Árpád-kor
címke rssHalál és felemeltetés I. 985 éve hunyt el Szent István király
Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király. - írja Szabados György, Magyarságkutató Intézet a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója a Magyarságkutató ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Velencei András trónfoglalása - Július 23-án koronázta királlyá Lodomér esztergomi érsek Székesfehérvárott
Utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást 1290. július 23-án koronázták királlyá, IV. (Kun) László király (1272–1290) meggyilkolását követően Székesfehérvárott. - írja Szabados György PhD, Magyarságkutató Intézet munkatársa, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója.
1162. július 15-én koronázták meg II. László (ellen)királyt
A XII. század derekán sűrűsödtek a királyváltások Magyarországon. Nemcsak amiatt, hogy az akkori Árpád-házi uralkodóink fiatalon haltak meg, hanem azért is, mert egyiküknek még két ellenkirály trónfoglalásán is úrrá kellett lennie. III. István királyt (1162–1172) érte ez a megpróbáltatás: két nagybátyja lépett fel vele szemben ellenkirályként. Közülük az idősebb volt II. László, akit 1162. július 15-én koronázott meg – rendhagyó módon – a kalocsai érsek. Jóllehet II. László (1162–1163) a Bizánci Birodalom támogatásával került az ország trónjára, bizánci hűbért nem vállalt. Féléves királyság adatott neki, így nem tudhatjuk meg, hogy ...
Rejtélyes sírokra bukkantak Tatabányán
Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán - mondta el a városi múzeum igazgatója az MTI-nek.
- címkék:
- Magyarország
- történelem
- sír
- Árpád-kor
- Címkefelhő »
Rejtélyes templomrom újult meg a fővárosi agglomerációban - képek
Tökön a napokban átadták a település határában megújult, ezernyi rejtélyt hordozó Árpád-kori templomromot. A műemlék újjáépítése a Market Építő Zrt. társadalmi felelősségvállalásával valósult meg, a magyar építőipari cég által életre hívott ROM Vándor program első állomásaként, amely a magyar építészeti örökség felfedezését, megóvását és népszerűsítését célozza meg.
Videó: Nem mindennapi leletre bukkantak Mánynál
Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével
A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.
A budajenői Árpád-kori templom fényjárását vizsgálja a Magyarságkutató Intézet kutatója
." Budajenő északnyugati szélén, a község határában áll a település első, még az Árpád-korban emelt, ma már csak kálváriakápolnaként működő temploma. 1973-ban Kozák Károly végzett benne régészeti kutatást. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Elkészült a Jáki templom belső felújítása
Elkészült a Jáki templom belső restaurálása, húsvétkor a hívek, az ünnepek után pedig már a turisták is újra látogathatják a magyar középkori építészet egyik legjelentősebb építményét - közölte Sarkadi Márton építész, projektvezető csütörtökön az MTI-vel.
Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"
"A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.
Önkéntes régészek leleteiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdaggítanák. ...
Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja
Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét. Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.
Különleges, ám rejtélyes leletek kerültek elő Berzence váránál
Nagyon értékes leletanyagot találtak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai a Somogy megyei Berzence váránál egy hónapja tartó ásatáson - mondta a munkálatokat vezető régész. Berzence várának első biztos említése a 15. század közepéről való. Kastélynak épült, de később megerősítették, Szigetvár 1566-os eleste után török kézre került.
Így született meg a magyar parlamentarizmus
Rendi országgyűlések a Magyar Királyságban a 18. század elejéig címmel jelent meg az Országház Könyvkiadó magyar országgyűlések történetét bemutató sorozatának legújabb kötete. Szerzői a magyar országgyűlések középkori történetének ívét rajzolják meg.
Lélek lakik ezekben a rejtőzködő ősi templomokban és romokban
Az alábbiakban békés hangulatú templomokhoz, néhol templomromokhoz kalauzoljuk el olvasóinkat. Nevezetes épület csak elvétve van a felsorolásban, és nem kerültek be olyan szépséges helyek sem, mint például a jáki templom. Ennek oka épp a hírnévben keresendő, mivel most csak olyan helyszíneket szerettünk volna megmutatni, amiről kevesen tudnak. Ezek a templomok visszafogottságukkal és sok száz éves múltjuk felfoghatatlanságával egyszerre árasztják magukból a nyugalmat, az ősi hitet, a szépséget és valamilyen megfoghatatlan, különös erőt.
Felújították Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori műemlékét
Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?
Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.
Ismeretlen középkori magyar várat tárnak fel Nógrádban
Az 1200-as években épült Baglyaskő várának feltárásán dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarjánban, a leleteket kiállításon mutatják majd be - tájékoztatta az MTI-t az igazgatóság osztályvezetője hétfőn.
A kőkortól Rákóczi koráig találtak leleteket Salgótarjánnál
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.
Szent László legendáját ábrázoló falfestményt rejtett a vakolat
Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be az MTI-nek.
Árpád-kori falura bukkantak a régészek
Egy fejlett településszerkezetű, XII. századi és egy X. századi, szintén Árpád-kori, valamint egy szarmata település maradványait tárják fel a régészek Kecskemét-Hetényegyházán - közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész.
- címkék:
- ásatás
- régészet
- Árpád-kor
- Címkefelhő »
Avar és Árpád-kori leletek kerültek elő Tiszapüspöki határában
Avar kori sírokra és kora Árpád-kori település maradványaira bukkantak a régészek egy Tiszapüspöki határában zajló megelőző feltáráson - mondta el Tárnoki Judit, a szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti osztályvezetője, ásatásvezető az MTI-nek.
- címkék:
- ásatás
- település
- Árpád-kor
- Címkefelhő »
Árpád-kori sírok rejtőztek Orosházán
Különleges leletek - 38 Árpád-kori sírra bukkantak Orosháza határában földmunka közben. A csontokat DNS- vizsgálatoknak vetik alá.
Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel
Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.
Megtalálták Miskolc sírját
Nagy jelentőségű felfedezést tettek idén a Miskolc eredetét kutató régészek. Megtalálták a megyeszékhely névadó nemzetségének monostorát, temetkezési helyét és az egyik főember a sírját. A Miskolc nemzetség nyomai az egykori Anna-szálló alatt maradtak meg - a klímaváltozásnak köszönhetően.
- 1