szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- forradalom
- 1956
- 1956-os forradalom
- Szovjetunió
- 1848-49-es szabadságharc
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Orbán Viktor: 1956-ban megtanultuk, nehéz időkben csak az összefogás segíthet
A miniszterelnök Zalaegerszegen az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján mondott beszédet, amiről mi is beszámoltunk.
Fotókkal emlékezünk '56-os szabadságharcosainkra
Így készíts egyszerűen és gyorsan kokárdát és huszárcsákót a gyermekednek
Közeleg az egyik legszebb nemzeti ünnepünk: március 15. Mindenki szereti, mindenkinek van valamilyen gyerekkori szép emléke arról, ahogy a szüleivel, vagy az iskolában ünnepelték. A gyerekek ilyenkor otthon és a suliban is szívesen készítenek a forradalomra és szabadságharcra jellemző tárgyakat: kokárdát, huszárcsákót, nemzeti színű virágot. Ebben próbálunk segíteni néhány ötlettel, melyet otthon, együtt is megvalósíthattok.
Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!
1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.
Olasz Testvérek: 1956 üzenete a mai Európának szól
A népek szuverén döntési jogát hangsúlyozza a mai Európában is az 1956-os magyar forradalom Francesco Lollobrigida, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) képviselőházi frakcióvezetője szerint, aki a nemzeti ünnep alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.
Hogy lehet ez? A XIX. század egyik legnagyobb magyar forradalmára, aki nem volt itt ’48-ban
Nevét kevesen ismerik, pedig Türr István az 1800-as évek nemzeti forradalmainak egyik kiemelkedő alakja volt, csak éppen a március 15-én kitört magyar forradalomnak nem.
Fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban
Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának "nemes és hiteles" másolatát bemutató fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban szombaton.
Csepel teherautóról, szerenáddal köszöntötték az 1956-os hőst 84. születésnapja alkalmából
Előre, gyerünk, pesti srácok, előre hát budaiak – egy korabeli Csepel teherautó platójáról adtak szerenádot a Patrióták Wittner Máriának, a 84. születésnapját ünneplő 1956-os szabadságharcosnak dunakeszi családi háza előtt. Wittner Mária nem tudott előre a meglepetésről, meghatódva vette át 84 rózsából álló virágcsokrot.
13 gyógyult gólyát engedtek szabadon a Hortobágyi Madárparkban
Petőfi-mítosz: Hová tűnt a nemzet költője?
Ha valaki azt kérné, nevezzünk meg egy magyar költőt, szinte biztos Petőfi Sándort mondanánk. Azonban ha azt kérdeznék, mi lett Petőfi sorsa, a válasz már közel sem lenne ilyen egyértelmű. Milyen véget szánt hát a sors a nemzet költőjének?
KVÍZ: Mennyit tudsz az 1848-as forradalomról? - II. rész
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmünk egyik legfontosabb és legmaradandóbb eseménye volt. Elhoztunk öt kérdést, amelyek segítségével tesztelheted, mennyit tudsz erről a jeles eseményről!
Minden reményünk megvan rá, hogy visszakapjuk a szabadságunkat
Varga Judit igazságügyi miniszter és Novák Katalin családokért felelős miniszter is megemlékezett a nemzeti ünnepről.
A legforradalmibb badass: meglepő történetek Petőfi Sándorról
Petőfi ha ma élne, egészen biztosan rapperként keresné a kenyerét. Azon túl, hogy költeményeiben számtalanszor megjelenik a vátesz- és költői öntudat (tudod, nála senki nem ír jobb szövegeket), a tudatmódosítók (esetünkben bor, szerelem, forradalom), sőt a társadalmi egyenlőtlenségek ellen is rendre szót emel.
Az új segesvári régészeti kutatásokat láthatjuk a PIM-ben
A magyar, aki a kaliforniai borászatot megteremtette
Meglepődik valaki azon, ha azt mondom, a híres kaliforniai borászat megalapítója egy magyar volt? Na ugye. Ennek ellenére Haraszthy Ágostont kevesen ismerik Magyarországon, pedig joggal lehetünk rá büszkék. Kalandos életéről filmet lehetne forgatni, a történet cselekménye a reformkori Magyarországról indulna, a vadnyugati prériken keresztül vezetne egészen Nicaraguába. Halálának 150. évfordulója alkalmából Haraszthy Ágostonra, a kaliforniai borászat atyjára emlékezünk.
Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért
Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.
Dömötör Csaba: Ez a nap a magyar hazaszeretet napja
Március 15-e csodája abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlen egy napban sűrűsödik össze, ez a nap a magyar hazaszeretet napja - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Nagykanizsán.
Trócsányi László: Ma is érvényes a 12 pont
Az 1848-49-es események 12 pontja ma is érvényes - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, tárcájának a forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén.
Varga Mihály: A függetlenségre kell építeni a magyar emberek boldogulását
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb megőrizendő gondolata, hogy a haza előrejutását, a magyar emberek boldogulását Magyarország függetlenségére kell építeni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a fővárosi II. kerület március 15-ei megemlékezésén.
Kocsis Máté: Ma is megvédhetjük Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől
A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan korban élünk, amelyben ismét megvédhetjük 1848 monumentális épületét, Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől.
Hidvéghi Balázs: A szabadságért újra meg újra meg kell harcolni
Az elmúlt harminc évben úgy gondoltuk, a nemzetek Európájában élve biztonságban vagyunk, ám úgy tűnik, tévedtünk: mára nyilvánvalóvá vált, hogy a szabadságért újra meg újra meg kell harcolnunk – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott karcagi megemlékezésen.
Feltárják a segesvári csatateret, ahol elesett Petőfi
Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden, Budapesten.
Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?
George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?
Károlyi a tárgyalásokban, a balassagyarmatiak a fegyvereikben bíztak
Kilencvenkilenc éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh katonai alakulatok, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmatnak polgárai egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta.
- címkék:
- Károlyi Mihály
- Edvard Beneš
- Linder Béla
- Tomáš Garrigue Masaryk
- Vizy Zsigmond százados
- szabadságharc
- megszállás
- felkelés
- zászlóalj
- első világháború
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Károlyi-kormány
- Antant
- versailles-i békeszezerződés
- Balassagyarmat
- Csehszlovák Köztársaság
- géppuskás szakasz
- Civitas Fortissima
- Cseh Légió
- Címkefelhő »
Nyomoznak az '56-os forradalmárokat nácinak nevező politikus ellen
Az MSZP-s Havas Szófia az orosz állami tévében fasisztáknak nevezte a szabadságharc résztvevőit.
Esztergomban kémkedtek az oroszok
A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.
Emlékfát ültettek a forradalom hős fotósának tiszteletére
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a francia-svájci fotóriporter Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match tudósítója tiszteletére emlékfát ültettek csütörtök délelőtt a Budapesti Gustave Eiffel Francia Iskola udvarán.
- címkék:
- II. kerület
- szabadságharc
- 1956
- Címkefelhő »
Szovjet forgószél csapott le az országra
November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.
Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!
Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.
Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság
A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.
Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban
Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...
Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot
Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk erről a meghatározó eseményről? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.
Elfeledett romák, akik a magyar függetlenségért harcoltak
Az 1956-os szabadságharc és forradalom felkelőinek legalább hat-nyolc százaléka roma volt. Ők is az ország függetlenségéért harcoltak, mégis nagyon keveset tudunk róluk.
Utcanevek is őrzik március idusát
Az 1848-49-es szabadságharc emlékét az évi egyszeri ünneplésen kívül Budapest több utca- és térnév is őrzi – sokuk történetéről azonban egyáltalán nincs fogalmunk. Mi történt Gábor Áron rézágyújával, ki volt az egyetlen nő főhadnagy, és miért volt angol a szabadságharc egyik legnagyobb hőse?
November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában
A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.
Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen
November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.
Az utolsó éjszakán is bátran viselkedtek az aradi vértanúk
Amikor a szabadságharc tábornokai 1849. augusztus 11-én az aradi várban a megadás mellett döntöttek, nem sejtették, hogy ugyanebben a várban fejeződik be majd az életük. Útjuk messziről és sok irányból vezetett Aradra, ám egy dologban nem különböztek: a magyar szabadsághoz halálukig hűek maradtak. Kik voltak ők, és hogyan lettek Haynau áldozatai?
- címkék:
- Arad
- kivégzés
- szabadságharc
- vértanú
- Címkefelhő »
MSZP-s szabadságharc a hídnál
Az MSZP arra biztatja az embereket, hogy kössenek a Szabadság hídra szalagot, amelyre felírhatják: miért vívnának szabadságharcot. Erről Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselője és Tüttő Kata, az ellenzéki párt országos elnökségi tagja beszélt kedden Budapesten.
- címkék:
- választás
- szabadságharc
- MSZP
- Címkefelhő »
Mozdulni sem lehet majd Budapesten
Szerda délután autóval biztosan nem lehet majd megmozdulni a fővárosban, ahol egymást érik a megemlékezések - írja az Origo. A BKK azt kéri, kerülje el a belvárost az, aki nem az október 23-ai rendezvényekre megy. Emellett extrém hőséget ígérnek.
Orbán Viktor és a szüzek
Elfogytak a mumusok, kellett egy új, ráadásul nem kicsi, hanem nagy. Az IMF pont megfelelőnek látszott. Nem engedünk, üzente Orbán Viktor. Hogy kinek? Hát saját táborának - és a kádári kisembernek, aki sose hal meg. De mire lesz ez elég?
Hová ásták el a Szent Koronát 1849-ben?
A szabadságharc leverése után, 1849-ben kétségbeesetten kerestették a Habsburgok emberei a magyar Szent Koronát. Logikusnak tűnt, hogy valahol ott rejtették el, ahol korábban őrizték, ezért Debrecent feltételezték az osztrákok. A pontos helyre, amely innen távol volt, azonban évekig nem tudtak rájönni.
Milyenek voltak valójában a betyárok?
Nem Robin Hood magyar megfelelői voltak a betyárok: gyakran raboltak, gyilkoltak, sőt részt vettek etnikai tisztogatásokban is. Legnagyobb alakjaik a legszegényebb Csongrádból származtak.
5 rendkívüli asszony a magyar szabadságharcban
A középiskolai történelem- és irodalomórák alapján hajlamosak vagyunk azt hinni, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban csak és kizárólag férfiak játszottak jelentős szerepet. Lehet, hogy a tankönyvek szerzői csak őket emelték ki, de mi pontosan tudjuk, hogy minden valamirevaló férfi mögött egy erős asszony áll.
Magyarország mindent rosszul csinál, amit csak lehet - külföldi kommentárok a szabadságharcról
A Financial Times Deutschland magyar rulettet emleget, a szlovák Új Szó szerint az ország legnagyobb ellenségei nem a hitelminősítők, hanem a Fidesz csúcsvezetői.
Az orbáni szabadságharc ára
Magánnyugdíjpénztárak államosítása, egykulcsos adó, különadók végtörlesztés, Széll Kálmán-terv, Új Széchenyi-terv, Növekedési terv, leminősítés, újabb egyezmény az IMF-el - ezek voltak eddig a "gazdasági szabadságharc" ütközetei. Mibe került mostanáig a háború?
A szabadságharc legfájóbb emlékhelye
150 évvel ezelőtt, az 1848-49-es szabadságharc szomorú lezárásaként az aradi várban végezték ki a szabadsáhqarc 13 tábornokát. Kivégzésük helyén ma egy szerény obeliszk látható és a városközpontban emlékükre felállított emlékmű is csak öt éve került vissza helyére.
- címkék:
- Erdély
- Arad
- szabadságharc
- magyar várak
- Címkefelhő »
Februárban a kommunisták, áprilisban a nácik
Itt az iskolai ünnepélyek szezonja. Néhány hete a kommunizmus áldozataira emlékeztek a tanintézményekben, most nyakunkon március 15-e, hamarosan itt van a holokauszt áldozatainak emléknapja is. Mire tanítjuk a diákokat ezekkel az ünnepekkel?
Elhunyt Spira György történész
Súlyos betegség következtében 82 éves korában elhunyt Spira György, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc történetének neves kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nyugdíjas tanácsadója - közölte az MTA Történettudományi Intézete.
Rainer M. János: Kádár és a morális példák
Véget ért Magyarországon az az ünnpségsorozat, amely az 1956-os szabadságharcnak és forradalomnak állított emléket. Az 1956-os intézet igazgatóját az akkori hősökről és árulókról, a forradalom történetét feldolgozó könyvekről, filmekről és az akkori, illetve mai eseményeket párhuzamba állítókról is kérdezték az [origo] olvasói.