A kutyák alvása tükrözi gazdáikkal való kapcsolatukat

Új helyen, gazdával alvó kutyák alvásmintázatát befolyásolja az, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdájukkal – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék kutatóinak Animals folyóiratban megjelent legújabb tanulmányából.

Megfejtették, hogyan látnak a kérészek

A Duna mentén élők számára nem ismeretlen a késő nyári estéken rajzó kérészek látványa. De vajon mit látnak a lárvaként vízben fejlődő, majd kifejlett példányként a vizet elhagyó rovarok? És ez hogyan szabja meg viselkedésüket? Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik.

Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés

Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.

Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek

Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentősen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.

A napraforgók segíthetnek a napelemek tájolásában

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló "viselkedését" vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.

A kutyaagy működésébe enged bepillantást egy új vizsgálat

A kutyaagy működésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.

A kutyák szellemi hanyatlása hasonlít az emberéhez

A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok

Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.

Biliárdgolyóként ütköző fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.

Már félórányi nevetés felér egy könnyű testmozgással

Már félórányi irányított nevetés felér egy könnyű testmozgással és javítja a közérzetet egy kutatás szerint.

Emberi aggyal fejlesztették a gépi tanulást

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható.

Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövő katalizátorait

A gyógyszeripartól, a növényvédőszergyártáson át az építőanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen előállított anyagok. Az előállításukhoz pedig hosszú és időigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélőbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.

Közleményt adott ki az ELTE: így nyújt segítséget az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak

Az ELTE néhány órával ezelőtt tette közzé Facebook-oldalán, ők hogyan segítenek az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak.

Csak a hangunk alapján is felismer bennünket a kutyánk

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kiderítették, hogy a kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak.

Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak az ELTE fizikusai

Az ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt - tájékoztatta az egyetem az MTI-t csütörtökön.

Ultramodern Covid-labort avattak az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusán kedden átadták azt a csaknem 1 milliárd forintos beruházással kialakított molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot, amelynek révén lehetővé válik különféle kórokozók, köztük a Covid-19 és variánsai által kiváltott fertőzések kiszűrése, valamint a természetes és a védőoltásokkal létrehozott immunválasz elemzése.

Konferenciát rendeznek a kutyaetológia legfrissebb eredményeiről

Egész napos, online konferencián mutatják be legfrissebb eredményeiket az ELTE, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutyaetológiával foglalkozó kutatói szombaton.

Miért döntik oldalra a fejüket a kutyák?

Ha egy kutya oldalra dönti a fejét, attól többnyire még a macskás személyek szíve is meglágyul. És bár sokan cukinak találják ezt a viselkedést, ennek lehetséges okaira valószínűleg már jóval kevesebben tudják a választ. A kérdés tehát adott: azért csinálják ezt a kutyák, hogy hatást gyakoroljanak ránk, vagy hogy esetleg figyeljünk rájuk? Ennek jártak utána nemzetközi kutatók, valamint az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai új kutatásukban.

Az ELTE immunológus dékánja elmondta: mit kell szem előtt tartani a harmadik oltásnál

Azért is nőhet a koronavírus-fertőzöttek száma most Magyarországon, mert a korábban megkapott két oltás már nem nyújt elég védelmet - mondta Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja szombaton az M1 aktuális csatornán.

Eltűnt az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa: nagy erőkkel keresi a rendőrség

A rendelkezésre álló adatok szerint a 47 éves férfi 2021. október 28-án 16 óra 10 perc körül a VII. kerületi Kazinczy utcából ismeretlen helyre távozott. A rendőrök jelenleg is keresik.

A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.

Manipulálni lehet az öregedést

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.

Betiltotta az ELTE vezetése Megadja Gábor a más vélemények eltörléséről szóló előadását

Nemrégiben robbant a hír, hogy az ELTE egyik kollégiumának felső vezetése betiltotta Megadja Gábornak, a Kontra főszerkesztőjének a cancel culture (eltörlés kultúrája - a szerk.) témában meghirdetett interaktív beszélgetését. Megadján kívül Bódi Ábel, az Identitás Generáció vezetője sem tarthatta meg vadászatról szóló előadását. Megadja Gábor az Origónak adott interjúban azt mondta, hogy nagyon ironikus a történet, mert pont arról kellett volna beszélgetnie az érdeklődőkkel, ami most zajlik.

Kiderült, hogy a kutyák meglepően sokat értenek az emberi nyelvből

Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban résztvevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.

Űrcentrumot alapítottak Magyarországon - ezen az egyetemen található

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), ami az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.

Ókori fürdőt és kincseket találtak az ELTE régészei Komáromban

Szenzációs leleteket találtak Komáromban

Ókori fürdőt és kincseket találtak az ELTE régészei Komáromban – írja az egyetem által kiadott közlemény.

Versenyjogban világelső az ELTE csapata

A King's College London csapatát is legyőzve nyertek a magyar hallgatók a Herbert Smith Freehills Competition nevű rangos európai uniós párbeszédversenyen.

Itt vannak az ELTE szakjainak ponthatárai

Kihirdették a 2021. szeptemberében induló képzések ponthatárait. Összegyűjtöttük Nektek, hogy hány ponttal lehetett bejutni az ELTE-re!

Kiknek kell leginkább izgulniuk? Íme, a legmagasabb ponthatárok tavalyról

Egy évvel ezelőtt az ELTE egyik szakára 490 pont árán lehetett bejutni – egyelőre csak találgatni lehet, hogy az idén, jóval több jelentkező mellett mely egyetemekre és szakokra kellhet a legtöbb pont. Unaloműzésként következzen egy gyűjtés a tavalyi brutál bejutási küszöbökről.

Milyen ponthatárokra számíthatsz a pedagógusképzés képzési területen?

A pedagógusképzésre jelentkezők körében évek óta az óvodapedagógiai, a tanítói, valamint a gyógypedagógiai szakok a legnépszerűbbek. Ha te is ezek valamelyikére jelentkeztél, de aggódsz, mert nem tudod milyen ponthatárra számíts, semmi gond. Ebben a cikkben összegyűjtöttük neked a hasznos infókat.

Láttál már szótanuló kutyát? Most fogsz! - Videó

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

Nem egyedülállóan emberi jelenség a tehetség

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

Milyen ponthatárokra számíthatsz a gazdaságtudományi képzési területen?

A gazdaságtudományi képzések között már évek óta a gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing szakok vezetik a népszerűségi listákat. Összeállításunk segítségével, most vethetsz egy pillantást az elmúlt öt év ponthatáraira a képzési terület három legnépszerűbb szakján.

A világ legjobbjai lettek az ELTE joghallgatói

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar maga mögé utasította többek között az Oxfordi Egyetem és a King's College diákjait a versenyjogi perbeszédversenyen. 

Milyen ponthatárokra számíthatsz a bölcsészettudomány képzési területen?

A bölcsészettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai közé tartozik a pszichológia, az anglisztika, valamint a közösségszervezés. Ha ezek egyikére jelentkeztél, de nem tudod, hogy milyen ponthatárra számíts, ne aggódj! Összeszedtük az elmúlt 5 év ponthatárait, hogy tudd mihez hasonlítani a saját eredményeidet.

Milyen ponthatárokra számíthatsz társadalomtudományi képzési területen?

Kommunikáció-és médiatudomány, szociológia, nemzetközi tanulmányok. Ezek a társadalomtudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai. Ezek egyikére jelentkeztél, de nem tudod, hogy hány pontra számíts? Összeszedtük neked az elmúlt 5 év ponthatárait, hogy tudd mihez hasonlítani pontjaidat. Lássuk tehát, mik voltak a ponthatárok a társadalomtudomány képzési terület TOP 3 szakjain az előző években!

Megalakul az ELTE kilencedik kara

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete 2021. augusztus 1-től karként működik tovább.

A világ legjobbjai közé kerültek be a hazai tudományegyetemek

Kedd este hozta nyilvánosságra legfrissebb egyetemi rangsorát a londoni Quacquarelli Symonds cég. A világ legjobb felsőoktatási intézményeit összevető listára ezúttal is felkerült a Szegedi Tudományegyetem (551-561. kategória), a Debreceni Egyetem (591-600. kategória), az ELTE (651-700. kategória), a Pécsi Tudományegyetem a (651-700. kategória), a Budapesti Műszaki Egyetem (801-1000. kategória), a Corvinus  Egyetem és a Szent István Egyetem (801-1000 kategória), valamint a Miskolci Egyetem (1001-1200. kategória). 

Mutatjuk, melyik magyar egyetemek értek el ismét kimagasló eredményt a neves világranglistán!

Több területen is prominens helyen végeztünk a brit QS összegyetemi világrangsorában: a hazai felsőoktatási intézmények között összesítettben a Szegedi Tudományegyetem lett a legjobb, őt követi a Debreceni Egyetem, majd az ELTE. Mutatjuk a részleteket!

“Ez egy iszonyatosan nagy önismereti lehetőség”- Tanítsunk Magyarországért!

"A mentor fogalmát azért szeretem, mert ez a szó kifejezi azt, hogy nem állok a gyerekek fölött, hanem segítem őket, parterük, barátjuk vagyok" - vallja Mayer Bori, az ELTE negyedéves tanár szakos hallgatója, aki a Tanítsunk Magyarországért programban szerzett élményeiről, tapasztalatairól mesélt nekünk.

Őket idegesíti legjobban a kutyaugatás

Érdekes kutatási eredmények láttak napvilágot a kutyaugatással kapcsolatban.

Az ELTE szervezi az utolsó OTDK szekciót

Május 17-19. között a Kémiai és Vegyipari Szekcióval véget ér a 35. OTDK. Az ELTE TTK Kémiai intézete az online térben ad otthont az eseménynek.

A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók

Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Rövidebb orrú kutyákkal könnyebb szemezni

A szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.

Kutyák agyát vizsgálták az ELTE kutatói, meglepő felfedezést tettek

Az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának előrejelzésére a kutyák esetében is. Ez a világszinten egyedülálló hazai kutya-agybank első kutatási eredménye.

Az alföldi ősközösségek étrendjéről jelent meg egy nemzetközi tanulmány

Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi ősközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középső rézkorban élő nők inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középső rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetű táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékű volt - közölte csütörtökön az ELTE.