Varga Mihály: 1956 azt üzeni, hogy ma is szabadságszerető nép vagyunk

Azt üzeni 1956, hogy ma is szabadságszerető nép vagyunk, amely mindig dönteni akar és szeret saját sorsáról - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter, Óbuda országgyűlési képviselője kedden a Fidesz III. kerületi szervezetének az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése 63. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésén, a Kiscelli Múzeumnál.

A család sem tudott a titkos fotókról, most kiállítják azokat

Harminc éve van szabad megemlékezés október 23-ra

Már kedden, vagyis ma megkezdődnek az október 23-ai ünnepségek Budapesten. Ahogyan minden évben, idén is a Műegyetemen kezdődnek a programok, de lesz fáklyás felvonulás, lesznek családi programok és fényfestés is. Október 23-án 9 órakor katonai tiszteletadással kezdődnek a megemlékezések, ingyen lehet megtekinteni a Szent Koronát az Országházban és ingyenes lesz a Terror Háza Múzeum is. Este Orbán Viktor miniszterelnök a Zeneakadémián mond beszédet.

Ilyen volt megélni 56-ot falun

Valós eseményeken alapuló történelmi játékot láthatnak a látogatók a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban október 23-án.

Így üldözték a román kommunisták a magyar szerzeteseket

A kommunista hatalmak kifejezett célja volt az egyházak felszámolása. Az egyház azonban nem csak lebontható templomokból és egyéb szakrális épületekből áll. Az egyház a hívek közössége, őket felekezettől függően valamilyen egyházi személy, pap, lelkipásztor, rabbi vezeti. A kommunisták jól tudták, hogy az egyház pásztorait kell elpusztítsák ahhoz, hogy a hívek közössége meggyengüljön. A román kommunisták az erdélyi magyar egyházak felszámolására, papjaik megfélemlítésére különösen nagy figyelmet fordítottak. Az erdélyi ferences testvérek kálváriája ennek az üldözésnek egy epizódja. 

Az 56-ot követő megtorlások feltárására indul vizsgálat

Az 1956-os forradalmat követő kommunista megtorlás további részleteire derülhet fény, miután a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kegyetlenkedések több kiemelt pontját is tervezi megvizsgálni, és országos perkatasztert készítenek az időszakról - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Máthé Áron, a bizottság elnökhelyettese.

Mansfeld Péterre emlékeztek kivégzésének 60. évfordulóján

Katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg Budapesten a hatvan éve kivégzett Mansfeld Péterről, aki az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozata volt. Mansfeld Pétert - Németh Szilárd parlamenti államtitkár javaslatára - posztumusz Csepel díszpolgárává nyilvánították.

Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme

1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...

Magyarország nem azért vetette le a láncait, hogy újakra cserélje

Magyarország nem azért vetette le a láncait, hogy újakra cserélje. A jelek szerint a Nyugat nem értette meg, hogy a magyarok azért küzdöttek 1956-ban is, mert a végsőkig ragaszkodnak saját kultúrájukhoz, életformájukhoz - jelentette ki Varga Judit, a Miniszterelnökség Európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából rendezett hétfői brüsszeli megemlékezésen.

Varga Mihály: Hinni kell a magyarságban és önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé

Nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten az 1956-os szabadságharc leverésének évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Trócsányi László: A nemzeti gyásznap a hálaadás napja is

November 4. nemzeti gyásznap, és egyben a hálaadás napja is – emelte ki az igazságügyi miniszter a nemzeti gyásznapon vasárnap Budapesten. Emellett a tárcavezető részt vett Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítója és örökös elnöke emléktáblájának leleplezésén a Kisfogház Emlékhelyen is.

A fél Magyarország elveszett, magukért sem kár

Egy dunai stégen laktak Nemes Katalinék, 1944-ben leszakították a stéget a két fehér faépülettel együtt – amelyben a lakásuk volt –, és Bécsig vonszolták a többi magyar kikötővel. Onnan orosz katonák hajtották őket haza gyalog – többen meg is haltak egy fertőzésben, amelyet akkoriban csak „ukránkának” neveztek. Nemes Katalin ekkor 14 éves volt – az ő nagymamája is ebben a fertőzésben halt meg. 1956-ban pedig műtősnőként a Róbert Károly Kórházban dolgozott az akkor huszonéves Katalin. Tíz napig éjjel-nappal bent voltak, és folyamatosan műtötték a sérülteket. Többször jöttek a „Kádár-katonák”, és el akarták vinni az ellenállókat, de őők ...

A papok 1956 utáni sorsáról rendeznek konferenciát

Halálra ítélve – papi sorsok '56 után címmel rendez konferenciát az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága december 15-én az Országházban.

A forradalom után más ember lettem, megkockáztatom: jobb ember

Pécsen vérontás nélkül győzött a forradalom. Egy alkalommal egymással szemben álltak az ávósok, és több ezer ember - az első sorban az ötödéves orvostanhallgatóval, Debreczeni Lászlóval -, de Pécs városában nem lövettek a tömeg közé. Debreczeni Lászlót a forradalom leverése után börtönbe zárták, többször megverték, de még ott is gyógyított: titokban megműtötte egyik rabtársát, akinek a hátát úgy megverték gumibottal, hogy gennyes tályog keletkezett a sebek helyén. Pedig tudta, hogy ha kiderül, hogy titokban műtött, azonnal lelőhetik az őrök. De azt is tudta, hogy ha akkor nem nyitja fel a sebet, a rabtársa valószínűleg szepszisben meghal. 

A magyarokat, bárhol éljenek is, összeköti a szabadság szeretete és a küzdelem érte

Kósa Lajos tárca nélküli miniszter a hétvégén, kaliforniai magyarokkal ünnepelve az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, Los Angelesben leszögezte: a magyarokat, bárhol éljenek is, összeköti a szabadság szeretete és a küzdelem érte.

Lázár: több mint egy emberöltőnyi fejlődést vettek el az országtól 1956 árulói

Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében.

1956: A forradalomban meghalt áldozatok fele még 30 éves sem volt

Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.

A múltat a jelennel összemosó fotókiállítás nyílt a Terror Házában

1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelennel összekötő kiállítás nyílt Varga Csaba fotográfus munkáiból október 16-án, hétfőn a Terror Háza Múzeumban.

'56-os emlékév: Schmidt Mária elmondta, mivel telt a 60. évforduló

Jövő hét pénteken, június 16-án hivatalosan is véget ér az '56-os emlékév, vagyis az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett állami megemlékezés sorozat. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, egyben a program lebonyolításáért felelős kormánybiztos egy délelőtti háttérbeszélgetésen számot adott arról, mit végeztek az elmúlt egy évben. Az emlékévvel összefüggésben kiírt pályázatokon összesen 1600 projekt nyert. Itthon több mint 600, külföldön 258 városba vitték el az emlékévet. A 60. évforduló összesen 13,5 milliárd forintba került, a programsorozatot kritizálóknak pedig azt üzente Schmidt, hogy magukról állítottakk ...

Ma lenne 76 éves Mansfeld Péter

Kövér László forradalmi emlékművet adott át Balatonfőkajáron, Mansfeld Péter kivégzésének 58. évfordulóján. Mansfeldet 15 éves korában végezték ki, mert a Széna téren harcolt a szovjet csapatok ellen. A házelnök szerint egyike volt azoknak, akik szerették a szabadságot, de nem szerették a kommunistákat.

Nyomoznak az '56-os forradalmárokat nácinak nevező politikus ellen

Az MSZP-s Havas Szófia az orosz állami tévében fasisztáknak nevezte a szabadságharc résztvevőit.

Ötvenhatos emlékművet avatott Mexikóban Kövér László

Földrészeken átívelő olvasópróba a Vígszínházban

Izgalmas olvasópróbával kezdte a 2017-es évet a Vígszínház. Bartis Attila író jelenleg a 18 órányi repülőútra fekvő Jáva szigetén tartózkodik, azonban vígszínházi tradíció szerint Rendezés című darabjának olvasópróbáján ő maga olvasta fel művét. A darab ősbemutatóját február 26-án tartják a Házi Színpadon.

Túlélők emlékeznek a 60 éves salgótarjáni sortűz évfordulóján

1956. december 8-án két munkástanácsi vezető, Gál Lajos és Viczián Tamás szabadon bocsátását követelő mintegy 4000 tüntető közé adtak le sortüzet Salgótarjánban a megyetanács és a rendőrkapitányág épülete előtt. A halálos áldozatok száma máig nem biztos, 46 és 150 közé tehető. Az MTI fotóriportere, Komka Péter a hatvanadik évfordulóra kereste fel a ma is élő túlélőket.

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Különleges kiadásban jelent meg Kertész Imre műve, Az angol lobogó

A Nobel-díjas Kertész Imre Az angol lobogó című elbeszélése exkluzív kiadásban jelent meg október 14-én, az 1956-os Emlékév keretében. A mű a forradalomba torkolló ötvenes évek egyik legszuggesztívebb megidézése, egyben tanúságtétel azon értékek mellett, amelyek lehetőséget kínálnak a diktatúrákkal való szembefordulásra. A kötet az elbeszélés mellett idáig publikálatlan fotókat és egy eddig kiadatatlan interjút is közöl az íróval a diktatúra éveiről és az elbeszélés megírásának hátteréről. Emellett valódi különlegesség, hogy egy 103 perces CD-mellékletben a szerző előadásában hallgathatja meg Az angol lobogó-t az olvasó. A kötetről ...

Emlékfát ültettek a forradalom hős fotósának tiszteletére

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a francia-svájci fotóriporter Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match tudósítója tiszteletére emlékfát ültettek csütörtök délelőtt a Budapesti Gustave Eiffel Francia Iskola udvarán.

Kovács Gábor: Milliószor voltam közel a halálhoz 1956-ban

Úgy futottak a golyózápor közepébe, mintha sérthetetlenek lennének. Volt, aki a saját testével törte az utat a sikoltozó sebesültek felé, feltartott kezekkel egyenesen a tank irányába haladt, miközben bajtársai a mentőautóval követték. Senki sem kérte erre, mégis megtette. Vállalta a kockázatot. Többen az életükkel fizettek mások megmentéséért. A forradalom mentősei igazi hősök, akikről méltatlanul keveset tudtunk mostanáig. 

Személyesen tisztázná Schmidt Mária az '56-os fotó vitáját

Schmidt Mária kormánybiztos szerint semmilyen ok nincs arra, hogy megkérdőjelezzék, Dózsa László színész van az egyik budapesti ház falán is látható, forradalomra emlékező plakáton. Ennek ellenére a kormánybiztos személyes találkozón tisztázná a kérdést Pruck Pál lányával, aki szerint az édesapja szerepel a fotón.

Pont hatvan éve vonultak be a szovjetek

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom a budapesti és debreceni diákok, az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött október 23-án és a fegyveres felkelés vérbefojtásával végződött november 11-n. Rövid tűzszünet után 1956 november 4-én vonultak be ismét a szovjet csapatok, hogy megpecsételjék a felkelés és az ország sorsát.

Az 56-os körúti pokol testközelből

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik gócpontja volt a Nagykörút Corvin közi szakasza: a Corvin mozinál fontos felkelőállás alakult, a vele szomszédos Kilián laktanya pedig tökéletes helyen volt ahhoz, hogy az itt állomásozó felkelők az Üllői úton beözönlő szovjet tankokkal szembeszálljanak. A történelemkönyvekből a tényeket már jól ismerjük – de miről számoltak be azok, akik valóban itt harcoltak, vagy a környéken éltek?

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Néma csend borult a melbourne-i olimpiára

Az 1952-ben, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékokat a Magyar Rádió élőben közvetítette. Három évvel később, 1955-ben a rádió megkezdte az 1956-os melbourne-i olimpia közvetítésének előkészítését. Az 1956. november 22-én kezdődő ötkarikás játékokra Szepesi György utazott el. Innentől kezdve csend borult az olimpiára. Melbourne-ből ugyanis egyetlen hang sem jutott el a magyar rádió hallgatóihoz. Szepesi az olimpia első négy napján mindent közvetített, de összefoglalóira a Magyar Rádió akkori vezetése nem tartott igényt. Egy elhallgatott olimpia története – hatvan év távlatából. 

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Miért hagyott minket magunkra a Nyugat 1956-ban?

A szuezi válság és a magyarországi forradalom szinte napra pontosan egybeesett 1956-ban, és sokan ma is úgy vélik, ha az egyiptomi események nem terelik el a nyugati országok figyelmét, és nem osztják meg az ENSZ-t, lett volna esély a nemzetközi fellépésre Magyarország ügyében. Egy biztos: a britek és a franciák nemzetközi jogot semmibe vevő agressziójával párhuzamosan a Szovjetunió joggal érezhette, hogy büntetlenül kezébe veheti a bíráskodást Budapesten, írja Peter Unwin, Nagy-Britannia korábbi budapesti nagykövete a Nagyhatalmi játszmák – 1956 a magyar forradalom a világpolitika erőterében című könyvében.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted

Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.

1956-os megemlékezés Stockholmban

Énekelve sétáltak a vesztükbe Mosonmagyaróváron

Hivatalosan 55, más források szerint több mint száz áldozata volt az 1956-os forradalom egyik legvéresebb sortüzének Mosonmagyaróváron. A mai napig nem tudni biztosan, ki adott parancsot a tüzelésre, ahogy azt sem, hogy a honvédségi laktanya katonái és a rendőrség után miért nem álltak át a felkelők oldalára a „zöld ávósok”-ként emlegetett határőrök is, akik végül a békésen tüntető tömegbe lőttek. A bűnösöket nem vonták felelősségre, a laktanya parancsnokát, Dudás Istvánt évekig hősként ünnepelték, és a 90-es évek végéig még csak szóba sem jöhetett, hogy őt és tisztjeit elítéljék – a mosonmagyaróvári halottak hozzátartozói soha nem ...

Behívatta 1956 miatt az orosz nagykövetet Szijjártó

A Külügyminisztériumnak be kellene hívatni az orosz nagykövetet, mert az orosz állami televízióban pogromnak nevezték az 1956-os forradalmat – áll az LMP közleményében. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor az MSZP-nek ki kellene zárnia soraiból Havas Szófiát, aki a műsorban ugyancsak gyalázta a forradalom emlékét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden behívatta az orosz nagykövetet. 

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Meglepő, Hollywoodból milyennek látszik '56

Hosszasan tudnánk sorolni az 1956-ról szóló magyar filmeket – na de mi a helyzet Hollywooddal? Kevés pillanat van, ami jobban filmre kívánkozik, mint hogy fiatalok Molotov-koktéllal támadnak tankokra, és így próbálják kivívni a szabadságukat. Az amerikai álomgyár az évtizedek alatt többször is elővette a magyar forradalom és szabadságharc témáját, a teljesség igénye nélkül mi most három, egymástól nagyon eltérő produkciót mutatunk be. A hét mesterlövész sztárja üldözte a forradalmárokat, Batman hű társa viszont segítette őket. Összeállításunkból azt is megtudhatja, hogy ki volt a budapesti rém.

Kósa: Aki fütyörészik, az az ÁVH-val ért egyet?

1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

Még ütősebb lett az 56-os imázsfilm

Forrás: magyarforradalom1956 middle on 1050 446 A 82 éves Lőte Attila a jelenből tekint vissza ’56-ra, és felfedezi a Kossuth-díjas Kassai Ilona személyében ugyanazt a nőt, akibe hatvan éve beleszeretett.  Az Emlékezzünk! című imázsfilmet a Félvilág-ot és a szintén ’56-os tematikájú A berni követ-et jegyző Szász Attila rendezte, és alighanem a kétperces időtartammal rátalált az alkotás ideális hosszúságára. Mondjuk annyira jók a képek, hogy azt sem bánnánk, ha Szász legközelebb egy húszperces verzióval állna elő. Huszonhét nem fogadott hívás után rohamot kaptam http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/201603277-sztarenki-dora-filmklub-podcast-felvilag-terapia-nemes-jeles-laszlo-antal-nimrod.html ...

Az 1956-os magyar forradalmat méltatta az amerikai alelnök

Magyarország tapasztalatai demokráciára áhítozó más országokat is megihlettek – írta az amerikai alelnök.

Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme

Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.

A rádió előtt lőttek meg

„Szerettem a hazámat, szerettem az életet, és vágytam a szabadságra. Ezért mentem el 1956. október 23-án a felvonulásra” – ezt mondta Bácskai Endre, aki akkor húszéves volt. A fiatal forradalmár a rádió elé is elment tüntetni. Ott a tűzharcban meglőtték – egy tankból kilőtt robbanólövedék találta el a lábát. Utána két évig menekült, bujkált. Egy orvos segített neki. Bácskai Endre az Origónak mesélte el elképesztő, megrázó történetét – bejártuk vele a helyszíneket is. Nézze meg Vági Barbara és Talán Csaba megrendítő, 12 perces filmjét. 

Orbán: Kigyógyítottuk hazánkat a diktatúra szövődményeiből

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől" – mondta Orbán Viktor vasárnap Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján rendezett állami díszünnepségen. A kormányfő beszédében "évezredes igazságként" azt is mondta: "fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet". Orbán Viktor előtt Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet tartott, sok lengyel zászlót is lehetett látni a téren.

Állva tapsolták a Tóth Ilonkát Lengyelországban

Az évek múltával visszafizetett adósságnak nevezte a WSieci lengyel konzervatív hetilap a budapesti Nemzeti Színház Tóth llonka című darabját, melynek ősbemutatóját pénteken tartották meg Varsóban.

A Himnuszt is kifütyülték a tüntetők a Kossuth téren

A Juhász Péter és az Együtt felhívására sípokkal érkező tüntetők azt ígérték a gyülekezésnél, hogy csak Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt fütyülnek majd. Nem így lett.