Horthy-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Horthy Miklós
- Adolf Hitler
- Vörös Hadsereg
- első világháború
- Legfrissebb
- Legrégebbi
150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója
A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.
- címkék:
- Horthy Miklós kormányzó
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Teleki Pál
- Gömbös Gyula
- Ferenc József
- kiugrási kísérlet
- osztrák-magyar flotta
- Otrantói-csata
- bethleni konszolidáció
- kassai incidens
- haditengerészet
- második világháború
- Horthy-korszak
- deportálás
- Tanácsköztársaság
- újratemetés
- Schönbrunn
- Osztrák-Magyar Monarchia
- zsidótörvények
- történetírás
- nürnbergi per
- ellenforradalom
- Címkefelhő »
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Lázár Károly altábornagy
- Budai Vár
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- német megszállás
- királyi palota
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Nádor-laktanya
- nyilaspuccs
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Mit kínlódsz vele? Öld meg!
Az évszázad bűnügyeként kezelte a korabeli sajtó a tiszazugi méregkeverő asszonyok ügyét. 1929-ben 28 embert állítottak bíróság elé, akikre összesen 162 gyilkosságot tudtak rábizonyítani. A megdöbbentő bűnügy felkavarta az egész országot. Olvassa el a történetet, majd nézze meg az Origóval Schiffer Pál: Tiszazug című dokumentumfilmjét ingyen, és vegyen részt az első interaktív cikkünk felvételén június 6-án kedden, a Toldi moziban.
Generációk sora átkozta el az emlékét
A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.
Hatvan éve halt meg Magyarország egykori kormányzója, Horthy Miklós
Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója hatvan éve, 1957. február 9-én halt meg a portugáliai Estorilban. Személye és neve egy olyan korszakot szimbolizál, amelynek tárgyilagos, „sine ira et studio”, azaz harag és részrehajlás nélküli megítélése – a történelmi távlat ellenére is – még várat magára. A Horthy-korszak mindenre kiterjedő tárgyilagos értékelése a magyar történetírás máig lezáratlan fejezete.
Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét
A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.
Vérbe borultak az ukrajnai mezők
Hetvenöt éve, 1941. augusztus 28-án ért véget a Magyarországról Ukrajnába kitoloncolt zsidók véres kálváriája a deportált emberek tömeges kivégzésével. Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij határában két napon át tartó vérengzés a magyar holokauszttörténet első súlyos atrocitása. Az ukrajnai véres eseményekhez vezető út az 1930-as évek derekán vette kezdetét a diszkriminatív, faji alapú törvénykezéssel.
Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta
Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.
Magyar érzelmünk oly szívből jövő, mélyről fakadó
A magyar törvényhozásban az 1930-as évek második felétől vette kezdetét – nem függetlenül a nemzetközi helyzetben és a hazai belpolitikában bekövetkezett változásoktól – a jogkorlátozó, majd később totálisan jogfosztó, úgynevezett zsidótörvények megalkotása, amelyek az 1867-es kiegyezés után sikeresen emancipálódott és a magyar polgárosodásban, a kultúra, a tudományok és művészetek felvirágoztatásában is komoly szerepet vállalt magyar zsidóságot fokozatosan kitaszították a nemzet testéből. A jogfosztó törvények hatálya alóli mentesítési kérelmek e korszak egészen különleges és kevéssé ismert, kortörténeti értékű dokumentumai.
Bethlen és Wallenberg: Moszkva titokzatos foglyai
Raoul Wallenberg svéd diplomata október ötödikei emléknapja egybeesik gróf Bethlen István – a két világháború közötti időszak konzervatív politikusa, egykori miniszterelnök – 1946-ban egy moszkvai börtönben bekövetkezett halálának napjával. A két egymástól annyira különböző életutat a náciellenesség és a szovjet börtönök mélyén bekövetkezett halál köti össze.
A boldog békeévek koronázatlan szélhámos császárai
A kriminalisztika történetének komor, nemegyszer vértől csöpögő lapjain a sorozatgyilkosokhoz képest szinte üdítő színfoltnak számítanak a szélhámosok. Az emberi hiszékenység jelenkori vámszedőihez képest az „ántivilág” csalóit nemcsak kifinomult fantázia, hanem kiváló színészi képességek és nem egyszer kacagtató ötletesség is jellemezte. Az áldozatok természetesen már akkoriban sem nevettek az őket megrövidítő szélhámosfejedelmek fantáziadús trükkjein.
Matuska Szilveszter sírba vitt titkai
1931. szeptember 13-án pár perccel azután, hogy az óramutatók átlépték az éjfélt, hatalmas detonáció rázta meg az álomba szenderült község, Torbágy éjszakai csendjét. A községen átívelő vasúti viaduktról a Budapest–Bécs között közlekedő gyorsvonat mozdonya hat kocsit magával rántva, hatalmas csattanással zuhant a mélybe. A merénylet miatt a kormány másnap statáriumot rendelt el, az illegális kommunistákat vádolva meg a terrorcselekmény elkövetésével.
Hetvenöt éve tért vissza Észak-Erdély
Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét.
Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal
A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint.
Ide a tisztiorvossal, vigyék a bolondok házába ezeket
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. február 21-én vették őrizetbe Szálasi Ferencet, a nyilaspárt egyik vezetőjét. Márciusban azonban Németország bekebelezte Ausztriát, és a vezér hamarosan újra szabadon tevékenykedhetett. Az ország ezután egyre inkább Hitler érdekszférájába sodródott.
Népszavazást tartanak Horthyról Gyömrőn
Helyi népszavazást tartanak vasárnap Gyömrőn a Horthy parkról. A parkot a képviselő-testület nevezte el így tavaly áprilisban, de a lakosok nagyon megosztottak a kérdésben.
Így kezdték számolni a magyar zsidókat
Egy jobbikos képviselő hétfőn azt vetette fel a parlamentben, hogy listát kell készíteni zsidó kormánytagokról. A zsidólistázások egy új elmélet szerint a 20. század elejét végigkísérték, az iskolai és munkahelyi faji szabályozások pedig egyenesen vezettek a zsidóirtásig. Felfűzhető-e egyetlen ívre a Horthy-korszak egészének zsidóellenes törvénykezése?
Martonyi nem akar Horthy-emlékműveket
Nem fogjuk rehabilitálni Horthy Miklóst vagy a rendszerét - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter egy washingtoni rendezvényen. A külügyminiszter beszélt az örmény diplomáciai kapcsolatok újjáépítéséről, a magyarországi zsidó reneszánszról, és arról, miben nem ért egyet Orbán Viktorral.
A kicserélhetetlen történelem
M. Kiss Sándor esszéinek, tanulmányainak, előadásainak válogatását adta közre Közelítések 1956 címmel. A kötetben szereplő húsz írás többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogyan állt helyt Magyarország politikai és szellemi elitje az elmúlt évszázad sorsfordító óráiban. Felismerte-e azokat a kihívásokat, amelyeket a nemzetközi feltételek változásai és a nemzeti meghatározottságok által kijelölt mozgástér a számára megszabott? Sikerült-e ezt a sokszor nagyon is behatárolt tartományt "bejátszania"? Képes volt-e ez az elit arra, hogy honfitársaink számára képességeik maximális kibontakoztatását lehetővé tegye? Más szóval: jóll ...
Internetre kerültek az első hangos filmhíradók
A harmincas évek divatja és sportja, Lillian Harvey budapesti látogatása, gróf Apponyi Albert temetése és a második világháború első évei: a Magyar Világhíradó interneten közzétett gyűjteményéből újraélhetjük, hogyan látták nagyszüleink a világot.
- 1