3D-ben mutatja be a Naprendszert a NASA

Akár az összes bolygó mozgása és a köztük haladó űrszondák haladása is követhető a NASA új internetes alkalmazásával. A programmal tetszőleges irányból szemlélhetők meg az égitestek, és akár térhatású felvételeken is tanulmányozhatók.

A Földnek mindig van egy második holdja is

A földközeli égitestek vizsgálata alapján a Föld rendszeresen befoghat kisbolygókat, és mindig van legalább egy további holdja a Holdon kívül.

Elérte a csillagközi tér határát az első ember alkotta szerkezet

A legújabb adatok alapján a Voyager-1 éppen kilép a Naprendszerből: lelassult, majd megfordult az űrszonda környezetében áramló részecskék mozgása. Mindez arra utal, hogy az űrszonda már az úgynevezett stagnálási zónában van, a Naprendszer és a csillagközi tér külső határán.

Jól látták előre az idegen bolygókat a Star Wars alkotói

Létezik-e a valóságban a Birodalom visszavág című filmből ismert Hoth bolygó? Esetleg az Endor hold vagy éppen a Coruscant? Az elsőként elkészült és bemutatott Star Wars-filmekben a bolygók ötletei túlmutattak az akkori ismereteken, az új részekben azonban már felbukkantak az új felfedezések.

A pokoli Vénusz tíz nagy rejtélye

A Földhöz legközelebbi bolygó a Naprendszerben, átlátszatlan felhői alatt mégis ismeretlen táj fekszik. Radarral és több űrszondával is vizsgálták már a Vénuszt, mégsem tudjuk pontosan, miért lett ennyire pokoli bolygó, pedig egykor Földünkhöz hasonló égitestként kezdte útját.

Egy képen a legtávolabbi űrszondák

Több mint fél napot, összesen 16 órát utazik a rádiójel, amíg a legtávolabbi űrszondától eljut a Földhöz. A Naptól legmesszebb járó űreszközök helyzetét látványos ábrán mutatjuk be.

Magyar csillagászok fotózták le a legtávolabbi ismert üstököst

Rekordtávolságban észlelték a Hale-Bopp-üstököst magyar csillagászok egy chilei távcsövel. Az égitest 1997-ben hónapokig szabad szemmel is látszott, azonban most már a Neptunusznál is távolabb jár, így tízmilliárdszor halványabbnak mutatkozik.

Magyarországra hullott meteoritokat is láthatnak az érdeklődők az Akadémián

Két és fél kilogrammos kő csapódott be Kassa határában 1857-ben. Kaposfüreden 1995-ben hullott meteorit. Összesen 23 alkalommal találtak égből hullott köveket hazánk mai vagy egykori területén. Ezekről és egyéb kapcsolódó érdekességekről hangzanak el előadások az Akadémián hétfőn, a Meteoritkutatás konferencia keretében.

Éjjel megérkeztünk a vasbolygóhoz

Egy nap három földi hónapig tart, tizenegyszer erősebben sugároz és háromszor nagyobb a Nap az égen, az egyenlítőn délben akár 600 Celsius-fok is lehet: ezt tapasztalnánk a Naprendszer vasbolygónak is nevezett legbelső planétáján. Érdekes, de kevéssé ismert bolygó a Merkúr, amelyről a következő években ugrásszerűen gyarapodnak az ismereteink.

Lehet-e idegen űrhajó a kisbolygók között?

Elméletileg nem kizárt, hogy észrevétlenül idegen űrhajók juthatnak be Naprendszerünkbe. Az eddigi megfigyelések során sikerült már mesterséges tárgyakat nagy távolságból felismerni - ezekről azonban kivétel nélkül kiderült, hogy saját elkóborolt űreszközeinket azonosították a szakemberek.

Különleges kép készült a Naprendszerről - így látná egy idegen civilizáció

Így látná valaki a Földön kívülről, a távolból a Naprendszer bolygóit. A Messenger űrszonda felvételein a planéták mellett azonosíthatók a Jupiter fényes holdjai, valamint a Föld kísérője is.

Továbbra is rejtély, miért mozog a homok a Marson

Kisebb ház térfogatú részek omlanak le egy-egy homokdűne oldaláról a Mars északi sarkvidékén. Az egy-két marsi év különbséggel készült fotók alapján jelentős változások, elmozdulások vannak a vörös bolygón, amelynek felszíne aktívabb, mint azt korábban feltételezték.

Ismét célpont a Jupiter, szuperjármű megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve

Az űrkutatás történetében először áll Merkúr körüli pályára egy űrszonda, közelről vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet kereső marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.

Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerről

Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Művelői olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelőre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kőzetminták segítségével.

A Voyager-1 elérte a Naprendszer peremét

A Voyager-1 űrszonda idén nyáron lépett abba a térségbe, amely a Naprendszert a csillagközi tértől elválasztja. Hamarosan az első ember alkotta berendezésként valóban a csillagközi térbe fog kijutni.

Ilyennek láthatta egy ősi, idegen civilizáció a Naprendszert

Látványos porgyűrű övezhette az ősi Naprendszert, amely sokkal sűrűbb lehetett, mint ma a Neptunuszon túli jeges kisbolygózóna, a Kuiper-öv. Ezt a poranyagot könnyen észre lehetett venni a távolból is, és egy esetleges Földön kívüli civilizáció a Neptunuszt is azonosíthatta volna.

Ne szalassza el este a rekordközelségben lévő Jupitert!

Közel fél évszázada volt olyan közel hozzánk a Jupiter, mint ezekben a napokban. Szabad szemmel is ragyogó látvány, egy kisebb távcsővel pedig már izgalmas részleteket láthatunk rajta. Néhány érdekes tudnivaló, ha az égbolt alatt mesélni is szeretne valakinek.

Mit tudtunk meg a Naprendszerről 400 év alatt?

A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és űrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét őrző kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhők a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.

Űrkutatás és sci-fi a második űrodisszea évében - programajánló

A székesfehérvári Szabadművelődés Háza és a Galaktika Magazin közös rendezvényt tart szombaton a tudomány, a fantasztikum és a sci-fi kedvelőinek. Arthur C. Clarke klasszikusának címadó évében áttekintik, merre tart az űr kutatása, milyen irányzatok szerepelnek a hazai sci-fi irodalomban, milyen hatással lehet egymásra a tudomány és a fantázia. A rendezvényt élőben követhetik az interneten.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belső folyamatai szinte zavartalanul működnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsű szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védőburkok óvják a káros külső hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Ritka a Naprendszerben látható felállás

Statisztikai vizsgálatok alapján a bolygórendszereknek közel 10%-a hasonló felépítésű, mint a Naprendszer. Ritka tehát a nálunk megfigyelt "felállás" - de így is több milliárd ideális rendszer lehet csak a saját Galaxisunkban.

Ésszel járom be a Naprendszert!

A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos űrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan időszerűvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"

Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.

Fényes gyűrű a Naprendszer körül

Hatalmas, szalag alakú tartományt azonosítottak a Naprendszer peremvidékén. A különös képződmény a Napból kiáramló napszél és a csillagközi anyagot átszövő mágneses tér kölcsönhatásától keletkezik. A nem várt és előre nem jelzett alakzat arra utal, hogy a csillagközi anyag erősebb hatással van a Naprendszerre, mint eddig feltételezték.

Nagy durranás holnap a Holdon

A jég számtalan helyen előfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetően a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyéről a NASA új, részletes képet közölt.

Hatalmas bolygóütközés nyomait figyelte meg a NASA űrtávcsöve

Csillagászai időskálán nézve csak most történt az a kozmikus katasztrófa, amelynek során két bolygó ütközött egy fiatal csillag körül.

Csendes-óceán méretű a Jupiter sebe

Mint arról korábban hírt adtunk, szinte napra pontosan 15 évvel a Shoemaker-Levy 9 üstökös darabjainak becsapódása után egy Csendes-óceán méretű sötét folt jelent meg a Jupiter légkörében. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a váratlan felfedezés az első feltételezéseknek megfelelően valóban hasonló okokkal magyarázható, mint a másfél évtizeddel ezelőtt megfigyelt esemény. A következő napokban folyamatosan figyelik a Jupitert a csillagászok.

Összeütközhetnek a Naprendszer belső bolygói

Két francia kutató arról ír a legújabb Nature-ben, hogy a Naprendszer fejlődésének természetes folyományaként a távoli jövőben a négy belső bolygó összeütközhet egymással.

Kezdődhet a nyomozás a Theia, a Naprendszer elpusztult bolygója után

Szerencsés esetben egy ősi, egy elmélet szerint a Földdel valaha összeütközött égitest maradványairól is nyújthat információt a Napunkat figyelő űrszondapáros. A STEREO-űrszondák ugyanis az úgynevezett Lagrange-pontok térségébe jutottak, ahol az ősi égitest anyagából a mai napig létezhet néhány töredék.  

A Mars asztrobiológiai potenciálja: az ősi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész

Külső szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzőit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következő részeiben a marsbéli élet lehetőségével foglalkozunk. Először a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebből a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.  

Repüljön a Naprendszer legnagyobb vulkánja és kanyonóriása felett - itt a Google Mars 3D

A Google és a NASA közösen készített új alkalmazásában térhatású képek segítségével mozoghatunk a Mars felszíne felett. Meglátogathatjuk a látványos felszínformákat, például a Valles Marineris hatalmas árkait vagy a Tharsis-hátság óriásvulkánjait, és az eddigi szondák leszállóhelyei is felkereshetők.

Az élet sem kizárható a Földhöz eddig leginkább hasonló bolygón

Egy 2008-ban azonosított, a Földnél akkor háromszor nagyobb tömegűnek becsült planétáról kiderült, hogy mindössze másfélszer nehezebb bolygónknál - így ez lehet a ma ismert, a Földünkhöz leginkább hasonló tömegű Naprendszeren kívüli bolygó, ahol az élet jelenléte sem kizárt.  

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Sötét anyagra utaló jelek a Naprendszer közelében

Bizonyítékot talált a titokzatos sötét anyag létezésére a Naprendszerhez viszonylag közel egy magasan a Déli-sark felett lebegő műszer - jelentették be amerikai csillagászok.

Először közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról

November 13-án, magyar idő szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkőnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.  

A Naprendszer peremén járunk

Október 19-én a NASA új űrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következő években haladnak majd keresztül.

DNS-alkotóelemek is jöhettek az űrből

A DNS kettős spiráljának felépítéséhez szükséges molekulákat azonosítottak a Naprendszer születésének idejéből fennmaradt meteoritban.  

A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó

Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A műszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlődésével jó eséllyel megtalálhatjuk az első Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következő évtizedben.

Az első fotó egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról

Első alkalommal sikerült egy bolygó tömegű égitestet közvetlenül megörökíteni egy a Napunkhoz hasonló csillag körül. A planéta a mi Jupiterünknél 8-szor nagyobb tömegű, csillagától meglepően messze mozgó égitest.

Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész

Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.  

Egy új modell szerint mégis kivételes lehet a Naprendszer

Egy új számítógépes szimuláció alapján elképzelhető, hogy a Naprendszer nem átlagos, hanem kivételes bolygórendszer a Tejútrendszerben.

Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett

A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.

Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után

Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal ősibb és hatalmasabb.  

Három szuperföldet fedeztek fel

Első alkalommal sikerült három "szuperföld" kategóriájú bolygót azonosítani egy csillag körül, ami fontos lépés a Földünkhöz még hasonlóbb égitestek felfedezéséhez.  

Közel az első idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó

A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretű és tömegű Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegű objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselőjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegű exobolygót azonosítani egy csillag körül.

A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész

Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

Bizonyítékot találtak a Naprendszer legnagyobb óceánjára

A kutatók már évek óta feltételezik, hogy a Titan belsejében egy hatalmas, víz és ammónia keverékéből álló óceán létezik. Ezúttal bizonyítékot is találtak rá: a Naprendszer legnagyobb összefüggő vízteste a Szaturnusz legnagyobb holdjában van.

Kisbolygót neveztek el Aquincumról

A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése nyomán a 107 052-es sorszámú, eddig 2001 AQ jelölésű kisbolygó megkapta az Aquincum nevet.

Meteoritok fűszerezték az őslevest

Két idős meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az ősi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.

Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül

Néhány éven belül megtalálhatjuk az első Földünkhöz hasonló bolygót a Naprendszeren kívül. Újabb elméleti modellek alapján elképzelhető, hogy ehhez az egyik legközelebbi csillagot, az Alfa Centauri B-t kell majd alaposan megfigyelni.

Először fedeztek fel gyűrűt egy hold körül

A Szaturnusz Rhea nevű holdja körül keringő törmeléket azonosítottak, amely a hold gyűrűjének tekinthető. Ez az első alkalom, hogy egy hold körül találtak ilyen anyagot a Naprendszerben.

A Messenger-űrszonda elhaladt a Merkúr mellett

Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.

Kisbolygó becsapódás törölve

Az új számítások szerint az 50 méteres 2007 WD4 jelű kisbolygó a korábban felmerült lehetősléggel ellentétben január végén nem ütközik a Marsnak, hanem közel 4000 kilométerre halad el mellette.

Először figyelték meg egy idegen bolygó fényét

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légköréről szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.

2007: az idegen bolygók éve

A 2007-es esztendő a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthető a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvő száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdődött a távoli planéták egyedi jellemzőinek, például légköri összetételének, hőmérsékletének felderítése. Erre a műszertechnika fejlődése révén nyílt lehetőség, és a következő években még gyorsabb előretörés várható. Nem vagyunk már messze az első Föld-típusú bolygó felfedezésétől sem.

Űrkutatási pályázatok diákoknak

A jövő űrkutatásával és az űrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

Szuperföldek és holdjaik nyomában

A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérőik megismerése a Föld és a földi élet fejlődését befolyásoló tényezők megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérők, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvező tulajdonságokat mutathatnak.

Fertőzésveszély a világűrből

Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.

Egy vörös óriás bolygója

Egy élete végéhez közeledő, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringő bolygót sikerült azonosítani.

A legnagyobb méretű ismert exobolygó

Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közreműködésével is új planétára akadtak.

Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók

Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringő exobolygók.

Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz

Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.

28 új exobolygó - a hét asztrofotója

A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is előfordulnak.

Az első világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról

A Spitzer-űrteleszkóppal először sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhőzetét, illetve annak hőmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az első "világtérkép" egy exobolygóról.

Földünkhöz hasonló méretű exobolygót találtak

Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hőmérséklet alapján elképzelhető, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.

Először mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyűjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.

Képes Világegyetem

Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különböző égitesteket a Naprendszerben és azon túl.

Videók a technika és tudomány világából

Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.

Életet segítő meteorzáporok

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és előfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képződésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekből a molekulákból sok beépül a születő bolygórendszerek anyagába. Erről a Naprendszerben az idős meteoritok vizsgálata nyújt információt.

Startolt az új exobolygó-vadász

Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Egy exobolygó meteorológiája

Először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hőmérsékletkülönbséget kimutatni.

Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül

A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.

Kislexikon

A legmagasabb felhők a Naprendszerben

Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhőket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.

Lefokozták a Plútót Prágában

Mindig a kicsit bántják. A Naprendszer bolygóinak száma nyolcra csökkent, miután egy augusztusban tartott nemzetközi konferencián törpebolygóvá minősítették a Plútót.

Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.

Földi táj a Titanon

A Cassini-űrszonda radarfelvételei egy földire emlékeztető vidéket mutatnak a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. Ez újabb bizonyíték a Naprendszerben arra, hogy azok a folyamatok, amelyeket gázok, folyadékok és fagyott anyagok mozgása idéz elő, és a Földön a szél, a víz és a jég felszínformálásának nevezünk, a földitől merőben eltérő környezetben is működnek.

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Csillagászat szélessávon

Tudja a Naprendszer bolygóinak sorrendjét? Tegye próbára tudását!

Hármas bolygórendszert találtak

Három, a Neptunuszhoz hasonló tömegű exobolygót tartalmazó rendszert azonosítottak egy közeli csillag körül.

Új elmélet a Naprendszer legfurcsább óriásholdjának születéséről

Egy új elmélet szerint egy ősi Kuiper-objektum-páros egyik tagja vált a Neptunusz furcsa pályán mozgó óriásholdjává.

Forró gázbuborék a Naprendszer közelében

Egy forró, táguló csillagközi buborék mozgását sikerült pontosan azonosítani a  Nap közelében, amelynek fala néhány tízezer év múlva ér el bennünket.

Kreacionizmus vs. evolúció a briteknél

Nemcsak az Egyesült Államokban a közbeszéd tárgya, hogy kell-e tanítani az iskolákban a kreacionizmust az evolúció mellett. A britek is erről vitáznak.

Fizika

Képes beszámolók a napfogyatkozásról

A március 29-i napfogyatkozás alatt a teljesség sávjában végzett megfigyelésekről és magyar expedíciókról szombaton hallhatnak képes beszámolót az érdeklődők.

Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója

Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisről, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszeréről.

A potenciálisan lakható világok listája

Összeállították azon csillagok listáját, amelyek körül mai tudásunk szerint a legjobb az esély a Földön kívüli élet megjelenésére, illetve annak azonosítására.

Törmelékgyűrű óriáscsillagok körül

A Nagy Magellán-felhő két óriáscsillaga körül olyan anyagkorongot találtak a Spitzer-űrteleszkóppal, amelyekből bolygórendszerek születhetnek, avagy már meg is születtek.

Korszerű naperőművek

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

Törmelékgyűrű két csillag körül

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

Egy bolygórendszer haláltusája

Első alkalommal figyeltek meg olyan poranyagot egy fehér törpe körül, amely feltehetőleg egy széthullott üstököstől származott. Az üstökös egy korábbi bolygórendszer maradványa lehet.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

A DNS építőköveire bukkantak egy születő bolygórendszerben

A Spitzer-űrteleszkóppal az acetilén és a ciánhidrogén nyomára akadtak egy fiatal csillag körül a Föld típusú bolygók keletkezési zónájában A fehérjék és a DNS alapvető építőkövének számító anyagokat először azonosították egy születő bolygórendszerben.

Egy törpecsillag bolygója

Egy vörös törpecsillag körül egy Naprendszeren kívüli bolygót találtak. A felfedezés megerősíti a korábbi feltételezést, hogy az ilyen apró csillagok is fontosak a Földön kívüli élet kutatásában.

Összekapcsolt óriástávcsövek

Napvilágot láttak a chilei VLT távcsőrendszerre nemrég felszerelt AMBER detektor első eredményei. A két, illetve három távcső fényét összehangoló berendezés a csillagászati megfigyelések új korszakának lehet előfutára.

Magyar honfoglalók a Naprendszerben

Több esemény is foglalkozott és foglalkozik a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatban az űrkutatás és a magyarok szerepével. A november 9-i Az élet lehetősége a Marson című konferenciát követően november 29-én Magyarok a Naprendszerben címmel tudományos előadást tartanak. Az utóbbi esemény apropója egy most megjelent könyv, ami magyar csillagászok, felfedezők tudományos pályafutását veszi nagyító alá. Mindemellett viszonylag keveset hallani azokról a most is folyó űrexpedíciókról, amelyekben tevékenyen részt vettek, s vesznek magyar kutatók. Pedig a magyar űrkutatás nagyon is létező fogalom. A magyar tudományos kutatások egyik különöseen ...

Fiatal anyagok idős meteoritokban

Idős meteoritokban talált ásványok alapján a születőfélben lévő Naprendszer sokáig lehetett ellenséges, vad környezet.