Csontvázként került elő Hitler eltűntnek hitt jobbkeze

1945. április 30-án, délután a berlini kancellária bunkerében Adolf Hitler és frissen nőül vett felesége, Eva Braun öngyilkosságot követtek el. A holttesteket Hitler végakarata szerint a kancellária udvarán egy bombatölcsérbe helyezve égették el. A hátborzongató temetésen a náci párthierarchia egykori hatalmasságai közül már csak Joseph Goebbels és az ugyancsak Berlinben maradt, nagy hatalmú pártkancellár, Martin Bormann vett részt. Két nappal később, 1945. május 2-án Bormann-nak nyoma veszett.

Az igazi Saulok lázadása

Az Oscar-díjat nyert Saul fia című film egy, a Sonderkommandóba besorozott fogoly szemszögéből láttatja a koncentrációs táborok, az embertelenség világát. De mi is volt valójában a Sonderkommando, a náci eufemizmussal „különleges egység”-nek titulált csoport? A „Saulok lázadásában” nincs művészi túlzás, ez a valóság.

Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel. 

Cukrozott föld a túléléséért, aranyáron

Kétségbeesetten küzdöttek életükért az 1941-es leningrádi ostrom túlélői, akik korábban elképzelhetetlen módszerekhez nyúltak életbenmaradásukért. Fűből készítettek kenyeret, süteményt és levest, valamint a Badajev-raktárak pincéjéből felkapargatott, megolvadt cukorral kevert sárral kereskedtek.

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Bethlen és Wallenberg: Moszkva titokzatos foglyai

Raoul Wallenberg svéd diplomata október ötödikei emléknapja egybeesik gróf Bethlen István – a két világháború közötti időszak konzervatív politikusa, egykori miniszterelnök – 1946-ban egy moszkvai börtönben bekövetkezett halálának napjával. A két egymástól annyira különböző életutat a náciellenesség és a szovjet börtönök mélyén bekövetkezett halál köti össze. 

Széthúzás buktatta meg a szlovák átállási kísérletet

Annak ellenére, hogy a szlovák hadsereg vezérkara támogatta az ország átállását a szövetségesek oldalára, az 1944. augusztus 29-én kirobbant német és Tiso-ellenes szlovák nemzeti felkelés lényegét tekintve ugyanolyan okokból hiúsult meg, mint Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérlete

Modern királydráma, sorsdöntő következményekkel

1944. augusztus 23-án a román királyi hadsereg váratlanul frontot váltott, és teljes meglepetést okozva átállt a szövetségesekhez. Berlinben, a döbbenet óráiban Adolf Hitler alig akarta elhinni a hírt, hogy legmegbízhatóbbnak tartott fegyvertársa puccsszerűen „elárulta”. A jól szervezett és sikeresen végrehajtott román átállás új fejezetet nyitott a második világháború európai hadszínterének történetében.

Amikor Hitler nekiment Sztálinnak – a Barbarossa hadművelet titkai

1941. június 22-én kora hajnalban vette kezdetét minden idők leghatalmasabb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet. Az első hetekben úgy tűnt, hogy a Szovjetunió ellen indított támadással Németország megismétli 1940 fényes villámháborús győzelmi sorozatát. Ekkor még nem látszott, hogy Adolf Hitler a Szovjetunió megtámadását elrendelő 21. számú hadműveleti utasításával a Wehrmacht és a Harmadik Birodalom halálos ítéletét írta alá.

Korán örültek az oroszok az új szupertanknak

Váratlanul leállt a Vörös téren, a május 9-i parádé főpróbáján az egyik T-14 Armata tank, és a vezetője azonnal jelezte, hogy gondjai akadtak.

Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt

A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.

Döbbenetes részletek Hitler utolsó napjáról

1945. április 30-án délután fél négykor, az ostromgyűrűbe fogott és a Vörös Hadsereg nehéztüzérsége által rommá lőtt berlini kancellária bunkerében, Adolf Hitler szobájából tompa dörrenés szűrődött ki. Az ajtót elsőként feltépő Heinz Linge SS Sturmbannführer, Hitler komornyikja elé véres látvány tárult: a Harmadik Birodalom vezére a heverőről félig lecsúszott helyzetben, a lövéstől szétroncsolt koponyával feküdt a saját vérében. Mindeközben a kancelláriától alig pár száz méterre válogatott legénységből álló szovjet felderítőszázad készült Adolf Hitler elfogására – élve vagy halva...

Sztálin mentőöve lett a Hitlert felháborító paktum

Hetvennégy éve, 1941. április 13-án, Vjacseszlav Molotov szovjet, valamint a Japán Császárság diplomáciájának első embere, Macuoka Jószuke külügyminiszter Moszkvában aláírták a szovjet-japán semlegességi szerződést. A megnemtámadási egyezmény, - amely ugyanolyan megdöbbenést váltott ki Berlinben, mint a majd két évvel korábbi Molotov–Ribbentrop-paktum az európai hatalmak között -világtörténelmet formáló diplomáciai húzásnak bizonyult 1941 végén, megmentve Sztálint és birodalmát az összeomlástól.

Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás

A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7.,  -  korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom  mellett  - a legkitüntetettebb, de  történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.

Sárba fulladt Hitler utolsó nagy offenzívája

Hetven éve, 1945. március 6-án kezdődött a második világháború utolsó nagy német offenzívája, a Tavaszi ébredés hadművelet a Dunántúlon. Hitler utolsó kétségbeesett próbálkozásának legfőbb célja a zalai olajmezők megtartása és a Vörös Hadsereg feltartóztatása volt. A hadtörténelem jelentős páncélos offenzívájának egyik kódolt kudarca Sárrét volt.

Fasori végjáték

Hetven éve, 1945 február 11-én a kora esti órákban a Budai-várdomb déli mellékutcáit mindenhol csendben gyülekező katonák tömege töltötte meg. Szinte tapinthatóvá vált a feszültség, amint az órák mutatója egyre közelebb ért a nyolcashoz.  Pontban este húsz órakor megtört a visszafojtott csend, a Városmajortól a Mechwart-térig húzódó szakaszon hangos gépfegyverropogás közben rajzottak ki a szűk utcákból az első támadóhullám katonái. Megkezdődött a második világháború egyik leghosszabb városostromának utolsó felvonása, a kitörési kísérlet.

Mit művelt a magyarokkal a Vörös Hadsereg?

Két hadsereg is megszállta Magyarországot 1944 márciusa és 1945 márciusa között. A német csapatok 1944. március 19-én hivatalosan szövetségesként, lényegében puskalövés nélkül érkeztek. A szovjetek viszont az országot meghódító győztes hadseregként vonultak be 1944–1945 fordulóján, és annak megfelelően is viselkedtek.

Egy étlapon kínálták fel a doni magyar sereget

Egy szállodai étlap hátuljára skiccelték fel azt a megállapodást, amely megpecsételte a második magyar hadsereg sorsát. A tárgyalások egy évvel a katasztrófa előtt, 1942 januárjában zajlottak Budapesten. A magyar katonai vezetés nem kért biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a német be is tartsák ígéreteiket, és ez később végzetesnek bizonyult.

Elfagyott kezekkel, éhesen vártak sorsukra a Don-kanyarban

Nyomorúságosabbnál nyomorúságosabb bunkerekben, "embertelenül katasztrofális körülmények" között didergett a 2. magyar hadsereg hetven évvel ezelőtt a Don-kanyarban. Közeleg a katasztrófa évfordulója.

Temetőbe vándorolnak az orosz hősök emlékművei

Száműzhetnék a temetőbe, de akár újra vörösre is festhetnék szovjet emlékművük megsárgult csillagát Doboz község lakói, akiket szokatlan renoválással lepett meg az orosz nagykövetség. Oroszország több mint tíz éve újítgatja fel saját pénzből a Magyarországon elszórt hősi obeliszkeket, de konfliktusa még sosem adódott ebből. Októberben azonban rikító sárgára mázolták a Békés megyei község főterén álló vörös csillagot és talapzatát, amelynek most régi színét siratják a Marx utca és Vöröshadsereg utca lakói.

Érzéki nyelvérzék (18+)

A berliniek szerint ő A legszebb a keletről érkezettek közül, a Vörös Hadsereg 1945-ös látogatását például magasan veri. Azt mondja, már rég hazaköltözött volna, cask a Mercedeseket ne szeretné annyira...

Húsz évet kapott a hatvan éves terroristanő

Több mint harminc évvel  a  Franciaország  hollandiai nagykövetsége ellen végrehajtott hírhedt túszejtő akció után húszévi börtönbüntetésre ítélték csütörtökön Tokióban a  Japán Vörös Hadsereg szélsőbaloldali terrorszervezet alapítóját, Sigenobu Fuszako asszonyt.

Ukrán veteránok csaptak össze

A második világháború alatt egymás ellen harcoló veteránok csaptak össze szombaton Kijev központjában. Az egykor a náci Németország oldalán harcoló Ukrán Felkelő Hadsereg megalakulásának évfordulóján felvonulók és a Vörös Hadsereg veteránjai üvegekkel, festékkel, tojással, paradicsommal dobálták meg egymást.

Szabó János

Meghalt az utolsó auschwitzi szovjet tábornok

Több mint fél évszázaddal az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítása után meghalt a szovjet felszabadító erők utolsó parancsnoka Vaszilij Petrenkó. A Vörös Hadsereg valamikori tábornoka kilencvenegy éves korában hunyt el.