törzsfejlődés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- fosszília
- paleontológia
- mezozoikum
- genetika
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A mai polipok legősibb, tízkarú rokonát fedezték fel
A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében.
Brutális állkapcsú kétméteres féregszörny élt a tengerben
A Bristoli Egyetem, a svéd Lund Egyetem valamint az Ontario Királyi Múzeum kutatói a múzeumban őrzött mintegy 400 millió éves devon időszaki tengeri üledékes kőzetlap tanulmányozása során egy óriási kihalt sörteféreg maradványaira bukkantak.
Hatalmas tengeri szörnyet találtak, a feje is nagyobb, mint egy ember
Minden eddiginél hatalmasabb ichtyosauria fosszilis koponyájára bukkantak Nevadában. A földtörténeti középidő, a mezozoikum elején hozzávetőleg 244 millió éve élt ragadozó monstrum a korai triász időszak legfélelmetesebb tengeri ragadozója lehetett. A két méter hosszú megkövesedett koponya azt sugallja, hogy egykori tulajdonosának mérete a mai nagy ámbráscetével vetekedhetett.
Megoldották az evolúció egyik nagy rejtélyét
A virágos növények eredetére világít rá egy új nemzetközi tanulmány: svájci, svéd, brit és kínai kutatók egy a tudományt már Darwin óta foglalkoztató rejtélyt oldottak meg.
Hatalmas cápaszörny tartotta rettegésben egykor a Dunántúlt
Ha egy képzeletbeli időgépbe ülve 16 millió évet ugranánk vissza az időben a középső-miocén időszak bádeni korának Dunántúli-középhegységébe érkezve, aligha ismernénk rá a mostani tájra, mert Magyarország földtörténetének legutolsó trópusi- szubtrópusi periódusában varázslatos szigettenger borította el a Dunántúlt. A trópusi nap fényében csillogó víztükör alatt egy hatalmas ragadozó ólálkodott a vándorló cetcsordák nyomában, a méretei alapján valóságos zoológiai rémálomnak tűnő óriásfogú cápa, a megalodon.
- címkék:
- Börzsöny
- tengeri üledékes kőzetek
- K-T kihalási esemény
- prédálás
- miocén időszak
- bádeni emelet
- óriásfogú cápa
- szigettenger
- Bádeni-tenger
- őscetek
- prédálási taktika
- cápafog
- Carcharocles megalodon
- kainozoikum
- lajtamészkő
- törzsfejlődés
- fosszília
- földtörténet
- ősmaradvány
- korallzátony
- porcos halak
- Címkefelhő »
Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök
Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak rendjében.
Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert
A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.
Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
Hihetetlen, még a modern ember idejében is élt a szibériai unikornis
A modern ember idejében is élt még a szibériai "unikornis", egy kihalt orrszarvú faj, amely legalább 39 ezer évvel ezelőtt is létezett, azaz jóval tovább, mint ahogy azt eddig vélték.
Megtalálták a gigászi dinoszauruszok korai ősét
A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.
Megtalálták a legapróbb emberszabású maradványait
A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai paleontológusok.
Szenzációs őskrokodillelet került elő a Gerecsében
Egy 180 millió éves, 5 méteres jura időszaki tengeri ragadozó krokodil maradványai kerültek elő a Gerecséből. A gerecsei őskrokodil különbözik minden eddig ismert formától, így a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat
A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.
Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról
A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.
Orrformáló éghajlati övek
Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.
Tudja-e, hogy miért világít a macska szeme?
Közismert, hogy a macskák kiváló érzékszervekkel rendelkeznek. A legkiválóbb a látásuk, ennek köszönhetően még a sötétben is kitűnően látnak. E különlegesen fejlett érzékelési rendszerük is hozzájárult a macskafélék törzsfejlődési sikeréhez.
Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban őshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.
Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét
Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.
Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat
A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlő biológiai folyamatot, csodálatos lehetőség nyílik az emberiség előtt.
Ezért nincs péniszcsontja az embernek
Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlődött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos főemlősben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlődött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.
Cápák a barlang mélyén
A cápákat gyorsan suhanó nyíltvízi ragadozó halaknak tartjuk általában. Ez többnyire igaz is, ám akadnak olyan cápafajok, amelyek életmódjában több „cápátlan” vonás is felfedezhető.
A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei
A törzsfejlődés kísérleti laboratóriumából időnként meghökkentő élőlények léptek ki az élet színpadára. A földi lét szülőanyja, a világtenger mélyén sok száz millió éve zajló evolúciós kísérlet néhány legfurcsább, vagy éppen legfélelmetesebb élőlényét vesszük szemügyre cikkünkben.
Szenzációs fordulat a cápák eredettörténetében
A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják, porcból álló vázszerkezetük miatt. Egy, a földtörténeti ókorból származó rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszilis lelet azonban átírhatja a cápák származástörténetét.
Burjánzó erdők, jéghideg és vadak mindenütt
Kétszázezer éve jelent meg a modern Homo sapiens, és bár ez a Föld történetében nem túl hosszú idő, mégis óriási horderejű változások eredői lettünk. Hasonlítana-e a világ a maira, ha az emberiség sosem létezett volna?
Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk
2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.
- 1