 olyan okot sorol fel, amiért az ember nem származhat a majmoktól. Mivel a szervezet a kreacionizmusban hisz, az előadás nem meglepő. Az azonban, hogy iskolás gyerekek látogatják a létesítményt, egyes oktatókat aggodalommal tölt el. A Bristol közelében működő Noah's Ark Zoo Farm nemrég elnyerte az Iskolán Kívüli Oktatás Tanácsának minőségdíját.
- címkék:
- evolúció
- biológia
- Címkefelhő »
Az ásványok evolúciójának kulcsa maga az élet
Manapság csaknem 4400 ásványfajjal találkozhatunk, sőt az ismert fajok száma évente 50-70 fajjal növekszik. Nem volt ez azonban mindig így: a kezdeti, összesen 12-féle, nano mérettartományba tartozó ásványfajból különböző fizikai, kémiai és nem utolsósorban biológiai folyamatok során, jól meghatározható lépésekben alakultak ki. Az ásványok evolúciójával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről a budapesti Ásványtani Világkonferencián számoltak be.
Megkérdőjelezik a nagymama-hipotézist
Sokáig úgy gondolták, hogy a nők azért élnek olyan soká szaporodóképes koruk után, mert evolúciós előnyt jelent, hogy részt vesznek unokáik felnevelésében. Német kutatók most matematikai szimulációval vizsgálták az elméletet, és eredményeik nem támasztották alá a nagymama-hipotézist.
Rendkívüli ősmaradványok: már a hógolyó Föld előtt is éltek állatok
A Princeton Egyetem kutatói fedezték fel a legidősebb ismert állati ősmaradványokat, melyek arra utalnak, hogy primitív, szivacsokhoz hasonló állatok éltek a 650 millió évvel ezelőtti sekélytengeri környezetekben. Ez a lelet módosítja az eddigi elképzeléseket arról, mikor jelentek meg az állatok bolygónkon.
Fejszeszerű csapásokkal végzett zsákmányával a terrormadár
A félelmetes kinézetű, kihalt terrormadarak életmódjáról nagyon keveset tudtak eddig a kutatók. Egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes tomográf segítségével elemezte a fosszilis koponya felépítését. Vizsgálatukból fény derült a madár zsákmányszerzési módjára - a madár fejszeszerű csőrével csapkodva ölte meg áldozatát.
Rendkívüli állati maradványokat fedeztek fel Ausztráliában
Az eddigi eredmények alapján a legidősebb ismert állati maradványokat fedezték fel Ausztráliában. A primitív, szivacsokhoz hasonló lények körülbelül 650 millió évvel ezelőtt élhettek a tengerekben.
- címkék:
- Ausztrália
- őslénytan
- evolúció
- állatok
- Címkefelhő »
Ősmalackodással kezdődhetett az őshumor
Honnan ered az ember egyik legfontosabb kincse, a humor? Valószínű, hogy testi megnyilvánulásokkal kezdődött, de hamar menekülési útvonallá vált. Egy afrikai hegyi népnél a nagy éhezések alatt összeeső, haldokló embereket egyszerűen kinevetik a többiek, így utasítva el a rájuk is váró halál tényét. A közösség feszültségeit levezető bolondsámánok művészete a komikusok, humoristák, bohócok, vígjátékszereplők előadásaiban él tovább. Dr. Pap János egyetemi docens (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) írása.
Kemény becsapódások: film arról, amikor a békák még nem tudtak jól ugrani
Egy új tanulmány szerint a békák ugróképessége előbb fejlődött ki az evolúció folyamán, mint a hibátlan leérkezés kivitelezése. Az ősbékák ugyanolyan sikkesen ugranak el, mint a többi béka, de nem a lábukon, hanem a hasukon landolnak.
Különleges, macska méretű krokodilt fedeztek fel a múltból
Szokatlan megjelenésű, az emlősökéhez hasonló fogakkal rendelkező kis krokodilt fedeztek fel Tanzánia kréta időszaki kőzeteiben. A mozgékony, csak részben páncélozott állat a szárazföldön vadászott rovarokra és egyéb kisebb állatokra.
Húst hússal: jól jár-e, aki ősemberként táplálkozik?
Az úgynevezett paleolit étrend a kőkori ember táplálkozását ajánlja a 21. században is. Az irányzat képviselői arra buzdítanak, hogy tartózkodjunk a tejtől és a gabonaféléktől, ehelyett együnk inkább húst, gyömölcsöket, zöldséget és csonthéjas magvakat. A paleodiétával azonban a táplákozástudományi szakértő szerint több komoly probléma is akad, az érvényességét alátámasztó evolúciós magyarázat pedig gyenge lábakon áll. Ráadásul igen drága is ez az étrend.
Hat dolog, amin a férgekkel is osztozunk
Körülbelül 600 millió éve jelentek meg a Földön az első többsejtű állatok. Fejlődésük során a szivacsok őseitől eljutottak az emberig, hat alapvető jellemzőjük azonban máig változatlan maradt. Ezek vizsgálata a rák és az autoimmun betegségek alapjait is segít megérteni: nem jó, ha valaki egyéni akciókba kezd egy finoman összehangolt rendszerben, vagy ha nem tolerálja a saját társait.
Levették a Galápagos-szigeteket a veszélyeztetett világörökségi listáról
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO levetette a Galápagos-szigeteket arról a listáról, amely a veszélyeztetett világörökségi helyeket tartalmazza. A döntést Brazília fővárosában hozták meg arra hivatkozva, hogy Ecuador - melyhez a szigetek tartoznak - sokat fejlődött az utóbbi években.
Ugráló génekkel a kenguruk nyomában
Az összes ma élő ausztrál erszényes Dél-Amerikából, egy közös őstől származik, állítja egy most megjelent tanulmány. Az átfogó genetikai vizsgálat eredményei egy évtizedek óta dúló vita végére tehetnek pontot, biológusok ugyanis mostanáig sikertelenül próbálták az erszényesek teljes törzsfáját felállítani.
A tengerben akadtak rá egy ősmajom csontjaira
Búvárok hozták a felszínre egy kisméretű, kihalt majom fosszilizálódott maradványait egy víz alatti barlangból a Dominikai Köztársaságban. A kutatók feltételezései szerint a majom úgy élhetett, mint a koala, és csak a közelmúltban halhatott ki.
600 millió éves az emberi spermagén
A Northwestern Egyetem legújabb kutatása szerint nagyjából 600 millió éve alakulhatott ki az emberi hímivarsejtek termeléséért felelős egyik gén, mely nemcsak nálunk, hanem a halakban, a legyekben, a rovarokban, sőt még a tengeri gerinctelenekben is megtalálható. Ez a legelső bizonyíték arra nézve, hogy hímivarsejt-termelő képességünk igen ősi, a spermagén pedig az állati evolúció kezdete óta változatlan formában maradt fenn.
Hogyan kerülhetjük el, hogy büdösek legyünk?
Nyár van, izzadunk - nem szükséges azonban, hogy büdösek is legyünk. Egyes ételek fogyasztásával elkerülhető például, hogy kellemetlen testszag alakuljon ki: ilyenek a gyümölcsök és a nyers étrend, valamint az izzadásgátló gyógyteák. Sokat egyébként nem tehetünk az izzadtságszag ellen, hiszen mindenkinek egyéni "szagprofilja" van, akárcsak az ujjlenyomat vagy a DNS-minta. Milyen funkciói vannak a hónaljszőrzetnek, és miért nem tűnt már el rég?
- címkék:
- evolúció
- szaglás
- izzadás
- táplálkozás
- szőrzet
- Címkefelhő »
Kihalt erszényesek csontjaival telezsúfolt barlangot találtak
Tizenötmillió évvel ezelőtt élt erszényesek maradványaival telezsúfolt barlangot fedeztek fel Ausztráliában, Queensland államban: az őskori állatok egyaránt bírtak a kenguruk és a koalák némely jellegzetes vonásával.
- címkék:
- evolúció
- paleontológia
- erszényes
- Címkefelhő »
Őslénytani zarándokhely lehet Mekka egy új majomős-lelet miatt
Szaúd-Arábia dombjai között egy különös, nem túl meredeken lejtő pofájú, nagy fogú élőlény koponyamaradványa került elő tavaly. A távoli múltból származó ősmaradvány sem a majmokhoz, sem az emberszabású majmokhoz nem sorolható be, így a lelet arra ösztönözheti a szakembereket, hogy újragondolják az emberszabású majmok és az úgynevezett óvilági majmok evolúciós szétválásának időpontját.
Szinkronban érdemes villogni a párzáshoz - új film szentjánosbogarakról
Amerikai kutatók legújabb vizsgálatából kiderült, hogy a szaporodási időszakban miért villognak egymással összhangban a hím szentjánosbogarak. A kutatás LED-ek segítségével igazolta, hogy a nőstényeknek segít a megfelelő pár kiválasztásban az, ha a hímek egymáshoz igazítják fényjelzéseiket - mindez csökkenti a hím bogarak villogásból eredő zűrzavart.
Az önkielégítés is kiemeli az embert az állatvilágból
Önkielégítés közben az erotikus fantáziák a legkülönfélébbek lehetnek, de általában jellemző, hogy míg a férfiak szeretnek több partnerre gondolni, a nők inkább egy partnerre gondolnak. A nők szeretnek alávetett helyzetben zajló nemi aktusokról, vagy hírességekkel, illetve fiatal vagy idős férfiakkal folytatott közösülésekről ábrándozni. A férfiak általában vadabb, a valóságtól elrugaszkodottabb vágyaikat jelenítik meg elméjükben. Kísérletező kedvű olvasók megpróbálhatják, sikerül-e eljutni az orgazmusig, ha maszturbálás közben teljesen kiürítik az agyukat, vagy tökéletesen semleges dolgokra gondolnak.
Gyors evolúciós trükk: baktériumokat használ férgek ellen egy muslica
Amerikai kutatók az alkalmazkodás egy új módját fedezték föl. Egy muslicafaj úgy növeli meg túlélési esélyeit, hogy szimbiózisban, azaz kölcsönösen előnyös kapcsolatban él egy baktériummal. A muslicát gyakran támadja meg egy fonálféreg, amely korábban terméketlenséget okozott, és végül elpusztította a rovart. A kutatók fölfedezték, hogy az utóbbi évtizedekben elterjedtek a fonálféreg ellen védő baktériummal együtt élő muslicák.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- férgek
- muslicák
- Címkefelhő »
Szenzációs ősmaradvány Afrikából: kétmilliárd évesek a legidősebb soksejtűek
Darwin idejében a legidősebb ismert ősmaradványok körülbelül félmilliárd évesek voltak, de az evolúcióelmélet kidolgozója tudta, hogy ezek már hosszú fejlődés eredményei. Az idősebb, szabad szemmel is jól látható maradványok azonban rendkívül ritkák és sokszor vitatott eredetűek. Ezért is jelent nagy szenzációt a legújabb Nature-ben megjelent cikk, mely szerint 2,1 milliárd éves ősmaradványokat fedeztek fel Gabon délkeleti részén.
Az ősi végtagok megjelenését hajóroncs-gének is magyarázhatják
Egy új tanulmány szerint lehetséges, hogy többek között az uszonyfejlődést irányító gének elvesztése vezetett a négylábúak végtagjainak megjelenéséhez - írják a kanadai Ottawa Egyetem kutatói a Nature legújabb számában.
Kiderült, miért kicsi a kenguru mellső lába
Amerikai kutatók rájöttek, miért olyan aprók a kenguruk mellső lábai a hátsókhoz képest: közvetlenül születésük után hosszú utat kell megtenniük anyjuk erszényéig, melyhez elengedhetetlenek a különleges formájú mellső végtagok.
A férfiak hangja elárulja, hogy mennyire erősek és agresszívek
A férfiak izomerejére megbízhatóan lehet következtetni a hangjuk alapján is - ez derült ki abból a kutatásból, amelyet többféle nemzetiségű férfi hangelemzése alapján végeztek.
A nap tudományos képe: kígyó vagy hernyó?
Ez egy kígyó vagy az uzsonnám? Az esőerdők talajszintjén keresgélő apró trópusi madarak gyakran szembesülnek ezzel a kérdéssel, hiszen a levelek közül visszabámuló szemek akár egy rájuk vadászó kígyóhoz is tartozhatnak.
Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk
Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévő DNS szerkezetének olyan jelentős részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élő emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékű kereszteződés a Neander-völgyiek és a modern ember ősei között.
Nem kínai hamisítvány a most talált vedlő dinoszaurusz
A kínai Liaoning tartományban talált két fiatal Similicaudipteryx maradványa arra utal, hogy a korai tollak változatosabbak voltak a maiaknál, de később az evolúció egy részüket kiselejtezte.
A tetű DNS-e megmondja, mikor kezdtünk el ruhát viselni
Két tetű-alfaj, a fejtetű és a ruhatetű genetikai vizsgálatával a kutatók megállapították, hogy ősünk mikor kezdhetett el ruhákat viselni. Az öltözködés az új eredmény szerint az eddig becsült időpontnál régebben, körülbelül 190 000 éve jelenhetett meg.
Szenzációs borostyánleletet fedeztek fel Afrikában
Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is.
Őseink első lábnyomai - kép
3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában, ezek a legrégebbi nyomok amelyek felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.
Felfedezték az első kétéltű lepkéket - nézze meg, hogyan mozognak szárazon és vízen!
A rovarvilágban egyedinek számító, különleges lepkéket fedeztek fel a Hawaii-szigeteken, amelyek vízi környezetben és szárazon egyaránt képesek kifejlődni. Genetikai vizsgálatok szerint ez a tulajdonság legalább háromszor, párhuzamos evolúcióval, egymástól függetlenül alakult ki.
Spermiumok háborúja
Az élőlények legnépesebb, legváltozatosabb csoportját az ízeltlábúak alkotják. Nem meglepő tehát, hogy a szaporodásuk is rendkívül sokféle. A rovarok egy része például életében csak egy alkalommal, ekkor viszont több hímmel párosodik. A nőstényeknek az ilyenkor begyűjtött spermával kell gazdálkodniuk egész életük folyamán. A kutatók joggal feltételezték, hogy - mint sok más állatcsoport esetében - ezeknél a rovaroknál is élénk vetélkedés zajlik a különböző hímek hímivarsejtjei között a petesejtek megtermékenyítéséért. A Science folyóiratban most közölt eredményekből azonban kiderült, hogy a vártnál bonyolultabb a helyzet.
- címkék:
- evolúció
- rovarok
- szaporodás
- spermium
- sperma
- Címkefelhő »
Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek
A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.
Őslényt kézbesített a múltból a FedEx
Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.
Megválasztja utódja nemét egy gyíkfaj
A Bahamákon élő barna anoliszokról kiderült, hogy a nőstények az utódok nemének megválasztásával képesek a legjobb géneket biztosítani számukra. Ha az anya egy nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb valószínűséggel lesz hím utódja, amely örökölni fogja a nagyobb testméretet.
Először igazolták a Szívkirálynő-hipotézist
Brit kutatók baktériumokat fertőző vírusok evolúcióját vizsgálták több száz generáción át. Azt tapasztalták, hogy amint a baktériumoknak sikerült kifejleszteniük valamilyen vírus elleni védelmet, azonnal fölgyorsult a vírusok evolúciója. Ez arra utal, hogy a fajok közti kölcsönhatások erősebb hajtóerőt jelentenek az evolúció számára, mint a környezethez való alkalmazkodás.
- címkék:
- evolúció
- baktériumok
- vírusok
- Címkefelhő »
Evolúciós kapcsolat a növények és az emberek között
A daganatok fejlődéséhez fontos egyik emberi fehérje segítségével újjáélednek a pusztulófélben lévő növények. Ez azt jelzi, hogy evolúciós kapcsolat van a növények és az emberek között - állítják az amerikai Purdue Egyetem kutatói.
- címkék:
- evolúció
- Címkefelhő »
Parányok révén nőttek óriásira a bálnák
A Földünk legnagyobb állataként számon tartott kék bálna miniatűr rákokat és moszatokat fogyaszt nap mint nap, s alkalmanként több száz kilogrammnyi planktont szűr ki a vízből. Az évmilliók során a cetek kutyához hasonló szárazföldi emlősökből alakultak ki, és hatalmas méretük többek között az általuk fogyasztott apró, vízben lebegő élőlényeknek köszönhető. A Science legújabb számában a szűrögető életmód evolúciójáról közöltek új eredményeket.
- címkék:
- evolúció
- bálnák
- cetek
- Címkefelhő »
Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján
Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.
- címkék:
- evolúció
- emberősök
- genomika
- gének
- Címkefelhő »
Miért maradt meg a hajunk?
Az embernek ugyanannyi szőrszála van, mint a csimpánznak, csak az emberi szőrök sokkal rövidebbek, ezért kevésbé látszanak. Mi okozta ezt az evolúciós szőrtelenítést? Milyen előnyöket jelent számunkra a nagyrészt szőrtelenné vált testfelület? Miért maradt meg a hajunk, és mit hozhat a jövő?
- címkék:
- evolúció
- Homo sapiens
- haj
- szőrzet
- Címkefelhő »