csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben
A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévõ galaxisról készült kép a milliárd évvel ez elõtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekrõl az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatõr csillagász és blogger.
Rejtõzködõ óriásbolygót fedeztek fel a csillagászok
„Rejtõzködõ" bolygót fedeztek fel a Yale Egyetem csillagászai egy tõlünk 3000 fényévre található rendszerben.
Megtalálták az eddigi legmasszívabb barna törpét
Rekorder barna törpét talált egy nemzetközi kutatócsoport: az égitest az eddig ismert legtisztább és legnagyobb tömegû barna törpe.
Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát
A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány elõtt, és csak a közelmúlt technikai fejlõdése tette lehetõvé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelsõ pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévõ hatalmas korongok furcsaságai, és milyen mûszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között errõl kérdeztük a díjazott csillagászt.
Nagyon fiatal a Ceres kráterének fénylõ foltja
A Ceres törpebolygó Occator-kráterének közepén lévõ világos terület a becslések szerint 30 millió évvel fiatalabb, mint maga a kráter.
Kõzettörmeléket találtak egy kettõs csillagrendszerben
Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettõs csillagrendszerben kõzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtõl mintegy ezer fényévnyi távolságra.
Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár
Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Ûrügynökség az XMM Newton röntgencsillagászati mûhold segítségével: a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték.
- címkék:
- csillagászat
- pulzárok
- világûr
- rekord
- fényes
- Címkefelhõ »
Áprilisban elkészülhet az elsõ kép egy fekete lyukról
Áprilisban megkezdheti mûködését az a teleszkóp-hálózat, amely elsõ ízben fog képet készíteni egy fekete lyukról.
Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elõ
Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerûbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetõsége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedõ módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létezõ lehetséges élõlényekrõl. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyûjteményében ttaláltak ...
Sötét energia nélkül is megérthetõ a táguló univerzum
Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters címû rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.
Újabb szuperföldet találhattak a Naprendszer közelében
Több mint száz új bolygójelöltet azonosítottak amerikai csillagászok, közülük az egyik Naprendszerünk közelében lehet – írja egy most közölt tanulmány.
Új típusú fekete lyuk létezésére találtak bizonyítékot
A fekete lyukak a világegyetem legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak. Egy azonban közös bennük. Az eddig felfedezett összes fekete lyuk két kategóriába volt sorolható. Az új bizonyítékok alapján azonban úgy tûnik, hogy be kell vezetni egy harmadik csoportot is.
- címkék:
- csillagászat
- fekete lyuk
- Címkefelhõ »
Ismét megközelít minket a zölden fénylõ égitest
Rendkívül fényes lesz szombaton a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova néven ismert üstökös – írja a Seeker.com.
Két robottávcsõ épül Magyarországon
Két új, 80 centiméter tükörátmérõjû automatizált távcsõ épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel.
- címkék:
- csillagászat
- MTA
- Címkefelhõ »
Tíz éve zabálja csillagát egy fekete lyuk, és még nem lakott jól
Amerikai csillagászoknak sikerült megfigyelniük egy óriási fekete lyuk hihetetlenül hosszúra nyúló „ebédjét”. Már tíz éve fal egy csillagot, és még nem végzett.
Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét
Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetõje, õ tervezte az elsõ búvárharangot, összeállította az elsõ meteorológiai térképet és az elsõ halálozási statisztikát.
Hatalmas robbanás hagyhat nyomot az égen 2022-ben
Egy távoli robbanás hagyhat nyomot az égbolton 2022-ben. Ha a csillagászok jóslata beválik, az esemény olyan lesz, mintha egy vadonatúj csillag jelenne meg a Hattyú csillagképben.
- címkék:
- csillagászat
- robbanás
- égbolt
- csillag
- esemény
- Címkefelhõ »
Új katasztrófaelmélet a Hold keletkezésérõl
Számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold egy izraeli kutatócsoport számításai szerint.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Ilyen galaxist még senki sem látott
Különleges galaxist fedeztek fel a csillagászok tõlünk 359 millió fényévre. A csillagvárosnak nemcsak egy, hanem két gyûrûje is van. Ilyet korábban nem láttak a szakemberek.
Tudja, mi köze a Subarunak az univerzumhoz?
Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.
Megrengették a tudományt a téridõ fodrozódásai - az év felfedezései
2016 izgalmas felfedezéseket és eredményeket tartogatott a tudomány iránt érdeklõdõknek: a téridõ „fodrozódásait" okozó gravitációs hullámok érzékelése révén új szemmel vizsgálhatják a kutatók a tágabb otthonunkként szolgáló univerzumot, a hatékony ebolavakcina kifejlesztésével pedig az orvosok hamarosan legyõzhetik a rettegett, vérzéses lázat okozó vírust. Elképzelhetõ, hogy egy kilencedik bolygó is létezhet a Naprendszerben, és nem kizárt, hogy a jövõben expedíciót indíthatunk a Földünktõl csupán 4,2 fényévre található Proxima b bolygóra. Sajnos azonban jócskán akadnak kedvezõtlen hírek is: a globális felmelegedés miatt az északi--sarki ...
Meghalt a sötét anyagot felfedezõ tudós
Elhunyt Vera Rubin világhírû amerikai csillagász, aki bizonyítékot talált a sötét anyag létezésére - közölte hétfõn fia, Allan Rubin földtudományi professzor, hozzátéve, hogy anyja természetes halállal távozott. Nyolcvannyolc éves volt.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- sötét anyag
- Címkefelhõ »
Kisbolygót neveztek el Vízi E. Szilveszterrõl
Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztõ Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa címû elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.
Sokkal több a közös bennünk és a neutroncsillagokban, mint gondolnánk
Azt már korábban felfedezték, hogy a testünket alkotó atomok kimutathatóak voltak évmilliókkal ezelõtt keletkezett csillagokban, de a fizikusok most még szorosabb kapcsolatot találtak. Végsõ soron mindannyian csillagokból vagyunk.
Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több idõnk legyen
Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis idõt, a rossz hír pedig az, hogy az elõzõ évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- fizika
- tudomány
- Címkefelhõ »
Hatalmas hideg gázfelhõkbõl alakulhattak ki az óriásgalaxisok
Óriási hideg gázfelhõkbõl, nem pedig kisebb galaxisok összeolvadásából keletkezhettek az univerzum legnagyobb galaxisai - véli megfigyelései alapján egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- csillagászat
- galaxis
- gázfelhõ
- Címkefelhõ »
Már a Szaturnusznál jár a Cassini
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringõ ûrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külsõ gyûrûihez, hogy alábukva a gyûrûk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielõtt befejezi küldetését.
Felfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
A Tejútrendszer vélhetõen leghalványabb törpegalaxisát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport a Hawaiion lévõ Gemini obszervatórium óriástávcsövének segítségével.
A mongol sztyeppén landolt az ûrállomás
Visszatért a Földre pénteken két kínai ûrhajós a Tienkung-2 kínai ûrállomáson töltött 30 nap után, amely eddig a leghosszabb ûrmisszió volt a kelet-ázsiai ország történetében.
Megtalálták az eddig ismert leggömbölyûbb égitestet
Az univerzum eddig mért leggömbölyûbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet munkatársai.
Közeleg az évszázad leglátványosabb szuperholdja
Az év leglátványosabbnak ígérkezõ csillagászati eseménye következik be november 14-én. 1948 januárja óta nem volt ilyen közel a Hold a Földhöz.
- címkék:
- csillagászat
- Hold
- jelenség
- szuperhold
- Címkefelhõ »
Világelsõk lehetünk a földet veszélyeztetõ meteorok megfigyelésében
A GINOP-pályázaton elnyert csaknem egymilliárd forintos támogatással a magyar kutatói hálózat várhatóan úttörõ szerepet fog betölteni a kozmikus hatások és kockázatok kutatásában.
Meghalt a Rosetta ûrszonda üstökösének egyik felfedezõje
Meghalt Klim Csurjumov szovjet-ukrán csillagász, a Rosetta ûrszonda üstökösének egyik felfedezõje.
Sokkal több galaxis létezhet, mint eddig hittük
Tízszer több galaxis létezhet, mint korábban hitték, derült ki a Hubble ûrteleszkóp adataiból.
Tudod, mi van ma? Hivatalosan is elkezdõdött a csillagászati õsz
Szomorú nap ez a mai, fõleg azoknak, akik imádják a "hosszú" nappalokat. Mától kezdve rövidülnek a nappalok, egyre korábban sötétedik be és egyre késõbb kel fel a nap.
Tudja-e, hogy ki mérte meg elõször a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételezõ, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következõ évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedõbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Mérõrúd a csillagok között
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhõk között, és ezrével fedeznek fel keletkezõ csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével - írja közleményében az ELTE.
- címkék:
- csillagászat
- mérés
- távolság
- MTA
- ELTE
- Címkefelhõ »
Újabb objektumokra leltek a Naprendszer külsõ vidékén
Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külsõ vidékén amerikai csillagászok.
Közelrõl figyelik a "Naprendszer királyát"
Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno ûrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait.
Ez lehet az elsõ Naprendszeren kívüli bolygó, amire eljuthat az ember
Egy Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül.
Bemutatták a kínai marsjárót
Egy kétmázsás, hatkereken gördülõ marsjárót küldenek a kínaiak a vörös bolygóra 2020 nyarán. Most mutatták be a szerkezetet Pekingben.
- címkék:
- Kína
- csillagászat
- ûrkutatás
- marsjáró
- Címkefelhõ »
Pénteken és szombaton éjjel több száz hullócsillag teljesíti a kívánságaidat
Pénteken este ismét látható lesz a Perseidák néven ismert, jól látható meteorraj, amit mi egyszerûen hullócsillagoknak hívunk.
Az õ szemével látjuk az univerzumot
1990-ben állt szolgálatba a Hubble ûrtávcsõ, amely hamarosan a csillagászok egyik elsõ számú megfigyelési eszközévé vált, hiszen segítségével a világegyetem múltjába pillanthatnak bele. Az már a kezdetektõl fontos törekvés volt, hogy a Hubble ne csak a tudományos világ, hanem a nagyközönség számára is érdekes legyen - annál is inkább, hiszen megépítése, üzemeltetése és fejlesztése rengeteg pénzébe kerül az adófizetõknek. Zoltan Levay is azon dolgozik, hogy a Hubble segítségével elért felfedezéseket mindenki számára elérhetõ közelségbe hozzák. A magyar származású amerikai csillagász azért felel, hogy az ûrtávcsõrõl érkezõ felvételekbbõl ...
Kiválasztották a Földhöz legjobban hasonlító bolygókat
Csillagászok nyilvánosságra hozták annak a 20 Naprendszeren kívüli világnak a listáját, melyek leginkább hasonlíthatnak Földünkhöz.
Mi lesz a Nemzetközi Ûrállomás jövõje?
Az OzoneNetwork tévécsatorna OzoneUniverzum ûrkutatási hírmûsora harmadik adásával jelentkezett, melyben többek között a Juno ûrszonda történelmi küldetésérõl, a Nemzetközi Ûrállomás jövõjérõl, illetve egy hazai, ROSETTA tudományos konferenciáról is beszélgettünk. Ûrtörténelmi érdekességképpen pedig az elsõ, hazatérõ ûrhajósokat elevenítettük fel, Bjelka és Sztrelka kutyákat!
Három napja van a különleges bolygónak
Három nap kel fel és nyugszik le mindennap a röppálya egyik részén, másik részén pedig örökös nappal uralkodik egy újonnan felfedezett, különleges bolygón a Kentaur csillagképben. Korábban nem találtak még a kutatók háromcsillagos rendszerben ilyen nagy pályán mozgó planétát.
A Naprendszeren kívül is találtak vízfelhõket
A Naprendszeren kívüli leghidegebb objektumon sikerült vízfelhõket felfedezni. Az égitest egyébként nincs túl messze tõlünk, viszont annyira halvány fénye van, hogy alig tudjuk megfigyelni.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az OzoneNetwork TV elindította az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
Csecsemõvilágok fedhetik fel a bolygókeletkezés titkait
A valaha felfedezett legfiatalabb bolygók közé tartozik az a két égitest, amiknek a felfedezését június 20-án jelentették be a szakemberek. A két különbözõ csillag körül keringõ újszülött planéta új betekintést nyújthat a bolygókeletkezés folyamatába.
Fény derült a Föld rejtõzködõ kísérõjére
A Föld körül keringõ, 40–100 méter átmérõjû aszteroidát fedeztek fel amerikai kutatók.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Lefényképezhettek egy 1200 fényévre lévõ bolygót
Lehetséges, hogy sikerült lefényképezni egy tõlünk 1200 fényévre található bolygót, írja a Space.com csillagászati portál.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az Ozone Network tévécsatorna szombaton délután indította el az elsõ adással az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka
Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklõdõknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno ûrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhõrétegén, hogy megtudja, mi rejtõzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai idõszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.
A világûr mélyérõl érkezõ zenét rögzítettek
Kíváncsi arra, milyen zenét produkál néhány 13 milliárd éves csillag? Most meghallgathatja!
Megpillantották, mi rejtõzik a Jupiter felhõtakarója mögött
Közzétették az eddigi legrészletesebb rádiótérképet a Jupiter légkörérõl, így a kutatók bepillantást nyerhettek a felhõtakaró alatt zajló eseményekbe. Az eredményekbõl látszik, hogy az óriásbolygó felszíni jellegzetességei (foltjai, örvényei) és a mélyben kavargó gázok mozgása között kapcsolat van.
A végén szétszakadhat az egész univerzum
Gyorsabban tágul az univerzum, mint korábban gondolták, állítja egy új kutatás.
120,7 millió kilométerre haladt el a Mars a Földtõl
A Mars 120,7 millió kilométerre haladt el a Földtõl hétfõrõl keddre virradóra, több mint tíz év után ez volt a legkisebb távolság a két bolygó között - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA).
Megbecsülték, mekkora a galaxisunk tömege
A Tejútrendszer tömegének megbecslése igazi galaktikus feladat. Most egy kanadai kutató állt elõ egy értékkel, ami szerinte az eddigi legpontosabb.
A Naprendszeren kívülrõl származhat a kilencedik bolygó
Számítógépes szimulációk alapján svéd és francia csillagászok szerint nagyon valószínû, hogy exobolygó - azaz Naprendszerünkön kívüli - az úgynevezett kilencedik bolygó.
Lakható lehet egy távoli földszerû bolygó
Egy tõlünk 1200 fényévre találtható földszerû bolygó alkalmas lehet az élet hordozására – állítja egy új tanulmány egy számítógépes modellre hivatkozva.
Szokatlanul nagy bolygót találtak egy fiatal csillag körül
A nagyobb bolygók kialakulásához több idõ kell – az állítás már hosszú ideje tartja magát, de egy új kutatás most megcáfolhatja. Amerikai csillagászok ugyanis hatalmas bolygót fedeztek fel egy rendkívül fiatal csillag körül.
A becsültnél kisebb lehet a lakható bolygók száma
A potenciálisan élhetõ planéták száma alacsonyabb lehet, mint azt eddig becsülték a szakemberek, mivel sûrû légkörük miatt az érintett bolygók nagy része túlságosan forró - derült ki egy frissen közzétett tanulmányból.
Óriási csírákból születhetnek a szupernagy fekete lyukak
A nagyon nagy tömegû (szupermasszív) fekete lyukak már életük kezdetén óriási képzõdmények és nem „törpébõl válnak hirtelen óriássá”, írja egy újonnan megjelent kutatás.
Szabad szemmel is látható a Mars, olyan közel halad el a Föld mellett
Tizenegy éve nem tapasztalt közelségbe kerül a Földhöz a Mars május 30-án, így szabad szemmel is látható lesz a déli égbolton.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- Mars
- teleszkóp
- Címkefelhõ »
Szokatlanul nagy folt látható a Napon
A Nap délnyugati körnegyedében szokatlanul nagy, a Földénél kétszer nagyobb, 25 ezer kilométeres átmérõjû napfoltot fotóztak le svájci tudósok.
11 éve nem volt ilyen! Akár szabad szemmel is megfigyelhetõ lesz a Mars
A kövektkezõ néhány hétben különleges égi jelenségnek lehetünk tanúi - és még profi távcsõ sem szükséges hozzá!
Korszakalkotó égi mechanikai eredmény született az ELTE-n
Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professzor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – Newton és Lagrange kétszáz esztendõnél is régebbi eredményei után elõször találtak explicit, egzakt analitikus megoldást a csillagászat és az ûrkutatás egy központi jelentõségû kérdése, az égi mechanikai n-test probléma egy alosztályára.
Apró pont halad el a hatalmas Nap elõtt
Május 9-én a Merkúr látványosan áthaladt a Nap elõtt, az eseményrõl a NASA egy epikus zenével megfûszerezett látványos videót hozott össze. A Merkúr áthaladás viszonylag ritka csillagászati jelenség, egy évszázadban átlagosan nagyjából tucatszor megy el úgy a bolygó a Nap elõtt, hogy azt kisebb távcsõvel is meg lehet figyelni. Ilyen jelenség legközelebb 2019-ben, majd 2032-ben lesz.
- címkék:
- csillagászat
- Merkúr
- videó
- áthaladás
- Címkefelhõ »
Ritka égi jelenséget figyelhetünk meg délután
Ma, május 9-én dél környékén a Merkúr látványosan áthalad a Nap elõtt - a jelenséget a napfogyatkozások megfigyelésére kifejlesztett szemüvegekkel jól lehet majd látni, de szabad szemmel most sem érdemes belenézni a fényes napkorongba.
- címkék:
- csillagászat
- Nap
- ritka esemény
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Elõször figyeltek meg napfoltokat egy távoli csillag felszínén
Elsõ alkalommal sikerült egy foltos csillag felszínét közvetlenül, az interferometria módszerével "lefényképezni" - jelentette be egy magyar taggal is rendelkezõ nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos folyóiratban.
Hétfõn lesz megfigyelhetõ a Merkúr-átvonulás Magyarországon
Május 9-én, hétfõn lesz megfigyelhetõ a Merkúr-átvonulás, az év egyik legjobban várt csillagászati eseménye kora délutántól napnyugtáig Magyarországon.
Lemondtak a méregdrága japán mûholdról
A japán ûrkutatási ügynökség (JAXA) végleg elvesztette a reményt, hogy visszaszerezze több száz millió dollárba kerülõ ASTRO-H mûholdját. Az ûreszköz a galaxishalmazokat és a világûrben tapasztalható szélsõséges jelenségek fizikáját tanulmányozta volna, ám márciusban megszakadt vele a kapcsolat.
- címkék:
- Japán
- csillagászat
- ûrkutatás
- mûhold
- JAXA
- Címkefelhõ »
Lézersugárral lõttek mesterséges csillagot az égre
Meglehetõsen menõ kiegészítõket kapott az Európai Déli Obszervatórium chilei Paranal obszervatóriuma (ennek része a VLT, vagyis a Very Large Telescope): négy darab, 22 watt teljesítményû lézert, melyeket elsõ ízben április 26-án próbáltak ki. Az újonnan felszerelt rendszer (4LGSF) célja egy „mesterséges csillag” fellövése volt az égboltra. De mi szükségük van a csillagászoknak erre?
Rejtõzködõ holdat talált a Hubble
A Naprendszer külsõ, fagyos övében egy törpebolygó, a Makemake körül keringõ kicsi holdat fedeztek fel a Hubble ûrteleszkóppal - jelentették be amerikai csillagászok.
Gigantikus buborékot fotóztak az ûrben
Most vasárnap ünnepli 26. születésnapját a Hubble ûrteleszkóp, ennek örömére pedig új képet készített az egyik leglátványosabb, buborék alakú kozmikus ködrõl.
Lehet, hogy földszerû bolygó van a közelben
Számítógépes modellezés alapján könnyen elõfordulhat, hogy tõlünk „mindössze” 16 fényévre egy földszerû égitest kering.
Szokatlan jelek érkeztek a gravitációs hullámok forrásától
Kevesebb mint fél másodperccel a gravitációs hullámok 2015. szeptember 14-i közvetlen detektálása után a NASA Fermi gammasugár-ûrtávcsõje egy nagyon rövid, halovány jelet észlelt, amely a hullámok forrása felõl érkezett.
Sötét világok nyomában a Kepler-ûrtávcsõ
A Kepler-ûrtávcsõ segítségével számtalan exobolygójelöltet sikerült azonosítani, több mint ezer esetében nyert megerõsítést a felfedezés. Azonban a leggyakoribb exobolygó-kutatási módszerek fõként a csillagukhoz közeli égitesteket tudták azonosítani, míg a távolabbi pályákon keringõ vagy éppen csillag nélkül a galaxisban vándorló exobolygók rejtve maradtak elõlünk. Ezen sötét világok felfedezésére irányulna a Kepler-ûrtávcsõ következõ kutatási programja, amely a következõ hónapokban zajlana. Sajnos a legfrissebb hírek arról árulkodnak, hogy az ûrtávcsõn valamiféle meghibásodás történhetett, így kérdéses az új kutatási program elindulása is.
Gravitációs lencsével fedezték fel a sötét törpegalaxist
Ez az önmagában is gyönyörû kép nagy meglepetést okozott a kutatók számára. Tüzetesebb vizsgálatakor ugyanis kiderült, hogy valószínûleg egy sötét törpegalaxis rejtõzik rajta.
Megoldódhat a legismertebb földön kívüli rádiójel rejtélye
Egy amerikai csillagász úgy véli, közel jár a híres „Hûha!”-jel eredetének megfejtéséhez.
Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit
A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerõsítik, elképzelhetõ, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket.
Hawking mellett a NASA is vitorlásokkal hódítaná meg az ûrt
Hatalmas napvitorláson dolgozik a NASA. A vitorla a napszél töltött részecskéit (protonjait) használja fel az elképesztõ sebesség elérésére. A jármûvet most kezdik tesztelni.
Már 100 éve felfedeztek egy bolygórendszert
A Naprendszeren túli bolygók kutatása az 1990-es évek elején kezdõdött el, valójában azonban az elsõ távoli bolygórendszer felfedezése már 1917-ben megtörtént. Igaz, senki nem tudott róla, egészen mostanáig.
Így nézhet ki a kilencedik bolygó
Számítógépes modell segítségével mutatták be svájci asztrofizikusok, hogy milyen lehet a titokzatos kilencedik bolygó, ami a feltételezések szerint messze a Neptunuszon túl kering.
Két üstökös is elhalad mellettünk a jövõ héten
Két üstökös követi egymást szokatlanul rövid idõ alatt: az egyik hétfõn, egy másik kedden húz el a Föld mellett - olvasható az amerikai ûrkutatási hivatal pasadenai laboratóriumának honlapján.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- világûr
- üstökös
- Címkefelhõ »
Vörös felvillanások érkeztek egy közeli fekete lyukból
Hatalmas erejû, vörös színû felvillanások érkeztek egy csillagászati értelemben véve nem túl távoli fekete lyukból.
Egész héten csillagokat leshetnek a pécsiek
Csillagászati és ûrkutatási témájú elõadások, távcsöves bemutatók és planetáriumi vetítések várják a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedbe látogatókat a hétfõn kezdõdõ Csillagászati Héten.
- címkék:
- Pécs
- Magyarország
- csillagászat
- program
- Címkefelhõ »
Ismétlõdõ titokzatos rádiójeleket észleltek a galaxisunkon túlról
Elõször sikerült ismétlõdõ rádiókitöréseket észlelni a Tejútrendszeren kívülrõl, írja a Nature magazin legújabb száma.
Elkészült a Tejútrendszer gáztérképe
Elkészült a részletes térkép a Tejútrendszerben található sûrû, igen hideg gázról, az új, nagy tömegû csillagok születésének helyérõl - olvasható a BBC honlapján.
Kínaiak ezreit költöztetik ki a világ legnagyobb rádióteleszkópja miatt
A délnyugat-kínai Kujcsou tartományban több mint kilencezer embernek kell elhagynia véglegesen otthonát, hogy ne zavarják a világ legnagyobb - átadás elõtt álló - egytányéros ûrfigyelõ rádióteleszkópjának mûködését.
Közel ezer rejtõzködõ galaxist lepleztek le a csillagászok
Elõször sikerült közel ezer rejtõzködõ galaxist tanulmányoznia egy nemzetközi kutatócsoportnak. Az új eredmények fényt deríthetnek egy titokzatos gravitációs jelenségre, melyet a „Nagy Mozgató” néven ismerünk.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- galaxis
- világûr
- Címkefelhõ »
Hatalmas gázfelhõ tart a galaxis felé
A galaxisunkból indult, és oda is tér vissza az a 11 ezer fényév hosszú gázfelhõ, amelyrõl kiderült: valóban tele van kénnel. A Földnek azonban nem kell félnie – az óriás a galaxis egy teljesen más karjába csapódik majd vissza 30 millió év múlva.
A babilóniaiak profi csillagászok voltak
Már az ókori Babilon csillagászai is mérték az égitestek járását geometriai számítások segítségével.
Új bolygót fedezhettek fel a Naprendszerben
A Kaliforniai Mûszaki Egyetem két csillagásza azt állítja, bizonyítékot talált egy kilencedik, Plutón túli planéta létezésére.
Eddig ismeretlen bolygót fedezhettek fel a Naprendszerben
Elképzelhetõ, hogy Naprendszerünk egy újabb bolygóval gyarapodhat. A Kaliforniai Mûszaki Egyetem két csillagásza azt állítja, bizonyítékot talált egy Plutón túli planéta létezésére.
Hatalmas kitöréseket produkált egy közeli fekete lyuk
Két hatalmas, forró gázhullámot fedeztek fel a NASA csillagászai a Chandra ûrteleszkóp képein, a két gáztömeget egy közeli galaxis szívében lévõ fekete lyuk lökte ki.
- címkék:
- csillagászat
- fekete lyuk
- kitörés
- Címkefelhõ »
Az északi fénytõl a Dél Keresztjéig
A 2015-ös év hozta a „kötelezõt”, de kellemes meglepetésekkel is szolgált a csillagászati jelenségek terén. Tekintse meg képes összefoglalónkat!
- címkék:
- csillagászat
- asztrofotó
- fotó
- kép
- Címkefelhõ »
Óriás üstökösök fenyegetik a Földet
A csillagászok szerint sokkal jobban fenyegeti a Földet egy ûrszikla becsapódása, mint ahogy azt széles körben gondolják. Egy keddi konferencián elhangzottak szerint jobban kellene figyelni a távoli óriás üstökösökre.