Nagy a mozgolódás, új program hódít

Még csak négy hónap telt el az újfajta munkavállalói résztulajdonosi program bevezetése óta, egyre élénkebben érdeklődnek a cégek iránta. Nem véletlen, hiszen a programmal jelentős adózási előnyt érhet el mind a munkavállaló, mind a cég, és a program folyamatos működtetése sem jelent komoly adminisztratív terhet. A program indítása során azonban néhány nehézséggel meg kell küzdeni. Soós Lászlóval, a KPMG szakértőjével beszélgettünk.

Lesz munkájuk az 50 év felettieknek is

Kampány indul az 55–64 éves munkavállalók foglalkoztatásának előmozdítására - közölte Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős helyettes államtitkára.

Magyar dolgozóival kezdett új üzletbe a GE

Startup vállalkozást indított a General Electric a LED-gyártásra és az azzal összekapcsolható energiahatékonysági fejlesztésekre koncentrálva. A Current nevű új cég európai és közel-keleti működése nagyobb részt a magyarországi alkalmazottakra alapoz - közölte a társaság európai és közel-keleti területért felelős vezérigazgatója.

A külföld vonzó, de a külföldi nem

A magyar munkavállalók úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. A Randstad Workmonitor adatai szerint tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, ami messze elmarad a globális átlagtól. Ötből három megkérdezett egy jó állásért még a határon túlra is költözne.

Az egyik legjobb eszköz a munkavállalók ösztönzésére

Újra életre kelt a munkavállalói résztulajdonosi program, amely egy innovatív és költséghatékony megoldás a munkavállalók ösztönzésére. 

Nemi akadályok, avagy fent dől el az érték

Nemzetközi felmérés szerint a hat év alatti gyermeket nevelő magyar nőknek kevesebb, mint 50 százaléka dolgozik. Ezzel jóval az európai átlag alatt vagyunk. A nők gyakran még mindig kevesebb fizetésért végzik el ugyanazt a munkát, mint a férfiak, és tényleges hatalommal járó pozícióba is kevés nő kerül, mert az már nehezen összeegyeztethető a gyermekvállalással és a családi élettel.

Új fogalom a nyugdíjazásban, ettől várják a csodát

A dolgozók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. A megkérdezett munkavállalók 56 százaléka pedig rugalmasan lépne át a munka világából a nyugdíjas évekbe. Magyarországon a rugalmas nyugdíjazás még szinte ismeretlen fogalom, bár a szakértők szerint ez enyhítheti az egyre égetőbbé váló nyugdíjkérdést.

300 milliárddal csökkentek a munkáltatók terhei

Támogatni kell a munkahelyvédelmi akció kibővítését, amely jelenleg mintegy 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az állami televízión.

Közel az egyezség London és Brüsszel között

Bár nem jutott egyezségre David Cameron brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, a Downing Street szerint jelentős előrelépést sikerült elérni a London által igényelt reformok ügyében. A megállapodás tervezete már kedden a társállamok elé kerülhet. 

Ekkora pesszimizmus rég nem volt a mezőgazdaságban

Többen érezték saját pozíciójukat stabilabbnak a munkahelyükön tavaly az utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban, ugyanakkor negyedéves összevetésben kissé pesszimistábbak lettek a munkavállalók - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián munkaerőpiaci stabilitási indexéből.

Kórusban sírnak a magyar vállalatok

Kell-e félniük a Tesco pénztárosainak, mert már minden hatodik kassza önkiszolgáló a multinál? Egy tanulmány szerint a nőknek jobban kell aggódniuk munkahelyük elvesztése miatt, mint a férfiaknak. A vállalatok pedig nagyítóval keresik a megfelelő munkaerőt.

A KPMG 8 százalékkal növekedett tavaly

A 2015-ös üzleti évben tovább emelkedett a KPMG árbevétele globálisan, ami elsősorban a szolgáltatási kör bővülésének és az akvizícióknak köszönhető – derül ki a vállalat éves jelentéséből. Az árbevétellel párhuzamosan nőtt a munkavállalók száma is, a KPMG tagvállalatai jelenleg 174 ezer főt foglalkoztatnak.

35 ember munkáját vették el a migránsok

Országszerte 35 ember munkáját vették el eddig a menekültek - derült ki a nemzetgazdasági tárca államtitkárának válaszából, amit egy MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott.

Már a fizetésemelés sem elég

A magyar dolgozók 62 százaléka elkötelezett a munkahelye felé, ez azonban nem jelent elégedettséget is. A fizetést, az előrelépés lehetőségét és a kollégák számát kevesli a magyar munkavállalók többsége.

Az élet munka nélkül - így lehetsz tudatos a mindennapokban

Ha nincs munkád, az azt jelenti, hogy nem tudod teljesen megélni a mindennapokat? Mennyit számít a tudatosságunk fejlesztésében a rutin, a munka? Cikkünkben erre kerestük a választ.

Még ne mondjon fel! Változik a munka törvénykönyve

Megszűnik a diplomás munkanélküliek közmunkába való kényszerítése, pontosítják a pihenőnapok számítását is, megint módosul a munka törvénykönyve.

Megbetegedhetünk, ha a magánélet kárára dolgozunk

A munkavállalók 18 százaléka tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan.

A felmondás aranyszabályai – így csináld!

Több oka lehet annak, ha a munkavállaló arra döntésre jut, hogy elköszön a munkahelyétől. A végső búcsú sokszor nem fájdalmas, viszont kellemetlen procedúrával jár, akár a munkáltató, akár a munkavállaló kezdeményezi. A felmondásnak is vannak aranyszabályai, lássuk, melyek ezek.

Így lehet egészségesebb a munkahelyed!

Az, hogy mennyit, és milyen hatékonysággal dolgozol, nem csak rajtad múlik: a statisztikák szerint  a munkavállalók egészségének támogatása akár 80 százalékkal is megnövelheti a termelékenységet, és jelentősen csökkenti a hiányzások mértékét.

Ezt figyelik a Facebook profilodon a munkaadók

A legújabb kutatási eredmények szerint a cégek általában nem azokat a dolgokat nézik meg az állásokra jelentkezők Facebook adatlapján, amit kellene, és emiatt gyakran a potenciális munkaerőtől fosztják meg magukat.

Amit minden munkavállalónak érdemes tudni

Ingyenes munkajogi tananygot készített a Liga Szakszervezetek. A tananyag nem csak munkajoggal foglalkozik, de segítséget nyújt például az álláskeresésben is, és irányt mutat a konfliktuskezelésben, az önismeretben vagy az időgazdálkodásban.

A munkaadók 84 százalékánál talált jogsértést az NGM

A vizsgált cégek többségénél találtak szabálytalanságot, a munkások több mint felét szabálytalanul alkalmazták, leginkább a feketefoglalkoztatás jellemző.

Óriási leépítés a nagybanknál

22-25 ezer fős létszámleépítésbe kezd az HSBC bank, ráadásul kilép a török és a brazil piacról, ennek eredményeként mintegy ötvenezer munkavállalóját bocsáthatja el. Emellett eszközeladásokba kezd, illetve különválasztja befektetési banki üzletágát.  

Halálbüntetés, szegénység és létminimum – erről is szólt május 1-je

A politika és a kormány tevékenysége volt a középpontjában az idei május 1-jének is. A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről. Az MSZP bért emelne, a DK ingyen áramot és vizet adna, a PM alapjövedelmet juttatna mindenkinek, az Együtt szerint pedig a magyar családok rosszabbul élnek, mint hét éve. A kormánypárt szerint a kabinet 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit.   

Külföldre mennek a pályakezdők az ideális munkáért

A jövő munkavállalói készek akár többször is országot váltani annak érdekében, hogy a megfelelő munkahelyen dolgozhassanak - derül ki egy most kiadott elemzésből. A munkavállalók harmada nem tudja elképzelni, hogy egész karrierje során egyetlen cégnél dolgozzon.

Tényleg nehezebben kap munkát egy negyvenes?

A kordiszkrimináció van akkora igazságtalanság, mint bármelyik előítélet. De egyáltalán nem biztos, hogy az állásinterjún kizárólag a toborzók kőszívűsége a kudarc kulcsa, ha a jelölt történetesen középkorú.

Ha erre a kérdésre jól válaszolsz, te is dolgozhatsz Mark Zuckerberggel

A Facebook-vezér a barcelonai Mobilvilág Kongresszuson mondta el, mit vár leendő munkavállalójától.

A magyarok erősen számítanak karácsonyi prémiumra

A magyar munkavállalók többet remélnek a karácsonytól, mint a nyugat-európai kollégáik. A Randstad Workmonitor 2014 utolsó negyedévében felvett adatai alapján hazánkban a megkérdezettek 55 százaléka számít az ünnepek alkalmából egyszeri pénzjutalomra, míg Németországban 48 százalék, az Egyesült Királyságban 43 százalék, Franciaországban 32 százalék, Dániában pedig csak 22 százalék vár bónuszt.

Az állását félti a magyar

A kormány lassú kínhalálra ítéli a cafeteriát

A kormány azzal indokolja a cafeteria adójának emelését, hogy a munkáltatók így rákényszerülnek a béresítésre. De a munkáltatóknak nincs forrásuk erre, a többség a béren kívüli juttatások csökkentését tervezi. Míg egy átlagos munkavállaló 10 ezer forintot is bukhat havonta, a költségvetés jövőre 40 milliárd forintra számít az adóemelésből.

Csak a pénz motiválja a magyar munkavállalókat

Sem a jobb karrier lehetősége, sem a képzettségnek megfelelő munka nem motiválja a magyar munkavállalókat - derül ki a Randstad most publikált elemzéséből.

Pesszimisták a magyar munkaadók

Több munkaadó tervez leépítéseket, mint ahányan a létszám bővítésében gondolkoznak a következő három hónapban. A Manpower munkaerő-piaci mutató -4 százalékon áll.

A pályakezdők könnyebben boldogulnak a munkaerőpiacon

Egy felmérés szerint a magyarok többsége elutasítaná, hogy munkaadójuk 55 év felettieket alkalmazzon.

Egy hét után szabadult ki a bezárt főnök

Az amerikai gyáros majdnem egy hétig volt fogságban Kínában. Végül megállapodott a munkásaival.

D.A.S. JogSzerviz: bizonyos időszakokban munkaidő alatt sem vagyunk kötelesek munkát végezni

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonnyal kapcsolatban a munkaidőben történő rendelkezésre állás természetesen a munkavégzés. Vannak azonban olyan időszakok, amikor nem vagyunk kötelesek munkát végezni akkor sem, ha a beosztásunk szerint munkaidő van, ezekről a Munka törvénykönyve rendelkezik - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Jelentősen nőtt a munkavállalók kártérítési felelőssége

A Munka törvénykönyve a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen kiszélesítette a munkavállaló kártérítési felelősségének körét. Nemcsak a követelhető összeg nagysága emelkedett, hanem az elvárások is szigorúbbak a munkavállalókkal szemben - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Szabó Áron hangsúlyozta: azokról az esetekről beszélünk, amikor a munkavállaló a munkáltatónak okoz kárt akár közvetlenül, például valamely munkaeszköz megrongálásával, akár közvetve, például ha harmadik személynek okoz kárt munkavégzése során, amelynek megtérítéséért a munkáltató felelős.

Mikor korlátozhatóak a munkavállalók személyhez fűződő jogai?

Nagyon gondos mérlegelést, körültekintést igényel egy munkáltató részéről annak az élethelyzetnek a kezelése, amikor a munkavállalók személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartása mellett a termelés, a működés érdekében e jogokat valamilyen formában korlátoznia kell. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője szerint alaptételként a következőkből érdemes kiindulni: a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani, azonban e jogok korlátozhatók is, amennyiben e korlátozás a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos.

A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy az éves szabadságukat akkor veszik, amikor kedvük tartja és ezt a munkáltató tűrni köteles, ám ez nem teljesen van így - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Bár egyes munkahelyeken valóban nagyobb szabadság érvényesül a szabadságolások tekintetében, ám a munkáltatónak jogszabályban biztosított lehetősége, hogy az igényeknek kisebb teret engedjen.

Milyen tanulmányi szerződést kössön a munkáltató és munkavállaló?

A munka mellett történő tanulás szabályait, az ezzel járó kedvezményeket, lehetőségeket a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a jogalkotó már a korábbi munkajogi szabályozásnál is kiemelt célnak tekintette, hogy minél többen végezzék el legalább az általános iskolát, és ez az új jogszabállyal sem változott.

Jelentős változás a vezetői felelősség körében az új Mt hatályba lépésével

A Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új Munka törvénykönyvének ez év júliusától hatályos szabályai igen jelentős változásokat hoztak a vezetőkre és a munkavállalókra vonatkozó kárfelelősségi szabályokban. Dr. Rácz Zoltán úgy látja, a felelősségi szabályok változása felértékelte a cégek életében a belső szabályzatok jelentőségét és ki kell azt emelni, hogy a jogi szabályozás alapján felvetődhet a vezető felelőssége a társaságok belső szabályozottságának hiányossága esetén.

Júliustól már az új rend alapján adják ki a szabadságokat

A Munka törvénykönyvének július elsejétől hatályba lépő új paragrafusai alapjaiban ugyan nem változtatják meg a szabadságok kiadásának jelenlegi rendjét, ám a módosítások számos ponton ésszerűbbé teszik a szabadságolások gyakorlatát, és a kormányzati remények szerint a hatékonyabb termelést segíthetik elő.

Júliustól enyhül a munkáltató, szigorodik a munkavállaló kárfelelőssége

Az új Munka törvénykönyve egyik talán legjelentősebb újítása a munkajogi kárfelelősségi szabályok változása. Nagy általánosságban e körben elmondható, hogy a munkáltató kárfelelőssége enyhül, a munkavállalóé pedig némileg szigorodik - mondta el az [origo] - nak az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

Kezdhetik tanulni a cégvezetők a júliustól érvényes új munkajogot

Az Allen & Overy szakértője szerint alig létezik olyan munkajogi terület, amelyet nem érintenének az új Munka törvénykönyvének júliusban hatályba lépő változásai, ezért a hazai vállalatok vezetőinek, és a munkaüggyel foglalkozó szakembereknek már most el kell kezdeniük az új szabályozásra történő felkészülést, tanulást.

Új Mt.: csorbítja-e a munkavállalók jogait a munkáltató ellenőrzési joga?

Az új Munka törvénykönyve kapcsán számos kritika látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató ellenőrzési joga csorbítja-e, vagy sem a munkavállalók jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jóhiszeműen eljáró munkáltató esetében nem beszélhetünk a munkavállalói jogok automatikus csorbulásáról.

Jobban védi, vagy korlátozza a munkavállalók személyhez fűződő jogait az új Mt.?

Az új Munka törvénykönyve kapcsán érvek és ellenérvek láttak napvilágot arról, hogy a paragrafusok kiterjesztett védelemben részesítik-e, avagy éppenséggel korlátozzák a munkavállalók személyhez fűződő jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az ismert végeredmény tükrében érdemes árnyalni az eddig kialakult képet.

Öngyilkossággal fenyegetőztek az Xbox-gyár dolgozói

Tömeges öngyilkossággal fenyegetőzve követeltek maguknak kártalanítást az Xbox 360 konzolokat gyártó partnercég egyik kínai üzemének dolgozói.  

Elfogadta a parlament az új Munka törvénykönyvét

A 2012 júliusában életbe lépő jogszabály szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, az alapszabadság húsz nap marad, és 200-ról 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában, a parlamentben azt mondta, hogy az új jogszabály nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi.

Aláírták a megállapodást az új Munka törvénykönyvéről

Megállapodott a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal az új Munka törvénykönyvéről. A munkavállalók szerint csak a "rossz és a még rosszabb" megoldás közül választhattak, a munkaadók szerint tisztességes megállapodás született.

Képernyő előtti munkavégzés: betarthatatlan, illetve hasznos paragrafusok szabályozzák

A betarthatatlan, nem életszerű jogszabályok megalkotásának iskolapéldája azon hazai rendelet, amely szerinti a számítógép képernyője előtti munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. A jelenlegi munkavégzési gyakorlatnak, gazdasági ésszerűségnek ellentmondó jogszabály pozitívuma azonban többek közt a kötelezően elvégezendő orvosi vizsgálat, vagy az ingyenes szemüveg követelménye.

Az új Munka törvénykönyve is engedi majd az üzemi tanácsok megválasztását

Az új Munka törvénykönyvében szerepel majd a védett kor intézménye, marad a húsz nap alapszabadság és a plusz tíz nap pótszabadság, ráadásul a munkavállalók az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon, állítja a témáért felelős államtitkár.