Így mentik meg a világ legnagyobb magvú, matuzsálemi korig élő növényét

A Lodoicea vagy coco de mer, magyar nevén tengerikókusz endemikus, azaz bennszülött, helyben élő és termő növényfaj a Seychelle-szigeteken. A botanikai ritkaságot a kihalás fenyegeti, de úgy tűnik, van remény, mert a helyiek összefogtak a megmentésére.

Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás

Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.

Ebben a virág alakú online parkban mindent megtudhatunk a beporzókról

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Természetvédelmi célú erdőfejlesztések kezdődnek Budapesten

A Nagy-szik rehabilitációja pozitív hatással járt a biodiverzitásra

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nemcsak a megcélzott közösségekre. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztetnek a világ vezető kutatói

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét.

Trópusi fajok hódítják meg a Földközi-tenger keleti részét

Összeomlóban van a biodiverzitás a Földközi-tenger keleti részén. Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint az ott élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével, Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt.

Már csak 44 éve lenne vissza az amazóniai esőerdőknek?

A gyorsan növekvő erőforrás-felhasználás és az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló tűzesetek miatt az amazóniai esőerdők jövője veszélybe került. A legújabb kutatások szerint az ott hemzsegő lenyűgöző élet egyre sivárabbá válik, de a legrosszabb forgatókönyvek az ott élők megélhetési esélyeit is egyre csekélyebbnek látják.

Kínában megkezdődött a tavaly beharangozott halászati tilalom

Ennyi fajt menthetünk meg az étkezési szokásaink megváltoztatásával

A föld egyre nagyobb mértékben lesz pusztaság, hogy az megfeleljen a világ növekvő élelmiszerigényének. Egy most publikált kutatás szerint a jelenlegi táplálkozási ritmus mellett a szárazföldi állatok közel 90 százaléka elveszítheti élőhelyének egy részét a következő harminc évben. A tudósok szerint azonban az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az étkezési mód megváltoztatása megakadályozhatja a várható veszteségeket.

A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokat kevésbé támadják meg kártevők

A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokon kevesebb a kártevő, ezért kevesebb növényvédőszerre van szükségük - állapította meg egy, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) részvételével zajló nemzetközi kutatás.

Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?

A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működésének területén.

Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak

A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.

Évente több mint 200 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe

Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése szerint.

Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye

A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.

Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben

A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.

Aludni tértek a bükkaljai ürgék.

Fokozottan védett kisemlősünk, a közönséges ürge (Spermophilus citellus) az év egy jelentős részét átalussza, a hidegebb hónapokat földalatti járatrendszerének hálókamrájában vészeli át. Az első egyedek már augusztus közepétől elkezdhetik hosszú pihenőjüket.

Az elmúlt években jócskán megugrott a hazai biogazdálkodók száma

A biogazdálkodással foglalkozók száma 2,6-szeresére, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága 2,3-szeresére nőtt 2015 és 2019 között hazánkban. Ezáltal az évtized végére 303 ezer hektáron folytatott biogazdálkodást összesen 5136 termelő – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.

A világ országainak nagy részén csökken a biológiai sokféleség

Egy most publikált elemzés szerint a világ országainak egyötödét fenyegeti ökoszisztémáik összeomlása a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek a pusztulása miatt. Az emberi tevékenység már jelentős negatív hatást gyakorolt az olyan, természetes „szolgáltatásokra", mint például az élelmiszerellátás, a tiszta vízhez és a levegőhöz való hozzáférés, valamint az árvízvédelem. A jelentés szerint ráadásul a globális GDP több mint a fele függ a biológiai sokféleségtől.

Súlyos károkat okoznak a Pantanalban pusztító tüzek

Hatalmas tüzek pusztítanak a brazíliai Pantanalban, a világ legnagyobb mocsárvidékén. A lángok a régió legfontosabb közlekedési útvonalát fenyegetik és számos védett fajt veszélyeztetnek.

Srí Lankán arat a madárbarát turizmus koncepciója

Afrika biodiverzitására és vadvédelmére is fenyegetést jelent a járvány

Az afrikai országok biológiai sokféleségére és vadvédelmi erőfeszítéseire is fenyegetést jelent a koronavírus-járvány - derült ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tettek közzé Nairobiban.

Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?

A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.

Nyomkövető gallért kapott tíz nepáli vörös panda egy tudományos kutatáshoz

Tíz vörös pandát szereltek fel GPS nyomkövető gallérral nepáli kutatók, hogy tanulmányozhassák az állatok viselkedését és életmódját.

Hogy csalogassuk kertünkbe a madarakat?

A közelünkben élő madarak és más állatcsoportok faj- és egyedszám növelésének legfontosabb eszköze - pontosabban inkább alapfeltétele - a természetes élőhelyeket leginkább felidéző növényzet telepítése és megőrzése.

A természetes élőhelyek egyik legveszélyesebb tényezői az inváziós fajok

Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisátt ...

A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

A kerti zöldhulladék veszélyes a természetes élőhelyekre nézve!

Sokan úgy gondolják, hogy a zöldhulladéktól megszabadulhatnak az erdő-mező szélén, hiszen azok úgyis csak növényi maradványok, lebomlik, komposztálódik, nem okozhat bajt. Holott ez egyáltalán nem így van, ráadásul a zöldhulladék illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása.

Megérkeztek Afrikából az első szalakóták a Bükki Nemzeti Parkba

Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.

Tilos a fák, bokrok kivágása költési időszakban

A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Új békafajt fedeztek fel Madagaszkáron

Új békafajt fedezett fel Madagaszkáron egy nemzetközi kutatócsoport.

Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízhőmérséklete

Tizenkét év alatt 2,16 Celsius-fokkal emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén - derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.

Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.

A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó

Rejtélyesen haldokló halak kutatása során derült ki, hogy melyik a világ legmélyebb folyója: A Malebo-tóból eredő és az Atlanti-óceánba torkolló Kongó alsó szakasza a világ leggyorsabb és legmélyebb folyamja, ahol különleges, felgyorsult formában zajlik az evolúció. A tudósok a Kongó mélységeivel kapcsolatos megdöbbentő kutatási eredményeiket tavaly december 12-én az American Geophysical Union éves találkozóján mutatták be.

Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tűz miatt

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.

Elpusztult nyolcvanhat delfin Namíbia partjainál

Nyolcvanhat sötét delfin, köztük két néhány napos borjú pusztult el Namíbia délnyugati partjainál.

Az állatkert szerepe a biológiai sokféleség védelmében

Március 3-a a vadvilág napja. Ebből az alkalomból a Fővárosi Állat- és Növénykertben egész nap élményekkel, látnivalókkal, ismeretterjesztő programokkal várták a nagyközönséget, bemutatva egyrészt azt, hogy miért fontos az élővilág sokféleségének megőrzése, és azt is, hogy mi mindent tesz a városligeti intézmény a veszélyeztetett élővilág, illetve a biodiverzitás védelme érdekében.

Kevéssé ismert állatok lehetnek a természetvédelem ikonikus alakjai

Tudósok szerint kevéssé ismert állatokkal, például a pápaszemes medvével vagy a kígyászkeselyűvel is kampányolni kell a jövőben ahhoz, hogy a lehető legtöbb pénz gyűljön össze a kihalás fenyegette fajok védelmére.

India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott

India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben egy kormányjelentés szerint.

A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás

Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.

Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül

Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül egy új tanulmány szerint.

Soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi és kevesebb bocsuk születik

Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest - állapította meg egy amerikai tanulmány.

Már a negyedik borja született a keskenyszájú orrszarvú párnak

Már a negyedik borja született a Dvur Králové-i állatkertből 2009-ben Tanzániába telepített keskenyszájú orrszarvúnak - közölte a cseh intézmény kedden.

Antibiotikum-rezisztensek lettek a keskenyszájú orrszarvúk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint tavaly

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában 284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonasz-vidéken.

A belváros mellé építenének egy vidéki falut Koppenhágában

Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét

Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világűrről, illetve közvetlen kozmikus környezetünkről. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetővé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.

Kenya megduplázza nemzeti parkjai erdőterületét

Megduplázzák a kenyai nemzeti parkok és természetvédelmi területek erőinek területét - jelentette be szerdán a kelet-afrikai ország vadvédelmi szolgálata.

Biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók

A fajok és élőhelyeik sokszínűségének Ausztriában tapasztalható drámai mértékű a csökkenése miatt biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók.

Bizonyos fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében

Bizonyos kisméretű fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében és előnyben részesítik ezeket a környező mezőgazdasági területekkel szemben - derült ki a Cseh Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó intézetének kutatásából

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

A halászat miatt nagyon megfogyatkoztak a tigriscápák

Hetvenegy százalékkal esett vissza a tigriscápák száma az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál - derült ki két ausztrál egyetem kutatásából.

Egyre fogynak a populációk, csökken a biodiverzitás

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Hotelként is funkcionáló “függőleges erdő” épül Egyiptomban

Egyiptom sivatagban épülő új fővárosában három hétemeletes kockaház készül, amelyeknek teljes felületét egyenként egy hektárnyi fa fogja borítani.

Hanyatlik a természet, növekszik a veszélyeztetett fajok száma

A túlhalászat nagyon sok hegedűrája-faj számára jelent veszélyt: a veszélyeztetett fajokat kategorizáló vörös lista frissítésével 15 új faj került közülük a kihalással fenyegetettek közé - közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) csütörtökön a svájci Glandban.

Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak

Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.

Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában

Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában - erősítette meg a hírt csütörtökön az ICNF portugál természetvédelmi intézet.

WWF: az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik

Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Riadó: drasztikusan csökken a Föld biológiai sokfélesége

Drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés - figyelmeztetett hétfőn a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke, a szervezet Párizsban megrendezett hetedik plenáris ülésének nyitónapján.

Biodiverzitás- és génmegőrzési központot hoz létre az agrártárca

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ második magbörzéjén szombaton Budapesten az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

Yoda és Obelix után is neveztek el frissen felfedezett rovarfajokat

Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé.

Itt a bizonyíték a tengeri fajvédelem eredményességére

Jelentős mértékben nőtt a tengeri emlősök és tengeri teknősök populációinak több mint háromnegyede az után, hogy az állatokra kiterjesztették a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvényt (ESA) - állapította meg a kaliforniai Biológiai Diverzitás Központ tanulmánya.

Újabb titkait adta ki a mélytengeri világ

Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mélytengeri élőhelyek kutatása még rengeteg felfedeznivalót kínál a tengerbiológusok számára.

Rendkívül magas a Föld mélyének biodiverzitása

A föld mélyében rejtőző bakteriális és más, ismeretlen életformák, más néven a földalatti mikrobiális "sötét anyag" tömege sok százszorosa a felszínen élő teljes emberiség tömegének - állapította meg egy nagyszabású új tanulmány.

A biológiai sokféleség csökkenése fenyegetést jelent az emberiségre

A biológiai sokféleség drasztikus csökkenésének pusztító következményei lehetnek az emberiségre - figyelmeztet hétfőn kiadott jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A termőföldek menthetik meg a méheket

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Új labortechnológia segíthet az élővilág sokféleségének megmentésében

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában.

Két évünk van rá, hogy kitaláljunk valamit, különben vége a Földnek

Globális éghajlatváltozás, vízhiány, környezetszennyezés, fajkihalás – az elmúlt évtizedek során időről időre, egyre fokozódó rendszerességgel előkerülnek ezek a szavak. Sokan valószínűleg már fel sem kapják a fejüket egy-egy csúszómászó rovar vagy fákon himbálódzó emlős eltűnésére. Közönyösségünk odáig terjed, hogy észre sem vesszük, míg ma rajtuk van a sor, holnap már a mi torkunkhoz szorítja a kést felelőtlen viselkedésünk gyászos produktuma. A Természetvédelmi Világalap 2018-as, Földünk állapotáról szóló jelentése azt mutatja, hogy két évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni az élővilág és vele az emberi faj pusztulását. ...

Méhekkel vizsgálják Róma légszennyezettségét

Az olasz főváros biodiverzitását és légszennyezettségét tanulmányozzák méhek segítségével olasz méhészek, akik Róma központjában 15 méhkaptárt helyeztek ki épületek tetejére.

Gyorsuló ütemben tűnnek el a Föld őserdei

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

Megmentené a fajok többségét, ha mindenki tartaná magát az egyezményhez

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

A természetvédelmi területek egyharmadát veszélyezteti az ember

A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját - állapította meg egy a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány.

Megmenekül a „zöld pokol” egy fontos területe

Felfüggesztette egy brazil bíróság szerdán azt a rendeletet, amely nemrég hatályon kívül helyezte az Amazonas-medence egyik területének természetvédelmi státuszát.

Ha ezek a területek megsemmisülnek, az édesvízi élővilágnak vége

Európa vízgyűjtőterületének csaknem felén él legalább egy veszélyeztetett, vagy korlátozott elterjedésű faj, illetve bennszülött fajokban gazdag közösség. Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a kutatásnak, amelynek célja az volt, hogy alapvető információkat szolgáltasson az édesvízi ökoszisztémák védelméhez. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével zajlott program eredményei nyomán a szakértők úgy látják, hogy főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok a kritikus vízgyűjtők védettsége terén.

Vérszomjas kannibálokká változnak a francia hörcsögök

A kizárólag kukoricából álló étrend vérszomjas kannibálokká változtatja Északkelet-Franciaország vadon élő hörcsögeit – írják egy új kutatás szerzői.

Tényleg feltámasztják a nácik szupertehenét?

A nácik ide most azért kellenek, hogy beszéljünk egy fontos témáról, amelyre a nácik nélkül senki sem figyelne. Egy kihalt állatfaj „feltámasztásáról”, Európa természetes élőhelyeinek megóvásáról van szó. Kutatók kitenyésztettek egy olyan állatot a biodiverzitás fenntartása érdekében, amelyet Göring is megirigyelne.

Több mint 200 éves a világ legöregebb almafája

A fa jelentősége nem csak történelmi, a biodiverzitás szempontjából is fontos tényezőnek tartják a kutatók.

Megmentenék a hazai gesztenyéseket

A gesztenyéért szerveztek konferenciát Nagymaroson, melynek fő témái a Kárpát-medencében fellelhető ültetvények megóvása, helyreállítása, és a termesztésben rejlő lehetőségek feltárása voltak. A cél, hogy a gesztenyetermesztés újra méltó helyet foglaljon el a magyar gazdaságban. Igény lenne rá, a feladat pedig nem lehetetlen.

Visszafelé működik az evolúció egy madagaszkári kismadárnál

Különös jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók egy madagaszkári énekesmadárnál: a visszafelé működő evolúció következtében több külön madárfaj olvadt össze, így jöttek létre a rövidcsőrű bülbülök.

Egyre többen költöznek a világ legboldogabb országába

Kis kitérőkkel átbicikliztünk a világ legzöldebb, legboldogabb országán. Láttunk repülő banánokat, vízeséseket, olajpálma-ültetvényeket, gombatermesztő hangyákat, találkoztunk aranyásókkal, idealista kertészekkel és dzsungelgondnokokkal. Costa Ricában nemcsak a helyiek, a betelepülők és a turisták is remekül érzik magukat.

Félelmetes, ismeretlen biodiverzitás

Tökéletes bizonyíték arra, hogy alig ismerjük Földünket: az akadémia 2014-ben összesen 221 új fajjal gazdagította az állat- és növényvilágról gyűjtött ismereteinket.

Egyre több déli állatfaj él az Északi-tengerben

Hűvösebb vizeket keresve egyre több meleg vízi állatfaj vándorol be az Északi-tengerre, amelynek új állandó lakói közé tartozik a közönséges tőkehal és több rákfaj is.

Háromszorosra puffadnak a városok

A következő években összesen 1,2 millió négyzetkilométerrel, azaz 13 magyarországnyi területtel híznak a világ nagyvárosai, amelyekben már most is a Föld népességének fele él. Ezzel párhuzamosan a bolygó egyetlen hatalmas parkolóvá alakul.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Eltűnt 300 millió madár Európából

A felére apadt az európai agrárélőhelyek madárvilága az utóbbi 30 évben az élőhelyek átalakulása miatt. A szakértők szerint a csökkenés a környezet állapotának drasztikus leromlását jelzi

Túl gyors az emlősöknek a klímaváltozás

Számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át a fokozódó felmelegedés következtében ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel. Egytizedüknek ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.

Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?

Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök sokfélesége, ami nem sok jóval kecsegtet egy felgyorsuló éghajlatváltozás esetén.

Spermabankkal mentik a Nagy-korallzátonyt

A folyékony nitrogénben őrzött szaporítósejtekkel lombikbébi-módra lehet korallokat létrehozni. A korallok évente mindössze három napig szaporodnak. A Nagy-Korallzátonyt egyaránt pusztítja az óceánok savasodása és a víz felmelegedése, és a következő öt év kulcsfontosságú a megóvása érdekében.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.

Kóbormacska-sereggel irtják a patkányokat Kínában

Kóbor macskákat tereltek össze egy nyugat-kínai városban, hogy így vegyék fel a harcot a környező legelőket elözönlő rágcsálók ellen. A patkányok azért szaporodhattak el, mert a nagyüzemi mezőgazdálkodás miatt kipusztultak a természetes ellenségeik.

Rejtett kamerákkal figyelték meg az emlősök kihalását

Több mint száz trópusi emlősfajt figyeltek meg kameracsapdák segítségével a világ legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatában. Az élőhelyek csökkenése és feldarabolódása a rovarevőket veszélyezteti leginkább, míg a növényevők kevésbé érzékenyek, állapította meg a nemzetközi kutatócsoport.

Őserdőben vágnának főutat Romániában

Európa utolsó mérsékelt égövi, érintetlen fenyőerdeje veszhet kárba, ha befejeznek egy tíz éve készülő főutat Romániában, a Retyezát-hegységben. Az erdő éppen azért maradt meg úgy, ahogy évezredek alatt kialakult, mert a térségben legfeljebb az elszánt túrázók zavarják a barna medve és társai nyugalmát. A beruházáshoz július elején adta hozzájárulását a bukaresti környezetvédelmi hatóság.