magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hatékonyabb gyógyszergyártásért és daganatellenes terápiáért járt az idei L’Oréal-UNESCO díj
A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját.
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez
A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetű szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.
- címkék:
- magyar kutatók
- lemeztektonika
- ELKH
- Címkefelhő »
Úgy kötődik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
A gondozóhoz való kötődés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.
- címkék:
- etológia
- magyar kutatók
- kutya
- kötődés
- Címkefelhő »
A nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták a kutatók
A különleges szimmetriájú szén nanokristályok vizsgálatával a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetőségeire világított rá egy magyar kutató által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a nanogyémántszemcsék egy jelentős része valójában nem is gyémánt, hanem diafit, amelynek kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságai vannak.
A kis bűvész, aki a világ egyik legnagyobb érsebésze lett
Dr. Gloviczki Péter magyar származású érsebész, az Amerikai Egyesült Államokban működő Mayo Klinika érsebészeti osztályának nyugalmazott vezető professzora kapta idén a Semmelweis Egyetem legrangosabb kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot. A világhírű szakember eredetileg bűvészként kezdte a pályáját, óriási sikert aratott az első Ki mit tud?-on, később azonban régi álmát követve az orvoslás felé fordult. Különleges életéről Kő András Varázsgömb és szike címmel írt könyvet. A professzor Semmelweis Egyetemen rendezett előadásán szó volt a kalandos életútról, a Mayo Klinikán töltött időszakról, az érsebészet fejlődéséről, valamiint ...
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- demencia
- ELTE
- Címkefelhő »
A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók
A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.
Páratlan bolygót talált az európai űrtávcső
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentő felfedezés izgalmas részleteket árul el erről a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetőségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- daganat
- tumor
- ELKH
- Címkefelhő »
Sikeresen teljesíti küldetését az első magyar asztrofizikai kisműhold
Küldetésének első három hónapja alatt sikeresen működött az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).
Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.
- címkék:
- Szahara
- magyar kutatók
- por
- ELKH
- Címkefelhő »
Magyar kutatók tökéletesítettek egy építőipari innovációt
A magyar kutatók által tökéletesített innováció, igazi áttörést jelent az építőiparban. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a teljes építészeti iparágban reformnak számító újítás: a neonizáló fényfesték, fényfuga valamint a fényvakolat piacra lépése.
Az Antarktisz jegében rejtőzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása
Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekről a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.
Új anyagot hoztak létre Miskolcon
A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból.
A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói
A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.
- címkék:
- magyar kutatók
- kémia
- elemek
- ELKH
- CSFK
- Címkefelhő »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévő két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezéséről az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a szerkesztőség első helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.
A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók
Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
- címkék:
- magyar kutatók
- Nap
- ELTE
- Címkefelhő »
Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók
Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.
Új eredmények az MI-alapú biológiai képelemzés területén
A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében.
Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát magyar kutatók
Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait.
A nagy mocsári csigában rejtőzhet az öregedés lassításának kulcsa
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaea-n végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - írrja ...
- címkék:
- magyar kutatók
- öregedés
- csiga
- ELKH
- Címkefelhő »
Az alföldi ősközösségek étrendjéről jelent meg egy nemzetközi tanulmány
Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi ősközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középső rézkorban élő nők inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középső rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetű táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékű volt - közölte csütörtökön az ELTE.
Új megoldást dolgoztak ki a szén-dioxid hasznosítására szegedi kutatók
A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikről pedig a Nature Energy című lapban számoltak be - közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.
- címkék:
- szén-dioxid
- magyar kutatók
- SZTE
- Címkefelhő »
Veszélyeztetett állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a SZTE kutatói
Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki.
Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit
Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nőstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tűnhet is.
Miért tűrik jobban a fájdalmat a vörös hajú emberek?
A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérő fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bőrének pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.
Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók
Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.
Magyar kutatók nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének munkatársai közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történő előállításán, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, addig az oldható frakció csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. Egyes rostanyagok (pl. rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vaastagbél ...
- címkék:
- magyar kutatók
- búza
- táplálkozás
- Címkefelhő »
A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold
Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, amely az egész Földre kiterjedő gamma-műholdhálózat úttörője lehet - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.
Magyar műholdakkal startolt el egy Szojuz teherűrhajó
Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.
Színes segítség a kápia paprika termesztéséhez
A szélsőséges időjárási viszonyok között egyre nagyobb problémát jelent a növényeket érő hőstressz és intenzív besugárzás, ami napégést, valamint a termés mennyiségének és minőségének csökkenését eredményezi. E hatások kiküszöbölését segítik a különböző színű árnyékoló hálók, ám hogy melyik szín hogyan befolyásolja a kápia paprika termesztését, azt Ambrózy Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fiatal kutatója vizsgálta meg részletesen.
Tavaly 71 új fajt fedeztek fel a Természettudományi Múzeum munkatársai
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.
Algák soha nem látott 3D-modelljeit alkották meg magyar kutatók
A vízben úszó fotoszintetizáló algák termelik a légköri oxigén jelentős részét. Túlzott elszaporodásuk azonban ronthatja a vízminőséget, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a kutatók pontosan meg tudják becsülni az általuk alkotott biomassza mennyiségét. Erre eddig csak korlátozott pontosságú módszerek álltak rendelkezésre, de az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai háromdimenziós vizualizáció segítségével megalkották az algák valósághű térbeli modelljeit, amelyek már pontos térfogat- és tömegmérésre adnak lehetőséget - írja az ELKH közleménye. Az erről szóló tanulmány a rangos Science of The Total Environment szakfolyóiraatban ...
A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták szegedi kutatók
A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, erről szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezető folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került.
- címkék:
- magyar kutatók
- migrén
- tanulás
- Címkefelhő »
Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?
Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.
Különleges eszközökkel vizsgálja egy magyar kutató a rejtőzködő kártevőket
Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására egy száron belül telelő moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága - írja a MATE közleménye.
- címkék:
- magyar kutatók
- kártevők
- CT
- Címkefelhő »
Pécsi kutatók is hozzájárultak egy új, koronavírus elleni gyógyszer fejlesztéséhez
A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy, a koronavírus kezelésében potenciálisan hatásos új terápiás gyógyszer nemzetközi fejlesztésében - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdán az MTI-t.
Az epilepsziás roham megakadályozására fejlesztettek ki új módszert az SZTE agykutatói
Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.
Eddig nem látott módon ismerhetjük meg az emberi agyat
Szegedi kutatók legfejlettebb mesterséges intelligencián alapuló egyedülálló új eljárása lehetővé teszi az agysejtek működésének minden eddiginél alaposabb vizsgálatát - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Nagyon gyorsan kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó
Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.
Környezetbarát növénytermesztés automatizálásán dolgoznak magyar kutatók
Az ELKH SZTAKI is részt vesz a HydroCobotics nevű projektben, melynek célja egy hidropónián alapuló, környezetbarát, automatizált növénytermesztési eljárás kidolgozása. A hidropónia olyan fenntartható és profitábilis növénytermesztési eljárás, amelyhez talajt nem, csak vizet és ásványi anyagokat használnak. Ennek egyik előnye, hogy helyet lehet vele megtakarítani, másrészt pedig a klasszikus eljárásokhoz képest sokkal több és többféle növény termeszthető így egy viszonylag kicsi területen.
A földrengések előrejelzési lehetőségeit vizsgálták a kutatók
A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.
Új kártevőket találtak magyar kutatók
Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói 2020-ban számos új fajt fedeztek fel világszinten elsőként, miközben Magyarországon is úttörőként mutattak ki több kártevőt és kórokozót.
Megfejtették, hogy miért fordul a napraforgóvirág kelet felé
Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.
- címkék:
- magyar kutatók
- virág
- napraforgó
- ELTE
- Címkefelhő »
Ez az információ segíthet a kártevők elleni küzdelemben
A más egyedek jelenléte és viselkedése által közvetített szociális információ nemcsak az egyedi viselkedést befolyásolja, hanem populációs szintű változásokat is generálhat. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói szerint a szociális információ terjedése társas életmód hiányában is kialakulhat, és hasonlóan fontos populációdinamikai következményekkel járhat, mint a csoportalkotó állatfajok esetében. A jelenségnek növényvédelmi szempontból többek között a beporzók, a kártevők–természetes ragadozók, illetve az egymással versengő kártevőfajok közötti kapcsolatokban lehet eddig fel nem ismert jelentősége.
Áttörés a rákkutatásban, új utak nyílhatnak a gyógyításban: magyar kutatóké az érdem
Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is.
Apró féreg vezetett áttöréshez egy ritka ráktípus kutatásában
Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is rendelkeznek az édesanya haláláért felelős hibás génnel. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az ELTE kutatóit is felkérve nemzetközi együttműködés alakult a ritka, örökletes daganatos betegség kutatására – írja az ELTE közleménye. Legújabb eredményük a Disease Models and Mechanisms folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- rákdiagnosztika
- Címkefelhő »
Fontos fehérje szerkezetét térképezték fel magyar kutatók
Egy számos betegségben jelentős szerepet játszó, bonyolult szerkezetű fehérje, a ROCK2 szabályozásának szerkezeti alapjait tárták fel a TTK kutatói - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Magyar kutatók hozzájárulásával készült el a szikes talajok világtérképe
Az ELKH ATK Talajtani Intézet (TAKI) munkatársai a Remote Sensing című folyóiratban nemrégiben publikálták saját hozzájárulásukat a szikesedés által érintett talajok világtérképének elkészítéséhez.
- címkék:
- magyar kutatók
- térkép
- talaj
- Címkefelhő »
Magyar kutatók írását választották az év 10 legérdekesebb cikke közé
Az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja.
- címkék:
- magyar kutatók
- geometria
- Science
- Címkefelhő »
Magyar kutatók teszik hatékonyabbá a rágcsálókon végzett kísérleteket
A KOKI kutatóinak világszinten egyedülálló módszertani újításai tovább növelik a rágcsálókon végzett kognitív kísérletek megbízhatóságát és hatékonyságát
Nagyenergiás csillagászati megfigyeléseket tesz lehetővé egy új kisműhold
November végén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködés keretein belül elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold. A tudományos világ a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése óta fokozottan érdeklődik az Univerzum legenergikusabb kitörései iránt. Ám a gravitációs hullámok forrásának megtalálása és beazonosítása a mai napig kihívást jelent, hiszen a gravitációshullám-detektorok a források irányát nem igazán tudják beazonosítani, jóllehet a jelenség hátterében álló objektumok – pl. összeolvaadó ...
Kiderült, a koronavírus mely változata terjed Magyarországon
A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok ...
A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékű – pályázatot, amely jelentős mértékű hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdődik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Stroke-ot és ritka vesebetegségeket vizsgáló kutatónőket díjaztak
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L'Oréal-Unesco díjat.
Mesterséges sejtekben szimulálják az első létformák kialakulását
Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével - közölte a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel szerdán.
Távoli bolygók légkörét fogja vizsgálni az Európai Űrügynökség új távcsöve
Az Európai Űrügynökség elfogadta az Ariel-űrtávcső megvalósítási koncepcióját, amely a világon az első küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.
A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók
Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...
Találtak valamit, ami befolyásolja a csapadék mennyiségét
Egy most megjelent tanulmányban Demény Attila akadémikus és munkatársai 17 olyan, Európa különböző területeiről származó, cseppkőből mért geokémiai adatsort (rekordot) hasonlítottak össze, amelyekről a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a képződésükkor fennálló hidrológiai viszonyokat tükrözik.
Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat a kutatók
Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve. Kutatásuk eredményei bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.
Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok megismeréséhez
Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- neuronok
- idegsejt
- Címkefelhő »
Magyar segítséggel térképezik fel a sakálok jelenlétét
Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat, melyek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén.
Kiderült, hogy a hazai hím békák egy része genetikailag nőstény
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.
- címkék:
- Béka
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
Koponyák alapján alkottak 3D-modelleket a kutyák agyáról magyar kutatók
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
Szuperbaktériumokat ölő antibiotikumot fejlesztettek ki szegedi kutatók
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal szemben.
Forradalminak számító magyar gyógyszer kerülhet piacra
Nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számító magyar eredményekről számol be a világ legjelentősebb élettudományi lapja, a Cell. Az ELTE TTK professzora, Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely a stroke utáni izomgörcsöket szünteti meg.
Így változik a kutyák személyisége életük során
A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklődés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nő, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelő vizsgálata során. A szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő, csökkent problémamegoldó képességű, valamint extrém aktív kutyát is azonosíttottak. ...
Az epilepszia és az agydaganatok kialakulásának megértését is segíti a magyar kutatók felfedezése
A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló" sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet.
- címkék:
- magyar kutatók
- idegsejtek
- KOKI
- Címkefelhő »
Nem egyformán látják egymást az emberek és a kutyák
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
Eddig ismeretlen, magzatvédő folyamatot találtak magyar kutatók
A fejlődő idegrendszerben a magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvető szabályozást fedeztek fel az ELKH KOKI kutatói.
Előmozdíthatja a rák elleni harcot a magyar kutatók felfedezése
Bár a rákot sokáig kizárólag genetikai betegségnek tartották, a 21. század második évtizedétől egyre több bizonyíték szól amellett, hogy igaza volt a biokémikus és orvos Otto Warburgnak: a rák kialakulásában jelentős szerepet játszik a mitokondriális működési zavar. Az is bizonyos: egyes rákfajták növekedése a diszfunkcionális mitokondriumok működésének helyreállításával gátolható.
Nem mindegy, milyen szavakat mondunk a kutyánknak
Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya - az emberekéhez hasonlóan - hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- beszéd
- ELTE
- Címkefelhő »
Megfejtették, mi befolyásolja az intelligenciát
Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- intelligencia
- ELTE
- Címkefelhő »
Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésről beszámoló hétfői közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezésnek számítanak.
A malacok a kutyákhoz hasonlóan képesek kommunikálni az emberrel
Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.
Stroke: először tesztelik embereken a magyar fejlesztésű hatóanyagot
Hamarosan megkezdődnek a klinikai próbák egy teljes egészében magyar fejlesztésű hatóanyaggal, a stroke és más idegrendszeri betegségek után gyakran fellépő tartós izomgörcsök kezelésére. A hatóanyagot az ELTE-n fejlesztették ki, és nemzetközi szabadalom védi: az innovatív kutatásokban a világon legerősebbnek tartott amerikai intézetet előzte meg a magyar kutatócsoport.
125 éves az első magyar szabadalmi törvény
125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban – és védi a híresen innovatív, tehetséges magyar feltalálókat. Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de egyúttal a versenyképességét is növeli.
Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája
A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.
Tourette-szindrómás gyerekeket vizsgáltak szegedi kutatók
Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésű tesztekkel, az eredményeiket a Plos One című szaklapban publikálták.
Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Segíti a halak terjedését, ha megeszik őket
Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok - emberi beavatkozás nélkül - a tavakban, belvizekben. Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg.
Magyar kutatók hozhatnak áttörést az Alzheimer gyógyításában
A magasabb rendű, kognitív funkciókat is ellátó, igen széles időskálán lezajló folyamatokat szabályozó kolinerg idegsejteknek két markánsan elkülönülő típusát tárta fel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Lendület Rendszer-neurobiológia kutatócsoportja, Hangya Balázs irányításával.
Csontprotézis jöhet a nyomtatóból
Gyógyszerkutatáshoz, onkológiai terápiák tökéletesítéséhez, sőt emberi testbe beültethető protézisnek is alkalmas mesterséges szövetek előállításával foglalkozik a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja. Az egyetemi Tématerületi Kiválósági Program keretében biológusok, orvosok és mérnökök dolgoznak együtt az életminőségünket javító fejlesztéseken.
Koronavírus: újabb terápiás célpontot fedeztek fel szegedi kutatók
Új utat nyit a koronavírus elleni védekezésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével felfedezett receptor - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden az MTI-t.
Kiderült, a városok mely részein nagyobb a biológiai sokféleség
Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok gazdagabb negyedeiben, különösen a száraz vidékeken nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók "luxushatásnak" nevezték el.
Magyar kutatók vezetésével rekonstruálták Szantorini szigetét
Kutatók minden eddiginél pontosabban rekonstruálták Szantorini egykori, késő bronzkori szigetét. A nemzetközi kutatócsoport - magyar vulkanológusok vezetésével - digitális domborzatmodellen mutatta be, hogyan festhetett az égei-tengeri vulkánsziget 3600 évvel ezelőtt, amikor egy hatalmas robbanásos vulkánkitörésben a sziget jó része megsemmisült.
- címkék:
- Sziget
- Szantorini
- magyar kutatók
- ELTE
- Címkefelhő »
Gondolkodó protézis fejlesztésén és szövetnyomtatással is foglalkoznak magyar kutatók
A leginnovatívabb mérnöki és orvosi szakterületek tudását egyesítő, hosszú távú kutatási projektet indított útjára a Pécsi Tudományegyetem. Testreszabott, mesterséges intelligenciával „tanított" művégtagok, háromdimenziós nyomtatással készülő csont- és porcpótlások vagy az elektromos készülékek által kibocsátott sugárzások hatásának mérése – csak néhány ízelítő a kutatott területek közül - áll a Pécsi Tudományegyetem közleményében. A Tématerületi Kiválósági Programban a hétköznapi életminőséget javító és a betegek gyógyulási esélyeit növelő fejlesztéseken mérnökök és orvosok közösen dolgoznak.
Magyar segítséggel, a kígyóknak köszönhetően nyerhetik vissza a vakok a látásukat
A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával akár a látás is visszanyerhető – derül ki a június 5-i Science-ben publikált tanulmányból. A világ egyik vezető tudományos lapjában megjelenő kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriuma egy humán retina-modell kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó jelentős tudástranszferrel járult hozzá.
Kiderült, miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek
Egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik.
Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre
Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés kutatói, akik a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseiről.
Magyar kutató kapott rangos nemzetközi elismerést a CERN-ben
Magyar kutató kapott rangos nemzetközi kitüntetést: Nemes Frigyes János fizikus is elnyerte az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) CMS kísérletének díját, a CMS Eredményességi Díjat.
- címkék:
- magyar kutatók
- CERN
- Címkefelhő »
A kutyák agya fordítva dolgozza fel az emberi beszédet, mint az emberé
A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.
Jól működnek a decemberben pályára állított magyar műholdak
Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a december 6-án pályára állított ATL 1 és SMOG-P nevű magyar műholdak, a jelek szerint minden úgy működik, ahogy a magyar szakemberek tervezték.
- címkék:
- űrkutatás
- műhold
- magyar kutatók
- BME
- Címkefelhő »
Magyar kutatók tehetik hatékonyabbá a leukémia kezelését
Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálva a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport.
Magyar siker a rákos áttétek ellen vívott küzdelemben
Az ELTE fehérjekutatói, Dr. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul. Eredményeik - melyeket a rangos a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg - segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- daganat
- tumor
- ELTE
- Címkefelhő »
Több évtizedes rejtélyt oldottak meg magyar tudósok
Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense vezetésével felfedezték, hogy a számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin nevű fehérje az immunrendszer védekező mechanizmusait kijátszva képessé teszi a kórokozót arra, hogy életben maradjon a vérben.
Szélesvásznú kémia - ismeretterjesztő filmsorozatot indít az ELTE
Szélesvásznú kémia néven szórakoztató, ismeretterjesztő sorozat indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be humoros, látványos filmes köntösben.
Magyar nevet kapott a Herkules csillagkép egy bolygója és csillaga
Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében - olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió keddi közleményében.