Ősi civilizáció vagy a természet hozta létre az első atomreaktorokat?

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a világ eddig ismert legősibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre őket, míg az összeesküvés-hívők az idegenek kezét sejtik a dologban.

Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj

A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévő szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.

Új laboratóriumok kezdik működésüket a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettő a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.

Jelentős magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora

Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító

A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.

Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.

Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre

Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés kutatói, akik a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseiről.

ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ működésének megértését

Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését.

Egy chipen elférő részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok

A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.

A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni

Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.

Idegen világokra vadászó tudósok kapták a fizikai Nobel-díjat

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok

Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsőbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.

Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport

Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.

A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.

Palkovics: Kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre

Csaknem 400 tudóst, kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésű konferenciára – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Új kísérlettel bővül a nagy hadronütköztető

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma

Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.

2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az első génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.

Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra

Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották

Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményről a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.

Nobel-díjat értek a lézerfizikai felfedezések

A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai

Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.

Telkes Mária fizikus Amerikában sztár volt, itthon alig ismerik

Úttörő eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban egy magyar fizikusnő, Telkes Mária, azonban nevét itthon alig ismeri valaki. Az ő tervei alapján építették meg az első télen-nyáron napelemekkel fűthető házat. 

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.

A 3 éves Freya Mason tudományos kísérletekkel lett Youtube-sztár

A hároméves Freya Mason tudományos kísérletekkel szerzi magának és Youtube-csatornájának a követőket. A hihetetlenül aranyos lány egyébként egy normális gyerek, aki rajong a tudományokért. 

Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát

Hajlékonnyá válik a világ természetben előforduló legkeményebb anyaga, a gyémánt, ha nanoméretű tűkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban.

Kiderült, mi történik a leadott kilókkal

Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogy hova lesznek azok a kilók, amelyektől sikerül megszabadulnod a fogyás során. Most kiderült!

Szabad szemmel is látható atomot fényképeztek

Szabad szemmel is látható stroncium atomról készített felvételt egy fotós, a kép a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsának 2018-as fotópályázatát is megnyerte.

Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, aztán jött a döbbenet

Hihetetlennek tűnő videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védőfelszerelés nélkül belecsap a tűzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegű fekete lyukak olvadtak össze.

Csúcskonferencia lesz Budapesten

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése

Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörő munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.

Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden

Az anyagok felületén zajló atomi szintű folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfőn kezdődő 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science - ECOSS) - közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke.

Szupererős mágnest fejlesztették ki amerikai kutatók

A világ legerősebb, 41,4 tesla erejű mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.

Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját

1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.

Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika

A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhető. Érdekes dolgot figyelhetünk meg főzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettőbe sohasem, ellentétben a fa- vagy műanyag pálcával.

Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerősebb röntgenlézer

Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érő összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerősebb röntgenlézere.

Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok

A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.

Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg  többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának

75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.

Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több időnk legyen

Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis időt, a rossz hír pedig az, hogy az előző évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.

Három tudós kapta a fizikai Nobel-díjat

Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg

A steril neutrínó nevű feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken működő jeges részecskeelemzővel kétévnyi mennyiségnek megfelelő adatot elemeztek.

Eltűnt az évszázad felfedezésére utaló jel

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”. 

Kísérletekkel népszerűsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek

A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat. 

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

Így kell megakadályozni a dobozos italok kispriccelését nyitáskor

Biztos sok embert spriccelt már le az ital a szénsavas dobozos üdítő vagy sör kinyitásakor. Sokan a doboz ütögetésével próbálják ezt megakadályozni. Most tudományosan is beigazolódott: leghatékonyabb a spriccelés ellen a doboz tetejének ütögetése kinyitás előtt.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

Legyen Ön is atomfizikus!

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségű adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.

A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető

A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják.

Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit

A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerősítik, elképzelhető, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket. 

Az olvadt réz sem pusztítja el a hamburgert, állítja egy videó

Az emberi tudatlanságot nagyon könnyű kihasználni, különösen, ha még különböző előítéletek is terjednek az adott témakörrel kapcsolatban. Ilyen jelenséget használ ki az a videó, amelyben látszólag épen marad az olvadt rézzel leöntött hamburger.

Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait

Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

Ilyen a gravitációs hullámok hangja

Kétségkívül az év, sőt, könnyen lehet, hogy az évtized felfedezését jelentették be csütörtökön: beigazolódott Einstein elmélete, kutatók összeolvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámokat találtak. Most azt is hallhatjuk, milyen hanghatásokkal jár egy ilyen ütközés a világűrben.

Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok

A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idő szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.

Fenekestül felforgatná a magfizikát egy ausztrál kutató

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport tabudöntésre készül – olyat készülnek tenni a világegyetem kicsiny építőkockájának számító protonnal, ami alapvetően átírná a magfizikáról szóló könyveket.

Gyorsabb a mozgólépcső, ha mindenki áll rajta

Több embert képes szállítani a mozgólépcső, ha mindenki oda áll rajta, ahová akar – de mi lesz így az egyik legszentebb angol hagyománnyal?

Ezért nem fagynak meg az amerikaifocisták a dermesztő időben

Az amerikaifutball-bajnokság e hétvégi rájátszásában dermesztő hideg uralkodott a játéktéren. A műszerekkel mért hőmérséklet mínusz 6 Farenheit (azaz -21 Celsius-fok) volt, de a relatív hőérzet – a szélfúvás miatt – elérte a mínusz 25 fokot, amellyel minden idők harmadik leghidegebb időben játszott amerikaifutball-meccsei közé került. Még a nézésébe is beleborzong az ember, amikor látja, hogy a játékosok egy része rövid ujjú pólóban játszik még ilyen időben is. Jogos a kérdés, mi védi meg ezeket a sportembereket a hideg okozta súlyosabb sérülésektől.

Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók

A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.

Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.

Keményebb anyagot találtak, mint a gyémánt

Szobahőmérsékleten lehet gyémántot gyártani a most felfedezett új szénallotroppal, a Q-szénnel – később akár teljesen kiválthatja a gyémántbányászatot ez a különleges anyag.

Hány menekültet kell vízbe dobni, hogy ne süllyedjen el a csónak?

Ízléstelen példát adott fel a diákjainak egy bialystoki fizikatanár, aki azzal védekezett, hogy csak fel akarta kelteni a gyerekek érdeklődését.

Tovább bonyolódik a fizika legnagyobb rejtélye

Első alkalommal sikerült megmérnie az antianyag-részecskéket összetartó erőt amerikai kutatóknak.

Tankönyv helyett mobilról tanulja a fizikát a gyerek

A magyar Geomatech már eddig is értékes matektananyagokat kínált azoknak, akiket egy átlag matekóra untatna. Ettől a tanévtől természettudományokat is lehet okostelefonról tanulni.

Meghökkentően repül a gátról ledobott kosárlabda

Elgondolkodott már azon, mi történik egy kosárlabdával, ha elejti egy 126,5 méter magas duzzasztógát tetején? A válasz elég nyilvánvaló: leesik. Igen ám, de mi történik akkor, ha kicsit megpörgetjük, mielőtt ledobnánk? Természetesen ekkor is leesik, de egészen másképp, mint az első esetben. Ennek magyarázata egy egyszerű fizikai törvény.

Titokzatos fényjelenség tűnt fel az égbolton

A rejtélyes fénytünemény néhány szekundum alatt megváltoztatta az alakját és fényerejét.

Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját

Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.

A szellemidézés tulajdonképpen fizika

Az újra virágkorát élő "Charlie Charlie" szellemidézős játék világszerte a frászt hozza az emberekre – pedig igazán egyszerű, földhözragadt magyarázata van.

Ilyen az üvegdobozba zárt villám

Nagyon látványos, ahogy egy vastag akrilüveg-dobozban „villámlás” születik – a jelenséget Lichtenberg-féle alakzatként ismerjük.

Seregélyek tánca Utrecht mellett

Seregélycsapat gyönyörű légibalettjét filmezték le a hollandiai Utrecht mellett. A lenyűgöző videó után azt is megtudhatjuk, mi közük a dűlők rémeinek a fizikai halmazállapotokhoz.

Miért kavarog titokzatos fehér felhő a kávé vagy a tea felszínén?

A kutatókat sem mindig csak a világegyetem legnagyobb rejtélyei foglalkoztatják. Néhány japán fizikus arra volt kíváncsi, miért kavarog hártyaszerű fehér köd a forró kávé vagy tea felszínén. Kiderült, hogy a parányi vízcseppek különös táncáról van szó.

Ezért érezhetjük az eső illatát

A csendes eső után keletkező kellemes illatért azok a talajban található illatanyagok lehetnek a felelősek, amelyek a zápor hatására a levegőbe kerülnek – derült ki a Massachusettsi Műszaki Egyetem tanulmányából.  

Zene sosem volt még ennél láthatóbb

Kevés zenész rajong érte, ha megszórják homokkal a hangszerét, leperzseli a szintetizátor a szemöldökét vagy elektromos kisülések cikáznak a dobszerkóján. Nigel Stanford legújabb klipjében azonban mindent bevetett, ami csak fizikailag lehetséges, hogy láthatóvá tegye a hangokat. Következzen a klip, majd az érdeklődők számára némi tudomány.

Megsértődött a LED feltalálója a Nobel-díj miatt

Nick Holonyak nem sajnálja az elismerést a Nobel-díjjal elismert három japán tudóstól. Azt azonban nem érti, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia miért csak a kék LED felfedezését jutalmazta, és miért mellőzte a legelső LED-et megalkotó csapatot.

Nobel-díj a kék LED-ért

Az idén nem elvont alapkutatás, hanem a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. Nakamura Sudzsi, Amano Hirosi és Akaszaki Iszamu japán fizikusok részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A LED-technológia nemcsak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek és keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket.

Nobel-díjat ért a kék LED

Sokunk zsebében világít az idei fizikai Nobel-díjas találmány. Három japán kutató, Nakamura Shuji, Amano Hiroshi és Akasaki Isamu nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat a "hatékony kék fénykibocsájtó diódák feltalálásáért, amely lehetővé tette a fényes, fehér fényforrások létrehozását" - jelentették be Stockholmban.

Teljesen új szemszögből magyarázzák a rákot

Egy új elmélet szerint a ráksejtek olyanok, mint a biztonsági üzemmódba kapcsolt űrszondák. Ez két támadási felületet is kínál ellenük.

Mit tegyünk, ha zuhan a lift?

Ugorjak fel? Feküdjek le? A liftek gyilkos fegyvere valójában az ajtó és a vakmerő utas, nem pedig a mélység.

Megvan a gitárszólók képlete

Precíz matematikával írja le a húrtépés tudományát David Robert Grimes angol rákkutató Húrelmélet című tanulmányában. A műkedvelő gitáros szögeket vert saját Gibson gitárjába, hogy lemérhesse a gitárhúrok hajlításakor fellépő erőket.

Magyar egyetemista is nyert az európai fizikaversenyen

Bíró Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves fizikushallgatója is tagja annak a sikercsapatnak, amelyik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet diákvetélkedőjén a Legjobb Projekt címet elnyerte. 

Újra megmozdult a föld a Bükkben

A tegnapi 3,2-es erősségű rengés utórengése következett be ma hajnalban a Bükk-hegységben. 

Több mint konzerv - így védi meg a világot Amerika kapitány pajzsa

A képregény-fanatikusok kívülről kenik, de talán a szuperhősfilm-rajongóknak sem kell bemutatni azokat a misztikus fegyvereket, tárgyakat, melyekhez legendák fűződnek.

Mérési világrekord az elektron tömegéről magyar közreműködéssel

A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerű elemi részecske tömegét?

Tipp a péntek esti bulikra: a sörhab is tud ütni

A sör kihabzásának első mennyiségi elemzése után már meg tudják magyarázni, hogy az ütést követő másodpercekben miért rendkívüli intenzitással távozik a szén-dioxid.

Programozók is lehetnek az isteneink

A Mátrix című filmben Neo, a főhős két valóság között választhat. A fizikusok most hasonló választást ajánlanak fel nekünk. A kozmikus sugárzás tanulmányozásával kideríthető, hogy virtuális Mátrixban élünk-e. Ha igen, akkor a fizika eddig megismert törvényei nem segítenek annak a metauniverzumnak a megismerésében, amelyben szimulálóink élnek. Programozóink számunkra istenek, korlátlan hatalommal az általunk tapasztalt valóság felett.

A világ leggyorsabban forgó tárgya

Percenként 600 millió fordulatot tesz a mikroszkopikus méretű gömb, amelyet brit kutatók alkottak meg kísérleti célból.

A rettegés foka: gömbvillám a szobában

Hiedelmek tucatjai kötődnek a gömbvillámhoz - nem érdemtelenül, hiszen az egyik legtitokzatosabb természeti jelenségről van szó.

A rák új nézőpontból: a daganatok fizikája

A rákbetegség kialakulása során a szövet fizikai jellemzői is megváltoznak – hívják fel a figyelmet a daganatokkal foglalkozó fizikusok, akik az orvosokétól és biológusokétól eltérő, újszerű nézőpontból közelítenek a betegséghez.

A Pókember fonala megállítaná a metrót

Fizikushallgatók kiszámították a Pókember hálójának szilárdságát és rugalmasságát, és megállapították, hogy a film egyik jelenete reális.

Ezt látta volna Han Solo a hiperűrugrásnál

A Csillagok háborúja egyik ikonikus jelenete, amikor Han Solo fénysebességre kapcsol, és megnyúlik a csillagmező. Fizikusok szerint a valóságban ez teljesen máshogy nézne ki.

Meghízott a kilogramm

Bár csak kevesebb mint 100 mikrogrammal, de mégis megnőtt a kilogramm Franciaországban őrzött etalonjának tömege. A probléma lényege: ez az egyetlen alapvető mértékegység, amelyet még mindig egyetlen konkrét tárgyhoz viszonyítunk. Mi lesz velünk, ha pontatlanná válik a kilónk?

Így lehet összecsukni az önfelállító sátrat

Egy matematikus kiszámolta, hogy lehet a legkönnyebben összehajtogatni az önfelállító sátrakat. Alain Jonas szerint el kell kerülni a legkisebb ellenállás irányába haladás csapdáját.

Látványos kísérlet 1500 pingponglabdával

Némi palackba zárt folyékony nitrogén és egy kis víz segítségével úgy spriccelnek szét a pingponglabdák, mint a szökőkút vize.

Sétáltak a Húsvét-sziget szobrai

Nem rönkökön görgetve, hanem álló helyzetben, döcögtetve kerülhettek a helyükre a Húsvét-sziget titokzatos szobrai. Egy amerikai antropológus bebizonyította, hogy a szobrokkal sétálni is lehet.

Zöld jelzés a szegedi lézerkutató központnak

A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta az uniós nagyprojektként, három országban megvalósuló lézer kutatóközpont szegedi beruházásának beillesztését az Új Széchenyi Tervbe - jelentette be Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.