Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig

Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.

Megoldódhat a tudomány egyik legnagyobb rejtélye

Egy radikális új elmélet szerint a fekete lyukak belseje rejtheti a régóta keresett sötét energiát, ami sokak szerint a világegyetem tágulásának előidézője.

Rekordsebességgel növekvő fekete lyukat találtak a csillagászok

Az elmúlt kilencmilliárd év leggyorsabban növekvő fekete lyukát fedezte fel egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi tudóscsoport - közölte az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szerdán.

Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak

Lehetséges, hogy mégsem a fantasztikum világába, hanem a távoli jövő realitásai közé tartozik a "2001: Űrodüsszeia" című ikonikus sci-fi filmben megjelenített, féreglyukon keresztül történt csillagközi utazás? Egy most publikált elmélet arra a következtetésre jutott, hogy hipotetikusan igen, mert téves az az általánosan elfogadott axióma, miszerint az univerzum két távoli, görbületmentes pontját összekötő féreglyukak csak rendkívül rövid ideig létező képződmények, amelyek olyan gyorsan omlanak össze, hogy ezeken még a fény sem tud áthaladni.

Váratlan felfedezés: egyetlen másodperc alatt pusztíthatja el a világot két fekete lyuk

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2021. november 26-i közleménye szerint első alkalommal sikerült két fekete lyuk összeolvadására utaló jeleket detektálni. A jelenség olyan irtózatos erejű gravitációs kölcsönhatással jár, ami a téridő intenzív „fodrozódása", azaz erős gravitációs hullámok keltésén kívül kozmikus vákuumkatasztrófát okozó valódi vákuumbuborékokat is létrehozhat. Sean Caroll, a Kaliforniai Technológiai Intézet ( California Institute of Technology, Caltech, Pasadena ) elméleti fizikusa úgy véli, hogy ha egy valódi vákuumbuborék jelenne meg a kozmikus környezetünkben, annak beláthatatlanok lennének a következményei,, ...

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.

Kopaszodó fekte lyukak bizonyítják Einstein általános relativitáselméletét

Egy új fizikai áttörés megmutatja, hogy Einstein általános relativitáselmélete tartja magát továbbra is, még a kopaszodó fekete lyukakat illetően is.

Vissza a jövőbe: van olyan elmélet, ami nem zárja ki az időutazást

Az, hogy vissza lehet-e térni a múltba, vagyis létezhet-e az időutazás, a sci-fi irodalom egyik legkedveltebb témája. Az időugrás vagy az időutazás problematikája azonban távolról sem csak a tudományos fantasztikum világába tartozó kérdés. Kurt Gödel bécsi matematikus, Albert Einstein közeli barátja és munkatársa 1949-ben felfedezte, hogy az einsteini általános relativitáselmélet egyenleteinek egyik megoldása megengedi az időutazás bizonyos formáit. Gödel Einstein eredeti mezőegyenleteiből kimutatta, hogy a térhez hasonlóan az idő is képes körvonallá görbülni, vagyis visszatérni önmagába. Az általános relativitáselméletből levezetettt ...

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak

A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.

Lehetetlennek gondolták a létezésüket, most mégis rájuk találtak

Fekete lyukak egy egész új osztályát fedezték fel, amelyek kisebbek, mint amit lehetségesnek hittek a fizikusok.

Ez a szupermasszív neutroncsillag nem kerülheti el a végzetét

A most felfedezett irdatlan sűrűségű neutroncsillag a határán táncol annak, hogy fekete lyukká váljon. Vajon hol lehet a fordulópont?

Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek

Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.

Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.

Világszenzáció: íme az első valódi kép egy fekete lyukról

Az Event Horizon Telescope teleszkóphálózat elkészítette az első igazi felvételt egy fekete lyukról. 

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Felavatták a déli félteke legerősebb rádióteleszkópját

Felavatták a MeerKAT rádióteleszkópot pénteken a Dél-afrikai Köztársaság déli-délnyugati részén elterülő, félsivatagos Karoo régióban.

Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait

Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

Szokatlan módon startolt az új feketelyukvadász űrtávcső

Sikeresen felbocsátották a NASA feketelyukvadász űrteleszkópját. A NuSTAR nevű röntgencsillagászati műhold szerdán a marshall-szigeteki Kwajalein-atollról indult egy repülőgépről.

A Plútó is keringhetne a most felfedezett, rekordméretű fekete lyukakban

Tízmilliárdszor nehezebbek a Napnál azok a fekete lyukak, amelyeket most azonosítottak két óriási galaxis centrumában. A szuper-nagytömegű fekete lyukak egykor a mostaninál is feltűnőbb objektumok lehettek.

Szabályozott hízókúrán voltak az ősi fekete lyukak

Már egymilliárd évvel az Ősrobbanás után is szabályosan, az őket befogadó galaxisok tömegével arányosan növekedtek a szupernagytömegű fekete lyukak. Minden korábbinál távolabb sikerült az egzotikus objektumok gyarapodását megfigyelni.

Óriási anyagkilövellések a telihold mellett - kép

Hatalmas elnyúlt alakzatot látnánk fényleni az égen, ha a rádióhulámokat is képes lenne érzékelni a szemünk. Látványos montázs a Centaurus-A galaxis óriási anyagkilövelléseiről.

Viharos hullámokat vet a téridő az összeolvadó fekete lyukaknál

Hogyan festene a fekete lyukak összeolvadása, ha a téridőt is láthatnánk? A viharos jelenséget minden korábbinál részletesebben modellezték.

Látványos szimuláció két neutroncsillag ütközéséről, fekete lyuk születéséről

Háromszor rövidebb egy szempillantás időtartamánál, mégis két hónapig számolták egy szuperszámítógépen. Végre sikerült kimutatni, miként zajlik a robbanás két neutroncsillag összeütközésekor. Kiderült: helyes az elképzelés, mely szerint mágneses erővonalak fókuszálják az anyagkibocsátást két hatalmas nyaláb formájába, gammavillanást hozva létre.

Fekete lyuk tépett szét egy csillagot

Egy szuper-nagytömegű fekete lyuk tépte szét azt a csillagot, amely anyagának egy része fénysebességgel lökődött ki a világűrbe. Az egyik felénk mutató anyagsugarat erős röntgen- és gammasugárzása révén sikerült azonosítani.

Leleplező kép egy óriás fekete lyukról

Másodpercenként akár 360 kilométeres távolságot is megtesznek a csillagközi gázrészecskék az M84 jelű galaxis centrumában. A galaxis középpontjában lévő hatalmas fekete lyuk mozgatja ilyen sebességgel az anyagot maga körül. Bár maga az objektum láthatatlan, jelenléte mégis könnyen megállapítható.

Gigantikus méretű és tömegű a legnagyobb fekete lyuk

Közvetlen mérési módszerekkel még sosem kaptak olyan nagy tömeget egy fekete lyukra, mint most egy elliptikus galaxisnál. Az Amerikai Csillagászati Szövetség Seattle-ben zajló konferenciáján jelentették be az eredményt, eszerint a vizsgált objektum tömege közel 6,6 milliárdszor nagyobb a Napénál.

Ilyen lehet egy fekete lyuk közelről

Hatalmas ívek, megtükrözött égbolt és végtelen számban megsokszorozott csillagok. Ilyen és egyéb furcsa látnivalókat nyújthat az égbolt egy fekete lyuk közelében. Számítógépes szimuláció segítségével modellezték, mit látnánk egy ilyen esetben.

Megtalálták a legfiatalabb közeli fekete lyukat

Szokatlanul fiatal fekete lyukat azonosítottak egy viszonylag közeli, harminc éve felrobbant csillag helyén. A több űrtávcsővel is vizsgált objektum mindössze harminc éve született, és ötvenmillió fényévre található. Az izgalmas felfedezés példát nyújthat arra, miként keletkezik a ma ismert csillagtömegű fekete lyukak többsége, illetve milyen folyamatok jellemzőek a fiatal fekete lyukakra, amelyek társuktól anyagot szívnak el.

Az eddigi legvadabb csillagtömegű fekete lyuk megeszi társát

Egy fekete lyukba ömlik csillagtársáról az anyag, miközben egy része nagy sebességgel messzire lökődik. Sikerült megfigyelni az egyik legfurcsább ilyen objektumot, az úgynevezett mikrokvazárok eddigi legenergikusabb képviselőjét. Az égitest közeléből kilövellt anyag egy hatalmas, közel 1000 fényév átmérőjű üreget hozott létre a csillagközi gázban.

Új képek összeolvadó galaxisok fekete lyukainak környezetéről

Galaxist bombáz egy kvazár

Első alkalommal azonosítottak egy olyan szupernagytömegű fekete lyukat, amelyet nem vesz körbe galaxis. A fekete lyuk heves anyagsugárral bombáz egy közeli csillagvárost, és az emiatt keletkező csillagokat később maga köré gyűtjtheti.

Zsebben hordható fekete lyuk készült

Újabb izgalmas eszközt készítettek a metaanyagokból: a 22 centiméter átmérőjű korong eltünteti a fényt.

Éheztek az első fekete lyukak az ősi Világegyetemben

Egy új szimuláció alapján a Világegyetemben elsőként kialakult hatalmas csillagok után visszamaradt fekete lyukak nem nyeltek el sok anyagot a környezetükből, mivel azt intenzív sugárzásukkal tisztára söpörhették. Ezért későbbi társaikkal ellentétben tömegük eleinte lassan növekedett.

Feketelyuk-óriások ütközésének váratlan következményét fedezték fel

Egy új modell szerint olyan szuper-nagytömegű fekete lyukak is létezhetnek, amelyeket eredeti helyzetükből egy hozzájuk hasonló társuk lökött ki. Az objektumokat a hozzájuk szororsan kötődő csillagok kísérik, hiperkompakt csillagrendszereket létrehozva.  

Megtalálták a rejtélyes feketelyuk-csoport első képviselőjét

Egy távoli galaxis peremvidékén rendkívül intenzíven röntgensugárzó objektumot találtak a szakemberek. Az égitest egy közel 500 naptömegű fekete lyuk lehet - az első biztos jelölt a kisebb (csillagtömegű) és az óriás (szuper-nagytömegű) fekete lyukak közötti tartományban.    

Látványos kép a legnehezebb fekete lyuk otthonáról

Temérdek csillag és bekebelezésre váró szomszédok - ez látszik a szuperóriás M87 galaxis fotóján. Egy új mérés alapján pedig a centrumában lévő fekete lyuk tömege két-háromszor nagyobb a korábban becsültnél. Elképzelhető, hogy más fekete lyukak tömegét is alábecsülték.

Két földtömeget eszik óránként egy fekete lyuk - minden eddiginél közelebb az eseményhorizonthoz

Minden korábban észleltnél közelebb mozgó anyagot figyeltek meg egy szuper-nagytömegű fekete lyuk körül a röntgenhullámhosszakon. Az objektum a felé spirálozó anyagból óránként közel két földtömegnyit nyel el.