archeológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- régészeti feltárás
- régészeti lelet
- régészet
- feltárás
- Római Birodalom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ágyast áldoztak fel a viking hajótemetésen
A nagy viking hősök haláluk után gyakran a tengeren kívánták elérni a Valhallát, azaz a mennyországot. A hajótemetések furcsa szokásának első ép lelőhelyéről a most elkészült jelentés alapján bepillantást nyerhetünk a vikingek furcsa utazási és temetési szokásaiba.
Dániában 13 ezer éves vadászeszközöket találtak
A Dániát benépesítő első emberek világába "fantasztikus betekintést nyújtó", 13 ezer éves vadászeszközöket találtak régészek Horsens város mellett.
Kétezer éves Valentin-napi csók Pompejiből
Egy csaknem 2000 éves csók is látható lesz Valentin-nap alkalmából Pompejiben: a különleges freskót rejtő házat felújítása előtt utoljára nyitják meg a hétvégén a látogatók előtt az ókori romvárosban.
Ősi hajóformájú koporsókat fedeztek fel Kínában
Hajóformájú koporsókat rejtő sírcsoportot fedeztek fel a régészek Délnyugat-Kínában: a szakértők szerint a 2200 éves sírok értékes információkkal szolgálhatnak egy ősi bennszülött kultúráról.
17. századi hadihajót találtak Svédország déli partjainál
Háromszáz éve eltűnt hadihajót fedezett fel Svédország déli partjainál egy víz alatti kutatóexpedíció.
Egy lóállkapocs fedheti fel a múlt homályába vesző titkot
Új bizonyítékok alapján egyre valószínűbb, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, jóval az utolsó jégkorszak vége előtt éltek már emberek Észak-Amerikában.
Ókori műtőt fedeztek fel Cipruson
Bronzból és vasból készült orvosi eszközöket fedeztek fel a ciprusi Páfosz csaknem kétezer éves romjai között a krakkói Jagelló Egyetem régészeti intézetének kutatói.
Hárommillió éves emberelőd-horda nyomait találták meg
Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.
A világ első országúthálózatát fedezték fel Guatemalában
Modern lézeres technológia használatával a világ első országúthálózatát fedezték fel Guatemalában, a "maja kultúra bölcsőjében".
Több mint hétezer éves várost és temetőt tártak fel Egyiptomban
Több mint hétezer éves, az első dinasztia korában épült várost és temetőt tártak fel régészek a dél-egyiptomi Szóhág tartományban – jelentette be szerdán az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium.
Ősi építményt fedeztek fel a Kukulkán maja piramisban
Eddig ismeretlen, 10 méter magas piramisszerű, ősi építményt fedeztek fel Kukulkán, a tollas kígyóisten piramistemplomában a maja-tolték romvárosban, Chichén Itzában mexikói kutatók.
Titokzatos hun épületek a Kaszpi-tenger partján
Pusztai nomád törzsek által épített, 1500 éves masszív kőépítmény-komplexum maradványait tárták fel a Kaszpi-tenger keleti partvidékén, Kazahsztánban.
Bronzkori várost fedeztek fel Irak északi részén
Jelentős bronzkori várost fedeztek fel régészek Irak északi részén, egy az Iszlám Állam által elfoglalt területektől nem messze fekvő ásatáson.
Régészeti leletmentés az Iszlám Állam árnyékában
Pabeschitz Virág fiatal kora ellenére igencsak kalandos szakmai életutat mondhat már magáénak. Ókorszakos régészként kutatja a letűnt antik civilizációk emlékeit Afrikában, és a Közel-Keleten Indiana Jones kalandjaira emlékeztető expedíciók tagjaként .Jelenleg a földkerekség legveszélyesebb területén Irakban dolgozik a British Museum régészeti expedíciójának munkatársaként . Kurdisztáni élményeiről rendhagyó naplót írt az Origónak.
Feltárulnak a legendás Fűszerút titkai
A világhírű sziklába vájt ókori város, a jordániai Petra hátországát feltérképező, Bir Madhkur - Petra Hinterland Project-nek 2016 nyarán magyar résztvevője is volt: a már több közel-keleti régészeti expedícióban részt vett, ismert fiatal magyar ókorszakos régész, Pabeschitz Virág.
Még nem tárta fel összes titkát a nagy Kheopsz-piramis
Tudósok úgy vélik, hogy két, eddig ismeretlen üreget fedeztek fel a gízai nagypiramisban elemzéssel kiegészített hőkamerás technológiának köszönhetően.
Kitűnő állapotú középkori fahajó a Fekete-tenger mélyén
Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant.
A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést
A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.
Így készítették a kötelet 40 ezer éve
A kötelek és zsinórok fontos szerepet töltöttek be a mozgékony vadászó és gyűjtögető népek életében. A kutatóknak azonban egészen eddig nem sok fogalmuk volt, hogyan készíthették ezeket az eszközöket az őseink.
Magyar régészlány Almásy nyomdokában
A fiatal magyar archeológus, Pabeschitz Virág, mint amolyan női Indiana Jones, már több kalandos észak-afrikai régészeti expedícióban vett részt. Legutóbb a British Museum kutatócsoportjának tagjaként töltött el két hónapot a szudáni sivatagban, a világtól elzárt Kurgusban. Kalandjuk visszarepítette őket az időben, és nemcsak szakmai, de kemény lelki megpróbáltatásokat is át kellett vészelniük. Pabeschitz Virág az Origónak írt exkluzív beszámolójában a terepi régészet izgalmait mutatja be.
Egy mongol múmia bizonyítja az időutazást – a konteósok szerint
Nemrég mutattak be Mongóliában egy 1500 éves női múmiát, amely az Altaj hegységből került elő. A múmia lábán szinte tökéletes épségben megmaradt egy mai Adidas csizmához kísértetiesen hasonlító lábbeli. Több se kellett az összeesküvés-elméletek gyártóinak. Rögtön kikiáltották a múmiát az időutazás bizonyítékának.
Így ássuk majd fel a múltat 2016-ban
2015 nem múlt el eseménytelenül, de a régészek 2016-ra is ígérnek olyan rejtélyeket, amelyekre magyarázatot találnak majd. Szaúd-Arábia furcsa homokba rajzolt kapujai, a szudáni piramisok, Tutanhamon sírjának rejtett kamrái és Jézus feleségének elveszett evangéliuma mind a várható felfedezések között szerepel.
Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét
Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán 1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belső szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg. Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekből álló kutatócsoport vezetője ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa is részt vett.
Karnyújtásnyi közelségben Szulejmán szigetvári sírjának azonosítása
Dr. Pap Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója által vezetett kutatócsoport ma újabb fontos bejelentést tett a Szigetvár falai alatt 1566. szeptember 7-én elhunyt oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán temetkezési helyének feltárásával kapcsolatosan. A Szigetvár közelében, a zsibók-turbéki szőlőhegyen folytatott feltáráson 2013-ban megtalált oszmánkori településen olyan épületmaradványokat találtak, ami jó esélyt ad a szultáni türbe feltételezett helyének azonosítására is.
A Vezúv haragja Vulcanus ünnepnapján temette el Pompejit
Ifjabb Plinius dokumentarista pontossággal számolt be az ókori római világ egyik legnagyobb természeti katasztrófájáról, a Vezúv Kr. u. 79. augusztus 25-i pusztító kitöréséről. Sajátos módon a kataklizma tragikus időkapszulaként őrizte meg az antikvitás vulkáni hamuba záródott mindennapjainak pillanatképét az utókor számára.
Száz holttestet zsúfoltak a húsz négyzetméteres házba
Legkevesebb kilencvenhét ember maradványára bukkantak archeológusok egy 5000 éves házban Kína északkeleti részén.
Több millió állatmúmiára bukkantak a régészek Egyiptomban
Egyiptom földje milliószámra rejti a különböző szentként tisztelt, vagy az óegyiptomi kultuszokban kitüntetett szerepet játszó állatok mumifikált, díszesen becsomagolt tetemeit.
A múlt ismerete nélkül nincs jövő
A Luxorban élő neves magyar egyiptológus, Vanek Zsuzsanna életútja és munkássága olyan, mint egy lebilincselően érdekes kalandregény. A magyar egyiptológia nagyasszonyával az új generációt képviselő ókorszakos régész, Pabeschitz Virág, az egyiptomi Giza Palteau Mapping Project nemzetközi archeológiai expedíció tagja készített exkluzív interjút az Origónak.
Kleopátra halála a történelem egyik legnagyobb rejtélye
A csábítás és női fortély mintaképe, a történelem egyik legismertebb asszonya, a női szépségideál megtestesítője. Sokan sokféleképpen kutatták Kleopátra valódi arcát. Élete és halála mind a mai napig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.
A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca
A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetően, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.
Relikviák a kannibalizmusba torkollott sarkvidéki expedícióról
Sir John Franklin kapitány „elveszett expedíciója” volt a 19. század egyik legnagyobb port felvert rejtélyes eltűnési esete. Egyik hajójuk, a HMS Eberus roncsát tavaly szeptemberben fedezték fel, és egy kanadai búvárrégészekből álló csoport nemrég merült le a jégbörtönbe zárt hajó maradványaihoz.
A hétvégén megáshatjuk saját sírunkat
Május utolsó hétvégéjén immár második alkalommal rendezik meg Magyarországon a Régészet Napját. Az ország 36 településén közel kétszázötven izgalmas program várja a történelem iránt érdeklődőket.
Gepidákra bukkantak Berettyóújfalunál
Magyarországon egyedülálló, közel kétszáz sírból álló gepida temetőt találtak régészek Berettyóújfalunál, egy útépítést megelőző feltárás során. A régészeti feltárást a debreceni Déri Múzeum megbízásából jelenleg is zajlik.
- címkék:
- kincs
- régészet
- archeológia
- leletek
- Gepida
- Címkefelhő »
Indiana Jones kalapja és a fáraó átka
A múlt földbe rejtett titkai mindig is megmozgatták az emberi fantáziát. A történettudományok világán belül a régészet, a „terepi múltfeltárás” nemcsak komoly szaktudást és fantáziát, hanem igen gyakran jó adag kalandvágyat is feltételező, izgalmas tevékenység.
Különleges maja romokat kutatnak
Teotihuacanhoz hasonló felépítésű maja várost vizsgálnak amerikai kutatók – valószínűleg erőskezű uralkodót sejtet a szabályos városszerkezet.
Középkori lovag csontjait találták meg Angliában
Egy feltehetőleg lovagi tornán elesett középkori lovag csontjait találták meg a herefordi katedrálisban – a templom a 12. század óta temetkezési helyként is szolgált.
Asszír erődöt tártak fel az izraeli tengerparton
A hatalmas vaskori erődítményt egy nemzetközi kutatócsapat tárja fel – az épület az egyik legfontosabb, Egyiptom felé vezető vízi utat védhette.
Feltárják a rejtélyes maja citadellát
A tervek szerint még idén feltárják az El Pilar maja történelmi területen talált, rejtélyes citadellát – ehhez hasonló építményt edig még nem találtak maja környezetben. A kutatók egyelőre csak találgatják, hogy mire használhatták egykor az épületet.
Újabb elveszett angol király nyomában a kutatók
Éppen hogy megtörtént III. Richárd újratemetése, máris egy újabb elveszett király után kutatnak angol régészek – ezúttal I. Hódító Vilmos unokáját keresik.
Így hagytak fel a maják a nomád életmóddal
A majákat általában letelepedett, gyönyörű metropoliszokat építő népnek ismerjük – de valaha ők is vadászó-gyűjtögető vándornép voltak. Egy új régészeti felfedezés azt mutatja, hogy a majáknál viszonylag hosszú ideig egymás mellett létezhettek a különböző életmódot folytató csoportok.
- címkék:
- maják
- archeológia
- maja kultúra
- nomádok
- Címkefelhő »
Allahhoz címzett viking gyűrűre bukkantak
Eddig azt hittük, csak mese, most viszont kiderülhet, hogy igaz: a vikingek valóban szorosabb kapcsolatban állhattak az iszlám világgal, legalábbis egy díszes Allah-gyűrű erre enged következtetni.
Hétezer év után bomlanak a múmiák
A világ legrébbiként ismert, az újkőkorszakból származó múmiáit veszélyezteti a globális klímaváltozás, a Harvard Egyetem kutatóinak legfrissebb vizsgálata szerint.
- címkék:
- Chile
- múmia
- archeológia
- neolitikum
- izotópok
- Címkefelhő »
Páratlan fogás Luxorban
Fantasztikusan gazdag leletanyagra, köztük 38 szoborra bukkant egy francia-egyiptomi régészcsoport a Kairótól 700 kilométerre délre fekvő Luxorban, Ptah isten templománál.
A titokzatos piramisépítők nyomában
Régészek nemzetközi csapata évről évre összegyűlik, hogy néhány hónapig a világ egyik legjelentősebb archeológiai lelőhelyén, a gizai piramisok lábánál tárják fel azt a várost, ahol ezeknek a titokzatos és csodás építményeknek az építői laktak. A rangos nemzetközi kutatócsoportnak Pabeschitz Virág magyar régész is tagja, aki az Origónak exkluzívan számolt be az izgalmas régészeti feltárásról.
Megvan Jézus názáreti háza?
Az első század elejére datálják annak a lakóépületnek a maradványait, amely fölé az Angyali üdvözlet bazilikát emelték Názáretben, a bizánci időkben. A hagyomány és a régészeti kormeghatározás érdekes egybeesést mutat.
Indiana Jones is megirígyelné
A kutatók a legendás, mesésen gazdag fehér várost keresték, helyette egy ismeretlen kultúra romjaira leltek.
III. Richárd egész idáig egy nővel volt együtt
A volt angol király ólomkoporsóját egy leicesteri parkolóban találták meg Angliában. Amikor azonban a Leicesteri Egyetem régészei feltárták a sírt, „találkoztak” egy idős asszony csontvázával is – nyilatkozták a szakemberek tegnap.
Ritka római sírkövet fedeztek fel egy angliai építkezésen
Egy módos római családból származó fiatal nő sírját jelölte az a díszes sírkő, amelyet egy angliai építkezésen találtak meg.
Drónok kutatnak az elveszett civilizációk után
Drónok, műholdas képek és a LiDAR technológia segítségével a legeldugottabb helyek is feltárulnak a kutatók előtt – az Amazonas és a Szahara elveszett civilizációi az első célpontok.
- címkék:
- Szahara
- civilizáció
- archeológia
- drón
- Címkefelhő »
Cervantes nyomában a régészek
A spanyol és világirodalom egyik leghíresebb személyiségének ismert a temetekezési helyszíne, de a sírja nem. Spanyol régészek és antropológusok egy új kutatási projekt részeként, Don Quijote atyjának azonosításán dolgoznak.
Idén is lesznek izgalmas régészeti felfedezések
Néhány nagyobb publicitást kapott és az elmúlt években megkezdett archeológiai projektnek idén várhatók az igazán izgalmas eredményei.
Dávidhoz és Salamonhoz köthető bullákat találhattak
Egy Dél-Izraeli ásatás világíthat rá arra a rejtélyre, miszerint Dávid és Salamon csupán bibliai figurák, vagy történelmi személyek voltak-e.
- címkék:
- Dávid király
- Izrael
- archeológia
- vaskor
- Címkefelhő »
Eddig ismeretlen római istenséget találhattak
Német régészek bukkantak rá egy törökországi ásatás során arra a domborműre, ami egy eddig ismeretlen római istent ábrázolhat – a megjelenése alapján valószínűsítik, hogy valamiféle termékenységi vagy földműveléssel kapcsolatos szerepe lehetett. A kutatók szerint az sem kizárt, hogy akár több nép isteneinek keveredéséből születhetett meg, ezen a területen ugyanis sok népcsoport élt az évszázadok alatt.
Boszorkánynak hihették a 13 éves lányt
Nem nyugodhatott békében a kislány, akinek csontvázát arccal lefelé találták meg Észak-Olaszországban egy középkori sírban. Egy ilyen temetés azt jelentheti, hogy a közösség félt tőle, kitaszította őt.
Mamutvért találtak orosz tudósok a Jeges-tengeren
Egy orosz tudóscsoport azt állítja, hogy egy 10-15 000 éve elpusztult nőstény gyapjasmamutból sikerült vért kinyerniük - olvasható a phys.org weboldalon. Ha ez igaz, a felfedezéssel az emberiség lényegesen közelebb kerül ahhoz, hogy sikerrel klónozhasson mamutot.
Mégse Európa az emberi technológia őshazája
A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Jádemaszkot fedeztek fel Teotihuacanban, a Nap-piramisban
Jádemaszkot fedeztek fel Teotihuacan-romvárosban, a Nap-piramisban - jelentette be az a mexikói kutatócsoport, amely 2008 és 2011 között tárta fel a 65 méteres építményt.
Őseink nőstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek
Emberelődeink közül a nőstények általában elvándoroltak azokról a helyekről, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.
Lucy is használt kőszerszámot - szenzációs régészeti lelet Afrikából
Egy nemzetközi kutatócsoport két olyan állati csontmaradványra bukkant Etiópiában, amelyen kőszerszám okozta karcolásnyomok láthatók. A csontok korát 3,4 millió évesre teszik, ami majdnem egymillió évvel több, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló lelet. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb emberős, Lucy és fajtársai már használhattak primitív kőeszközöket az állati maradványok feldarabolására.
Kőkori műpénisz kerülhetett elő egy svéd ásatáson
Ma már bárki bármilyen szexuális kiegészítőhöz könnyedén hozzájuthat, svéd archeológusok azonban egy nem mindennapi leletről számoltak be: a motalai lelőhelyen egy csontból formázott, fallosz alakú tárgyat találtak a kutatók. Abban azonban nem száz százalékig biztosak, hogy az eszközt valóban szexuális célokra használták.
A nap tudományos képe: negyvenezer éve kihalt faj ábrázolását találták meg
Az emberi történelem legrégebbi képi alkotása lehet az a falrajz, amelyre Észak-Ausztráliában bukkantak rá. A mű az archeológusok feltételezései szerint egy 40 000 évvel ezelőtt kihalt madárfaj két egyedét ábrázolja. A legidősebb európai barlangrajzok körülbelül 30 ezer évesek.