Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Félreérthették Oroszország második emberét

A német külügyminiszter szerint nem beszélt arról az orosz miniszterelnök, hogy hidegháború lenne. Az orosz külügyminisztérium szerint is csak annyit mondott, hogy gyorsan sodródunk egy új hidegháború felé.

Medvegyev új hidegháborúról beszélt

Új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség - hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Eddig titkos ufójegyzőkönyveket tett közzé a CIA

A világ egyik leghíresebb hírszerző szolgálatának is van humorérzéke; a szervezet levéltárában őrzött publikálatlan ufóészlelési jegyzőkönyveket a népszerű tévésorozat, az X-akták újraindításának alkalmából tették közzé. Az 1950-es évek elejéről származó tíz jegyzőkönyvet azzal a megjegyzéssel töltötték fel a CIA honlapjára, hogy abban mind az ufóhívők, mind a szkeptikusok találhatnak maguknak csemegét.

Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át

A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől.  A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.

Megmentettek a szemétdombtól egy történelmi óceánjárót

A lelkes támogatóknak köszönhetően sikerült megmenteni a szemétdombtól Amerikában egy történelmi óceánjárót, legalábbis egyelőre.

Hetven éve ért véget a második világháború

Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van. 

Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek

A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.

40 éve történt az első szovjet-amerikai közös űrrepülés

Lassan negyven éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.

Halálosan ketyegő pokolgépek az óceán mélyén

Több tucatra tehető azoknak az 1950-60-as években eltűnt nukleáris fegyvereknek a száma, amelyek a hidegháború vészjósló relikviáiként kiszámíthatatlanul várakoznak odalent, a sötét óceáni mélységekben.

Sarló és Kalasnyikov

Hatvan éve írták alá a keleti kommunista blokk politikai-katonai szervezetét megalapító Varsói Szerződést. Noha a szervezet deklaráltan védelmi jellegű volt, mégis az akkori világ legnagyobb létszámú támadó haderejével rendelkezett. Képes összeállításunkban a szervezet  történetének egy-egy epizódját villantjuk fel.

A sarkaiból kifordult világ

1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...

Hidegháborús visszaszámlálás, avagy „a történelem vége”

30 éve, 1985. március 11-én választották a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Sz. Gorbacsovot. A Politikai Bizottság alig 54 éves ambiciózus és befolyásos tagjából a Szovjetunió első emberévé lett Gorbacsov neve egy rövid, de a világtörténelem menetét alapvetően megváltoztató korszak szimbólumává lett. Reformkísérletei – szándékai ellenére – a Szovjetunió széthullásához és a majd fél évszázados jaltai rendszer megteremtette európai status quo felbomlásához vezettek. Gorbacsov neve elválaszthatatlanul összeforrt a hidegháború végével és az új világrend, a globalizáció kiteljesedésével. 

Kerry: Moszkva hazudik Ukrajnáról

Gorbacsov megvédi Putyint

Az Egyesült Államok kezdte az „új hidegháborút”, Vlagyimir Putyinnak pedig nincs választása, mint kiállni Oroszország érdekeiért – állítja az orosz elnök egyik legélesebb kritikusa, Mihail Gorbacsov.

Putyin új világháborút is kirobbanthat

Elhamarkodott lenne új hidegháborúról beszélni 2014-ben, azonban annyi bizonyosan látszik, hogy a korábbi, Egyesült Államok által dominált nemzetközi rendszer változóban van, aminek a következményeit lehetetlennek tűnik megjósolni.

A NATO katonái csak gyakorlatoznak az orosz határnál

56-os mártírok hozzátartozói tiltakoznak a Scorpions-koncert ellen

Az új alkotmánnyal ért véget Orbán húszéves harca

Szívek forradalmáról és húszéves kemény harcról beszélt a Bildnek Orbán Viktor a hidegháború végének 25. évfordulója alkalmából.

Üdvözöljük a második hidegháborúban! Vagy mégsem?

A berlini fal leomlása óta nem volt ilyen rossz az orosz–amerikai viszony, a nyugati országok egyre erősebb gazdasági szankciókat terveznek az oroszok ellen, Putyin pedig már a hidegháborút emlegeti. A háttérben azonban még mindig együtt dolgoznak azon, hogy kevesebb legyen az atomfegyver, és a világűrbe is együtt utaznak. Tényleg kitört a második hidegháború, vagy csak egy szokatlanul hosszú mosolyszünet következik?

Mit változtatott a világon Kennedy?

Ötven éve, hogy John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke merénylet áldozata lett. A tragikusan korai, rejtélyes halál ma is élénken foglalkoztatja a közvéleményt, Kennedy politikusi teljesítményéről viszont kevesebb szó esik. Mit változtatott Kennedy a világon és Amerikán elnöksége 2 éve és 10 hónapja alatt?

Az új hidegháború miatt maradhatunk gáz nélkül

Ukrajna ezer és ezer szállal kacsolódik Oroszországhoz, Kijev most mégis arra készül, hogy társulási megállapodást ír alá az EU-val, jó eséllyel kivívva Moszkva bosszúját. Mi lesz, ha újra elapad a gáz Kelet-Európában, és ki menti meg Ukrajnát az államcsődtől?

Állatok voltak a CIA legkülönlegesebb kémjei

Macskákat és hollókat is kiképeztek az amerikai titkosszolgálat szakemberei a hidegháború évei alatt. Azt persze nem árulják el, hogy be is vetették-e az állatokat.

Még ma is megvan a Föld körüli titokzatos fémgyűrű

A hidegháború tetőpontján az Egyesült Államok közel félmilliárd darab, szőrszál vastagságú rézdrótot szórt szét a világűrben. Az űrszemét legfurcsább darabjai már fél évszázada keringnek a Föld körül.

Duzzogva fintorog egymásra Putyin és Obama

A hidegháború hangulatára emlékeztet az éppen kibontakozó amerikai-orosz konfliktus. A Fehér Ház már nem is akar úgy csinálni, mintha értelmét látná a Kremllel való együttműködésnek, Barack Obama inkább elkerüli Vlagyimir Putyint. A mosolyszünet legnagyobb vesztesei egyelőre a szíriaiak.

Kiberháborús forródrót létesül Washington és Moszkva között

Hidegháborús mintára egyeztetnek a nagyhatalmak a feltörésekről, hogy megelőzzék a kibertérben zajló konfliktusokból kitörő fegyveres csapásokat.

Szivárog a halál Amerika alatt

Száz évvel a nagaszaki atomtámadás után sem lehet majd lakóparkot építeni ott, ahol az Egyesült Államok hadserege előállította az első plutóniumbomba alapanyagát. A világ- és a hidegháború tízezer évre ihatatlanná tette a vizet a hanfordi bázis környékén, ahol most is szivárog a radioaktív iszap a sebtében épült, elavult tartályokból. Azt senki sem tudja, hogy mikor éri el a Columbia folyót.

Repülő csészealjjal kísérletezett az USA

A sci-fi filmek ihlethették meg az amerikai hadsereg döntéshozóit az ötvenes években. Az Egyesült Államok légiereje Project 1794 néven fejlesztetett repülő csészealjat a kanadai Avro repülőgépgyárral.

"Eltusolni a kivégzéseket" - Kik voltak a szovjetek magyar áldozatai Ausztriában?

Tíz magyar volt abból 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945-55 között tartó megszállása idején. A bűnük a szovjetek szerint az volt, hogy együttműködtek az amerikai titkosszolgálattal, ami időnként abból állt, hogy vonatokat számláltak az állomáson - derítette ki néhány osztrák kutató évtizedeken át elzárt titkos büntetőperes aktákból. Az áldozatok családja vélhetően a mai napig nem tudja, mi történt pontosan a hozzátartozóival. A magyar áldozatok listáját és fotóit az [origo] elsőként közli a kutatást vezető Barbara Stelzl-Marx-szal készült interjúval együtt.

Londonban is szobrot kapott Ronald Reagan

Ronald Reagan születésének századik évfordulója alakalmából a volt amerikai elnök Londonban is szobrot kapott. Az elmúlt hetekben Budapesten, Krakkóban és Prágában is Reagan-szobrot avattak.

A Reagan-szobor lerombolása

Szobrot emeltek Budapesten a száz évvel ezelőtt született Ronald Reagannek, az amerikai elnök körül valóságos mítosz épült nemcsak Amerikában, hanem Kelet-Európában, így Magyarországon is. Miről nem szól a legendárium?

Az utolsó kereszteslovag

A szovjet emlékmű közelében emelnek szobrot a száz évvel ezelőtt született Ronald Reagannek a budapesti Szabadság téren. Milyen változást hozott a kommunizmus elleni harcban a két ciklust megélt amerikai elnök, és mit tanulhatunk ma tőle Magyarországon?

Kinek kell a NATO?

Az Egyesült Államok és az európai tagállamok viszonya sosem volt egyértelmű a NATO-n belül, ám első negyven évében, egészen a hidegháború megnyeréséig a szervezet céljai világosak voltak. De mi a célja a 21. században? Mi igazolta a NATO szerepét a volt Jugoszláviában, Grúziában, Afganisztánban, legutóbb pedig Líbiában? 

Gestapo-ügynököket védett a CIA

A CIA tudta, hol bujkált Adolf Eichmann, a Harmadik Birodalom főhóhérja a hidegháború idején - állítja egy új, amerikai történészi jelentés. A dokumentum szerint az amerikai hírszerzés a második világháború utáni években védte a náci rendőrség, a Gestapo ügynökeit is. A CIA cáfol.

Meghalt a KGB utolsó főnöke

Meghalt a hidegháború rettegett orosz titkosszolgálatának utolsó vezetője. Vlagyimir Krujcskov az ötvenes években Magyarországon is szolgált.

Szélsőséges gyerekek aggasztják a brit elhárítást

Már 15 éves gyerekeket is beszerveznek olyan iszlám szélsőségesek, akik veszélyt jelentenek Nagy-Britanniára - figyelmeztetett a brit belső elhárítás, az MI5 főnöke. Beszélt arról is, hogy eközben sok energiát kötnek le az orosz kémek, akik állítólag ugyanolyan aktívak most is, mint a hidegháború idején voltak.

Meghökkent az USA Putyin keménykedésén

A hidegháborút idézi az Egyesült Államok szerint Vlagyimir Puytin orosz elnök fenyegetése. Putyin ismét Európa ellen irányítaná az orosz atomrakétákat, ha az USA Csehországban és Lengyelországban is telepíti vitatott rakétavédelmi rendszerét. A szópárbaj a szerdán kezdődő G8-csúcstalálkozót is feszültté teheti. Nicolas Sarkozy francia elnök például egyenes beszédet ígért Putyinnak.

Új hidegháborúval fenyegetnek az oroszok

Ismét európai célpontokra irányítja nukleáris fegyvereit Oroszország, ha az amerikaiak nem állnak el a rakétavédelmi pajzs ötletétől - fenyegette meg a Nyugatot egy új hidegháborúval Vlagyimir Putyin, és hasonlóan nyilatkozott az orosz külügyminiszter is. Oroszország már be is mutatta azokat az új fegyvereket, amelyeket "asszimetrikus válasznak" szánnak a fenyegetéssel szemben.

Washington szerint Európa túl puha a Kremllel szemben

Az USA és Oroszország között egyre hűvösebb a viszony és amerikai vezető tisztségviselők szerint Európának keményebb álláspontot kellene képviselnie Moszkvával szemben. A szócsaták után egyre többen beszélnek új hidegháborúról, miközben ismét az a veszély fenyeget, hogy Európa hangulata rakétaerdőktől lesz borús.

Horn Gyula Bátorság-díjat kapott Bad Iburgban

A hidegháború fejezetének lezárásában szerzett érdemeiért Bátorság-díjjal tüntették ki Horn Gyula volt miniszterelnököt pénteken a németországi Bad Iburgban.

Elengedi Észak-Korea az elrabolt japánok gyerekeit

Észak-Korea hozzájárult, hogy a hidegháború éveiben elrabolt és két éve hazatelepült japán állampolgárok öt gyermeke kövesse szüleit a szigetországba. A japán kormányfő szerint Kim Dzsong Il észak-koreai vezető szombaton közölte: atomfegyvermentes Koreai-félszigetet akar.

2004-ben játszhatunk "Hidegháború"-t

2004 márciusában gépeinken ismét feltűnhet a hidegháború víziója. Ezen rémálom előidézője természetesen egy játék, méghozzá a GMX Media Cold War Conflicts című programja, mely a méltán sikeres Sudden Strike sorozat játékmenetére épül.

Freedom Fighters

A hidegháborúnak szerencsére már vége, de a játékfejlesztők fantáziájában ez az összecsapás nem végződik mindig olyan békésen, mint a valós életben. Nincs ez másként az IOI Freedom Fightersében sem, amelyben a Vörös Hadsereg éppen megkezdi az USA bekebelezését.

Visszapillantás a hidegháborúra

Szerencsére már véget ért a hidegháború korszaka, a cseh Mindware Studios Cold War című játékában azonban visszatekinthetünk a korszakra, egy a CIA-tól kirúgott egykori ügynök szemén keresztül.

A hobbikertész nyomoz

A hidegháborúnak ugyan vége, de az információszerzés még mindig központi helyet foglal el a politikában. Olyan időkben pedig, ahol a politikát multinacionális nagyvállalatok irányítják, gyakran fordul elő, hogy ezrek élete kerül feláldozásra a haszon érdekében. A csehovi karakterábrázolásáról ismert John Le Carré hétköznapi hősei elkeseredett küzdelmet folytatnak az igazságért.