A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Új helyre költöztek a prágai állatkert ritka vadlovai

Új helyre, egy Prága melletti húszhektáros mezőre költöztették a cseh főváros állatkertjének négy ritka közép-ázsiai Przsevalszkij-lovát.

Patagónia erdőit fenyegetik a térségbe telepített hódok

A Tűzföld chilei részén elterülő Karukinka nemzeti park ősi tölgyerdőket rejt, amelyeket sikerült megmenteni a fakitermelők láncfűrészeitől, ám a Patagóniába 75 éve betelepített hódok új fenyegetést jelentenek a faóriásokra.

Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon

Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.

Négy életképes embriót hoztak létre az északi szélesszájú orrszarvúk megmentésére

Négy életképes embriót hoztak létre tudósok, hogy megmentsék a kihalástól a legendás szárazföldi óriásemlőst, az északi szélesszájú orrszarvút - jelentette be csütörtökön a kenyai vadvédelmi hivatal (KWS).

Elpusztult a klagenfurti hüllőkert 160 éves galápagosi óriásteknőse

Elpusztult vasárnap a klagenfurti Happ Hüllőkert kereken 160 éves galápagosi óriásteknőse, Poldi - közölte az intézmény vezetője.

Újabb hiúzok érkeztek Szlovéniába a visszatelepítési program keretében

Újabb két hiúz érkezett Szlovéniába abból a tizennégyből, amelyeket a Life Lynx nemzetközi program keretében akarnak újra meghonosítani a Dinári-hegységben és a Délkelet-Alpokban.

A kétéltűek védelmében

A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.

Mit csinál a mókus télen?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felnémeti központi épületének környékén az ott dolgozók naponta is összefuthatnak a kertben két, sötétbarnás bundájú mókussal. Joggal merülhet fel a kérdés: mégis mit csinálnak a mókusok télen; hibernációs álomba szenderülnek, de akkor miért láthatjuk őket mégis a hóban ugrándozva, faágakon egyensúlyozva? Esetleg végig ébren vannak ezekben a zimankós hónapokban, de akkor mit esznek télvíz idején?

Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban

A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.

Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben

Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.

Hat év alatt 107-tel nőtt az indiai orrszarvúak száma Nepálban

Noha sok állat elpusztult, hat év alatt 107 egyeddel szaporodott az orrszarvúállomány Nepálban - ismertette az országban tartott hatodik orrszarvúszámlálás eredményét a helyi nemzeti parki és vadvédelmi hatóság.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.

Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál

Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.

Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon

Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).

A coywolf egy új kutyaféle?

A prérifarkasok és a szürkefarkasok Észak-Amerikában képesek kereszteződni, hibrid szuperragadozó kölyköket hozva létre, melyet „coywolf"- nak hívnak.- írja a BBC tudományos magazinja.

Félig fán lakó életmódot folytatott a nagy őskenguru

Egy nagy, 40 ezer évvel ezelőtt élt kenguru idejének felét a fákon töltötte, ami rendkívül szokatlan adaptáció egy nehéz erszényes számára.

A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban

A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a gyerekekhez

Jobban érthetik a lovak, ha az ember úgy beszél hozzájuk, mint a kisgyerekekhez - állapították meg francia kutatók.

Folytatódik az "Elefánt suttogó" csordájának különleges története

Janurában elpusztult az afrikai Thula Thula rezervátum vezér elfántja, Frankie. Frankie jó, erős és bölcs vezető volt.

Denevérek visszatelepítése Sződligeten

Több szempontból is rendkívüli denevérkolóniának ad otthont a Sződligeti Nagyboldogasszony-templom tornyának kupolabelseje.

Hiedelmek és érdekességek a denevérekről

A denevérekről titokzatos éjszakai életük miatt sok tévhit alakult ki. Sokak képzeletében a denevérek vért szívó vámpírok vagy az emberek hajába kapaszkodó lények. A közhiedelemmel ellentétben a hazai fajok rovartáplálkozásúak és kiváló tájékozódásuknak köszönhetően kikerülik az ember fejét, így szinte soha nem gabalyodnak bele senkinek a hajába.

Az együttműködő viselkedést részesítik előnyben a selyemmajmok

A meglehetősen bajtársias viselkedést mutató fehérpamacsos selyemmajmok (Callithrix jacchus) ignorálással "büntetik" a nem együttműködő viselkedést - állapították meg a Science Advances című tudományos lapban bemutatott kutatásokban zürichi szakértők.

Törpe zsiráfokat találtak Afrikában

Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.

Kevesebb áldozata volt tavaly az emberek és elefántok közötti konfliktusnak Srí Lankán

Csökkent az emberekkel való konfliktusban elpusztult elefántok száma tavaly Srí Lankán, ahol 2019-ben több elefántot öltek meg emberek, mint a világ bármely más országában.

Bagolylesők

Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.

Cumisüvegből táplálják a Nicaraguában született első fehér tigrist

Cumisüvegből táplálják a Nicaraguában született első fehér tigrist, mert anyja, egy cirkuszból öt éve kimentett állat, nem tudja szoptatni.

Megérezték az elefántok, hogy meghalt a megmentőjük: három napig gyászolták a házánál

A ma élő legnagyobb szárazföldi emlősökről, az elefántokról már régebb óta ismert, hogy kifinomult ösztönökkel, fejlett kognitív képességekkel és kiemelkedően magas intelligenciával rendelkeznek, de még az etológusok számára is meglepetést okozott az a különleges történet, amely egy elvadult elefántcsorda megszelídítéséhez fűződik.

Tudta-e, hogy a macska ugyanolyan tanulékony, mint a kutya?

Bár a macskát legtöbben öntörvényű állatnak tartják, és ezért úgy vélik, hogy csak nagyon nehezen idomítható, pedig éppen olyan jól tanítható mint a kutya, és a képességei is megegyeznek vele.

Borjúfókákat adományozott a palicsi állatkertnek a Nyíregyházi Állatpark

Két borjúfókát (Phoca vitulina) adományozott a szerbiai Palics állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark.

Kötelességtudó és hűséges szociális állatok a bonobók

Kötelességtudó és hűséges szociális állatok a bonobók: ha el is téríti őket valami társuk kurkászásától, visszatérnek hozzá.

Úgy tűnik, a kutatók alábecsülték a fajok közötti kommunikáció lehetőségeit

A macskák rejtélyes mosolya, és ami a hátterében áll

A „macskamosolyt", vagyis a macskák közismert hunyorgásának viselkedésbiológiai hátterét vizsgálta egy új tanulmány.

Ezért nem képesek a kutyák nagyobb szókincs elsajátítására

A kutyák agya nem képes megkülönböztetni egymástól azokat a szavakat, amelyek egyetlen beszédhangban különböznek egymástól. Ilyen például az ül és az áll. Annak ellenére, hogy házikedvenceink hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csupán egy beszédhangban térnek el. Többek között ezt állapították meg legfrissebb kutatásukban magyar kutatók.

Mi történik a madarainkkal télen?!

Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

Ez a legfőbb különbség a törpemalacok és a kutyák viselkedése között

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben - írja az MTI.

Téli madáretetés helyesen

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.

Az óceán mókás akrobatája, a tengeri vidra - videóval

Nem csak tündéri az alvástechnikájuk, de igen gondos szülőknek is számítanak a tengeri vidrák.

A magyar kutatók világelsők a kutyaviselkedés kutatásában

Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították meg olasz kutatók az Animal Cognition folyóiratban.

Kutyák és macskák villámgyors evolúciója

A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.

Felismerik-e a kutyák a gazdájuk szándékait?

Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait.

A macskák is rajonganak Bachért

Állatorvosok felfedezték, hogy a klasszikus zene elősegíti a macskák gyógyulását, kevesebb gyógyszer, és műtét alatt kevesebb altató szükséges, ha a háttérben komolyzene megy.

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat a kutatók

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve. Kutatásuk eredményei bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.

Az etető fontos kiegészítője az itató

A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

Így változik a kutyák személyisége életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklődés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nő, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelő vizsgálata során. A szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő, csökkent problémamegoldó képességű, valamint extrém aktív kutyát is azonosíttottak. ...

Így reagál a kutya, amikor rajtakapják, hogy széttépett egy párnát – videó

Csak meg nem szólal – szokták mondani a kutyák rendkívül összetett érzelemnyilvánításaira. A háziasítás csaknem harmincezer éve során a kutya és az ember közötti kapcsolat még tovább differenciálta a kutyák viselkedését, azt a képességet is kifejlesztve bennük, hogy pontosan felismerjék, ha „rossz fát tettek a tűzre", amint az a cikkbe beágyazott videón is látható.

Nem egyformán látják egymást az emberek és a kutyák

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

Kutyákat megszégyenítően intelligens ez a törpemalac - videóval

Közismert, hogy a kutyák nagyon intelligens állatok, de az már kevésbé tudott, hogy a disznófélék magas intelligenciája a kutyákéval vetekszik, amint azt  Bokham, a házi kedvencként tartott törpemalac be is bizonyítja a cikkbe beágyazott videón.

Medve járt Egerszalók határában

Az utóbbi hetekben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több bejelentést is kapott arról, hogy medvét vagy annak nyomait vélték látni Andornaktálya, Maklár, Egerbakta, Verpelét, Egerszólát és Egerszalók környékén.

Tudja-e, honnan ered a kíváncsiság megölte a macskát szólásmondás?

A kíváncsiság megölte a macskát - szokták mondani a britek, aminek magyar megfelelője, hogy aki kíváncsi hamar megöregszik, vagy a kíváncsiság árt a szépségnek. De mégis, hogy kerül akkor ide a macska?

Döbbenet, hová menekült a fóka a kardszárnyú delfinek elől - videóval

Nincs olyan tengeri élőlény, amellyel a világtenger abszolút csúcsragadozói, a kardszárnyú delfinek ne tudnának könnyedén elbánni. A kis csapatokban vándorló nomád orkák nagy előszeretettel vadásznak kisebb-nagyobb cetekre, és az egyik kedvenc zsákmányukra, a fókákra. Három méretes kardszárnyú delfin egy elkalandozott fiatal borjúfókát vett üldözőbe, amelynek semmi esélye sem lett volna a nagytestű ragadozókkal szemben, ha egy motorcsónak képében nem siet segítségére a szerencse.

Mi a teendő, ha medvével találkozunk?

Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.

Nem szívlelik egymást a hattyúk

Sokkal hajlamosabbak agresszióra a hattyúk a fajtársaikkal, mint más madarakkal szemben - állapította meg egy brit kutatás.

Fél évszázad után ismét találtak szomáli elefántcickányt

Egy tudományos expedíciónak sikerült néhány példányt begyűjtenie a fél évszázada kihaltnak vélt szomáli elefántcickányból Északkelet-Afrikában, az Afrika szarvának nevezett térségben.

Ilyet még nem látott: teknőssel focizik a kutya- videó

 A szárazföldi teknősökre nehéz páncéljuk, és lassú, komótos mozgásuk miatt úgy gondolunk, mint a lajhárokra, pedig vannak olyan helyzetek, amik rácáfolnak erre az elképzelésre.

A cápák is barátkoznak

Az eddig ismertnél jóval összetettebb közösségi életet élnek a cápák, széles közösségi hálózatokat ápolnak és évekig tartó kapcsolatokat alakítanak ki - derítették ki tengerbiológusok szürke szirtcápák életét tanulmányozva a Csendes-óceánban.

A földi mágneses mező segítheti a kutyákat a tájékozódásban

A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák - derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából.

Minden emlős ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik

Ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik minden emlős, beleértve az embert is - állapították meg a Tel-avivi Egyetem (TAU) kutatói.

A macskaleukózis oltással megelőzhető

A macskaleukózist okozó retrovírus világszerte okoz megbetegedéseket, szerencsére Európában és Észak-Amerikában csökkenő tendenciával. Köszönhető ez a folyamatos új kutatás eredményeknek, szűrővizsgálatoknak és vakcinázásnak.

Ezek a leggyakoribb okai a cápatámadásoknak

Július 4-én szombaton, a kelet-ausztráliai Queensland tartományhoz tartozó Fraser-sziget közelében halálos cápatámadás ért egy helyi búvárt. A rendőrség szóvivője brutálisnak nevezte a támadást, amelyet a 36 éves férfi nem élt túl. A népszerű fürdőparadicsomnak számító Queensland tartományban a mostani esettel együtt idén már három halálos kimenetelű cápatámadás történt. A híradások egyelőre nem számoltak be arról, hogy milyen cápafaj támadhatott a búvárra, a sérülések jellege azonban azt valószínűsíti, nagy fehér cápa áldozatául esett a fiatal férfi.

Élőben az evolúció

Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk. Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk...

Megfejtették a méhkirálynők titokzatos kettős énekét

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével.

Így ismerheti fel a legagresszívabb flamingókat

A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért - állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai.

Tudja-e, miért repülnek a bogarak a lámpába?

Amikor nyári este ég a lámpa a lakásban, vagy az előtérben,  hemzsegnek  körülötte a rovarok és belerepülve, ott pusztulnak. Vajon miért vonzza ilyen hipnotikusan őket a lámpa, és miért repülnek bele a végzetükbe?

Tudja-e, miért röpködnek a füsti fecskék alacsonyan vihar előtt?

Régen a parasztok az állatok viselkedéséből tudták milyen idő várható. Például, ha egy vidéki ember beleszagol a levegőbe, vagy felpillant az égre, tudja, hogy vihar közeleg. Ezek nem népi babonák, csak meg kell figyelni és ismerni kell a természetet. A parasztok pedig a természettel összhangban éltek.

A dorombolás gyógyító ereje

Az általános hipotézis az, hogy a macska elégedettségében dorombol, azonban dorombolnak akkor is, amikor súlyosan sérültek, vagy riadtak. Az emberek azt hiszik, hogy amikor a macska dorombol, akkor jól érzi magát. A helyzet azonban nem egészen így áll. A dorombolás ennél sokkal komplikáltabb dolog, a kutatók is csak alig értik.

Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

A társukkal való együttműködés megnyugtatja a makákókat

Megnyugtatja a fajtársakkal való együttműködés a makákókat - állapították meg osztrák és holland kutatók.

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére

A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint.

A városi kutyák félősebbek, mint a vidékiek

A városi kutyák félősebbek, mint a vidékiek - állapították meg finn kutatók mintegy hatezer kutya gazdájának adatai alapján.

A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét

A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.

Felöklendezett vérrel kötnek barátságokat a vérszopó denevérek

Felöklendezett véres "csókkal" kötnek barátságokat a vérszopó denevérek - derült ki egy új tanulmányból.

A kutyák agya fordítva dolgozza fel az emberi beszédet, mint az emberé

A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.

Fantasztikus szellemi képességről tettek tanúbizonyságot a varjak

A varjak már sok-sok kísérletben bizonyították, hogy nem lehet őket „tyúkeszűeknek" nevezni. Egy új kísérlet azonban azt igazolja, hogy még annál is okosabbak, mint amilyennek eddig gondolták őket.

Le fog döbbenni attól, mit tettek ezek a kis farkasok

Meglepte a kutatókat, hogy egyes farkaskölykök is ösztönösen visszahozzák az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya.

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok.

Hinné-e, hogy mennyire intelligens és tiszta állat a disznó?

A gusztustalan vagy hitvány személyre szokták azt mondani, hogy disznó, a nagyon piszkos, vagy rendetlen házra, lakásra pedig azt, hogy disznóól, mert a disznót  a közvélekedés egy koszos, sárban dagonyázó, ürülékben kotorászó állatnak tartja. A valóság azonban merőben más.

Tudja-e, hogy milyen intelligens állat a birka?

A birka az egyik legigazságtalanabbul szereotipizált állatok egyike, állapították meg a kutatók. Nem hogy nem buta, bamba állat, de rendkívül intelligens is, és sok embernél jobb memóriával rendelkezik.

Mit taníthatnak nekünk a hangyák a közlekedési dugókról?

Alkalmazkodnak a regionális dialektusokhoz a selyemmajmok

Nemcsak az embereknél, hanem néhány állatfajnál is léteznek dialektusok: a közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) például régiónként kissé eltérő módon kommunikálnak egymással. Svájci kutatók megállapították, hogy a selyemmajmok képesek megváltoztatni a dialektusukat, ha új területre költöznek.

Tudja-e, hogy simogatás közben miért kap oda időnként a macska?

Biztos már sokan megtapasztalták a macskatulajdonosok közül, hogy kedvencük simogatás közben időnként és látszólag minden előzmény nélkül,egyszer csak odakap, és megkarmolja vagy mefgharapja a gazdi kezét. Itt a magyarázat és néhány tipp a macskával való helyes bánásmódra, illetve, hogy hogyan simogassuk megfelelően a cicát.

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók - hangsúlyozza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Egyre jobban visszahúzódnak az embertől való félelmükben a közepes és nagytermetű ragadozók. Ettől viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

Ki hitte volna, létezik lángelméjű gyík is

Már szinte a kezdetektől fogva felnőtt módjára képesek tanulni a fiatal ausztrál kéknyelvű szkinkek (Tiliqua scincoides) - derült ki egy ausztrál kutatásból.

A kutyák tükrözik gazdájuk stresszes állapotát

A kutyák is megérzik azt, ha gazdájuk stresszes időszakot él át: svéd kutatók kimutatták, hogy a kutya stressz-szintje összefügg gazdája stresszes állapotával.

Meglepő módon reagálnak a drónokra a cerkófmajmok

Potenciális veszélyként észleli és újfajta figyelmeztető jelzést hallat drónokat látva a sárgahasú szavannacerkóf (Chlorocebus sabaeus).

Fához csapdossák, majd megeszik a teknősöket a csimpánzok

Először figyeltek meg teknősöket fához csapdosó és elfogyasztó, vadon élő csimpánzokat kutatók Gabonban.

Tudtuk, hogy nagyon intelligensek,de az érzelemátvitelre is képesek

A hollók képesek átvenni egymás érzelmeit, egy viselkedéskutatókból és neurológusokból álló kutatócsoport szerint a vizsgált szelíd madarak pesszimistábban cselekedtek, ha korábban egy frusztrált fajtársukat figyelték.

Döbbenetes felfedezést tettek a nagy fehér cápák eddig ismeretlen szokásáról

A nagy fehér cápák viselkedésbiológiáját kutató tengerbiológusok Dél-Afrika atlanti partvidékén nyolc cápára egy-egy kisméretű kamerát rögzítettek a közelmúltban. A kamerákkal felvett összesen mintegy 28 órás anyag kiértékelése során a tudósok a nagy fehér cápák egy mindeddig ismeretlen prédálási módszerét fedezték fel.

Nyávogni tudni kell, avagy a macskabeszéd rejtelmei

A macskák nagyon ritkán nyávognak egymásnak, ezzel a „beszéddel" jószerével csak a gazdájukat, illetve a bizalmukba fogadott embereket tüntetik ki. Suzanne Schötz a svéd Lund University etológusa megvizsgálta, hogyan kommunikálnak a macskák a gazdájukkal, és lehet-e az állatoknak is akcentusa, vagy „tájszólása". A kutatás meglepő eredményeket szült.

Megdőlt egy tévhit: hatalmas tévedés, hogy a halak nagyon buták

A kutatók legnagyobb megdöbbenésére a tisztogatóhal felismeri magát a tükörben. Eddig az éntudat ilyen világos megnyilvánulását csak sokkal intelligensebbnek vélt állatoknál tapasztaltuk.

Tudja-e, hogy miért rejtély a farkasok és a kutyák vonyítása?

A kutatók elismerik, hogy a kutya vonyítása még számukra is nagyban rejtély, csak annyi bizonyos, hogy a jól ismert jelenség oka a farkasősökben keresendő. A kutyák számos okból vonyíthatnak, gyakran, így reagálnak egy másik fajtárs hangjára, de akkor is ezt teszik például, ha a gazdi elmegy otthonról.

Tudja-e, hogy a macska miért tolja a fenekét a gazdája orrához?

A macskatulajdonosok gyakran tapasztalhatják, hogy kedvencük az arcukhoz tolja a fenekét. Ez a számunkra szokatlan és bizarr viselkedés a macskaetológia nyelvén valójában a bizalom és a megbecsülés kifejezését jelenti.

Nemcsak a medve, de az óceáni fehérfoltú cápa sem játék

Búvárberkekben a világtenger ötven legjobb merülő helye közt tartják számon az egyiptomi Brothers-szigeteket. A partoktól távoli két apró sziklaszirt vizein novembertől veszi kezdetét a „Longimanus-szezon", azaz az óceáni fehérfoltú cápák gyülekezője, ami tömegesen vonzza ide a kalandra éhes búvárokat. A cápás merülés valóban nagy kaland, de csak megfelelő szaktudással és felkészültséggel felvértezve, mert ennek hiányában könnyen úgy végződhet, mint a Brothers-szigeteknél legutóbb történt eset.

Kiderült, mennyire értik a kutyák az emberi cselekedeteket

Az emberekkel egy családban élve a kutyák számos viselkedésünket megfigyelhetik, de vajon értik-e mit és miért csinálunk? Vajon értik-e, hogy milyen céllal teszünk valamit? A Családi Kutya Program kutatói kifejlesztettek egy módszert, ami választ adhat ezekre a kérdésekre: az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését s mutattak fel új eredményeket szociális tanulásukkal kapcsolatban.

A macskák is képesek értelmezni az emberi tekintetet, nemcsak a kutyák

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói újabb érdekes eredményeket értek el a macska-ember kapcsolat vizsgálata során. Kimutatták, hogy az ember-állat interakció hatása egy olyan, alapvetően nem társas múlttal és őssel rendelkező faj esetében is, mint a macska, rendkívül erős. Publikációjuk „Cats (Felis silvestris catus) read human gaze for referential information" címmel az Intelligence című folyóiratban jelent meg.