kihalások
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- zoológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A szennyezés az elfelejtett globális krízis és ezt meg kell oldanunk most
A pandémia átmenetileg csökkenthette a globális fogyasztást és üvegházgáz kibocsátásokat, de a szennyezés szempontjából óriási mennyiségű szemetet szaporított. Nagy mennyiségű eldobott maszk és más orvosi hulladék került a természetbe. Minden laterális áramlási teszt hét darab nem újrahasznosítható hulladékot eredményezett, ezek most valószínűleg hulladéklerakókban vannak.
Védelemben a Kácsi fantom
A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye. Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.
Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete
Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.
Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században
Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.
14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten
14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.
A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe
A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.
Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után
A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.
A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet
A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.
Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt
A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett
A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.
A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.
Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.
A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének
A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.
Túzokvédelmi együttműködés
A túzokok védelmében eltűntek az oszlopok: csaknem 30 kilométer légvezetéket cseréltek földalatti kábelre a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.
Minden 5. európai madárfaj veszélyeztetett
Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt – írja honlapján a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület.
Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős
Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.
A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától
A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.
- címkék:
- Nagy Korallzátony
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- korallok
- biodiverzitás
- óceánok
- óceánok elsavasodása
- üvegházgázok
- kihalások
- erdőirtás
- erdősítés
- tengerbiológia
- környezetbiztonság
- szén-dioxid emisszió
- párizsi klímaegyezmény
- klímakatasztrófa
- Queensland Egyetem
- Címkefelhő »
Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Szarvasmarháknak adott gyógyszerek miatt pusztulnak az ázsiai keselyűk
Két évtizeddel azután, hogy egy most betiltott gyógyszer majdnem kiirtotta a keselyűket számos ázsiai országban, a környezetvédők egy másik fenyegetést azonosítottak ezekre az ökológiai életbevágó dögevőkre nézve. Két friss kutatás szerint a keselyűk elpusztulnak, ha olyan szarvasmarha tetemből lakmároznak, aminek nimesulidet - egy gyulladásellenes gyógyszert - adtak még az állat étében, és ami egyre népszerűbb az állatorvosi kezelésben, Ázsiában.
Huszonnégy éves lett a világ legidősebb leopárdja
Raven, a leopárd a Texas állambéli Bridgeportban lévő Center for Animal Rescue and Education állatmenhely legidősebb macskája, a világ legidősebb leopárd jőlius 15-én 24 éves lett, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak
A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.
Falka Napok: Fókuszban az ember és a nagyragadozók Aggteleken
Hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek Aggteleken 2021. augusztus 7-én és 8-án természetismereti fesztivált, amely fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll. A Falka Napok néven megrendezendő esemény természetismereti programokkal, előadásokkal, túrákkal, koncertekkel és filmvetítéssel várja az érdeklődőket Magyarországról és Szlovákiából. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A Falka Napok a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.
Pusztító szívverése van a Földnek
A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- őshonos fajok
- urbanizáció
- macskafélék
- fajmeghatározás
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Címkefelhő »
Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok
Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.
- címkék:
- állatvédelem
- környezetvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- ökoturizmus
- nemzeti parkok
- faültetés
- kihalások
- fenntarthatóság
- természetvédelmi terület
- tájvédelmi körzet
- védett területek
- szemétszedés
- természetvédelmi hatóság
- Természetvédelmi Információs Rendszer
- természeti emlék
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhő »
Újabb helyről került elő a szöcskeegér!
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
A hónap denevére: a csonkafülű denevér
Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.
Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban
Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.
Bongóbébi született a varsói állatkertben
Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.
Legalább 170 elpusztult fiatal fóka vetődött a Kaszpi-tenger partjára
Legalább 170 elpusztult fiatal fókát mosott a Kaszpi-tenger partjára a víz. Az orosz környezetvédelmi hatóság szerint az állatok halászhálóba kerülhettek és bőrüket lenyúzták, mielőtt visszadobták őket a vízbe.
Véget ért a békamentő szezon
Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!
Megkezdték éves vándorútjukat ellési helyükre a tibeti antilopok
Megkezdték éves vándorútjukat a vemhes tibeti antilopok, vagyis csiruk az ellési helyükre, a Kína északnyugati részén lévő Hoh Hszil természetvédelmi területre - közölte a területet felügyelő hatóság hétfőn.
Újraindult az orrszarvúk illegális vadászata a Dél-afrikai Köztársaságban
A járványügyi korlátozások enyhítésével ismét beindult az orrszarvúk illegális vadászata a Dél-afrikai Köztársaságban - közölték a helyi vadvédelmi parkok.
Gondozó nevel föl egy kengurukölyköt a Szegedi Vadasparkban
Gondozó nevel föl egy elárvult kölyök Bennett-kengurut (Macropus rufogriseus) a Szegedi Vadasparkban, a jövevény jó egészségnek örvend, nyáron csatlakozhat társaihoz - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen
A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.
Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton
Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.
Új helyre költöztek a prágai állatkert ritka vadlovai
Új helyre, egy Prága melletti húszhektáros mezőre költöztették a cseh főváros állatkertjének négy ritka közép-ázsiai Przsevalszkij-lovát.
Fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál
Meglepő módon egy fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltő, a szakértők szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon
Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.
Négy életképes embriót hoztak létre az északi szélesszájú orrszarvúk megmentésére
Négy életképes embriót hoztak létre tudósok, hogy megmentsék a kihalástól a legendás szárazföldi óriásemlőst, az északi szélesszájú orrszarvút - jelentette be csütörtökön a kenyai vadvédelmi hivatal (KWS).
Újabb hiúzok érkeztek Szlovéniába a visszatelepítési program keretében
Újabb két hiúz érkezett Szlovéniába abból a tizennégyből, amelyeket a Life Lynx nemzetközi program keretében akarnak újra meghonosítani a Dinári-hegységben és a Délkelet-Alpokban.
Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?
Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.
Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tengerben
Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tenger németországi részén, 2002 és 2019 között a populáció évente átlagosan 1,8 százalékkal csökkent.
27 millió évente jön el a világvége
27 millió évente történnek tömeges kihalásokat okozó kataklizmák a Földön – erre jutott egy kutatócsoport, ami a szárazföldi és a tengeri élőlények ciklikus eltűnését vizsgálta. Az is kiderült, hogy e katasztrofális események egybeesnek a nagyobb aszteroida-becsapódásokkal és vulkánkitörésekkel. Az eredményeket a Historical Biology című tudományos folyóiratban közölték.
Harminceggyel nőtt a kihalt fajok száma az IUCN frissített vöröslistáján
Harminceggyel nőtt a kihalt fajok száma a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint, amely csütörtökön hozta nyilvánosságra a veszélyeztetett állatokat osztályozó friss vöröslistáját a svájci Glandban.
Az óceán mókás akrobatája, a tengeri vidra - videóval
Nem csak tündéri az alvástechnikájuk, de igen gondos szülőknek is számítanak a tengeri vidrák.
Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működésének területén.
Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak
A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.
Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék
A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.
Fél évszázad után ismét találtak szomáli elefántcickányt
Egy tudományos expedíciónak sikerült néhány példányt begyűjtenie a fél évszázada kihaltnak vélt szomáli elefántcickányból Északkelet-Afrikában, az Afrika szarvának nevezett térségben.
Kilenc tonna elefántcsontot semmisítenek meg Szingapúrban
Kilenc tonna elefántcsont megsemmisítését kezdték meg kedden Szingapúrban az illegális vadállat-kereskedelem elleni harc jegyében.
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
A legnagyobb szabású vadfelmérés Guinness-rekordját állította fel India
A legnagyobb szabású vadfelmérés Guinness-rekordját állította fel India a 2018-19-es tigrisszámlálással - írta a világrekordot hitelesítő bizottság.
Nyugdíjba vonul Diego, a faját megmentő galápagosi óriásteknős
Hivatalosan nyugdíjba vonul Diego, a galápagosi óriásteknős, aki legendás libidója révén segített megmenteni faját (Chelonoidis hoodensis) a kihalástól.
Nyomkövető gallért kapott tíz nepáli vörös panda egy tudományos kutatáshoz
Tíz vörös pandát szereltek fel GPS nyomkövető gallérral nepáli kutatók, hogy tanulmányozhassák az állatok viselkedését és életmódját.
Két kihalt főemlősfajt fedeztek fel Etiópiában
Két kihalt főemlősfajt fedeztek fel az etiópiai Gona és Middle Awash régészeti lelőhelyeken a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH) szakemberei.
Új békafajt fedeztek fel Madagaszkáron
Új békafajt fedezett fel Madagaszkáron egy nemzetközi kutatócsoport.
A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére
A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint.
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
Szabadon engedtek egy újabb hiúzt Szlovéniában
Háromhetes karantén után kedden szabadon engedtek Szlovéniában egy újabb, Romániából érkezett hiúzt. Katalint az elmúlt hetekben szoktatták hozzá új környezetéhez - közölte a szlovén erdészeti szolgálat.
A kihalási küszöb alá csökkent pompás királylepkék populációja
Tavalyhoz képest 53 százalékkal zsugorodott a Mexikóban telelő pompás királylepkék (Danaus plexippus) populációja, ami jóval azon küszöbérték alatt van, amely kutatók szerint a rovarok vándorlásának összeomlásához vezethet.
A természetfilmek növelik a fajok iránti tudatosságot
A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötődő Bolygónk, a Föld 2. című televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklődésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bőséges szerepeltetésére".
Lassan, de folyamatosan nő a keskenyszájú orrszarvúk száma
Lassan, de folyamatosan emelkedik a súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) vadon élő példányainak a száma, ami azt jelzi, hogy eredményesek az orvvadászat miatt a kihalás szélére került faj megóvását célzó erőfeszítések.
Elpusztult nyolcvanhat delfin Namíbia partjainál
Nyolcvanhat sötét delfin, köztük két néhány napos borjú pusztult el Namíbia délnyugati partjainál.
Kevéssé ismert állatok lehetnek a természetvédelem ikonikus alakjai
Tudósok szerint kevéssé ismert állatokkal, például a pápaszemes medvével vagy a kígyászkeselyűvel is kampányolni kell a jövőben ahhoz, hogy a lehető legtöbb pénz gyűljön össze a kihalás fenyegette fajok védelmére.
India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott
India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben egy kormányjelentés szerint.
A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás
Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.
Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül
Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül egy új tanulmány szerint.
Soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi és kevesebb bocsuk születik
Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest - állapította meg egy amerikai tanulmány.
Már a negyedik borja született a keskenyszájú orrszarvú párnak
Már a negyedik borja született a Dvur Králové-i állatkertből 2009-ben Tanzániába telepített keskenyszájú orrszarvúnak - közölte a cseh intézmény kedden.
Antibiotikum-rezisztensek lettek a keskenyszájú orrszarvúk
Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.
Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint tavaly
Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában 284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonasz-vidéken.
Összeírják a jegesmedvéket Oroszországban
Oroszország első alkalommal készül számba venni, hogy hány jegesmedve él a területén - közölte vasárnap az Interfax hírügynökség az orosz természetvédelmi minisztériumra hivatkozva.
Ritka delfinfajokat is fenyeget a Nagy-korallzátony szennyezettsége
Ritka delfinfajokat is fenyeget a Nagy-korallzátony szennyezettsége - állapították meg ausztrál tudósok.
Kihalt galápagosi óriásteknős fajok rokonait keresi egy expedíció
A galápagosi óriásteknős két kihaltnak tekintett fajának rokonai után kutatnak a szakemberek egy tíznapos tudományos expedíció keretében a csendes-óceáni szigetcsoporton - jelentette be a Galápagosi Nemzeti Park (PNG).
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok a Csendes-óceánban. Több tízezer madarat sodort ki a víz 2015 közepe és 2016 eleje között az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire.
Nem öregszik a több mint ezer évig is elélő páfrányfenyő
Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a kórokozók, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.
ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig
A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.
Az eddig véltnél jóval rövidebb volt az első nagy kihalási esemény
Az eddig véltnél jóval rövidebb ideig, 200 ezer évig tartott a Föld élővilágát több mint 400 millió évvel ezelőtt sújtó első nagy kihalási esemény - állapította meg egy kínai, ausztrál, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.
Kárpáti tavak segíthetnek a klímaváltozás megértésében
A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.
Tudja-e, ki volt Magányos György?
Lonesome George volt a Galápagos-szigetek és a galápagosi természetvédelem egyik legismertebb ikonja. A Pinta-szigeten élő óriás teknős fajának, a Pinta teknősöknek az utolsó példánya volt. A biológiailag izolált vulkanikus szigetcsoporton olyan fajok és alfajok élnek, amelyek sehol másutt a nem fordulnak elő a világon, talán ezért sem véletlen, hogy Charles Darwin az itteni megfigyelései alapján alkotta meg az evolúció elméletét.
Elpusztult a világ legidősebb nőstény keskenyszájú orrszarvúja
Ötvenhét éves korában Tanzániában elpusztult Fausta, amelyet a világ legidősebb nőstény keskenyszájú orrszarvújának tartanak.
Tizenegy orángutánt engedtek vissza a vadonba Indonéziában
Állatvédők 11 orángutánt engedtek szabadon a vadonban Indonézia Közép-Kalimantan tartományában hosszan tartó rehabilitáció után.
Az ausztrál bozóttüzek miatt élőhely nélkül maradtak a koalák
A pusztító bozóttüzek miatt élőhely nélkül maradt koalák számára egy több mint félmillió hektáros területet jelölnek ki Queenslandben, ahová áttelepíthetik őket - jelentette be az ausztrál állam kormánya.
Negyedórán belül végzett a dinoszauruszokkal az aszteroida-becsapódás
Negyedórán belül végzett a dinoszauruszokkal a 66 millió évvel ezelőtti aszteroida-becsapódás. Amerikai kutatók készítettek tanulmányt arról, hogy milyen események történtek a becsapódást követő órákban,a katasztrófa több ezer kilométeres körzetében.
Riadó: drasztikusan csökken a Föld biológiai sokfélesége
Drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés - figyelmeztetett hétfőn a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke, a szervezet Párizsban megrendezett hetedik plenáris ülésének nyitónapján.
Meglepő új elmélet a tömeges kihalás okáról
A földtörténeti múltban lezajlott tömeges kihalási események közül néhány esetében a tengervíz megbomlott nyomelem-egyensúlyát teszi felelőssé egy új elmélet.
Megfúrják a dinógyilkos aszteroida ütötte krátert
Felfedezése óta ez lesz a legjelentősebb tudományos projekt, amely a 65,5 millió éve becsapódott és tömeges fajkihalást okozó aszteroida ütötte, úgynevezett Chicxulub-kráter újabb titkait igyekszik feltárni. A vizsgálatok a hatalmas kráter tengeraljzat által fedett részének feltárására fókuszálnak.
Vulkanizmus játszott döntő szerepet a dinoszauruszok kipusztulásában
A népszerű aszteroida becsapódási elmélet erőteljes revízióra szorul a Princeton Egyetem (New Jersey, Egyesült Államok) kutatócsoportjának legfrissebb vizsgálatai szerint, amelyről a Science szaklap számol be.
Kis híján eltörölte a földi életet egy szuperkontinens
Az élővilág legnagyobb tömeges fajkihalása 250 millió éve történt. Kínai kutatók szerint az élőlények kihalásához hozzájárult az egykori szuperkontinens, a Pangea összeállása. Ez ugyanis olyan mértékben változtatta meg a környezeti viszonyokat, amelyhez az élőlények zöme képtelen volt alkalmazkodni.
Hajszálpontosan belőtték a legnagyobb tömeges kihalás idejét
Amerikai és kínai kutatók minden eddiginél pontosabban meghatározták a földtörténet legnagyobb tömeges kihalásának idejét. Mivel a kihalás nagyon rövid ideig tartott, szűkíteni lehet az eseményt előidéző lehetséges okok körét is.
Online kalkulátor: mekkora becsapódás kell a teljes pusztuláshoz?
Ha kisbolygó ütközik a Földnek, globális katasztrófa történhet, és akár az egész emberiség kipusztulhat. Interaktív alkalmazást készítettek, amellyel szimulálhatók a különböző típusú becsapódások következményei.
Felfedezték a legnagyobb földi krátert - új dínógyilkos-jelölt
India nyugati partjainál egy közel 500 kilométer átmérőjű becsapódásnyomot fedeztek fel. Az alakzat nagyobb, mind a Chicxulub-kráter, amelynek kialakulását a dinoszauruszokat is kipusztító kataklizmához kapcsolják.
- címkék:
- kráterek
- kihalások
- Címkefelhő »