A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak

Úgy tűnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szőrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetű. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval később kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szőre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.

Új remény az éghajlatváltozást megsínylő korallzátonyok számára

Helyi intézkedésekkel is segíthető a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylő korallzátonyok számára.

Hatalmas édesvízi tározót fedeztek fel Hawaii partjainál

A Hawaii-sziget számos rejtélynek ad otthont. Bár a tudósok tudták, hogy az édesvíz van a földalatti víztartókban, de ennek a mennyisége sokkal kisebbnek tűnt a kutatók számításai alapján. Tekintettel a csapadék átlagos mennyiségére, ez újabb fejtörőt jelent a szakembereknek.

Föld körüli pályára állt egy hihetetlenül pontos óceánfigyelő műhold

Föld körüli pályára állt a Sentinel-6 Michael Freilich műholdja szombaton; az európai-amerikai együttműködésben készült óceánfigyelő eszközt a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon-9-es rakétájának segítségével indították útnak a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról.

Európa legmelegebb októbere volt az idei

Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.

El tudná képzelni, hogy Velence látnivalóit valahogy elköltöztessék?

Bár az új koronavírus-járvány miatt korlátozottak az utazási lehetőségeink, de azért érdemes ilyenkor is tervezgetni. Ám a legfrissebb kutatások szerint váratlan meglepetésben is részünk lehet, ha például megérkezünk Velencébe, mert azt a közeljövőben könnyedén eláraszthatja a víz.

Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye

A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.

Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben

A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.

Extrém gyorsan emelkedik a hőmérséklet az óceán legmélyebb pontjain

Bár igen messze vannak az emberek élőhelyeiről és a fosszilis tüzelőanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztően fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.

Újabb állat és növényfajok jelenhetnek meg Európában

Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére. Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált

A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tűnik, hogy ez a faj az olyan, első modern tengeri hal, amely teljesen eltűnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.

Az éghajlatváltozás miatt tűnt el a jégkorszak emberének kortársa

A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltűnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelműen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.

Darabokra tört egy érintetlen, több százezer éves jégtömeg

A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el.

Eltűnhet az alma és a cseresznye a vadméhek pusztulása miatt?

A méhek hiánya a mezőgazdasági területeken már most korlátozza egyes élelmiszertermékek beszerzési lehetőségeit egy most publikált tanulmány szerint. A kutatók ebben felhívják a figyelmet arra is, hogy a beporzók csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét

Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedő sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.

Magyarország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé

Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

Meglepő állítást tett a vega-burgeres cég vezetője saját termékeikről

Meglepő kijelentést tett egy videokonferencián Patrick Brown, a növényi alapú hamburgerhúsairól ismert Impossible Foods vezérigazgatója. A népszerű vélekedés az, hogy ezek a termékek segíthetik az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket. A Forbes azonban arról számol be, Brown elmondta, ez szerinte valójában miért nincs így.

Hazánkat a vírus mellett jelenleg kritikus aszály is sújtja

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) "legborúlátóbb" klímaforgatókönyvét követve - derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.

A bolygó jövője a tét

Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.

Az erdőirtás nem járul hozzá jelentősen a klímaváltozáshoz

Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz - derült ki egy új tanulmányból.

Kanada harcba száll az eszkimók és a sarkvidéki állatok megmentéséért

Ha nem szeret gyalogolni, akkor most jött el az ideje, hogy rászokjon

A CityWalk névre hallgató interregionális program nyerte a leginnovatívabb regionális projekteknek kiosztott európai díj, a Regiostars közönségdíját a napokban Brüsszelben, amely a városok sétálhatóvá tételét és így a zaj- és szén-dioxid-csökkentést célozza meg. Az Európai Bizottság ezzel a regionális fejlesztések területén kiválóságot és új megközelítéseket alkalmazó projekteket ismeri el, ám a kezdetek óta eltelt tizenkettő évben nem kerültek a döntőbe magyar projektek. Egészen eddig. Most a séta városi feltételeinek fejlesztését célzó CityWalk mintegy 235 ezer szavazattal nyerte el az európai polgárok támogatását.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

Összeomolhat a Mont Blanc egyik gleccsere Olaszországban

Az olaszországi Mont Blanc-gleccser egy része bármikor összeomolhat. Erre figyelmeztettek az olasz hatóságok, és ezért az oda vezető két utat is le kellett zárni. A hegy olasz oldalán található Grandes Jorasses-csúcs egyik hatalmas gleccseréről összesen 250 ezer köbméter jég szakadhat le. A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány, a Fondazione Montagna Sicura (Biztonságos Hegy Alapítvány) lavinaveszélyre figyelmeztetett.

Agrárminiszter: Támogatni kell a gazdákat ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásait jól kezeljék

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóján, hogy a gazdákat védeni és támogatni kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásaira megfelelő válaszokat tudjanak adni. A miniszter arra is javaslatot tett, hogy ne engedjenek Európán kívülről behozni olyan termékeket, amelyek előállítása nagy mértékben elősegíti a klímaváltozás negatív hatásait.

Még csak most fedezték fel, de máris a kihalás szélére sodródott

Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói új méhfajokat fedeztek fel a Fidzsi-szigeteken, ám a rovarokon már láthatóak az éghajlattal és a környezetváltozással kapcsolat stressz jelei. Ezekre a fajokra az éghajlatváltozás, a mérgező növények és az emberi tevékenység jelenti a fő fenyegetést.

Az éghajlatváltozás hívta életre a svédek új trendjét

A svédek új szavakat alkotnak annak érdekében, hogy az emberi gondolkodásmódot is megváltoztassák a klímaváltozás elleni harc részeként – összegzi a Business Insider.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelőtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlődés gyönyörű vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Az éghajlati modellek szerint a vártnál gyorsabban melegszik a bolygó

Az új kutatások azt a szomorú hírt közölték, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetésével légkörbe kerülő üvegházhatású gázok jóval gyorsabban melegítik fel a bolygót, mint azt korábban gondoltuk volna. Két, egymástól független elemzés tükrében úgy tűnik, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 6,5-7,0 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás előtti szint fölé.

A vízáramlatok változása miatt veszélybe kerültek a szalamandrák

A Montana Egyetemen végzett új kutatások arra engednek következtetni, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkező vízáramlási jelenségek negatívan hatnak a szalamandrák túléléséi esélyeire. A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban publikálták.

Szokatlanul korán kezdődtek az első bozóttüzek Ausztráliában

Tűzvészekkel terhelt nyár előjele lehet Ausztráliában, hogy példátlanul korán és szokatlan hevességgel kezdődtek idén az első bozóttüzek a déli féltekén fekvő kontinensen.

Új szigettel gyarapodtak a Spitzbergák a gleccserek olvadása nyomán

Új sziget "született" a Svalbard-szigeteken, a Norvégiához tartozó, Spitzbergák néven is ismert északi-sarkvidéki szigetcsoporton a gleccserek olvadása nyomán.

Elhúzódhatnak a forró, száraz és az esős időszakok az északi féltekén

Elhúzódnak a forró, száraz és az esős időszakok is az északi féltekén, ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - figyelmeztet a legújabb klímatanulmány, amely a Nature Climate Change című szakfolyóiratban jelent meg hétfőn.

Az egyre szárazabb levegő miatt szinte megállt a növények növekedése

A levegő növekvő vízgőztelítettségi hiánya a növénytakaró globális visszaesését okozta az elmúlt két évtizedben, amelynek eredményeként a vegetáció drámai módon, mintegy 59 százalékkal csökkent világszerte.

Húsz év alatt 2,6 millió rénszarvas tűnt el az Északi-sarkvidékről

Az Északi-sarkvidék természetellenesen gyorsan változik, amivel sem a rénszarvas, sem a karibu nem tud lépést tartani. A "Mikulás segítői" a klímaváltozás miatt most segítségre szorulnak: a csodálatos sarkvidéki állatok száma az elmúlt húsz évben folyamatosan hanyatlik, és a következmények szó szerint pusztítóak lehetnek egész ökoszisztémára nézve.

Tönkreteszi Mongóliát az éghajlatváltozás

Mongólia az az ország, amely talán leginkább szenved az éghajlatváltozás következményeitől.

Mekkora üzlet az élelmiszer-pocsékolás megállítása?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb mértékben járul hozzá a globális éghajlatváltozáshoz, akár évente 4,4 gigatonna széndioxid kibocsátással egyenértékű és 2 ezer milliárdos pluszköltséget jelent – összegzi a CNBC.

Egy nap alatt 220 millió fát ültettek Indiában

Több mint egymillió indiai 22 millió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetőbbé tenni az ország legnépesebb államát.

Ennyivel van most melegebb nálunk, mint 100 éve

1900 óta több fokot emelkedett az átlaghőmérséklet a földön. Budapesten is ez a helyzet.

Az éghajlatváltozás okozza a pusztító kaliforniai erdőtüzeket

Az elmúlt két évben soha nem látott méretű erdőtüzek pusztítanak Kaliforniában, amelyek egyre több katasztrofális következménnyel járnak. Az állam történetének eddig legsúlyosabb tűzvészei kapcsán a hatóságok egyre drámaibb számokat közöltek a tűz tombolásának emberi és anyagi áldozatairól. Noha az erdőtüzeknek számos oka van, az éghajlatváltozás egészen eddig nem szerepelt a listán.

Tokió borús időjárása rekordot döntött

Nyaralás az Északi-sarkon? 56 millió éve nem volt elképzelhetetlen

Ha valaki feltenné a vicces kérdést, hogy elmennénk-e az Északi-sarkra nyaralni, biztosan kinevetnénk. Hacsak nem kedveljük az igen hideg, szélsőséges időjárást. Ám ha 56 millió évvel ezelőtt éltünk volna, akkor erre a kérdésre egészen másként válaszolnánk. Akkoriban balzsamos hőmérsékletet és a buja, zöld tájat élvezhettük volna, miközben a krokodilokat kerülgetjük. A világ akkoriban ugyanis a globális felmelegedés szélsőséges időszakának a közepén járt, amikor a Föld annyira felforrósodott, hogy még a sarkok is elérték a szinte trópusi hőmérsékletet.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Az éghajlatváltozás miatt a világ minden tájára eljuthat a malária

A globális felmelegedés miatt a világ egyre több helyén jelenik meg a malária. A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya szerint alacsonyabb hőmérsékleten a maláriaparazita gyorsabban kifejlődik a szúnyogokban, mint azt valaha gondolták volna. Az eredmények azt mutatják, hogy még az enyhe éghajlatváltozás is növeli több százezer embernél a malária kockázatát a világ olyan területein, ahol a betegség jelenleg nincs jelen.

A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén

Miközben a Drávánál élő partifecskék állományának 75 százaléka eltűnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évről-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élőhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élőhelyeik száma.

Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása

A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövőjét prognosztizálják elő, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebből származó vízkészlettől.