éghajlatváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- felmelegedés
- éghajlat
- szárazság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tényleg a világvégét hozza el a klímaváltozás?
Az egyik legfőbb probléma a nyugati világban az egyre mélyebb megosztottság a különféle politikai oldalak között, és éppen ezért nem lehet közös pontokat találni, hosszú távon szükséges lenne ezen viták és ellentétek hőfokának a csökkentése - mondta Calum T. M. Nicholson a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciáján (vagyis még az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt).
Erre az érintetlen korallzátonyra még nincs hatással a fehéredés
A korallzátonyokkal kapcsolatban manapság számos rossz hírt hallunk, amelyet többsége a korallfehéredés körül forog. A virágállatkák vázának fehéredése az óceánok melegedésének egyik legkomolyabb következménye: a korallok ugyanis érzékenyen reagálnak a víz hőmérsékletének változására. Ráadásul amennyiben a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak. Ennek ismeretében ritka jó hírnek számít, hogy az UNESCO búvárai egy új, hatalmas zátonyra bukkantak Tahiti partjainál, amely Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceán déli részén.
Ötéves csúcson a pompás királylepkék száma
A Kaliforniában áttelelő pompás királylepkék száma az elmúlt egy évben több mint 247 ezerre emelkedett, ám ez a szám még így is messze elmaradt az 1980-as években tapasztalt millióktól, közölték kedden az éves számlálás vezetői. És bár a szakemberek el vannak ragadtatva a fordulattól, mégis figyelmeztetnek, hogy ez sajnos nem a faj felépülését jelzi.
Grenoble vette át az Európa zöld fővárosa címet
Kizsebeli az amerikaiakat az éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás és az ennek következményeként bekövetkezett válság miatt egyre gyakrabban élhetünk át természeti katasztrófákat, amelyek mind súlyosabb károkat okoznak ott, ahol azok lecsapnak. A helyreállítás költsége pedig folyamatosan növekszik, sokak számára ez megtakarításaik jelentős részének feláldozásával jár. A részleteket az Insider mutatta be.
Ilyen trükköket vetnek be a kakaótermesztők, hogy legyen csokoládénk
Sean Kennedy, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem városi és regionális tervezésének professzora azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak a kis kakaótermelők Indonéziában az éghajlatváltozás okozta fenyegetésekhez, beleértve az elhúzódó szárazságot. Egy most publikált tanulmányban megállapította, hogy a kistermelők magatartását a vállalatok alakítják, akik úgy rögzítik a munkaerőt, hogy az enyhítse a vállalatok gazdasági nehézségeit, de növelje a gazdálkodók kiszolgáltatottságát.
Megtréfálja a természetet az enyhe tél: itthon virágba borult a táj, a vándormadarak nem indultak útnak
A klímaváltozás hatásait évről évre saját magunk is megtapasztalhatjuk: 1-2 évtizede még ropogott a lábunk alatt a hó, szánkóztunk, vadul hógolyóztunk, és boldogok voltunk, amikor tavasszal az első rügyek megjelentek a fákon és a bokrokon. Míg mi a felmelegedés miatt a vastag téli kabátjainkat a szekrényben hagyjuk, az állatok és a növények is a maguk módján reagálnak a megváltozott éghajlati jelenségekre.
Ősi módszerek biztosíthatják a jövő élelmiszerbiztonságát
Peru távoli falvaiban a gazdálkodók évezredek óta számos növényfélét termesztenek annak érdekében, hogy túléljék a kiszámíthatatlan időjárást. Úgy tűnik, most ezt az ősi tudást használhatják fel a klímaválsághoz való alkalmazkodásra. Ráadásul ezek a már bevált gyakorlatok a világ más részeinek is hasznosak lehetnek.
Készülnek a klímaváltozásra a magyar zöldségtermesztők
Automata öntözőberendezések és árnyékolás, termálvizes fűtés: többek között ilyen technológiai megoldásokkal próbálják mérsékelni a szélsőségessé váló időjárás okozta károkat a szentesi zöldségtermelők. Az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ egyik tagjánál már holland mintára, ledes lámpákkal megvilágított üvegházakban is termelnek koktélparadicsomot. A termelők folyamatosan azon dolgoznak, hogy egyre több magyar zöldség legyen elérhető a téli időszakban is, és bíznak abban, hogy a decemberben hungarikummá vált szentesi paprikát, a magyar zöldségeket még többen keresik majd a boltok polcain. Az időjárás melleett ...
Figyelmeztetnek a magyar kutatók: ez jelenti most a legnagyobb veszélyt az emberek egészségére
A napokban rendezték meg a 47. Meteorológiai Tudományos Napot, amelyen a magyar klímakutatók ismertették az elmúlt évek kutatásainak eredményeit. A tudósok azonban nem festettek rózsás képet a jelenlegi állapotokról és a jövőnkről sem.
A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást
Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi előrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elköteleződések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínűsíthető az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 előtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következő két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...
Vajon tényleg megfékezhetjük 2030-ra az erdőirtást?
A glasgow-i COP26 klímacsúcson a világ erdeinek 85 százalékát képviselő, több mint 100 országból álló csoport elkötelezte magát, hogy mindössze kilenc éven belül megfékezi az erdőirtást. A nyilatkozat több száz milliárd forintnak megfelelő, új költségvetési forrást is biztosít az erdők pusztulásának megfékezésére, amelyet fejlett országok és különböző vállalatok biztosítanak.
Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban
Bár a koronavírus-járvány első évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékűre emelkedett - közölte hétfőn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Innovatív megoldással védik kisvízfolyásainkat a hazai kutatók
A globális éghajlatváltozás és a növekvő emberi vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, amelynek hatása egyre erősebben jelentkezik a mindennapi életünkben, és a gazdaság működésében is. A jelenség eddig igen kevés figyelmet kapott, a világszerte érintett több tízezer kisvízfolyásról elegendő adat sem áll a kutatók rendelkezésre a folyamat hatásainak megértéséhez. Ezért indítottak útjára a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak részvételével egy Citizen Science hálózatot, és fejlesztették ki a DRYRivERS okostelefonos alkalmazást, amellyel a lakosság segítségét kérik az adatgyűjtésben a kisvízfolyásaink védelme érdekében.
Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést
Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.
Ezért húztak túrabakancsot a zenészek a svájci Alpokban
A 2005-ös, első alkalom óta hirdetik minden évben sikerrel a Zermatt Fesztivál Akadémiát. A világ minden tájáról érkező fiatal zenészek évente kapnak meghívást, hogy vegyenek részt egy kéthetes intenzív zenélésen, követve azt a hagyományt, amelyet Pablo Casals hozott létre az 1950-es és 60-as években a Matterhorn lábánál. Az esemény más okból is kiemelt fontosságú: egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy 2060-ra Svájc éghajlata is a mediterrán országokhoz hasonlóvá válhat.
Ki a felelős az éghajlatváltozásért?
Az ipari forradalom óta az emberek több mint másfél trillió tonna szén-dioxidot engedtek a Föld atmoszférájába. Természetesen itt nem álltunk meg, hisz a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázokkal sem vigyáztunk, ilyen például a metán, vagy a dinitrogén-oxid.
Vándormadarak segíthetnek a bajba jutott növényeken
A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban - derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.
Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye
A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szőlőtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.
A korai világkörüli tengeri expedíciók segítenek az éghajlatváltozás megértésében
A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.
Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését
A hétvégén a természetvédők az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.
Így hat a klímaváltozás a kenyai teatermelésre
Az éghajlatváltozás drasztikus hatással jár a kenyai teatermelésre, a világ legnagyobb teaexportőre ugyanis folyamatosan emelkedő hőmérsékletekkel, rendellenes esőzésekkel és rovarfertőzésekkel szembesül – derült ki egy a Channel News Asia birtokába került elemzésből.
Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat
A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.
Egyre nagyobb területen terjednek a jegesmedve-grizzly hibridek
A éghajlat hirtelen változásához számos faj nem képes alkalmazkodni, ezért kénytelen megváltoztatni többek közt vándorlása útvonalát, táplálkozási helyeit vagy élőhelyeit. Bizonyos helyzetekben ez váratlan következményekkel járhat. A melegedő hőmérsékletek miatt a grizzly medvék egyre inkább északra vándorolnak, ahol hidegebb van, míg a jegesmedvék az északi sarkkörben olvadó jég nyomása miatt dél felé mozognak. A két faj óhatatlanul is keresztezi egymás útjait, ami miatt egyre több hibrid egyed születik.
Nagyon rossz hírünk van a kávé szerelmeseinek
Akárcsak a mezőgazdaság más ágazataiban, úgy a kávé előállításában is problémákat vet fel az éghajlatváltozás. Egy most publikált tanulmány szerint Kolumbia, a világ harmadik legnagyobb kávétermelője komoly nehézségeket tapasztal a termelés fenntartásában.
El tudja képzelni, hogy a nyár fél évig tartson?
A nyarak ma már körülbelül 20 százalékkal hosszabbak, mint az 1950-es években. Ha az éghajlatválság változatlanul folytatódik, akkor az északi féltekén a nyár akár fél évig is eltarthat 2100-ra. De nem csak hosszabbak, hanem szélsőségesebbek is lesznek a legújabb előrejelzések szerint, amikor a kánikulák és a tűzesetek valószínűsége is megnő.
- címkék:
- tűzeset
- tavasz
- Nyár
- kánikula
- ősz
- tél
- éghajlatváltozás
- Címkefelhő »
Mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre
Teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre a 21. század végére, a borászok dolgát azonban az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése is nehezíti - figyelmeztet Buzási Attila regionális és környezetgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.
Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére
Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
Bíztató elemzői előrejelzés érkezett, rekordot érhet el idén a világgazdaság bővülése
Az előrejelzések szerint a világgazdaság 2021-ben piaci árfolyamon számítva hozzávetőleg 5 százalékkal – a 21. században az eddigi leggyorsabb ütemben – bővülhet, vagyis a világgazdaság teljesítménye 2021 végére vagy 2022 elejére összességében elérheti a világjárvány előtti szintet.
A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak
Úgy tűnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szőrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetű. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval később kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szőre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.
Új remény az éghajlatváltozást megsínylő korallzátonyok számára
Helyi intézkedésekkel is segíthető a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylő korallzátonyok számára.
Hatalmas édesvízi tározót fedeztek fel Hawaii partjainál
A Hawaii-sziget számos rejtélynek ad otthont. Bár a tudósok tudták, hogy az édesvíz van a földalatti víztartókban, de ennek a mennyisége sokkal kisebbnek tűnt a kutatók számításai alapján. Tekintettel a csapadék átlagos mennyiségére, ez újabb fejtörőt jelent a szakembereknek.
Föld körüli pályára állt egy hihetetlenül pontos óceánfigyelő műhold
Föld körüli pályára állt a Sentinel-6 Michael Freilich műholdja szombaton; az európai-amerikai együttműködésben készült óceánfigyelő eszközt a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon-9-es rakétájának segítségével indították útnak a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról.
Európa legmelegebb októbere volt az idei
Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.
El tudná képzelni, hogy Velence látnivalóit valahogy elköltöztessék?
Bár az új koronavírus-járvány miatt korlátozottak az utazási lehetőségeink, de azért érdemes ilyenkor is tervezgetni. Ám a legfrissebb kutatások szerint váratlan meglepetésben is részünk lehet, ha például megérkezünk Velencébe, mert azt a közeljövőben könnyedén eláraszthatja a víz.
Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye
A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.
Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben
A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.
Extrém gyorsan emelkedik a hőmérséklet az óceán legmélyebb pontjain
Bár igen messze vannak az emberek élőhelyeiről és a fosszilis tüzelőanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztően fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.
Újabb állat és növényfajok jelenhetnek meg Európában
Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére. Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.
Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált
A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tűnik, hogy ez a faj az olyan, első modern tengeri hal, amely teljesen eltűnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.
Az éghajlatváltozás miatt tűnt el a jégkorszak emberének kortársa
A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltűnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelműen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.
Darabokra tört egy érintetlen, több százezer éves jégtömeg
A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el.
Eltűnhet az alma és a cseresznye a vadméhek pusztulása miatt?
A méhek hiánya a mezőgazdasági területeken már most korlátozza egyes élelmiszertermékek beszerzési lehetőségeit egy most publikált tanulmány szerint. A kutatók ebben felhívják a figyelmet arra is, hogy a beporzók csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonság szempontjából.
Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben
A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.
Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét
Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedő sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.
Magyarország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé
Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.
Meglepő állítást tett a vega-burgeres cég vezetője saját termékeikről
Meglepő kijelentést tett egy videokonferencián Patrick Brown, a növényi alapú hamburgerhúsairól ismert Impossible Foods vezérigazgatója. A népszerű vélekedés az, hogy ezek a termékek segíthetik az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket. A Forbes azonban arról számol be, Brown elmondta, ez szerinte valójában miért nincs így.
Hazánkat a vírus mellett jelenleg kritikus aszály is sújtja
Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig
Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.