Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Gulyás Gergely: Addig maradhatunk szabadok, amíg képesek vagyunk összefogni

Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfőn a budapesti Bem téren.

Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt

"Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen hétfőn. A rendszerváltást követő második magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita irányba akarják kényszeríteni.

Rétvári Bence: Magyarország a hősök földje

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Műegyetemnél azt mondta, Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje.

Papnak készült, de az egyik legnagyobb magyar színész lett

Papnak készült, majd erdésznek, kertésznek, végül Jászai Mari írásait olvasva a színészet mellett kötelezte el magát. A feladatból munka lett, a munkából hivatás, amely az egész életét meghatározta. Természetes hatású, őszinte karakterei mögött mindig hangyaszorgalommal végzett kutató- és elemzőmunka állt, ami önfeledtséggel párosulva tette a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar színművészévé Sinkovits Imrét, aki szeptember 21-én lenne 90 éves.

Kémkedéssel gyanúsították Psota Irént

Psota Irén csupán egy rövid párizsi látogatással próbálta enyhíteni a forrongó Budapest emlékét 1956-ban. Útja nem tartott sokáig, mégis elég volt ahhoz, hogy jó ideig kémnek gondolja az államvédelem. Meg is tették a szükséges(nek gondolt) lépéseket. 

Újabb ÁVH-s tisztek lepleződtek le

Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak '62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak - írja a szocialista rendszer leggátlástalanabb kiszolgálóiról szóló cikksorozatának legújabb részében a Látószög blog.

Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

Az utolsó forradalmárok - a mecseki láthatatlanok

Amikor megjelentek a szovjet tankok Pécs városában, néhány százan úgy gondolták: ezt nem nézheti tétlenül a világ, és egészen biztos, hogy érkezik majd segítség Nyugatról. Felmentek a Mecsek erdeibe néhány puskával, és onnan támadtak a szovjet katonákra. 

Trócsányi: Különös tiszteletet érdemelnek a kárpátaljaiak

A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén Ungváron.

Orbán Viktor: Ha elvész a szabadság, mi magunk is elveszünk

Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt rendezett, október 23-ai díszünnepségen. Azt is mondta, hogy az 1956-os forradalom nemzeti forradalom volt. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti, nagyszerű Európánkat.

Megkezdődött a központi ünnepség a Terror Háza Múzeumnál

Megkezdődött az október 23-i központi ünnepség a budapesti Terror Háza Múzeumnál hétfő délután három órakor.Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az emberek megtöltik az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig.

A szabadságharcra emlékezik Orbán Viktor

Országszerte és a határokon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján. A központi rendezvények a Parlament előtti zászlófelvonással kezdődtek, Orbán Viktor kormányfő délután mond ünnepi beszédet, amit percről percre közvetítünk. 

Melyik 1956-os film a kedvence?

A nyolcvanas évektől már készülhettek magyar filmek, amelyekben már többé-kevésbé lehetett beszélni 56-ról. Érintőlegesen persze a hatvanas-hetvenes években is foglalkoztak a filmrendezők a forradalommal, a rendszerváltás után pedig már teljesen szabadon szólhattak a filmek 1956-ról. Olyan filmeket is felsorolunk, amelyek nem kizárólag a forradalomról szólnak, esetleg annak apropóján beszélnek a történelemről, de az adott film lényegéhez alapvetően tartozik hozzá 1956.

Deutsch: Ez a Kádár-rendszer ősbűne

Deutsch Tamás szerint a 2006. október 23-án történtekért még mindig nem történt meg a valódi felelősségre vonás, ezzel a magyar állam továbbra is adósa a törvénytelenségek áldozatainak. Az aljas támadások közepette is sikeresnek tartja az emlékévet, de számára egyértelmű: ahogy 1956-ban, majd azóta mindvégig, úgy az emlékév megítélésében is két oldala van a barikádnak. 

1956: a forradalomra emlékezik az ország

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt, 15 órától Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Terror Háza Múzeumnál. Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik az ország a 61. évfordulón, rengeteg politikai és családi programot szerveztek mára.

Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket

Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Kész csoda az 1956-os olimpián szerzett kilenc magyar aranyérem

Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - erről Hencsei Pál sporttörténész, olimpiakutató beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Gulyás: A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom

A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője vasárnap Szentesen.

Ingyenes és látványos programokkal készülnek október 23-ra

Október 23-án számos programmal várják a családokat is, a mozi, a múzeum, a koncert és a különleges fényfestés csak néhány program az ünnepi hétvégéről.

60 éve ártatlanul végezték ki Kádárék Tóth Ilonát

A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája után ki lehet jelenteni: Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke a Origónak Tóth Ilona kivégzésének 60. évfordulóján.

Nagy Imre kivégzésére és újratemetésére emlékeztek

Nagy Imre szobránál emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökére és mártírtársaira. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958. június 16-án végezték ki, Szilágyi Józsefet már két hónappal korábban, Losonczi Géza pedig 1957. decemberében meghalt a börtönben. 31 évvel később, 1989. június 16-án a rendszerváltás talán legfontosabb szimbolikus eseménye volt az újratemetésük, a Hősök terén több százezren voltak a megemlékezésen.

Meggyőző lett az 56-os forradalom akcióképregénye

Képregényes formában is megörökítették az '56-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét: a Budapest Angyalá-t a 60. évforduló alkalmából Futaki Attila, Magyarország leghíresebb képregényrajzolója készítette el Tallai Gábor forgatókönyve alapján. A történet főhőse egy, a megtorlás idején az Egyesült Államokba emigrált szabadságharcos, aki évtizedekkel később visszatér Magyarországba, hogy bosszút álljon azon az orosz tiszten, aki meggyilkolta a bajtársait. A különleges kötetről az alkotók meséltek az Origónak.

Esztergomban kémkedtek az oroszok

A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.

Schmidt: A szabadság számunkra olyan fontos, mint a levegő

Félidőben vagyunk, egy nagyon fontos eseménysoron vagyunk túl – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrás minisztere. Az 1956-os emlékév kapcsán az egyik legfontosabb cél volt, hogy a fiatal generációt elérjék, így a romkocsmákban is megjelentek, valamint 1700-an pályáztak az '56-os dalpályázatra is – vonta meg az emlékév eddigi mérlegét a miniszter. 

Megdöbbentek a szabadságharcosok

A Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriuma megdöbbent azon a hajszán, amelyet egyes sajtóorgánumok folytatnak Dózsa László '56-os hős ellen.

Az 56-os körúti pokol testközelből

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik gócpontja volt a Nagykörút Corvin közi szakasza: a Corvin mozinál fontos felkelőállás alakult, a vele szomszédos Kilián laktanya pedig tökéletes helyen volt ahhoz, hogy az itt állomásozó felkelők az Üllői úton beözönlő szovjet tankokkal szembeszálljanak. A történelemkönyvekből a tényeket már jól ismerjük – de miről számoltak be azok, akik valóban itt harcoltak, vagy a környéken éltek?

Áder: A magyarok adtak reményt Európában

1956. október 23. után a világ visszavonhatatlanul másmilyen lett - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken, a nemzeti gyásznapon a főváros XVIII. kerületében lévő Hargita téren tartott megemlékezésen.

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Miért hagyott minket magunkra a Nyugat 1956-ban?

A szuezi válság és a magyarországi forradalom szinte napra pontosan egybeesett 1956-ban, és sokan ma is úgy vélik, ha az egyiptomi események nem terelik el a nyugati országok figyelmét, és nem osztják meg az ENSZ-t, lett volna esély a nemzetközi fellépésre Magyarország ügyében. Egy biztos: a britek és a franciák nemzetközi jogot semmibe vevő agressziójával párhuzamosan a Szovjetunió joggal érezhette, hogy büntetlenül kezébe veheti a bíráskodást Budapesten, írja Peter Unwin, Nagy-Britannia korábbi budapesti nagykövete a Nagyhatalmi játszmák – 1956 a magyar forradalom a világpolitika erőterében című könyvében.

CIA 1956: Az ábrándos vakság állapotában

Hatvan évvel ezelőtt szó szerint megdöbbentek Langleyben, az amerikai hírszerzés főhadiszállásán, hogy Budapesten kitört a forradalom. Mit sem tudtak a szovjetek Moszkvában zajló heves vitáiról azzal kapcsolatban, be kell-e vetni a tankokat, és úgy általában fogalmuk sem volt arról, hogy Magyarországon "forr a levegő". Örültek volna, ha Budapest felszabadul, de nem segítettek, mert nem segíthettek. Mítosz, hogy ők robbantották ki a forradalmat.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Súlyos veszteség érte a magyar sportot 1956-ban

Minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak itthon, azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet. Az Aranycsapat széthullott, olimpiai bajnokok egész sora emigrált, a forradalom során nyolc élvonalbeli sportoló is meghalt.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted

Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.

Énekelve sétáltak a vesztükbe Mosonmagyaróváron

Hivatalosan 55, más források szerint több mint száz áldozata volt az 1956-os forradalom egyik legvéresebb sortüzének Mosonmagyaróváron. A mai napig nem tudni biztosan, ki adott parancsot a tüzelésre, ahogy azt sem, hogy a honvédségi laktanya katonái és a rendőrség után miért nem álltak át a felkelők oldalára a „zöld ávósok”-ként emlegetett határőrök is, akik végül a békésen tüntető tömegbe lőttek. A bűnösöket nem vonták felelősségre, a laktanya parancsnokát, Dudás Istvánt évekig hősként ünnepelték, és a 90-es évek végéig még csak szóba sem jöhetett, hogy őt és tisztjeit elítéljék – a mosonmagyaróvári halottak hozzátartozói soha nem ...

Akik beszélnek 56-ról, azok is szétszedik egymást

Három rendező, három generáció és három film: a Szerelem, a Szamárköhögés és a Szerencsés Dániel. Az Origónak Makk Károly, Sándor Pál és Gárdos Péter mesélte el, hogyan élte meg az 56-os forradalmat. Hogy milyen volt végigfilmezni a harcokat, az akasztást, az üres Rákosi-villát. Milyen retorziók jöttek, és hogyan lehetett átbújni a cenzúrán. Milyen volt dilemmázni a Nyugatiban, hogy menjek, vagy ne menjek, és annak örülni nyolcévesen, hogy a forradalom miatt elmarad a tanítás. És a filmcsinálás: Bodrogi Gyula nagy zabálása, Garas Dezső és Törőcsik Mari adok-kapokja, na meg a fiatal Rudolf Péter. 1956 a filmesek szemén keresztül. 

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme

Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.

Október 23. – a nap eseményei képekben

Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyűjtését!

Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban

Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...

A menekültválság, amelyet a tárt karok oldottak meg

Az Egyesült Államokba tartó 56-os magyar menekültek útközben még arra gondoltak, hogy „a szentségit, mi lesz velünk”, de hamarosan kiderült, hogy a nagylelkű megoldások válság idején is működnek, sőt nagyon is észszerűek tudnak lenni. A hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. Egy lelkes csapat most leltárt készített azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekből, amelyeket az Amerikába érkező magyarok átéltek.

Orbán: A saját nemzeti függetlenségünk védhet meg minket

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján rendezett díszünnepségen a Kossuth téren. Tüntetők egy csoportja síppal, fülyüléssel, kiabálással tiltakozott a műsor és a beszédek alatt.  Az Origóval percről percre követhette az eseményeket.

Fazekas Sándor: A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania

Fazekas Sándor szerint a magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, mert csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is. A földművelésügyi miniszter vasárnap Karcagon tartott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen.

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából. 

Egyetemisták '56-ban: Sztálinizmus pusztuljon!

Az egyetemisták az egész magyar társadalmat érintő kérdéseket meg tudták fogalmazni 1956-ban – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének igazgatója, dr. Borsodi Csaba. 

Az oroszok bejöttek Magyarországra, és itt rosszalkodtak

A Cseppszínház növendékei kisiskolás létükre már igazán tapasztalt színészek, évek óta játszanak színpadon. Olyan előadások vannak mögöttük, mint például a Valahol Európában, és olyanok előttük, mint mondjuk Pilinszky KZ-oratóriuma. Az elkövetkezendő napokban pedig az '56 másképp című darabban láthatjuk őket. Elárulták, hogyan kell legyőzni a lámpalázat, hogy milyen híres szerepben éreznék jól magukat, és beszéltek arról is, milyen az 56-os forradalmárok bőrébe bújni.

Így lettünk a nagy fekete autók országa

Kékes füstöt eregető Trabantok, dülöngélő Nysa mentőautók, rogyásig pakolt IFA-k: a múlt rendszer autós élményeire ki-ki nosztalgiával vagy lesajnálóan gondol, a feledés homályába vész ugyanakkor mindaz, ami a gulyáskommunizmus előtti sötét korszakban történt. Pedig a protekciós benzinjegyek, kisajátítások, rettegett ÁVH-s kocsik, amerikai limuzinnal járó nagykutyák és nélkülözések évtizede a közlekedésen keresztül is segít megérteni, milyen hangulat uralkodhatott a forradalom előestéjén.

Boross Péter: Széles körű és emelkedett a mostani ünnep

Boross Péter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörű, mint most. A volt miniszterelnök a 60. évforduló alkalmából Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen mondott beszédet szombaton.

Exfeminista disszidáló kommunista újságíró voltam az ötvenes években

Egy napra bárki az ötvenes években élő újságíró, focista, pap, ÁVH-parancsnok vagy egyetemista lehetett: a Hosszúlépés. Járunk? ingyenes, a forradalom előtti budapesti belváros hangulatát idéző játékán korabeli jellemző karakterek bőrébe bújva ismerhettük meg a korszak hangulatát. Korrupció, besúgórendszer, abortusztörvény, meghurcoltatások, agitáló sajtó és disszidálás – a különböző életutak az időszak egy-egy égető problémájára világítanak rá. Október 29-én jön a folytatás, akkor a forradalmi Budapestet járhatjuk majd végig.

Egy Google-alkalmazásában elérhető a Széchényi Könyvtár 1956-os archívumának egy része

Szombat óta egy kattintással elérhetők az Országos Széchény Könyvtár 1956-os archívumának bizonyos fényképei és dokumentumai. Október 23-án pedig új, 56-os tematikájú portált is indít a könyvtár

Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot

Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk erről a meghatározó eseményről? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.

Nagyon ütős lett az új 56-os imázsfilm

Forrás: magyarforradalom1956 middle off 640 267 Sztarenki időskori változatát legendás színésznő alakítja, a Kossuth-díjas Kassai Ilona, aki számtalan nagyszerű szerep mellett arról is híres, hogy ő Ganxsta Zolee édesanyja. A Félvilág csapatából Szászon, Sztarenkin és Lőtén kívűl még Köbli Norbert forgatókönyvíró és Nagy András operatőr is dolgozott a szpoton, aminek vasárnap érkezik a kétperces verziója, és állítólag az még ennél is erősebb lesz. A kisfilm zenéjét Ákos szerezte. Negyven fölött már szaga van a nőknek - kritikánk a Félvilágról http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20151209-ez-mar-a-harmadik-zsenialiss-magyar-film-iden-felvilag-kritika-gryllus-dorka-kovacs-patricia.html ...

Forradalmárok az 1956. október 23-ai szabadságharcból

Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Van, amivel már elégedett Andy Vajna, de olyan is, amivel nem

Nem kell neki senkit győzködnie, egyszerűen csak jól kell végeznie a munkáját, ezt mondja Andy Vajna. Már gyerekkorában érdekelte a színház, később pedig - gyerekként, de már az Egyesült Államokban - gyakorlatilag egyértelmű lett, hogy a filmiparban fog dolgozni. A magyar filmmel kapcsolatban van, amivel már elégedett, de még mindig nem látja minden anyagon, hogy valakinek valamit el akar mondani a készítő, pedig ez lenne a cél. Fontosnak tartja, hogy sikeres legyen a TV2 és a hozzá tartozó kábelcsatornák. A nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a TV2 tulajdonosa a 888.hu-nak adott interjút.

Évtizedek óta zárva tartó kaput nyitnak ki az Andrássy úton

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján kiállítással és egy új közösségi tér megnyitásával készülnek a Képzőművészeti Egyetemen.

Ez a legnagyobb öröksége 1956-nak

Az 1956-os magyar forradalom legyőzetve is győztesnek mutatkozott – többek között erről beszéltek a brüsszeli Európai Parlamentben tartott néppárti megemlékezésen.

Elfeledett romák, akik a magyar függetlenségért harcoltak

Az 1956-os szabadságharc és forradalom felkelőinek legalább hat-nyolc százaléka roma volt. Ők is az ország függetlenségéért harcoltak, mégis nagyon keveset tudunk róluk.

Október 23-án Orbán Viktor és a lengyel elnök is beszél

A Parlament előtti Kossuth téren mond ünnepi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök az idei október 23-i ünnepen – derül ki a Kormany.hu-n közzétett hivatalos programtervből.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Rétságon lesz a világ első köztéri szárnyas oltára

A Nográd megyei Rétságon állítják fel Mindszenty József bíboros és az 1956 utáni megtorlás során mártírhalált halt Pálinkás-Pallavicini Antal közös emlékművét. Az átadás október 30-án lesz. 

Pesti Srácok Emlékpark nyílt a Józsefvárosban

Az 1956-os forradalom hősei, a „pesti srácok” emlékére nyílt tematikus park a Józsefvárosban, a Horváth Mihály téren. A városrész, ahol az ellenállás gócpontjainak jelentős része volt, ezzel is emlékezik a szabadságharc 60. évfordulójára.

Újabb pályázatot írnak ki az 56-os emlékdalra

A Petőfi Rádió és a Petőfi TV dalszövegírói pályázatot hirdet a forradalom 60. évfordulójára, több százezer forintos díjakkal.

A szabadságért mindennap meg kell harcolni

Azt szeretnék, ha az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója a közös, nemzeti büszkeség érzésével töltene el minden magyart – többek között erről beszélt az Origónak Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, az emlékezések miniszteri biztosa.

1956-ról indult vetélkedő fiataloknak

Az 56 kérdés '56-ról – Nagy Diák '56-os Teszt című vetélkedő első, online fordulójába október 23-ig lehet bekapcsolódni. A szervezők szándéka szerint az egyedileg fejlesztett kvíz feladványaival a 14-24 éves korosztály tesztelheti történelmi, irodalmi, sport- és sajtótörténeti ismereteit az emlékév alkalmából. A három legeredményesebb játékos tabletet nyer.

Az 1956-os magyar égbolttal emlékeznek a forradalomra New Yorkban

Emlékművet állítnakak New Yorkban az 1956-os magyar forradalomnak. Az emlékmű lapos gránittömb lesz, amibe a csillagok állását vésik, ahogy azok 1956. október 23-án Budapestről láthatóak voltak. Az emlékmű a manhattani Kossuth-szobor mellé fog kerülni, a New York-i főkonzul szerint valószínűleg a 2016-os évfordulóra elkészül.

56-os Emlékbizottság: Összehangolt támadás indult

Megszületett az '56-os forradalom dala

A magyar-amerikai állampolgárságú, világhírű, sikeres producer, Desmond Child írta és keverte az 1956-os emlékév hivatalos dalát. A dalt Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc "Caramel", Lakatos Mónika és a Romengo, Pál István és zenekara, a Hooligans, valamint egy ötventagú kórus adja elő. Balog Zoltán szerint az emlékdal alkalmas arra, hogy napjaink generációi is megértsék '56 üzenetét.

Lenne kedve most leverni egy vörös csillagot?

Az ’56-os forradalmat átélhetővé kell tenni a fiatalabb generációk számára is. Mondani mindezt könnyű, megcselekedni viszont annál nehezebb. A hatvanadik évforduló alkalmából viszont most tényleg egy szuper ötlettel állt elő a Terror Háza: az Egy akaraton elnevezésű kiállításon tizenkét darab, virtuális valóságban játszódó kisfilm szinte kézzelfogható közelségbe hozza a forradalom eseményeit. Ráadásul az egyik legtehetségesebb magyar rendezőt, a Taxidermiát jegyző Pálfi Györgyöt kérték fel a megrendezésükre. Vele beszélgettünk ’56 dicsőséges ábrázolásáról, a virtuális valóság újszerű élményéről és a néha előtörő hányingerről.

Jól haladnak az 56-os forradalom megemlékezésének előkészületei

Az előkészítő munkálatok az előzetesen meghatározott ütemben zajlanak és a projektelemek megvalósítása is jól halad az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplésére - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos Sneider Tamás írásbeli kérdésére.

Világhírű zeneszerző írta az 1956-os emlékév dalát

A következő két napban veszik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének hivatalos dalát, amelynek zenéjét a számos világslágert jegyző Desmond Child írta - jelentette be kedden Budapesten sajtótájékoztatón Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza múzeum alapító főigazgatója.

Az éj leple alatt tank érkezett a Múzeumkertbe

Június 23-án nyitotta meg Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékező kiállítását a Nemzeti Múzeum. A kiállítás tegnap egy T34-es harckocsival egészült ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából, amelyet este szállították át a Múzeumkertbe. 

Itt lehet szavazni az 56-os emlékbélyegekre

Az 1956-os Emlékbizottság és a Magyar Posta Zrt. együttműködésének köszönhetően idén ősszel, a forradalom 60. évfordulójára szánt emlékbélyeget adnak ki. A bélyegre kiadott pályázat lezárult, megvan a négy legjobb terv, csütörtök déltől két hétig lehet szavazni ezekre.

Schmidt Mária az egész országot megszólítaná

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között erről beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelős kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.

Schmidt Mária az egész országot megszólítaná

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között erről beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelős kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.

Németh Zsolt szimpátiát tapasztalt Amerikában

A biztonságpolitikai helyzet megváltozása miatt a magyar-amerikai vitás kérdések hátrébb sorolódtak – mondta az Origónak Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. A politikus Washingtonban az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnökével is találkozott. 

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Egy szenvedélyes szerelem története '56-ból

Nádas Péter Találkozás című drámáját tűzi műsorra a Vígszínház Eszenyi Enikő rendezésében. A darabot az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére október 23-án, pénteken mutatják be a Pesti Színházban. Börcsök Enikő partnere Király Dániel.

Visszarepíti az '56-os Budapestre ez az app

Miközben végigjárjuk a forradalom legfontosabb helyszíneit Budapesten, visszarepülünk az időben. A Sighter egy '56-os tematikájú történelmi játék és kincskereső egyben.

1956-ban eltűnt egy teljes futballgeneráció

Ki tudja, mire lehetett volna képes a magyar foci a hatvanas években, ha az 1956-os forradalom után nem veszíti el legnagyobb sztárjait – Puskás Ferencet, Czibor Zoltánt, Kocsis Sándort –, illetve a teljes közvetlen utánpótlást? Az akkori magyar futball elképesztő erejét jelzi, hogy a súlyos veszteség ellenére az ötvenes évek végén és a hatvanas években is meghatározó tényező maradt.

Óriásplakátokkal uszít Oroszország ellen Ukrajna

Új óriásplakátok jelennek meg a napokban a magyar és a szlovák határon, amelyek Ukrajna támogatására biztatnak az Oroszországgal vívott háborúban.

Biszku Béla megúszhatja a börtönt, új eljárást rendeltek el

A rendszerváltás után negyedszázaddal sem született jogerős ítélet egy volt állampárti vezető elleni büntetőperben. A Fővárosi Ítélőtábla új eljárást rendelt el az 1956 utáni megtorlások miatt megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.

Biszku Béla felmentését kérték

A védő perbeszédében felmentést, új eljárást, illetve az eljárás megszüntetését kérte az elsőfokú ítélet hibáira hivatkozva az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt megvádolt  Biszku  Béla büntetőperének másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán.

Borítaná az ügynökaktákat Budaörs polgármestere

Politikai üldözöttekkel tárgyalna a budaörsi polgármester, hogy együtt követeljék az ügynökakták nyilvánossá tételét. Wittinghoff Tamás emlékeztet arra, hogy a kormány kétharmados többséggel sem nyitotta meg az aktákat, és hagyták, hogy Putyin az ellenforradalom leverését dicsőítő emlékművet koszorúzzon.

Amikor Putyin még 1956 hőseire emlékezett

Nagyot fordult a világ Vlagyimir Putyinnal: amíg 2006-ban az 1956-os forradalom hősei előtt tisztelgett, addig mai látogatásán a felkelést leverő szovjet katonák emlékművének is otthont adó parcellát látogatja meg a Fiumei úti sírkertben.

A kommunisták már nem fenyegetik Európát

Nem tart a kommunista pártok újbóli előretörésétől Európában Joshua Muravchik, aki az Origónak arról is beszélt, hogy 1956 ébresztette rá a világot, hogy a kommunizmus nem a jövő felé vezet.

Békebeli szüretről a kormányfői székbe

Nagy Imre 1956. október 23-án sokkal inkább követője, semmint alakítója volt az eseményeknek, ráadásul saját magának szánt szerepe erősen különbözött attól, amit akár a pártvezetés, akár a tüntetők szántak neki. Hogyan jutott a szüretet megszakító Nagy Imre a miniszterelnöki székbe?

Az ismeretlen forradalom

Mindenkiben él egy kép 1956-ról. A hősiesség, az áldozatok ikonikus fotókon már mindenki előtt ismertek. Most a Fortepan-gyűjtemény ritkán látott képein a forradalom egy másik arcát mutatjuk be olvasóinknak.

Biszku meg se rezzent az áldozatok hallatán

Nem tett vallomást Biszku Béla volt belügyminiszter az 56 utáni megtorlásokért, háborús bűntett vádjával ellene indult büntetőperben. Korábbi kihallgatásán azt mondta, nem követett el bűncselekményt, ezt olvasták fel a tárgyaláson. Az áldozatok felsorolását mozdulatlan arccal hallgatta végig. A peren megjelent egy egykori sortűztúlélő is, akinek tizenegy társát lőtték agyon.

Cukor és korbács: a Kádár-rendszer születése

1957. május 1-jén, bő fél évvel a forradalom kitörése után több százezer ember hallgatta a szovjet csapatok által Magyarország vezetőjévé tett Kádár Jánost. Mi vezetett oda, hogy ekkora tömeg gyűlt össze, amikor néhány hónappal korábban még általános sztrájk bénította a Kádár vezette új kormányt?

Így közlekedtek a pesti srácok

Hagyján, hogy nem lehetett autót vásárolni, de akinek volt, attól is elvették az ötvenes években. Hiába születtek olyan márkák, mint a Csepel, a Pannónia vagy az Ikarus, a közlekedés nyomorúságos volt, ráadásul ’56-ban ugyanúgy megbénult Budapest, mint a második világháborúban.

Az 1956-os forradalom korábban nem látott képeken

Nagy Imre és társai kivégzésének 55. évfordulójára tette elérhetővé a Fortepan Nagy Gyula több mint ötszáz fényképét, amelyeket október 24-én reggeltől készített a forradalom leveréséig. Nagy Gyuláról a Fortepan blogján olvashat bővebben. A teljes kollekciót itt tekintheti meg. Öszeállításunkban ezek közül válogattunk.

Biszku Béla túl nagy falat az ügyészségnek

Eddig érintetlen szénakazalban keresgéli a tűt az ügyészség, amely lassan egy éve nem tudott előállni ütőkártyával Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter ellen. Az ügyészek bevették magukat a levéltárba, az [origo] információi szerint MSZMP-iratokban, karhatalmi, rendőri jelentésekben, jegyzőkönyvekben kutatnak, húszéves tényfeltáró iratokat túrnak elő. Közben pedig versenyt futnak az idővel, mert Biszku lassan 92 éves lesz. Miért olyan nehéz egy korábban nagy hatalmú kommunista politikust bíróság elé vinni?

Hatvannyolcasok

A mi hatvannyolcasaink tüntettek a vietnami háború ellen az amerikai nagykövetségnél. A titkosrendőrök hangosan kiabáltak velük, de azt súgták halkan, jobban tolongjatok, lelkesebben kiabáljatok. Március 15-én spontán tüntettek a Petőfi-szobornál. Előtte a KISZ-es eligazításon megbeszélték, hogyan kell a sorból kipenderíteni a szocializmus ellenségeit. A többit majd a belügyes elvtársak elintézik.

Zavaros hírek jöttek - Bolvári Antal vízilabdázó a forradalomról

Miután egy edzésen egyszer eltalálta, Papp László a legkeményebb ellenfelének mondta Bolvári Antalt. Az idén nyolcvanéves, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó emlékei szerint az 1956-os melbourne-i olimpia alatt otthonról zavaros híreket kaptak a forradalomról, az Andy Vajna-féle Szabadság, szerelem című film pedig sok helyen eltért a valóságtól. Tanítványai közül Molnár Endre kapusra nagyon büszke, Kemény Dénest pedig már játékosként is okosnak tartotta.

Emberek a golyónyomok mögött

Nagyon jó lenne, ha mindenki egyszer átélne valami olyasmit, amit nem akar többé, akkor talán kevésbé lehetne elbutítani - többek között ilyen tapasztalatai vannak annak a három embernek, akik részt vettek az 1956-os forradalomban. Az akkori lövések nyomai mementónak még mindig megmaradtak a házukon, most akkori emlékeiket elevenítik fel.

Világklasszisokat vesztettünk - magyar sportolók 1956-ban

Az Aranycsapat széthullását a mai napig nem heverte ki a magyar futball - de más világnagyságokat is elveszítettünk a sportban a forradalom leverése miatt. 1955-ben még magyar futó volt a világ legjobb sportolója, egy évvel később viszont ki sem ment az olimpiára, amelynek nyitóünnepségén gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk

Október 23. az 1956-os forradalom kitörésének, valamint az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Vonják ki a szovjet csapatokat! - színészek és írók 1956-ban

Neves színészeink közül sokan vállaltak szerepet az 1956-os forradalomban, ezért később bűnhődniük kellett a Kádár-korszakban. Az írók közül a népi áramlat hívei a parasztpárt újjáéledésénél aktivizálták magukat, Déry Tibor pedig a forradalom egyik szellemi előkészítőjeként vonult be a történelembe.