Ha van zöld ötlete, pályázzon!

Ötödször hirdetik meg a környezettudatos vállalatoknak indított pályázatot, a Greenovációs Nagydíjat, amelyre a kkv-k számos kategóriában nevezhetnek. A határidő 2016. február 26-a.

Az életet utánozza a körforgásos gazdaság

Most workshopon okosodhat a fenntartható modell részleteiről.

Három ország, amelyek tényleg nagyon zöldek

A világ fejlett és fejlődő országai között egyre többen büszkélkedhetnek hatékony környezetvédelmi törekvésekkel, ami nem csoda, hiszen a párizsi klímaegyezménnyel immár hivatalosan is a világ nagy része elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. Most három olyan kisebb országot mutatunk be, ahol a fenntarthatóság meghatározza az ország működését, mindennapjait.

Terminátor és a Wall Street farkasa a klímaváltozás ellen

A több mint 150 ENSZ tagállam részvételével zajló, minden eddiginél komolyabb felelősségvállalásra ígéretet tett párizsi klímatalálkozón üde színfoltként néhány hollywoodi híresség is megjelent a napokban, hogy motivációs előadássokkal, tárgyalásokkal próbálják ösztönözni a döntéshozókat.

Al Gore szerint izgalmas út vár az emberiségre

Az egykori amerikai alelnök, Al Gore ikonikus alakja a klímaváltozás elleni harcnak. Gondolatai, előadói stílusa a laikus embert éppúgy képesek magukkal ragadni, mint a klímatudósokat.

Sorsdöntő témák a párizsi klímacsúcson

Hivatalosan is kezdetét vette a párizs klímacsúcs, amelyre november 28-ig összesen 150 ENSZ-tagállam képviselete jelezte részvételi szándékát. Napi beszámolónk következik.

Ezt a világot kell megmentenünk, B bolygónk nincs!

700 kilométer megtétele után a Hősök terét is érintve a Magyar Tudományos Akadémia elé érkeztek azok, akik az esemény fővédnökének, Áder János köztársasági elnöknek a figyelmébe ajánlották a klímaváltozással, a bolygónk fennmaradásával kapcsolatos üzeneteiket. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által szervezett Klímafutáshoz több százan csatlakoztak az elmúlt hetekben.

Megérteni és megbocsátani – László Ervin a párizsi vérengzésről

A neves tudományfilozófus a VI. Magyar Fenntarthatósági Csúcson elhangzott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy paradigmaváltásra van szükség, és a terrorizmust nem erőszakkal, hanem a megértés erejével kell elfojtani.

Ahol a multik egyenrangúak a gyerekekkel

Átadták az idei Ozone Zöld-díjakat. November 18-án, szerdán megrendezésre került Magyar Fenntarthatósági Csúcson vehették át a díjazottak Magyarország legnézettebb közösségi tévécsatornája, az OzoneNetwork által alapított elismeréseket.  A magánszemélyek, nagyvállalatok, kis- és közepes vállalkozások, valamint a civil szervezetek mellett, idén egy új kategóriát is indítottak, általános iskolai osztályok és szakkörök részére.  

Ozone Zöld-díj 2015

Idén hatodik alkalommal talált gazdára az Ozone Zöld-díj, amellyel az OzoneNetwork TV a környezettudatos innovációkat megvalósító vállalkozásokat jutalmazta. 

Zöldre váltó gazdaság

A sok milliárd forintos beruházásoktól a néhány tízmilliós fejlesztésekig számos, a megújuló energia hasznosítását célzó projekt valósult meg az elmúlt években a hazai vállalkozásoknál. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarországnak sikerül teljesítenie vállalását, és 2020-ig eléri a 13 százalékot a zöld energia részesedése az energiafelhasználásban, igaz, akár magasabb is lehetne ez az arány.

Nyomor és ürülék a híres teaültetvényeken

Lelepleztek néhány indiai teaültetvényt: szinte mindenhol nyomort és elképesztő higiéniai körülményeket találtak. Az emberek oda ürítenek, ahova tudnak, sokaknak ivóvíz sincs bevezetve a házába. A nagy cégek és az ágazat javítására felesküdött szervezetek hebegnek-habognak, miközben a munkások a világtól elzártan, számos betegségnek kitéve élik mindennapjaikat.

Ilyen egy időjárásjelentés, ha statisztikus írja

Vajon jó irányba építettük a gazdaságunkat az elmúlt 15 évben? A fejlett gazdaságok célja, hogy növekedése ne veszélyeztesse a környezetet. Az anyagi javakból pedig egyre több embernek juttasson, ezzel csökkenjenek a társadalmi egyenlőtlenségek. Nem vagyunk minden területen sikeresek. Az Európai Unióban is meg lehet húzni a vészharangot, nehogy letérjünk a fenntartható fejlődés útjáról.

Fenntartható éttermeket és fesztiválokat akarnak a magyarok

Végre nálunk is foglalkoznak a vendéglátóhelyek és rendezvények fenntarthatóságával: Jövő-t-Evő címen izgalmas szakmai fórum indult a témában. Az ingyenes programhoz bárki csatlakozhat.

Magyar Delfin a fenntarthatóságért

Június 12-én adják át a Magyar Telekom által alapított Delfin-díjat, korunk legnagyobb kihívása, a fenntartható fejlődés terén kiemelkedőt alkotott és arra érdemes magyar cégek képviselőinek. A rangos díjátadó jó alkalmat kínál az emberi civilizáció sorsát eldöntő fenntarthatóság legfőbb globális és hazai kérdéseinek áttekintéséhez.

Kiderült, melyik a legboldogabb ország a világon

Magyarországnál még Moldova, Koszovó és Albánia is jobban végzett.

Már lehet pályázni a DELFIN Díjra

A Magyar Telekom idén is kiosztja a 2008-ban alapított DELFIN Díjat. Várják a fenntartható fejlődés iránt kimagaslóan elkötelezett, példaértékű teljesítményű vállalatok jelentkezését.

Ezek a cégek teszik jó üzletté az ökoszexet

Külön gyűjtjük a papír-  és műanyag hulladékot? A piacon üvegbe kérjük a tejfölt és lenszatyorba a kenyeret? Csak akkor ülünk autóba, ha el is viszünk valakit? Ismerkedjünk meg a fenntartható kotonnal, a napelemes vibrátorral, és sok egyébbel, amitől kizöldül az erotikus életünk.

Ilyen lenne az áramforradalom Paks II. nélkül

Hogyan szorítja háttérbe a szél- és napenergia a hagyományos erőműveket? Hogyan működne az áramtermelés sok kis szereplővel? Infografikák arról, milyen lehetne a hazai környezetbarát energiatermelés.

Magyarország nagyon komoly munkát végzett

Magyarország az utóbbi időben, és főleg a riói klímakonferencia óta nagyon komoly munkával járult hozzá a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a fenntartható fejlődés megteremtése területén - jelentette ki vasárnap az MTI-nek Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap politikai és tudományos igazgatója, akit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár február 1-jével klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettessé nevezett ki.

Kincsesbányánk, a hulladék

A nyersanyagfüggő Európa alumínium-felhasználása évi 13 millió tonna, ennek 60 százalékát minden ország importból oldja meg. Magas labda ugyanakkor, hogy az újrahasznosítás ezt a mennyiséget csaknem teljes egészében képes kiváltani. Ezért is jól döntött a Sörszövetség, amikor az első benyomás kudarca és háromévnyi projekthibernáció után úgy döntött, ad még egy esélyt a Returpack Kft.-nek – meg az egész kontinensen raritásnak számító, szabadalmaztatott visszagyűjtő-eljárásnak.

Kivettünk egymilliárd forintot a szemétből

Alumíniumból gyártott italosdobozok visszagyűjtését akarta megújítani egy magyar cég. Elsőre nem sikerült. De amikor három mélyfagyasztott év után kiolvasztották az ötletet, abból nemcsak innovatív üzleti modell, hanem Európa-szerte egyedülálló rendszer lett. Ráadásul nyereséges.

Ozone Zöld-díj 2014

Jelentkezz az Ozone Zöld-díjra 2014-ben is!

Kitiltanák a párizsi üzletekből az egyszer használatos zacskókat

Hadat üzent az egyszer használatos műanyag zacskóknak Anne Hidalgo, a francia főváros polgármestere, aki ezért egyezséget kötött a kiskereskedőkkel.

A 7. Fenntarthatósági nap a függőség jegyében

Függőségi hálókat mutat be a 2014-es Fenntarthatósági Nap

A civilizáció egyre bonyolultabb kínálati rendszerében mind több a függés élőlények, közösségek, államok, természeti és gazdasági rendszerek között. Minél bonyolultabb a rendszer, annál hajlamosabb az egyensúlyvesztésre, összeomlásra. A 7. Fenntarthatósági Nap szeptember 27-én lesz a budapesti Millenáris Parkban.

A példamutató vállalatokat díjazták

Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható

Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit. Az immár adatokkal is bizonyított ténnyel szembe kell nézni; a környezetet terhelő költségeknek előbb utóbb meg kell jelennie az árakban is – állítják a szakemberek.

Ma van a környezetvédelmi világnap

Június 5-én ünnepeljük a 42. környezetvédelmi világnapot. Ebből az alkalomból 10 ezer darab facsemetét kapott az egyik budapesti erdészet. A cél, hogy felhívják a figyelmet az ellenőrzött forrásból származó papíripari termékek fontosságára.

Idén először vállalkozások is pályázhatnak a Delfin díjra

Női felsővezető a Heineken Hungáriánál

Március 10-e óta új női felsővezetővel büszkélkedhet a HEINEKEN Hungária: Pálfalvi Márta a vállalati kapcsolatokért felelős és kommunikációs igazgatója. Tervei főként a két sörgyár településének közösségéhez kapcsolódnak, hangsúlyt fektet a reputációnövelésre, és szeretné ismertebbé tenni a márka fenntarthatósági tevékenységét, a Zöldebb jövőért programot.

Magyar építészszoftverre figyel a nemzetközi piac

Fenntartható, zöld, okos épülettervezést támogató eszközt fejlesztett a Graphisoft, amely már elérhető Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Svédországban és Dél-Afrikában. Közleményében a cég forradalmi szintlépésről számol be.

Védd a klímát, ne siránkozz!

Három-négy Celsius-fokkal melegebb nyarak, több mint egy hónappal tovább tartó hőség, kiszámíthatatlanabb vízhozamú folyók: erre érdemes készülni a 21. század második felében. Az új éghajlatváltozási stratégia szerint nagyon vissza tudnánk fogni üvegházgáz-kibocsátásunkat, amellyel védjük a klímát, és még jól is járunk.

Pécs: távfűtés és áram biomasszából

A szalmával és kukoricaszárral üzemelő 35 megawattos berendezés a maga nemében a legnagyobb Magyarországon. Pécs lett az első hazai nagyváros, ahol a távfűtött épületek hőellátását kizárólag helyben beszerzett tüzelőanyaggal, fenntartható módon biztosíthatják.

Jön a fogyasztói index - zöld sikertörténetek 2012-ből

Bár az ENSZ legutóbbi klímakonferenciája csaknem kudarcba fulladt, világszerte pezsgés van a zöld iparágakban és a környezetvédelmi kutatásokban. Szerintünk ezek a legpozitívabb történetek 2012-ből.

Százmillió fát telepít a sivatagba egy indiai guru

A lehetetlennel dacol egy indiai guru és több ezer követője, akik faültetéssel próbálnak megmenteni egy elsivatagosodó indiai államot. Mozgalmuk 2015-re 114 millió fát ültetne el Délkelet-Indiában, hogy újra zölddé varázsolja az erdőirtások és cunamik miatt elszegényedett vidéket.

Lesz-e okos város Budapestből?

Meghíznak a városok 2030-ra, de vajon az óriástelepülések mennyivel lesznek fenntarthatóbbak és okosabbak mostani állapotukhoz képest? Lesz-e elég áram az érzékelőkkel telezsúfolt rendszerek működtetéséhez? És milyen lesz az élet a gépek között?

Fenntarthatósági Nap

A Fenntarthatósági Nap egy fesztiválkonferencia a Telekom szervezésében, ahol a szakmai beszélgetések, a kiállítás és az afterparty fő célcsoportja a fiatalok. Amiben mindez különbözik más szakmai eseménytől, az a lendület, az interaktivitás, a hiperaktivitás, és a komplexitás. Vagyis mentés másként.

Miért Szolnok a legélhetőbb város Magyarországon? 5. Fenntarthatósági Nap a Magyar Telekomnál

A magyar Telekom ötödik alkalommal rendezi meg 2012. szeptember 29-én a Fenntarthatósági Napot. A fesztivál-konferenciaként meghirdetett eseményen elsősorban a fiatalokat megcélzó szakmai beszélgetések hangzanak el, de lesz kiállítás, díjátadó és esti afterparty is. Az egész napos rendezvénynek a Millenáris Teátrum és park ad otthont.

Most épp nem pusztítjuk olyan mohón a Földet

A környezetvédők ujjongtak 2008-ban, amikor mindenki a lakáshitelek tömeges bedőlése, az autógyárak összeomlása, a fogyasztás visszaesése miatt rettegett. Ha ugyanis a gazdasági növekedés megáll, akkor többnyire csökken a környezetszennyezés is. A helyzet viszont nem ilyen egyértelmű, a bolygó erőforrásainak pusztítása összességében nem lassult. A megoldás az lehetne, ha végre sikerülne úgy produkálni gazdasági növekedést, hogy az ne járjon a környezet terhelésével.

Amiért jobb bádogvárosban nyomorogni

Nem kizárt, hogy csak minden ötödik ember marad a falvakban 2050-re. Mindez óriási feladatok elé állítja a fejlődő országokat és a legfejlettebb országokat egyaránt.

A Facebook-generációt nem érdekli az autó

Csak zavarna SMS-ezés közben, nem költözöm ki egy alvóvárosba, zöld vagyok: bármi is az ok, élhetőbbé válnak a városok. Egyre későbben szereznek jogosítványt a harminc év alattiak az Egyesült Államokban, és kevesebb autót is vásárolnak - derül ki egy 15 országot feltérképező amerikai kutatásból. A trend részben Magyarországon is érvényesül.

Késő volt lemondani a Föld-csúcsot

Nagyítóval kell keresni az eredményeket a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencia után maradt dokumentumhalmazban. A felek már hónapokkal előtte látták, nem lesz érdemi eredménye az 50 ezer fős konferenciának, de ezért nem szokás elhalasztani egy ilyen nagyívű diplomáciai eseményt.

Vert helyzetből indul a riói Föld-csúcs

Akkor sem lenne átütő az ENSZ óriáskonferenciája a fenntartható fejlődésről, ha nem a válság kellős közepén szerveznék - mondja a magyar delegáció egyik, zöld gazdaságot kutató tagja. Rio de Janeiróban a tét eleve nem akkora, mint 1992-ben, az első Föld-csúcson volt.

A vízről beszél majd Áder Rióban

A parlamenti frakcióvezetőkkel folytatott tárgyalása után Áder János köztársasági elnök közölte, hogy a víz témáját fogja képviselni a fenntartható fejlődésről szóló Rio De Janeiró-i konferencián. A konferenciára mintegy ötvenezer embert várnak, köztük Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is.

Összehívja a frakcióvezetőket Áder János

Ötpárti tanácskozásra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit péntekre az államfő. Áder János a június 20-án kezdődő, fenntartható fejlődéssel foglalkozó Rio+20 konferencián képviselt magyar álláspontról szeretne egyeztetni. Szerinte tisztázni kell, "milyen értékeinket, tudományos és környezetgazdálkodási eredményeinket érdemes a világ számára követendő példaként bemutatnunk".

Éjjel is süt a naperőmű a sós kollektorral

Olvasztott sóban tárolja a naperőmű által gyűjtött hőenergiát egy újfajta kollektor, majd éjjel a hő által hajtott gőzturbinákkal fejleszt elektromos áramot. Ezzel olyan olcsó lehet a napkollektoros technológia, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, de azok káros anyag kibocsátása nélkül.

Elültették az első kínai szuperfákat Magyarországon

Ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot, rendkívül gyorsan nő, és jobban ég, mint a keményfa. Ezt ígéri a zöldgazdasággal foglalkozó cégek új kedvence, a smaragdfa. Az első ültetvényt már telepítették Magyarországon, noha még csak most indul az a kutatás, amely kideríti, pontosan hogyan viselkedik a hibridnövény hazai klímán.

Hogyan kerül napelem a bőr alá?

Élő sejtet próbál akummulátorrá alakítani egy magyar kutató vezette csoport. A fotoszintézist próbálják modellezni, és arra már rá tudtak venni egy baktériumot, hogy órákon át megőrizze a napfényből nyert elektromos áramot. A kutatás csúcsa testbe építhető energiaforrás lehet, de erre biztos, hogy hosszú éveket kell még várni.

WWF: Nincs még egy Föld a tartalékban

Ha mindenki a magyar életszínvonalon élne, két bolygóra lenne szüksége az emberiségnek. Az ökolábnyomuk a katariaknak a legnagyobb. A WWF szerint a kiszolgáltatott államok fizetik meg az árát a fejlett világ "elképesztő életszínvonalának".

Űrerőművet tesztel a NASA

Apró tükrökből álló, hatalmas lámpaernyőre emlékeztet az a naperőmű, amely Föld körüli pályára állva mikrohullámmal sugározná a felszínre a megtermelt áramot. Az önálló egységekből szerveződő erőmű akár 1000 megawattot is előállítana napelemekkel.

A betörőt is védi az égig érő kerítés

A gondozott zöldterület növeli a közösségi kontrollt, amely képes elterelni a falfirkásokat, sőt a betörőket is. Az építészeti bűnmegelőzés mind több országban hódít: ahol kevesebb lett a lopás és a betörés, nőtt az ingatlanok ára. A módszer még a lakók egészségi állapotán is segít.

Egyre több az erdő Magyarországon

Az erdő az egyetlen termék, amelyet nem piaci alapon termelnek meg - mondják az erdészek. A közhiedelemmel ellentétben gyarapodnak az erdők Magyarországon, mert az évente kivágott faanyag még a felét sem éri el annak, amennyivel az erdők természetes módon növekednek.

Bárhol lehet déligyümölcsöt termelni rózsaszín LED-fénnyel

Akár Magyarországon is olcsón lehet déligyümölcsöket termelni holland kutatók módszerével, ha a természetes fény kizárásával, pink LED-es megvilágítás alatt folyik a növénytermesztés. A csúcstechnológiás eljárással nem kell fölöslegesen költeni az üvegház fűtésére, hűtésére, és nincsenek fölösleges levelek sem.

Szupermarketeket vált ki a közösségi mezőgazdaság

Most kell lépni ahhoz, hogy májusban saját megrendelésű, egészséges saláta kerüljön a kosárba. A Magyarországon is megjelenő közösségi mezőgazdaság megfizethető és vegyszermentes terménnyel láthatja el a városi családokat, és kisbirtokos termelőket menthet meg. Hogyan működnek a termelőt és a vásárlót összehozó hálózati gazdaságok?

Hány font hasznot hajtanak a méhek?

A bruttó hazai termék (GDP) mintájára világszerte természetiérték-mutatót kellene bevezetni, hogy egy index fejezze ki, hogy egy adott országban milyen a levegő minősége, mennyire tiszta az ivóvíz és milyen a vadvilág. A javaslat a brit környezetvédelmi minisztertől származik az ENSZ nemzetközi környezetvédelmi konferenciája előtt.

Schwarzenegger Indiában járt

A Terminátor megformálója a napokban Indiába látogatott el.

Szemétből épült házak, kontinensvárosok: egy egyszerűbb világ modellje a Ludwigban

Egy jövő év elejéig tartó, a Ludwig Múzeumban megtekinthető kiállításon az oda látogató megtudhatja, hogyan építsen saját házat építész segítsége nélkül, akár szemétből, és az elkészült otthont hogyan védje meg a különböző környezeti katasztrófáktól. De valóban egyszerűbb-e az élet a Yona Friedman által tervezett világban?  

Így lett multimilliomos a halálra ítélt német falu

Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, és jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak. Az elszántság mellett a kedvező törvények is segítik őket.

Prof. Dr. Ligetvári Ferenc, a SZIE klímatanácsának alapító tagja

Dr. Ligetvári Ferenc 1941. január 20-án, Veszprémben született. Felsőfokú tanulmányait a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kertépítészeti szakán folytatta és szerzett kertészmérnök oklevelet 1966-ban. Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnöki képesítést kapott 1973-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Végleges klímaváltozásra figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség

Valószínűleg annyi szén- és földgázerőmű, energiafaló üzem és nem kellően hőszigetelt épület épül a következő öt év alatt, hogy emiatt lehetetlenné válik a biztonságos szint alatt tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását - ez a lényege a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) a világ energiainfrastruktúrájáról szóló, szerdán nyilvánosságra hozott elemzésének.

Magyarország fejlett az ENSZ friss ranglistája szerint

A klímaváltozás és a környezetszennyezés káros hatásai még a legfejlettebb országokban is csökkentik a fejlődés ütemét az ENSZ friss jelentése szerint, amely az emberi fejlettségi index szempontjai szerint rendezi rangsorba az országokat. Magyarország továbbra is a legfejlettebbek csoportjába tartozik, a toplista élén Norvégia áll.

Háromkerekű űrhajók előzgetnek a napelemes autóversenyen - videó

Egy japán csapat vezeti a világ legnevesebb napelemesautó-versenyét Ausztráliában. A főleg egyetemistákból és céges fejlesztőkből álló csapatoknak az északi Darwin városából a déli Adelaide-be kell eljutniuk minél hamarabb, de a 3021 kilométert legtöbb öt nap alatt kell megtenniük. Az idei World Solar Challenge-re húsz országból érkeztek csapatok. A verseny első négy napját bozóttűz és a sivatag homokját felkavaró forgószelek nehezítették.

Látlelet a Földről

Úgy húsz évvel ezelőtt az "Egyesült Nemzetek" bedobott egy új fogalmat, a "fenntartható fejlődés"-t. De hol tartunk ma az ennek megfelelő elképzelésekkel, melyek alapján egy olyan fenntartható gazdasági fejlődést tudnánk elérni, amihez nem lenne szükség a természet szennyezésére, pusztítására? Hogy ezt a kérdést megválaszolja, stábunk körbeutazta a földet hogy meginterjúvoljon elnököket, minisztereket, tudósokat, üzletembereket, és aktivistákat. Tudjuk meg együtt, hogy áll a Föld?

Egy apácazárda lett a legzöldebb épület az USA-ban

Új rendházuk építésekor a régi zárda építőanyagát szinte teljesen újrahasznosították a wisconsini bencés apácák. Az új épület energiaszámlája harmada a korábbinak, köszönhetően a napkollektoroknak és a geotermikus klímaszabályozásnak. Szép időben az automata központ e-mailben figyelmezteti a nővéreket az ablaknyitásra.

Kóbormacska-sereggel irtják a patkányokat Kínában

Kóbor macskákat tereltek össze egy nyugat-kínai városban, hogy így vegyék fel a harcot a környező legelőket elözönlő rágcsálók ellen. A patkányok azért szaporodhattak el, mert a nagyüzemi mezőgazdálkodás miatt kipusztultak a természetes ellenségeik.

Nem lesz zöld a londoni olimpia fáklyája

Nem felel meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátási elvárásoknak a 2012-es londoni olimpia legfőbb szimbóluma, pedig a játékokat a fenntarthatóság jegyében rendezik meg. A szervezők ugyanis "kifutottak az időből" - többek között az olimpiai stadion áramfogyasztását sem sikerül megújuló forrásból fedezni a megígért mértékben.

Apró dobozépület a világ legtakarékosabb háza

Mindössze kilenc négyzetméteres az a különlegesen energiatakarékos épület, amellyel egy brit pszichológus teszteli, miért húzódoznak az emberek az energiatakarékos technológiák használatáról. A Kocka nevű házba belefért a konyha, a zuhanyzó és a mosdó is, de a nappali már csak az ágy alá.  

Most 10 dolgozóra 8 eltartott jut, 2037-ben 10, 2050-ben már 12

A demográfiai folyamataink alapján nem éppen a hosszú távon is kezelhető folyamatokat támasztják alá, de az elmúlt pár évben a természeti erőforrásainkkal kíméletesen bántunk. 3 liter vizet iszunk, de 98 litert használunk el naponta. A fenntartható fejlődést több mutatószám együttese írja le pontosan.

Brazília

A vérpezsdítő szambán és a Rio de Janeiró-i karneválon kívül is akad még néhány dolog, amit érdemes megemlíteni Brazíliáról. A hagyományaik és kultúrájuk méltán teszik országukat Dél-Amerika egyik égkövévé. Ráadásul Brazíliában is egyre inkább törekednek a fenntartható fejlődés eszméjének terjesztésére. Lenyűgöző tájak, gazdag mezőgazdaság, és környezettudatosság. Ez mind Brazília, az ottani lakosok elmesélésével!

Nem szélmalomharc a spanyol zöldgazdaság-fejlesztés

A környezetbarát iparágak felfuttatása révén szándékszik egymillió új munkahelyet teremteni Spanyolország. Ahogy a magyarországi foglalkoztatottság növelése nehéz kormányzati feladvány, úgy a spanyol zöld iparfejlesztés is. 2014-re például legalább 200 ezer elektromos autót terveznek eladni, de tavaly mindössze 15-öt sikerült.

Nem fenyegeti vízhiány Magyarországot

Vannak, akik azt is tudják értékelni, ha egy téglát kapnak karácsonyra, mert azt a WC-tartályba helyezve véget vethetnek annak, hogy napi 40 liter ivóvizet pazaroljanak el az öblítésre. Itthon nem gond jó minőségű édesvízhez jutni, de egyre több uniós országban lesz fenntarthatatlan a vízgazdálkodás.

Elkészült Magyarország legnagyobb geotermikus távfűtőműve

Átadták Szentlőrinc geotermikus távfűtőművét. A Pécstől húsz kilométerre levő városban jövőre már termálvízzel melegítenek mintegy kilencszáz lakást. A beruházó PannErgy országszerte összesen 60 megawatt energiatermelő kapacitást akar kiépíteni a földhőre alapozva.  

Hamar vége lesz az olcsó energiának a szénfaló Kína miatt

Hamisak azok a remények, amelyek szerint a 2060-as évekre jórészt elfogyó kőolajat a másik fontos energiahordozóval, a szénnel lehetne pótolni. A világ gyárközpontjává vált Kína olyan ütemben pusztítja a szenet, hogy ugyanúgy megugorhat az ára, mint ahogyan az olajé az utóbbi évtizedben.

Már több mint egy Földet élnek fel a kínaiak

Ha minden földlakónak olyan életstílusa lenne, mint egy kínai állampolgárnak, akkor nem lenne elég az a mennyiségű táplálék, energia és élőhely, amelyet a Föld jelenleg kínálni tud. Kína ökolábnyoma 1,2 Földnyire növekedett.

Felezni akarja épületeinek szén-dioxid-kibocsátását a Tesco

Geotermikus energiával igyekszik kifűteni áruházait Magyarország legnagyobb hipermarketlánca és második legnagyobb brit befektetője. A Tesco szén-dioxid-csökkentésre 2,8 milliárd forintot költött 2009-ben.  

Dr. habil Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem klímatanácsának főtitkára

Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens, jelenleg a Szent István Egyetem klímatanácsának főtitkára, valamint a gödöllői egyetem Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpontjának igazgatója. Klímavédelemhez kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységének csaknem 15 éves múltja van.

Lukács Ákos, a Szent István Egyetem klímatanácsának karbonmenedzsere

Lukács Ákos 1981-ben született. 2003-ban a hollandiai Dronten Professional Agriculture Universityn szerzett BSc. agrármérnöki fokozatot, 2005-ben pedig egyetemi oklevelet a gödöllői Szent István Egyetemen gazdasági agrármérnöki szakon, EU agrármenedzser és pénzügy-számvitel szakirányokon.

Prof. Dr. Farkas István, a Szent István Egyetem klímatanácsának alapító tagja

Farkas István 1951-ben született. 1975-ben villamosmérnöki diplomát, 1976-ban pedig kutató-fejlesztő szakmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán.

Díjazza a környezetvédelmet az OzoneNetwork

A magyarországi televíziók közül elsőként az OzoneNetwork tévében és weboldalunkon lesz látható az ország legújabb környezetvédelmi megmérettetése, az Ozone Zöld díj 2010. Arra kértük a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontosságáért kiálló vállalatokat, cégeket, hogy közérthető módon, egy percben foglalják össze, mit tesznek a Föld megóvásáért.  

Tisztítva engedi vissza a vizet a festékgyártó JUB

A JUB csoport nemzetközileg elismert, Szlovéniában alapított festékgyártó vállalat. A cég jelenlegi központjában az ásványi festékek gyártása 1875-ben kezdődött, amikor Viktor Gale búzamalom-tulajdonos elkezdett különböző színű ásványokat őrölni falfestékekhez.

Környezetbarát módon termel meleg vizet Gershoj napkollektora

A Gershoj Energia Kft. dán tulajdonú, Magyarországon létrehozott vállalkozás. A cég által forgalmazott napkollektorokkal fagymentes időszakban ki lehet váltani a meleg víz előállítására használt bojlereket.

Prof. Dr. Tóth László, a Szent István Egyetem klímatanácsának elnöke

Dr. Tóth László 1939-ben született. 1964-ben okleveles mezőgazdasági gépészmérnökként végzett. 1968-ban megszerezte egyetemi doktori fokozatát, 1974-ben a mezőgazdaságtudomány kandidátusa lett, 1984-ben MTA doktori címet szerzett, 1996-ban pedig egyetemi tanári habilitációját végezte sikerrel. 2000-2004 között Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert.

Szinte 350 háztartás energiafelhasználását spórolja meg a Dreher

A Dreher Sörgyárak több mint 155 éves söripari tapasztalattal rendelkezik, s ez már önmagában is mutatja a cég hosszú távú elkötelezettségét. A cég hulladékának mindössze 1%-a kerül a lerakókba.

Milyen élelmiszerből mennyi kerül a kukákba az USA-ban?

Mennyi energiába kerül megtermelni, megvenni és végül nem elfogyasztani azt a kenyeret, húst, zöldséget, ami végül a kukába kerül? Az USA-ban sokmilliárd megajoule energiát lehetne megtakarítani azáltal, ha kevesebb élelmiszert pazarolnának el. Az így megspórolt mennyiséggel fedezni lehetne Los Angeles és Chicago városi lakosságának egyévi energiaszükségletét.

Százmillió új munkahelyet ígér A kék gazdaság

Az ökológián alapuló gazdaság megteremtése megoldás lehet a világszerte tapasztalható gazdasági és ökológiai válságra. Erről szól Günter Pauli közgazdászprofesszor új könyve, melyet először magyarra fordítottak le.

Az ország első villanyautó-töltőállomását mutatták be Székesfehérváron

A villanyautók "tankolására" szolgáló elektromos töltőállomást mutattak be szerdán Székesfehérváron. A létesítményen egyszerre négy autót lehet feltölteni, de a gyorstöltés is 2-2,5 órába telik, a normál pedig 6-8 óráig.

Nem fogynak a villanyautók Spanyolországban

Meghiúsulni látszik a spanyol hatóságok azon terve, hogy a jövő év végéig elektromos autók ezrei futkározzanak az utakon, mivel eddig csak 16 ilyen gépkocsit sikerült értékesíteni.

Seattle törzsfőnök beszéde: hamisított öko-üzenet vagy figyelmeztető jövő-előrejelzés?

Környezetvédelemmel, fenntarthatósággal és a természetközeli kultúrák szemléletével kapcsolatban is gyakran idézik a XIX. században élt Seattle törzsfőnök beszédét, amely magyarul is többször előkerült a nyomtatott sajtóban és az interneten egyaránt. Mára már tudjuk, hogy a legalább négy különböző szövegváltozat közül egyik sem az a beszéd, amit Seattle elmondott, de végső soron lényegtelen, mi hangzott el eredetileg. Maga a jelenség, a hagyományos értékek eltűnése előtti utolsó figyelmeztetés, a modern világ mindent elsöprő benyomulása és e két pólus szembeállításának szimbolikus megjelenítése ugyanis sokkal fontosabb. A Seattle töörzsfőnök ...

Hogyan kommunikáljuk a fenntarthatóságot?

Egy felmérés szerint a magyaroknak mindössze hat százaléka hallotta már a "fenntartható fejlődés" kifejezést. Egyéb tényezők mellett jelentős részben kommunikációs problémával is állunk szemben, vagyis, hogy a fenntartható fejlődés területén dolgozók gyakran nehezen juttatják el a civil lakossághoz a témával kapcsolatos alapvető információkat, illetve, hogy a bármilyen indokból ellenérdekelt felek kommunikációja gyakran jóval hatékonyabb a miénknél. A Ma&Holnap tízéves születésnapját ünneplő klubdélutánon többször is elhangzott az adat, mely szerint egy hazai lakossági felmérésben az embereknek mindössze hat százaléka hallotta már aa ...

Az egész világ egy épületben - látogatás a BMW tesztközpontjában

Vadonatúj tesztközpontot nyitott a BMW Münchenben, a kutatás-fejlesztési részlegük mellett. Az energia és környezeti tesztközpont fő célja, hogy a felére redukálja a közúton végzett tesztelések mennyiségét. A három szélcsatornában és a két kamrában a Föld szinte bármilyen éghajlatát szimulálni lehet, és esőtánc helyett elég egy gombot megnyomni, hogy megjöjjön az égi áldás.

Az eltévesztett parlamenti bizottság

Május 28-án megtartotta alakuló ülését, majd meghallgatta a területet képviselő miniszterjelöltet az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága. Mit jelent és miért elfogadhatatlan a bizottság elnevezése?

Avatar, avagy kulturális fúzió a fenntartható Földért

James Cameron Avatar című, nemrég bemutatott filmjének gyakran beszélnek a vizualitásáról, kevesebbet a felszínesnek mondott történetéről, még kevesebbet a mögöttes üzenetéről, és szinte semennyit a benne megjelenített természetközeli, a fenntarthatóságra épülő, természeti őslakos kultúráról. Épp ez utóbbiak miatt pedig ez a film jóval több egyszerű látványosságnál: frissített globális mitológia a ma nyugati embere számára, amiben meglepő hangsúlyeltolódások jelzik a megváltozott üzenetet a nyugati világ saját magáról alkotott képéről és arról, amit saját gyökereinkkel kapcsolatban már rég elfelejtettünk. Olvassa el a Ma és Holnap ccímű ...

Buddhista templom sörösüvegből

Fenntartható fejlődés, újrahasznosítás, tudatos vásárlás: mind megannyi kifejezés, amelyeket nap mint nap hallunk. Oda is figyelünk rájuk, megváltoztatjuk élemódunkat, szokásainkat, napi tevékenységünket ráhangoljuk a környezetvédelemre. Hihetetlenül pazarló világunkban minden ötlet jól jön, amit mások már kiviteleztek. Nézzünk szét a világban, mire képesek az emberek! Buddhista templom sörösüvegből, házak konzervdobozból, raklapokból, gumiabroncsból és sok egyéb furcsaság a Szelektív.hu honlapján.

Új, globális, zöld világpolitika: Global Green New Deal

Egy globális, zöld világpolitika keretében a G20 országok célul tűzték ki, hogy GDP-jük 1 százalékát környezetvédelmi kezdeményezésekre fogják költeni. Dél-Korea és Kína már komoly összegeket fordított ilyen programokra, ám a többi ország még nem váltotta be ígéreteit, bár ezt a környezetvédelmi és gazdasági érdekek egyaránt indokolják - ezek a gondolatok adják Edward Barbier közgazdászprofesszor új könyvének magját. A Wyoming Egyetem kutatójának új világpolitikáról szóló könyve április végén jelenik meg.

Szombaton este jön a Föld órája

Jelképes villanylekapcsolással figyelmeztet az energiatakarékosságra és a környezetszennyezésre a Sydney-ből indult Föld órája akció, mely mára világmozgalommá nőtte ki magát. Március 27-én este elsötétül az [origo] címoldala és adásszünetet tart az OzoneNetwork. Egy óra takarékoskodás viszont nem váltja ki, ha valaki az év többi, nyolcezer-egynéhányszáz órájában nem törődik a környezettel. A minden időzónában március 27-én, szombaton este fél 9-kor kezdődő, egyórás elsötétítéssel az esemény szervezője, a WWF (Természetvédelmi Világalap) az éghajlatváltozás veszélyeire hívja fel a világ figyelmét. A teljes cikk A Föld órája - WWF Maagyarország ...

Billiós környezeti károkat okoznak a világ topcégei

Egyetlen év alatt háromszor akkora kárt okozott a környezetnek 2008-ban a világ háromezer legnagyobb cége, mint amennyivel a bankrendszert mentették ugyanazon az évben az összeomlástól az Egyesült Államokban. Ha muszáj lenne fizetniük a vállalatoknak a pazarlásért, a károkért és a környezeti erőforrások használatáért, elvinné a profitjuk harmadát.

Biciklizéssel és videózással zöldítik a brit külügyet

A diplomaták repülőútjainak csökkentésével, az irodákban energiatakarékossággal és egy kerékpáron munkába járó nagykövet példaként állításával küzd a globális felmelegedés ellen a brit külügyminisztérium.

Guberálás hi-tech módra: így hasznosul a környezeti energia

A környezeti energiák befogása és tárolása lehet a következő nagy durranás az alternatív energiaforrások terén. Amerikában néhány nagy cég kicsiben már teszteli az új technológiákat, és például olyan nyomkövetőt gyárt, amely a jármű rezgéseiből látja el saját magát árammal.

Mindenki kaphat a szén-dioxid-adóból Kaliforniában

Aki takarékoskodik az energiával, pluszpénzt kap az államtól - ezt a megoldást fontolgatják az energiafelhasználás csökkentése érdekében kaliforniai döntéshozók. Az energiabónusz értéke akár az 1000 dollárt is meghaladhatja egy négyfős család esetében. Magyarországon csak pályázni lehet a szén-dioxid-kvótákból származó állami pénzalapra.