Megtalálták a valaha ismert legkisebb, Hold méretű csillagot

Csak alig valamivel nagyobb, mint a Hold az a nemrég felfedezett fehér törpe, amely típusának az eddig ismert legkisebb csillaga – írja a rangos Nature magazinban nemrég publikált tanulmány. A fehér törpék rendkívül sűrű, de kis tömegű csillagok, amelyeknek általában a Földhöz hasonló, vagy annál valamivel nagyobb a sugaruk. Amíg a földsugár hozzávetőleg 6300 kilométer, az újonnan felfedezett fehér törpe sugara csupán 1700 kilométer körüli lehet.

Megfejtették a dohányzás abbahagyása és az elhízás közötti összefüggést

A dohányzás abbahagyása és az elhízás közötti összefüggést fejtették meg az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói.

Félelmetes pengék meredtek az eddig ismeretlen dinoszaurusz farkán

Eddig ismeretlen, pengés farkú, kutya méretű dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel Chilében - jelentették be szerdán őslénytankutatók.

Most már tény: a vikingek Kolombusz előtt évszázadokkal érkeztek Amerikába

A holland Groningeni Egytem kutatócsapata tudományos bizonyítékokat mutatott be arról, hogy a vikingek már 471 évvel Kolumbusz Kristóf Amerikába érkezése előtt települést építettek a mai Kanada partjain – olvasható a National Geographic spanyol kiadásában.

Karikó Katalin a New York-i Orvosi Akadémia egyik idei díjazottja

Kutatótársával, Drew Weissmannal együtt Karikó Katalin magyar biokémikus is megkapja a New York-i Orvosi Akadémia (New York Academy of Medicine - NYAM) díját, amelyet - magyar idő szerint - kedden késő este adnak át egy virtuális eseményen.

Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá

Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.

Az európaiak már Kolumbusz felfedezése előtt ismerhették Amerikát

Az, hogy az emberek pontosan hogyan és mikor telepedtek le Észak-Amerikában, igencsak lenyűgöző téma a szakértők számára. Most azonban több száz éves dokumentumok új elemzése rávilágított a régóta vitatott „idővonal" néhány, eddig kevésbé ismert részletére. Talán az európaiak már Kolumbusz felfedezése előtt ismerték Amerikát?

Eddig nem látott, félelmetes gyilkost találhattak az óceánban

Kanadai kutatók a kardszárnyú delfinek eddig ismeretlen csoportját azonosíthatták a Csendes-óceánban. Több tulajdonságuk is eltér a jól ismert gyilkos bálnákétól: nem a partvidéken, hanem a mélytengeri kanyon környékén vadásznak, és hívóhangjuk is egészen egyedi – írja a Fox News amerikai hírportál.

Felfedeztek két ősi galaxist

Új megfigyelési módszerek segítségével fedeztek fel két ősi galaxist csillagászok. A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.

Megdöbbent a férfi, amikor kiderült, mit rejt a lépcső alatti üreg az új házában

Horrorisztikus látvány fogadta a liverpooli háztulajdonost, amikor átütötte a falat új otthonában, hogy kiderítse, mit rejt a lépcső alatti üreg. A barátai most arra biztatják Jonathant, hogy adja el az ingatlant.

Tudta-e, hogy kiterjedt krátermező van a szomszédunkban?

Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklődő átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek művelőiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.

A déli féltekén is éltek repülő sárkányok 160 millió éve

A chilei Atacama-sivatagban megtalálták egy "repülő sárkány", egy jura kori őshüllő fosszilis maradványait. A lelet a tudósok szerint igazolja, hogy ezek a repülő őshüllők 160 millió éve nemcsak az északi, hanem a déli féltekén is éltek.

Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről

Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.

A kutatók találtak egy minden eddig ismertnél északibb szigetet

Felfedezték a Nagy-korallzátony egyik legöregebb korallját

Egy gigantikus, 10,4 méter széles korallt fedeztek fel kutatók az Ausztrália partjai mentén elterülő Nagy-korallzátonyon.

Felbukkant egy kihaltnak vélt ritka erszényes

A kihaltnak vélt, cickányra hasonlító ezüstfejű antechinus (Antechinus argentus) egyedeit fedezték fel kutatók a queenslandi Bulburin Nemzeti Parkban.

Hatalmas felfedezést tettek Kínában - erre bukkantak a kutatók

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén - derült ki egy új tanulmányból, ami a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.

Elképesztő mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében

A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.

Sokkoló: erre bukkantak egy németországi kőbányában

Egy 230 millió éve élt dinoszaurusz alsó állkapcsát fedezték fel egy alsó-frankföldi kőbánya dolgozói.

Két korábban ismeretlen agysejt-típust fedeztek fel

Gondolhatnánk azt, hogy a tudósok már mindent felfedeztek az emlősök biológiájáról, ám még mindig akadnak meglepetések. Svájci kutatók most két új típusú gliasejtet találtak – egyfajta támogató sejtet – ami alkalmas lehet arra, hogy akár felnőtt korban is regenerálódjon az agy.

Óriási felfedezés: megdöbbentő dologra bukkantak Chilében

A ma élő krokodilok őseként határozták meg paleontológusok azt a 150 millió éves megkövesedett csontvázat, amelyet Chile déli részén, az Andokban találtak.

Felfoghatatlan! Óriási felfedezést tettek a Marson

Új tanulmányokkal hozakodott elő a NASA. Talán sosem volt élet a Marson?

Megtalálhatták Michelangelo ujjlenyomatát

Újabb képet találtak Szinyei Merse Pál egyik festménye mögött

Senki nem sejtette, hogy ilyen ízes leleteket rejt az egykori királyi palota

Kína legkisebb dinoszaurusz-lábnyomára bukkantak

Kína legkisebb dinoszaurusz-lábnyomára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport: a Szecsuán tartományban talált nyom mindössze 10,2 milliméter hosszú és 9,6 milliméter széles.

Új molekulát fedeztek fel Debrecenben, szívgyógyszer lehet belőle

A Debreceni Egyetem (DE) IRONHEART-kutatócsoportja új molekulát fedezett fel, amelyből gyógyszer készülhet a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére - adta hírül az intézmény a honlapján kedden.

Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították

Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

Láttál már sárga pingvint? Hihetetlen felfedezések az állatvilágból!

Sajnos egyre többször hallunk arról, hogy egyes fajok kihalnak bolygónkon – legtöbbször sajnálatos módon emberi tevékenység miatt. Ugyan a szomorú tényt nem ellensúlyozza, de jó tudni, hogy ezzel párhuzamosan újabb és újabb fajokat is megismerünk, (újra) felfedezünk.

Az utolsó dinoszauruszok lábnyomait fedezték fel Dover közelében

A mai Brit-szigetek földjét taposó utolsó dinoszauruszok 110 millió éves lábnyomait fedezték fel a doveri fehér sziklák közelében - írta a The Telegraph online kiadása.

Ilyen volt a világ, amikor még nem a koronavírus uralta: imádja az internet a két német srác fotóit - Galéria

Ha nem tudsz megtenni valamit, amit akarsz, megnő az igény arra, hogy azt csinálhasd, amit csak akarsz. A pandémia okozta lezárások miatt az utazás szerelmesei egy kis időre kényszerpihenőt kellett, hogy tartsanak, a cikkünkben szereplő galéria azonban visszarepít minket azokba az időkbe, amikor a világot még nem a koronavírus uralta.

Mégsem az oroszok fedezték fel az Antarktiszt?

Két emelet magas lehetett a most felfedezett dinoszaurusz faj

A mai Ausztrália területén élhetett a világ egyik legnagyobb dinoszaurusza, 90 millió évvel ezelőtt.

Harmincméteres óriást fedeztek fel Ausztráliában

Újabb dinoszauruszfajt azonosítottak paleontológusok Ausztráliában, a mintegy 90 millió éve élt hatalmas, 30 méter hosszú titanoszaurusz maradványait Queensland állam délnyugati részén találták meg, még 2007-ben.

Ez a legnagyobb szenvedélye Szorcsik Vikinek - bármit feladna érte

Szorcsik Viki mindene az utazás, inkább lemond más dolgokról, csak legyen pénze repülőjegyre. 

A már kihalt fekete emu tojását találták meg egy homokdűnében

A már kihalt fekete, más néven King-szigeti emu eddig feltárt első és csaknem teljesen ép tojását fedezte fel egy helyi történész és a brit Természettudományi Múzeum egyik kutatója - számolt be a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Még rengeteg dinoszaurusz rejtőzhet a Bakony mélyén

A Bakony lankái között megbúvó egykori iharkúti bauxitbánya napjainkban világviszonylatban is kiemelt jelentőségű dinoszaurusz lelőhelynek számít. Két évtized szenzációsnál szenzációsabb felfedezései nyomán támadt fel mély, 85 millió éves csipkerózsika-álmából Iharkút, a bakonyi Jurassic Park lenyűgöző állatvilága. Ősi Attila professzor, az MTA doktora, és hazánk egyik legfiatalabb egyetemi tanára, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének, valamint az Első Magyar Dinoszaurusz Expedíciónak a vezetője, továbbá az iharkúti dinoszaurusz lelőhely egyik felfedezője, exkluzív interjút adott az Origónak, a hazai őslénytankutatás egyik legizgalmassabb, ...

Perzsaszőnyeg kézikönyv: Szexuális függetlenség

Kell-e, jó-e a szexuális függetlenség? Még szép, hogy igen! És tudod, miért? Mert akkor nem sodródsz az árral, nem csak elszenvedsz helyzeteket, és nem gyűl benned egy rakás rossz emlék. Még így is spejzolhatsz belőlük rendesen, akkor minek kísérteni a sorsot?!

Berlin másik arca: fedezd fel a város eldugott, izgalmas helyeit - Fotók

Berlin a legnevezetesebb látnivalókon kívül számos érdekességgel várja azokat a turistákat, akik inkább kerülnék a tömeget. Elhagyott ipari emlékek, parkok, világörökségi lakótelepek, és vízparti helyek is várják az oda látogatókat

Rendkívüli felfedezés: az egész világ arról fog beszélni, amit ebben az olasz barlangban találtak

Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban - jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter.

És robogtunk tovább anyám felvilágosítós vonatán

Kislányom! A jó szex nem egyenlő a szerelemmel - ez volt édesanyám szexuális felvilágosításának első mondata. Akkor megdöbbentett, de ma már tudom, aranyigazságot mondott. Az első két részben meséltem nektek az izzasztó felvilágosító beszélgetés (?) kezdőlépéseiről, ahol jeleztem, hogy volt még feljebb (alább) is, de anyám nem szórakozott, mint a gyorsvonat úgy robogott tovább...

Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens

Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.

Vandálok rongálták meg az egyedülálló római kori maradványokat

Vandálok sértették és rongálták meg azt a nemrég felfedezett ősi helyszínt, ami a tudósok szerint Nagy-Britanniában, de az egész egykori Római Birodalom területén egyedülálló római kori maradványoknak számítanak

Véres összecsapások színtere is lehetett ez a törökországi régészeti helyszín

Új, duplamutáns vírusvariánst találtak

Új felfedezés: az ultrahang képes lehet elpusztítani a koronavírusokat

Az ultrahanghullámok orvosi képalkotó frekvenciákon képesek lehetnek károsítani a koronavírusokat: lerombolhatják és megrepeszthetik a vírusok köpenyét és tüskéit - mutatták ki számítógépes szimulációkban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói.

Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képződmény, amely a rádiótartományban erőteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.

Villanyszerelők bukkantak titkos alagútra Walesben

Az olasz vándor, aki elsőként zavarta meg a fáraó álmát

A romantikus felfedezések utolsó nagy korszaka, a 19. század még bővelkedett a modern kalandfilmek hőseire emlékeztető színesebbnél színesebb egyéniségekben. A kor híressé vált felfedezői között szép számmal találunk olyanokat, akik pusztán csak a kalandvágytól vezérelve vagy egy-egy ifjúkori álomtól indíttatva kerekedtek fel, hogy távoli és sokszor veszélyes vidékek titkait kutassák. Többségük olyan lelkes amatőrnek számított, mint amilyen a diákkorában Trójáról álmodozó és azt felnőtt fejjel megtaláló Heinrich Schliemann, vagy az elveszett fáraó, Tutanhamon sírját felfedező Howard Carter is voltak. E nagy felfedező egyéniségek sorrába ...

Csinos kis bundája van az aggteleki barlangban felfedezett új állatfajnak