Az év legnagyobb aszteroidája suhan el mellettünk

Nem üstökös, és nem is aszteroida a csillagközi térből érkező Oumuamua

Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint.

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én - jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képződmény, amely a rádiótartományban erőteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.

A Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

A meteoritok megőrzik az ősi csillagrobbanások körülményeinek emlékét

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete egyik sikeres munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükről, hogy miként képződnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk.

Megjöttek az első nagy felbontású képek a marsjárótól

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyeltek meg magyar csillagászok

A Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSFK Csillagászati Intézet) csillagásza, Varga József vezeti azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három nagy exobolygó jelenlétére is találtak bbizonyítékot, ...

Egy rejtélyes bolygó lehet a közelben

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül - írja a Nature Communications című folyóirat tanulmánya.

Kizárták, hogy az Apophis kisbolygó 8 év múlva eltalálja a földet - de mi lesz 15 év múlva?

Az elmúlt években több alkalommal is a figyelem középpontjába került az Apophis kisbolygó, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy eltalálhatja bolygónkat 2029-ben vagy 2036-ban. Hawaii csillagászok most új számításokat végeztek ezzel kapcsolatban.

A Föld hamarosan örökre elveszti a második holdját

Bár viszonylag kevesen hallottak róla, a Földnek jelenleg van egy második holdja is. Igaz, nem túl régi: 2020 szeptemberében fedezték fel a csillagászok, és nem is lesz túl sokáig Föld körüli pályán.

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót

Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.

Azt hitted, az eget kémlelni unalmas? Ez a két lány megcáfolja

Sokan gondolják, hogy a csillagászat rémesen unalmas hobbi, és bármi érdekesebb, mint az eget vizsgálgatni. Ezzel valószínűleg nem értene egyet az a két lány, akik 15 évesen komoly felfedezést tettek egy NASA-projekt keretében, amit – valljuk be – igen kevesen mondhatnak el magukról.

Tízmilliárd éves szuperföldet találtak

A Tejútrendszer egyik legöregebb csillaga körül kering a Földnél másfélszer nagyobb kőzetbolygó.

Ősi szuperföldet találtak a galaxisunkban

Meglepő folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis

A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentő, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amiből új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...

Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot

Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...

Folytatódik a világegyetem csodáinak bemutatása

Január 10-től vasárnaponként új, 10 részes sorozattal jelentkezik a Svábhegyi Csillagvizsgáló online műsora Spacebontó címmel.

Egyezségre jutottak a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Hoppá! Meteorhullás várható az új év első napjaiban

Január elején éri el csúcsát a Quadrantidák, azaz Bootidák meteorhullás. A  jól ismert meteorraj minden egyes évben december 28-a illvetve következő év január 12-e között éri el bolygónkat, a fényjelenségekre először 1825-ben lettek figyelmesek.

Halott civilizációkkal lehet tele a Tejútrendszer

Senki sem tudhatja biztosan, létezik-e intelligens élet a Földön kívül is. Egy kutatócsoport szerint nem vagyunk egyedül, sőt, nem is kell messzire menni ahhoz, hogy idegen civilizációkat találjunk. Egyetlen probléma van csupán: valószínűleg mostanra mindannyian elpusztultak, és csupán romok maradtak utánuk.

Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kőzetmintákat

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter űrszonda

Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.

Nincs magyarázat az égen felbukkanó szellemekre

Továbbra sincs magyarázat azokra a szellemszerű képződményekre az égen, amiket még 2019 szeptemberében észlelt csillagászok egy csoportja – írja a Space.com.

Történelmi sikerként ünnepli a holdkőzetek Földre érkezését Kína

Űrprogramja történelmi sikereként ünnepli Kína, hogy a Csang'o-5 űrszonda visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival. Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön köszönetet mondott a misszióban részt vevő tudósoknak.

Rádiójelek érkeztek egy Naprendszeren túli bolygóról

Első alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkező rádiójeleket - írja a Phys.org tudományos portál.

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Kína megnyitja a külföldi kutatók előtt óriásteleszkópját.

A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 űrszonda kapszulája

A Hajabusza-2 űrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfőn a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA).

Egy hatalmas kannibál az otthonunk

Öt galaxist is felfalt a Tejútrendszer a távoli múltban – derítette ki egy új kutatás, amelyről a Sky and Telescope csillagászati portál adott hírt.

Nagyenergiás csillagászati megfigyeléseket tesz lehetővé egy új kisműhold

November végén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködés keretein belül elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold. A tudományos világ a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése óta fokozottan érdeklődik az Univerzum legenergikusabb kitörései iránt. Ám a gravitációs hullámok forrásának megtalálása és beazonosítása a mai napig kihívást jelent, hiszen a gravitációshullám-detektorok a források irányát nem igazán tudják beazonosítani, jóllehet a jelenség hátterében álló objektumok – pl. összeolvaadó ...

Egy kísérlet eredményeként közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez

A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint ugyanis a tudósoknak elsőként sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást - számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont szerdán.

Tényleg alkalmas egy szuperföld az életre?

A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhető az élet jelenléte. A szuperföldekből egyre többet fedeznek fel, már a lakható zónában is találtak ilyen bolygókat.

800 éve nem ragyogott ilyen szépen a karácsonyi csillag

Izgalmas vállalkozásra adják a fejüket a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagászai

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.

43 év után kiderülhet, honnan jött a leghíresebb földönkívüli üzenet

Egy amatőr csillagász megtalálhatta a több mint 40 évvel ezelőtt észlelt legendás „Hűha!" jel forrását.

Több millió galaxist térképezett fel az ASKAP teleszkóphálózat

Az univerzum hatalmas részét térképezte fel rekordidő alatt az ASKAP ausztrál teleszkóphálózat, több millió új galaxist tárva fel és új utat nyitva a jövőbeli felfedezéseknek - közölte kedden az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO).

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2

A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2 japán űrszonda, az általa gyűjtött talajminták és adatok fontos információt nyújthatnak a Naprendszer eredetéről - közölte pénteken a japán űrkutatási hatóság (JAXA).

Stresszt okoz a súlytalanság az asztronautáknál

A súlytalanságban való hosszabb tartózkodás hatására megnő az űrhajósok stresszszintje a vérvizsgálatok szerint. Vérükben egy bizonyos DNS-részecske, a cfDNS koncentrációja megemelkedik - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Csodálatos dolgot fedeztek fel a Tejútrendszer mélyén

Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.

Fosszilis galaxist fedeztek fel a Tejútrendszer mélyén

Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.

Rejtélyes baleset tette tönkre a földönkívülieket kereső teleszkópot

Bezárják a Puerto Rico-i híres Arecibo obszervatórium nagy rádióteleszkópját - jelentette be az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF). A döntés nagy csapás a világ tudósai számára, akik a teleszkóp segítségével kutatnak bolygók, aszteroidák és a földönkívüli élet nyomai után.

A NASA egy nappal elhalasztotta a Crew Dragon amerikai űrhajó startját

A rossz időjárási körülmények miatt egy nappal elhalasztja a SpaceX űrkutatási magánvállalat Crew Dragon űrhajójának startját a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az amerikai űrhivatal, a NASA.

Egymásnak estek a tudósok: vitatják a nebrai csillagkorong korát

Vitatja egy nagy létszámú tudóscsoport, hogy a korábban feltételezettnél 1000 évvel fiatalabb lenne a híres nebrai csillagkorong, amelynek 3600 évesre becsült korát két német őstörténész kétségbe vonta.

Újabb aszteroida közelíti meg a Földet a jövő héten

Biztonságos távolságban repül el a Föld mellett egy kínai kutatók által újonnan felfedezett aszteroida a következő héten - közölte csütörtökön a Kínai Tudományos Akadémia egyik csillagvizsgálója.

Szokatlanul erős rádiójeleket fogtak a Tejútrendszerből

Különös és hihetetlenül erős rádiójeleket fogtak a Tejútrendszerből, ehhez hasonlót csupán 2007-ben tapasztaltak.

Kiderült, mi küldi a rejtélyes rádiójeleket a Földre

Egy kanadai kutatócsoportnak sikerült azonosítania a Föld felé érkező gyors rádiókitörések egyik forrását. A jeleket egy magnetár – vagyis egy rendkívül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillag - küldi.

Eltűnt egy bolygó a Naprendszerből

Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerből - írja a Futurism tudományos portál.

Kísérteties halálfej lebeg a világűrben

Egy régóta halott csillag fátyolos maradványai a Cet gyomrában – mintha csak egy halálfej lebegne a világűr végtelenjében. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) lenyűgözően részletes felvétele a vérvörös árnyalatokban játszó, baljós nevű Halálfej-ködről. Ez a képződmény az első olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettőscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik.

Gravitációs vöröseltolódást észleltek a csillagászok egy kettős csillagrendszerben

A NASA Chandra űrteleszkópja nem csak felfedezett egy naprendszeren kívüli kettős csillagrendszert, hanem abban az Albert Einstein által előre jelzett jelenséget, a gravitációs vöröseltolódást is észlelte.

Szép magyar siker a nemzetközi csillagászati olimpián

Eddigi legjobb összesített helyezését érte el a magyar csapat a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián - közölte a Tudományos Olimpikonok főszerkesztője, Békés Gáspár pénteken az MTI-vel.

Óriási bejelentésre készül a NASA a Holddal kapcsolatban

Titokzatos, a Holddal kapcsolatos bejegyzést tett közzé Twitter-oldalán a NASA.

Hatalmas aszteroida halad el nagyon közel a Föld mellett ezen a héten

Október 22-én halad a legközelebb a Földhöz a 2020 TGI jelű aszteroida. 11 millió kilométerre lesz tőlünk, ami csillagászati szempontból igen kicsi távolságnak számít.

Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól

Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hőképe leginkább a hűvösebbnél is hűvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentős felfedezésről szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetőjének írása.

Ezek a valaha készült legszebb asztrofotók - galéria

A NASA égisze alatt több évtizede készülnek a káprázatos asztrofotók univerzumunk égitestjeiről, jelenségeiről. Ezek számos díjat nyertek a különféle pályázatokon, szavazásokon. Galériánkban egy tucatot válogattunk ki az ismertebb és a kevésbé ismert képek közül.

Nem kell félnünk a legközelebbi óriáscsillagtól

Kisebb és közelebb van hozzánk a Betelgeuse óriáscsillag, mint azt korábban gondoltuk, de így is biztonságban vagyunk, mert még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban - állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport.

Spagettizálódott egy csillag - az ESO távcsöve örökítette meg a halálát

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és világszerte több más szervezet távcsöveit használva csillagászok egy szupernagy tömegű fekete lyuk által szétszaggatott csillag ritka felvillanását örökítették meg. Jelenleg a 215 millió fényév távolságban bekövetkezett, ún. árapály-katasztrófa (tidal disruption event, TDE) a legközelebbi ilyen jellegű felvillanás, amelyet minden eddiginél részletesebben sikerült tanulmányozni. A kutatás eredményeit bemutató szakcikk ma jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban.

Pillantson az égre, különleges látványban lesz része

Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.

Túszokat ejtett egy fekete lyuk

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) felvételén a csillagászok hat galaxist számláltak össze egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében - írja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közleménye. A rendkívül távoli felvételen a világegyetem kevesebb mint egymilliárd éves korában látható. Ennyire szoros csoportosulást ezelőtt még nem figyeltek meg a csillagászok az ősrobbanás utáni ilyen korai időszakból. Ez a megfigyelés segíthet megérteni a szupernagy tömegű fekete lyukak keletkezését és gyors növekedésüket – ilyen objektum található a mi Tejútrendszerünk középpontjában is. A felvétel alátámasztja azt az elkképzelést, ...

Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel

A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.

Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése

A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.

Bolygókra és csillagképekre is vadászhatnak nemzeti parkunk égboltján

Furcsa ragyogást észleltek egy üstökösön

Ultraibolya fényben világít a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös.

Az ember a kozmosz közepén érezheti magát Olaszország egyik legsötétebb völgyében

Tízmillió csillagrendszerben keresték az idegeneket, itt az eredmény

Több mint tízmillió csillagrendszer átfésülése után ausztrál csillagászok arra jutottak, hogy valószínűleg rajtunk kívül nincsen értelmes élet az univerzumban - vagy legalábbis abban a formában nem létezik, ahogyan mi elképzeljük.

Lehet, hogy idegen űrhajó lépett a Naprendszerbe

Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsőként érkező távoli üzenet". Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízűbb teóriát vettek elő: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett űreszközre, mint kozmikus jéghegyre.

Kozmikus torzszülöttet találtak a csillagászok

A csillagászok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy több tagú csillagrendszerek szétszaggathatják a körülöttük létrejövő bolygókeletkezési korongot, amiből így egy eltorzult, ferde gyűrűkkel tagolt képződmény jöhet létre. A kutatócsoport friss tanulmánya arra utal, hogy akár különleges, a Csillagok Háborújának Tatooine bolygójához hasonló égitestek is létrejöhetnek egy csillagrendszer körüli meghajlított korongban. Ezek az érdekes új tudományos eredmények az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (ESO VLT), valamint az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) megfigyelésein alapulnak.

Tűéles képek készültek a Napról

Tűéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR.

Minden korábbinál erősebb gravitációs hullámokat észleltek

Két fekete lyuk összeolvadása során a Nap tömege nyolcszorosának megfelelő energia szabadult fel gravitációs hullámok formájában - írja a LIGO-Virgo kollaboráció közleménye.

Újból fogták az űrből érkező titokzatos jelet

A világűrből érkező különös jel 161 naponta ismétlődik – írja a Futurism.

Ősi robbanásokról árulkodik a tenger mélyén talált üledék

Ősi szupernóvákról árulkodik a fiatal tengerfenéken rejlő csillagpor. Nagyon kis mennyiségben 33 ezer éves 60-as tömegszámú vasizotópokat találtak az óceán fenekén.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel

Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Élőben nézheti, hogyan érkeznek vissza a Földre az űrhajósok

Egy halott üzent az űrből

Először lokalizálták gyors rádiókitörések (Fast Radio Burst, FRB) forrását a Tejútrendszerben, első alkalommal sikerült kapcsolatot találni két kozmikus jelenség, a magnetárok és a rádiókitörések között - közölte Volodimir Szavcsenko, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének tudományos munkatársa.

Videó készült arról, hogyan kering a Nap egy láthatatlan középpont körül

Csillagokat nézhet vagy akár csobbanhat is ezeken a közelgő kerékpártúrákon

Augusztus elejéig látható az elmúlt évtizedek legszebb üstököse

Csütörtökön volt a legközelebb a Földhöz a NEOWISE üstökös, amely azonban augusztus elejéig még kis távcsővel megfigyelhető. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban jövő péntekig minden este üstökösbemutatóval várják az érdeklődőket.

Első díjat nyert el a NASA pályázatán a magyar Puli Space

Első díjat nyert az amerikai űrügynökség (NASA) "Honey, I shrunk the NASA payload" (Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) kihívásán a magyar Puli Space csapatának Puli Lunar Water Snooper (holdi vízszaglászó) elnevezésű detektora.

Elhalasztották a Hubble űrteleszkóp utódjának felbocsátását

Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble-űrtávcső utódjának világűrbe juttatását. A James Webb űrteleszkóp 2021. október 31-én indulhat útnak a NASA tájékoztatása szerint.

A héten szabad szemmel is látható a ritka üstökös

Módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját

Módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályáját a Progressz MSZ-15 teherűrhajó fogadására - közölte a Roszkoszmosz orosz űrügynökség szombaton.

Hihetetlenül szép képet készítettek az ESO nagyon nagy távcsövével

Ez a szép kép, amelyet az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph (FORS) műszerével készítettek, mindenféle korú csillagot mutat – némelyik közülük egészen közel van az előtérben, míg mások megbújnak a messzi távolban.

Fénylő gyűrűket láttak az űrben, nem tudni, mik lehetnek

Négy különös, gyűrű alakú objektumot láttak rádiótartományban a csillagászok. Egyelőre a szakemberek sem tudják megmondani, mik lehetnek ezek.

Világűr-illatú parfümöt fejlesztett a NASA-val dolgozó vegyész

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrtávcső

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.

Gigantikus szupernóva-maradványt fedeztek fel a Nagy Göncölben

Még a csillagászat iránt kevésbé érdeklődők számára is ismerősen csenghet az égbolt szinte mindenki által jól ismert csillagképének, a Nagy Medvének, vagy ahogy nálunk hívják, a Nagy Göncölnek a neve. Ez a télen-nyáron egyaránt látható híres csillagkép az asztronómusok számára most egy egészen különös felfedezés miatt vált izgalmassá.

Valami ütközött egy fekete lyukkal és jeleket küldött a Földre

A Virgo és a LIGO bejelentette, hogy felfedeztek egy kompakt égitestet, amelynek tömege a Nap tömegének körülbelül 2,6-szorosa, ami a valaha látott legnehezebb neutroncsillag és legkönnyebb fekete lyuk között helyezkedik el. Ez az égitest 800 millió évvel ezelőtt összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, aminek következtében erős gravitációs hullámot bocsátott ki. Egyedül a hullámjel alapján, amit 2019 augusztusában észleltek a Földön, nem lehet eldönteni, hogy az égitest fekete lyuk vagy neutroncsillag, ezért pontos jellege rejtély marad.

Kísérteties zöld fényt észleltek a Mars légkörében

Zöld fényt észleltek a Mars légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja. Hasonló fényt látnak időnként az asztronauták, amikor a Föld korongjának peremére tekintenek. A fény az oxigénatomok és a napfény reakciójából születik. A jelenségről régóta sejtették, hogy más bolygóknál is létezhet, az európai-orosz Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda azonban az első, mely ilyen megfigyelést tett a Földön kívül.

Ezen a héten rész vehetnek a Grand Canyon online csillagnéző partiján

Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről

Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.

Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel

Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.

Magyarország felett is látták a SpaceX űrhajóját - kép

Alig fél órával a floridai Kennedy Űrközpontból történt startja után, Magyarország felett is sikerült észlelni a SpaceX Dragon Crew űrhajót.

A tudós mágus, aki megírta a varázslók tankönyvét: Agrippa

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim előtt sokan vállalkoztak arra, hogy megírják a mágikus művészetek összességének nagykönyvét, de aligha mondható el, hogy ez rajta kívül bárkinek sikerült volna. Az "Okkult filozófia" három könyvének összeállításával arra tett kísérletet, hogy a növények csodás tulajdonságaitól a misztikus számnégyzeteken keresztül Isten angyalainak titkaiig a teremtés minden misztériumát lejegyezze. Korántsem beszélhetünk azonban egy szobatudósról, hiszen életében jócskán kivette a részét a furcsábbnál furcsább kalandokból is.