Mikor biztonságos egy védőoltás?

Az emberek túlzott aggodalma sokszor az ésszerű biztonsági előírásokat meghaladó követelményeket támaszt az oltóanyag-gyártókkal szemben. Ezt a Lyme-kór ellen védelmet nyújtó vakcina példáján mutatja be a Nature.

Atomenergia helyett napenergia?

Angol tudósok szerint a nukleáris energia helyett a napenergiáé lehet a jövő... Vajon a kormányzat és a tudományosság felső körei miért nem támogatják az olcsó és könnyen felhasználható energiaforrás széleskörű elterjesztését?

Mamutok genetikai vizsgálata

Az ősi elefántfajok kutatóit a fagyos területeken megőrződött DNS-minták segítik a mamutok családfájának felrajzolásában.

Bizonytalan a madárinfluenza terjedési útvonala

A madárinfluenza-vírus nagy távolságokat tesz meg, terjedésének pontos útja azonban még ismeretlen. A vadmadarak szerepén kívüli tényezőkre hívja fel a figyelmet a Nature februári számában megjelent cikk.

Rákos sejtek felderítői

Egy kutatás meglepő eredményei szerint az áttétképződés bizonyos szakaszában a tumorsejtek "követeket küldenek" előre a "kiszemelt" szervbe, azaz a leendő áttét helyére. Ezek a sejtek készítik elő a terepet a tumorsejtek megtelepedéséhez és elszaporodásához.

Hidegfúzió: egy új remény

Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselő szenzáció. A közelmúltban előzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértők továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...

Meglepő felfedezés a növények metánkibocsátásáról

Ez év elején meglepő felfedezésről számoltak be a heidelbergi Max Planck Intézet kutatói: a növények képesek önállóan metánt termelni, amit közvetlenül a légkörbe juttatnak. Az eredmény további kérdéseket vet fel a jelenség növényélettani hátterével és a  klímaváltozással összefüggő folyamatokkal kapcsolatban is.

Új elmélet a DNS eredetéről

A DNS eredetére vonatkozó egyik új elmélet szerint lehetséges, hogy a kettős szálú nukleinsav a vírusoknál jelent meg először. Ez megkönnyíthette bejutásukat a sejtekbe.

Meglepő folyadékáramlás nanocsövekben

Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetőségeket.

Ember nagyságú skorpió

330 millió évvel ezelőtt ember nagyságú, hatlábú vízi skorpiók mászkáltak a tengerparton a mai Skócia területén.

Kiállta a próbát az internetes enciklopédia

A Wikipédia van annyira megbízható, mint a világ legrangosabb enciklopédiája, az Encyclopedia Britanniaca - állítja a Nature magazin, amely próbára tette az amatőrök által szerkesztett internetes tudástárat.

Az idegekre megy a szex

Japán kutatók szerkezeti különbségeket találtak homoszexuális és heteroszexuális muslicák agyi felépítésében. A mesterségesen homoszexuálissá tett állatokban nem fejlődik ki egy hímspecifikus idegsejtcsoport.

Elkészült a kutya genom eddigi legpontosabb szekvenciája

Elkészült a kutya háziasított változatának (Canis familiaris) eddigi legpontosabb, nagy felbontású genomszekvenciája. Ez segíthet annak tisztázásában, hogy mi teszi az egyes kutyafajtákat egymástól nagyon különbözővé és az is kiderül belőle, hogy mely tulajdonságok különítenek el minket alapvetően hűséges társainktól.

Protein-Engineering: The Joy of Creation and Its Benefits

Graf, Laszlo

Elemezték a londoni hídkilengést

2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.

Az Y-kromoszóma evolúciója

Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának evolúciós iránya nagyjából hatmillió éve különült el egymástól. Friss eredmények szerint azóta a két kromoszómában egészen eltérő változások zajlottak le.

Impresszum

�

Oldalt�rk�p

�

Válogatott publikációk

Elkészült a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása

Befejeződött a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása. A kutatás - amely új utakat nyithat meg az orvosbiológia számára is - egyrészt meglepő hasonlóságokat, másrészt jelentős különbségeket tárt fel a két genom között.

Veszélyes mutációk az őssejt-tenyészetekben

A laborban tenyésztett embrionális őssejtek genetikai anyagában nagy mennyiségben halmozódnak fel azok a változások, amelyek között a rák különböző fajtáit okozó mutációk is előfordulnak - derül ki egy újonnan megjelent tanulmányból. Ez az új felismerés felveti azt a kérdést, hogy vajon ezeket a sejteket később fel lehet-e használni gyógyászati célokra.

Új eredmények az agy szerepéről az emberi társas viselkedésben

A szociális viselkedés az emberi természet egyik legfontosabb, és egyben talán leginkább vitatott komponense. A Nature online hírszolgálatának beszámolója szerint sikerült megfigyelni, hogy a szociális viselkedésben milyen genetikailag szabályozott agyi mechanizmusok játszanak szerepet.

Bibliográfia

Új felfedezés az állati kultúráról

Egy csimpánzcsapatnál megfigyelték, hogy amikor eszközt használnak a táplálék megszerzésében, ragaszkodnak ahhoz a trükkhöz, amit a csapat többi tagjánál látnak. Ez azt mutatja, hogy a csapaton belül egy olyan kulturális normát követnek, amit társaiktól tanulnak (szociális tanulás). A kutatók szerint ez újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a csimpánzok rendelkeznek a kultúra nagyon egyszerű kezdeményével - írja a Nature online hírszolgálata.

Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Elefántokat telepítenének Észak-Amerikába

Újra elefántokkal, oroszlánokkal, gepárdokkal és vadlovakkal telepítené be Észak-Amerika vidékét tudósok egy csoportja. A földrészen körülbelül 10-13 ezer éve kihalt fajok visszakerülése létüket mentheti meg, hiszen Afrikában és Ázsiában a kihalás szélén állnak. A meghökkentő gondolat amerikai kutatók fejéből pattant ki.

Megszületett az első klónozott kutya

A világ első klónozott kutyájáról számol be a Nature tudományos szaklap múlt heti számában egy dél-koreai kutatócsoport. Az állat megszületéséhez több mint ezer petesejt felhasználására volt szükség, melyeket összesen 123 szukába ültettek vissza.

Megvan az első klónozott kutya

Világra jött a világ első kutyaklónja - jelentették be dél-koreai tudósok a Nature tudományos magazin e heti számában. A cikk szerint összesen két kutyát "hoztak létre", melyek közül az egyik születése után nem sokkal elpusztult, a másik viszont 16 hete él és virul. Az afgán agár kutyakölyök neve Snuppy.

Madárinfluenza a vadludak között

Kína nyugati részén madárinfluenza tört ki a vadludak között. Az esemény pánikra ad okot, hiszen félő, hogy a vándormadarak Ázsián kívül is elterjesztik a kórt...

Újabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között

A fosszilis csontok vizsgálata alapján egyes fajok légzsákokkal rendelkeztek, ami elősegítette a nagy energiafelhasználást igénylő ragadozó életmódot.

Kísérlet pornográf képekkel és spermiumokkal

Egy kísérletben jobb minőségű spermát termeltek azok a férfiak, akik két meztelen férfi és egy meztelen nő képet nézték, mint azok, akik csak nőket ábrázoló pornográf képeket néztek.

Magyar tudósok cikke a Nature magazinban

Június 9-i számában magyar tudósok tanulmányát közölte az egyik legnevesebb természettudományos szakfolyóirat, a Nature. A Mindentudás Egyeteme korábbi előadója, Vicsek Tamás professzor által vezetett kutatócsoport cikke áttörést hozhat a komplex hálózatok szerkezetének megértésében.

Egyedülálló kép a Marsról

Jeges marsi kráter a napsütésben - ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt gyönyörű Mars Express-felvételt.

Magyar tudósok cikke a Nature új számában

A Nature június 9-i száma ismét magyar tudósok tanulmányát közli Palla Gergely, Derényi Imre, Farkas Illés és Vicsek Tamás írását A természet és társadalom komplex hálózataiban található átfedő csoportosulások feltárása címmel. E cikk esetében fontos tény, hogy egy kizárólag hazai kutatókból álló, magyarországi tevékenység eredményét publikáló csoportról van szó.

Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell

A Virgo nevet viselő nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekből és az eltérésekből ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.

The Biological Roots of Human Nature

Csanyi, Vilmos

Az első személyre szabott embrionális őssejtek

Egy dél-koreai kutatócsoport ismét átütő eredményt ért el az őssejtkutatás területén: első alkalommal sikerült "személyre szabott" emberi embrionális őssejtvonalakat létrehozni, terápiás klónozással. Ezzel újabb nagy lépés történt a sejtterápiás eljárások megvalósítása felé.

Varga, Zoltan

Zoologist

Az X-kromoszóma meglepetései

A kutatók befejezték az X-kromoszóma bázissorrendjének részletes analízisét, és az eredmények több újdonságra is rávilágítanak. Érdekes módon az X-kromoszómán található összes gén majdnem 10%-a ahhoz a géncsaládhoz tartozik, amelyet a hererák kialakulásával hoztak összefüggésbe.

A modern ember legősibb maradványai

A legutóbbi kormeghatározás szerint egy Etiópiában korábban feltárt Homo sapiens-koponyalelet 195 ezer éves. Az új eredmény túlszárnyalja a 2003-as, korai emberekre vonatkozó szenzációs bejelentést is.

Újra magyar tudós cikke a Nature-ben

Kommunikációs csőd a cunami alatt

December 26-án a földrengéskutatók perceken belül értesültek a kilences erősségű földrengésről. Mivel azonban az Indiai-óceánban nincs megfelelően kiépített megfigyelőrendszer, senki sem tudhatta biztosan, hogy lesz-e szökőár vagy sem. Akik pedig sejtették, azok sem tudták, hogyan figyelmeztethetnék a veszélyre az ázsiai partok lakosságát. A Nature összefoglalója.

Duplájára nő a nyári hőhullámok kockázata

Új kutatási eredmények szerint az elkövetkező 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a 2003. évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz. Számos kutató szerint ez az első olyan sikeres tudományos vizsgálat, amellyel egyértelműen kimutatható és bizonyítható, hogy az emberi környezetszennyezés közvetlenül felelős az éghajlatváltozásért, illetve a rendkívüli időjárási események kialakulásáért.

Újabb lépés a kvantum-számítógéphez

Újabb lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantum-internet létrehozásához: megoldották egyetlen egy foton (!), egyetlen fénykvantum szabályozott kibocsátását. A német Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatóinak eredményét a Nature közölte.

Válogatott publikációk

Ellentmondások a szemét-DNS körül

A "szemét-DNS"-ről kiderülhet, hogy a gének kifejeződésének szabályozása révén igen fontos szerepet játszhat az emlősembriók fejlődésében. Ennek azonban ellentmondanak azok a kísérletek, melyek során a szemét-DNS egy részét kitörölték az állatokból.

A Föld felmelegedése szítja az erdőtüzeket

Inkább a Föld felmelegedésével, mint a növénytakaró sűrűségével magyarázható az erdőtüzek hevességének növekedése - olvasható a Nature című brit tudományos hetilapban.

Globális klímaváltozás 14 millió évvel ezelőtt

Új kutatási eredmény jelent meg a Föld klímaváltozásáról a Nature tudományos hetilapban. Eszerint a hőmérséklet, az óceáni áramlatok és a globális szén-körforgás változásai mind kapcsolatba hozhatók a Déli-sark jégtakarójának 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett gyors növekedésével.

Szenzációs emberős-lelet

Az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példáját fedezték fel Indonéziában. A mindössze egy méter magas emberfélék 18 000 évvel ezelőtt éltek egy szigeten. A lelet alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki.

A halálos influenzavírus újabb titkai

Járványügyi szakemberek az 1918-1919 között több mint 20 millió emberéletet követelő spanyolnátha vírusának újabb titkát fejtették meg. Az eredmény a jövő járványainak leküzdésében is segíthet.

Válogatott publikációk

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Két kilót hízott naponta a T. rex

A Tyrannosaurus rex, amely minden idők egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója volt, "kamaszkorában" naponta akár 2,1 kilót is hízott, felnőve pedig több mint öt tonnát nyomott - állítják amerikai kutatók.

Először teleportáltak atomokat

Először végeztek el sikeres teleportálási kísérletet atomokkal - írja a Nature legújabb száma. Ezt az eredményt eddig csak a fény részecskéivel, a fotonokkal sikerült elérni. Az áttörést két kutatócsoport egymástól függetlenül hajtotta végre.

Klímaváltozások nyomai az eddigi legmélyebb jégfúrásban

740 ezer év éghajlati jellemzői mutathatók ki egy három kilométer hosszú antarktiszi jégfuratból - olvasható a Nature-ben. A jégminta adatai arról árulkodnak, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja - így a szén-dioxidé - az elmúlt közel félmillió év során soha nem volt olyan magas, mint napjainkban - s ezért föltehetően az emberiség a felelős.

Váratlan felfedezés az inzulintermelő sejteknél

Az emberi szervezet számára kulcsfontosságú hormont, az inzulint termelő béta-sejtek egy különös és regenerációs szempontból egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek. Mint kiderült, felnőtt és érett sejttípusuk ellenére képesek osztódni és újabb, inzulint termelő béta-sejteket létrehozni.

Az első emlősállat szűznemzéssel

Japán kutatók bemutatták a nagyközönségnek azt az egeret, amelynek "két anyja van". Először sikerült emlősállatot (nem klónozással) hímivarsejtek nélkül létrehozni.

Feltérképezték a patkány genetikai állományát

Egy nemzetközi kutatócsoport bejelentése szerint a patkány genetikai információinak feltérképezése gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Az eredmény újabb nagy lökést ad az orvostudománynak.

A szén új módosulatát fedezték fel

Ausztrál kutatók ún. szén-nanohabot állítottak elő. Az Amerikai Fizikai Társaság március 22-i ülésén elhangzottakról a Nature hírszolgálata tudósított.

Közelebb az isteni részecskéhez

A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.

HIV-fertőzés elleni fehérjét azonosítottak

A HIV-vírus sejten belüli sokszorozódását (replikációját) gátló fehérjét azonosítottak majomsejtekben a Dana-Farber Cancer Institute kutatói. Hasonló, jóllehet kevésbé hatékony protein az emberben is megtalálható. A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) által támogatott kutatásról a Nature című folyóirat számolt be.

Tengeri szivacs üvegszálakkal

A Bell Laboratories munkatársai olyan tengeri szivacsot találtak, amely átlátszó, valódi üvegszálakat növeszt. A mélytengeri élőlény üvegszálai alkalmasak a fény továbbítására, és több tekintetben lekörözik a mesterségesen előállított "társaikat".

Tanulás közben növekszik a szürkeállomány

A regensburgi és a jénai egyetem kutatói első ízben mutatták ki az agyi kéregállomány növekedését tanulmányokat folytató felnőtteknél - derül ki a Nature tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányból.

A tisztább repülés jövője

A repülés széles körű elterjedése természetesen komoly gondokkal is jár. A hajtóanyag elégetése után szén-dixod, vízpára és nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe, az atmoszféra alsó rétegeibe. Becslések szerint az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő összes, üvegházhatást okozó gáz 3%-a a repülés számlájára írható.

Klímaváltozás okozta a vadlovak kihalását

Alaszkában a vadlovak kihalását az éghajlat megváltozása okozta, nem az ember pusztította ki őket - állítja egy a Nature-ben megjelent amerikai tanulmány.

Több állatfaj terjesztheti a SARS-vírust

Feléledhet a SARS néven elhíresült atípusos tüdőgyulladás járvány - állítja egy közös holland-kínai tanulmány, amelynek megállapításait a Nature tudományos folyóirat legújabb száma ismerteti.

Csak a fekete csoki segít

Ha rabja a tejcsokoládéval bevont bonbonoknak, jégkrémeknek, csokiszeleteknek, ideje feketére váltani. Ugyanis a két csemege közül csak az utóbbi hatására emelkedik meg vérünkben az antioxidánsok mértéke, amelyek megóvhatnak a szívpanaszoktól - olvasható a Nature-ben.

Petefészekrák ellen ható gént találtak

A brit kutatók által felfedezett gén a daganatos minták 90%-ában inaktívnak bizonyult.

Y-kromoszóma: önkielégítés, trükkös önvédelem, extra agygén

Befejeződött a hímivart meghatározó nemi kromoszóma, az Y feltérképezése. Kiderült, hogy az eddig a "gének temetőjének" tekintett kromoszóma igen hatékonyan védi magát a hibák felhalmozódásától.

Megtalálták az eddigi legősibb embert

A modern ember, a Homo sapiens eddigi legősibb maradványai kerültek elő Etiópiában. A szakértők minden idők egyik legjelentősebb felfedezésének minősítették a 160 000 éves leletet.

Tizedére csökkent a nagy tengeri halak állománya

A Nature aktuális számának vezető cikke sötét képet jósol a nagy testű tengeri ragadozó halak jövőjéről: állományuk a túlhalászás miatt 90%-ban eltűnt, így hamarosan követhetik a dinoszauruszokat.

Ebola és orvvadászok: az emberszabásúak végnapjai Nyugat-Afrikában

Az elmúlt húsz év során felére csökkent a gorilla- és a csimpánzállomány Nyugat-Afrika esőerdeiben, ám akad olyan terület is, ahonnan az állatok mind egy szálig kipusztultak. Az említett fajok fennmaradása nagyobb veszélyben van, mint azt korábban gondolták - adta hírül egy amerikai kutató a Nature-ben megjelent tanulmányában.

Ötven éve fedezték fel az élet titkát

1953 áprilisában olyan cikk jelent meg a Nature-ben, amely egycsapásra megváltoztatta a biológia tudományát. Watson és Crick - Wilkins és Franklin kutatásaira alapozva - felvázolta a DNS szerkezetét. Megkezdődött a molekuláris genetika máig tartó aranykora.

Van-e élet a genetikai sivatagokban - az emberi genom első analízisének vázlatos eredményei

Mint arról korábban beszámoltunk, az emberi genetikai állomány feltérképezését párhuzamosan végző két nemzetközi kutatócsoport, az állami forrásokból finanszírozott Humán Genom Projekt és a Celera Genomics nevű biotechnológiai óriás 2001 februárjának közepén nyilvánosságra hozta eddigi eredményeit a világ két legrangosabb tudományos fórumán, a Nature, illetve a Science folyóiratokban. A genetikai állomány bázissorrendjének (szekvenciájának) részleges közlése mellett - amelynek elkészültét egyébként már 2000 júniusában bejelentették - napvilágot láttak az eredmények első analízisei is: a két kutatócsoport megkezdte a feltérképezett mmintegy ...

A spermák is forrón szeretik

Egyedülálló hímivarsejt keresi "forróvérű" petesejt társaságát, érintkezés és esetleges egyesülés céljából.

Négyszárnyú kínai dínók

A négyszárnyú, tollas dinoszauruszok nemrégiben fölfedezett maradványai új megvilágításba helyezik a repülés őstörténetét.

A béka éji dala

Egy ázsiai békafaj úgy váltogatja szerelmi énekének hangjait, hogy biztos lehessen benne: dala akár a dzsungel legtávolabbi sarkába is eljut.

Nyilvánosságra hozták az egér genetikai információit

A Nature 2002. december 5-ei számának központi témája az egér genetikai állományának feltérképezése és az eredmények közlése. Génjeink 99%-ban nagyon hasonlóak az egér génjeihez, s legalább 80%-uknak egér-megfelelője is létezik.

Kanadai bizonyíték a klímaváltozásra

Az elmúlt 150 évben jelentős klímaváltozás történt Nyugat-Kanadában - erre az ország legmagasabb hegyén lerakódott hó- és jégrétegek tanulmányozása szolgáltatott komoly bizonyítékokat. 

A tumoros folyamat blokkolása - új megközelítés

A Nature orvosi kiadványa a legutóbbi időszakban végzett rákkutatási munkák között az egyik legfontosabbként említi amerikai kutatók legújabb eredményeit.

Az első fénykép egy atom belsejéről

Elkészült a "felizgatott" atomok pillanatfelvétele: egy ultragyors "fényképezőgéppel" a kutatók először követhették nyomon elektronok mozgását, mélyen az atomok belsejében.

Igazolást nyert központi fekete lyukunk létezése

Minden korábbinál egyértelműbben tárult fel előttünk Galaxisunk sötét centruma: német csillagászok az eddigi legjobb bizonyítékot találták arra, hogy a Tejútrendszer középpontjában egy igen nagy tömegű fekete lyuk helyezkedik el.

Ízelítő a Delta szeptember 29-i adásából

Génváltozás tette lehetővé az emberi beszédet

Egy egyszerű gén megváltozása az oka annak, hogy az emberek megtanultak beszélni, viszont a szóban forgó mutáció hiánya akadályozta meg ebben az emberszabású majmokat és más állatokat - tűnik ki a Nature című lapból.

A korai magevő utolsó vacsorája

A több mint 100 millió évvel ezelőtt élt pulyka méretű kínai ősmadár fontos ismeretekkel szolgált a madarak evolúciójáról és táplálkozásáról.

Csapdába ejtett vánszorgó neutronok

Elsőként észleltek gravitáció által okozott kvantumos jelenséget szentpétervári, dubnai és heidelbergi fizikusok a franciaországi Grenoble-ban, a sok neutront szolgáltató atomreaktor mellett. A Nature közölte nemrég V. V. Neszvizsevszkij és nemzetközi kutatócsoportja ezzel kapcsolatos kísérleti eredményeit. 

Szenzációs ősmaradvány: az első séta a Földön

A Nature hasábjain ismertették a paleontológusok az eddig ismert legprimitívebb négylábú állatot, amely már a szárazföldön is tudott járni. A hiányzó láncszem egy múzeumi fiókból került elő.

Őssejtek: megduplázódó remények

Felnőtt emberi csontvelőből is sikerült kivonni olyan őssejteket, amelyekből csaknem bármely szövet sejtjei kifejlődhetnek. A felnőtt őssejteket eddig nem tartották erre képesnek.

A partjelzők alkalmatlanok munkájukra

Nehéz szavakat találni a labdarúgó-világbajnokság bíráskodásának színvonalára. A Nature szerint azonban a dolog tudományos magyarázata annál egyszerűbb.

Minden méhlepényes emlősök anyja

Az eddig ismert legrégibb méhlepényes emlős maradványait fedezték fel Kínában. A nagyobb egér méretű, mozgékony, fákra is felkúszó kis állatban tisztelhetjük saját legtávolabbi ősünket.

A csecsemők racionalitásáról

Gergely György és munkatársai azt bizonyítják a Nature-ben, hogy egy felnőtt felülbírálására képes a 14 hónapos emberke is - s ez tényleg vadonatúj felfedezés.

A világ legősibb kövülete

Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy egy most bemutatott lelet az eddig ismert legősibb ősmaradvány, vagy csupán szennyeződés a kőzetben.

Csimpánz és ember: mégis óriási a különbség

Brit kutatók szerint a két faj között 160 ezer olyan genetikai eltérés lehet, amelyek szerepet játszottak az eltérő környezeti tényezőkhöz történő alkalmazkodásban.

Önzetlen büntetés: az emberi faj fenntartója

Két svájci tudós az emberi együttműködés evolúciós rejtélyét próbálja megfejteni. A Nature friss számában azt fejtegetik, hogy az önzetlen büntetés volt az emberi együttműködés fenntartója. Az emberek gyakran önzetlenek, de akadnak, akik kihasználják az emberi közösséget. Az ilyen potyázókat viszont akkor is bünteti a közösség, ha tagjainak nem származik közvetlen haszna a megtorlásból. Erns Fehr és Simon Gachter szerint ez a gyakorlat tartotta és tartja fenn az emberi faj kooperációját.

A szíverősítő bikavér

Valóban az egészségünkre válhat, ha az ünnepek alkalmával megengedünk magunknak egy kis kékfrankost, vagy éppen bikavért. Angol kutatók szerint ugyanis a vörösbor féken tarthatja a szívinfarktus egyik legfőbb kiváltó okát.

Elkészült a 20-as emberi kromoszóma teljes térképe

A Humán Genom Program keretében folytatott genetikai térképezési munkálatok újabb mérföldkőhöz érkeztek: elkészült a 20-as emberi kromoszóma gyakorlatilag véglegesnek mondható térképe. Ez a harmadik emberi kromoszóma, amelyen szinte teljesen sikerült felszámolni az utolsó "fehér foltokat" is.

Az élet édes kialakulása

Az élethez nélkülözhetetlen cukrok az űrből kerülhettek a Földre.

A sötét anyag első felvétele

A Nature egyik cikke az Univerzum tömegének nagy részét alkotó sötét anyag első észleléséről számol be.

Új lépfene-gyógyszerek a láthatáron

Amerikai kutatók két olyan felfedezést tettek, amelyek új típusú lépfene-gyógyszerek alapját képezheti.

Elbutult spermiumok: uniszex fogamzásgátló

Mindkét nem közreműködésével célt érhet egy nem hormon-alapú módszer, amely tunyává és ostobává teszi a hímivarsejteket.