Az 56-os körúti pokol testközelből

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik gócpontja volt a Nagykörút Corvin közi szakasza: a Corvin mozinál fontos felkelőállás alakult, a vele szomszédos Kilián laktanya pedig tökéletes helyen volt ahhoz, hogy az itt állomásozó felkelők az Üllői úton beözönlő szovjet tankokkal szembeszálljanak. A történelemkönyvekből a tényeket már jól ismerjük – de miről számoltak be azok, akik valóban itt harcoltak, vagy a környéken éltek?

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Néma csend borult a melbourne-i olimpiára

Az 1952-ben, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékokat a Magyar Rádió élőben közvetítette. Három évvel később, 1955-ben a rádió megkezdte az 1956-os melbourne-i olimpia közvetítésének előkészítését. Az 1956. november 22-én kezdődő ötkarikás játékokra Szepesi György utazott el. Innentől kezdve csend borult az olimpiára. Melbourne-ből ugyanis egyetlen hang sem jutott el a magyar rádió hallgatóihoz. Szepesi az olimpia első négy napján mindent közvetített, de összefoglalóira a Magyar Rádió akkori vezetése nem tartott igényt. Egy elhallgatott olimpia története – hatvan év távlatából. 

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Miért hagyott minket magunkra a Nyugat 1956-ban?

A szuezi válság és a magyarországi forradalom szinte napra pontosan egybeesett 1956-ban, és sokan ma is úgy vélik, ha az egyiptomi események nem terelik el a nyugati országok figyelmét, és nem osztják meg az ENSZ-t, lett volna esély a nemzetközi fellépésre Magyarország ügyében. Egy biztos: a britek és a franciák nemzetközi jogot semmibe vevő agressziójával párhuzamosan a Szovjetunió joggal érezhette, hogy büntetlenül kezébe veheti a bíráskodást Budapesten, írja Peter Unwin, Nagy-Britannia korábbi budapesti nagykövete a Nagyhatalmi játszmák – 1956 a magyar forradalom a világpolitika erőterében című könyvében.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted

Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.

1956-os megemlékezés Stockholmban

Énekelve sétáltak a vesztükbe Mosonmagyaróváron

Hivatalosan 55, más források szerint több mint száz áldozata volt az 1956-os forradalom egyik legvéresebb sortüzének Mosonmagyaróváron. A mai napig nem tudni biztosan, ki adott parancsot a tüzelésre, ahogy azt sem, hogy a honvédségi laktanya katonái és a rendőrség után miért nem álltak át a felkelők oldalára a „zöld ávósok”-ként emlegetett határőrök is, akik végül a békésen tüntető tömegbe lőttek. A bűnösöket nem vonták felelősségre, a laktanya parancsnokát, Dudás Istvánt évekig hősként ünnepelték, és a 90-es évek végéig még csak szóba sem jöhetett, hogy őt és tisztjeit elítéljék – a mosonmagyaróvári halottak hozzátartozói soha nem ...

Behívatta 1956 miatt az orosz nagykövetet Szijjártó

A Külügyminisztériumnak be kellene hívatni az orosz nagykövetet, mert az orosz állami televízióban pogromnak nevezték az 1956-os forradalmat – áll az LMP közleményében. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor az MSZP-nek ki kellene zárnia soraiból Havas Szófiát, aki a műsorban ugyancsak gyalázta a forradalom emlékét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden behívatta az orosz nagykövetet. 

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Meglepő, Hollywoodból milyennek látszik '56

Hosszasan tudnánk sorolni az 1956-ról szóló magyar filmeket – na de mi a helyzet Hollywooddal? Kevés pillanat van, ami jobban filmre kívánkozik, mint hogy fiatalok Molotov-koktéllal támadnak tankokra, és így próbálják kivívni a szabadságukat. Az amerikai álomgyár az évtizedek alatt többször is elővette a magyar forradalom és szabadságharc témáját, a teljesség igénye nélkül mi most három, egymástól nagyon eltérő produkciót mutatunk be. A hét mesterlövész sztárja üldözte a forradalmárokat, Batman hű társa viszont segítette őket. Összeállításunkból azt is megtudhatja, hogy ki volt a budapesti rém.

Kósa: Aki fütyörészik, az az ÁVH-val ért egyet?

1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

Még ütősebb lett az 56-os imázsfilm

Forrás: magyarforradalom1956 middle on 1050 446 A 82 éves Lőte Attila a jelenből tekint vissza ’56-ra, és felfedezi a Kossuth-díjas Kassai Ilona személyében ugyanazt a nőt, akibe hatvan éve beleszeretett.  Az Emlékezzünk! című imázsfilmet a Félvilág-ot és a szintén ’56-os tematikájú A berni követ-et jegyző Szász Attila rendezte, és alighanem a kétperces időtartammal rátalált az alkotás ideális hosszúságára. Mondjuk annyira jók a képek, hogy azt sem bánnánk, ha Szász legközelebb egy húszperces verzióval állna elő. Huszonhét nem fogadott hívás után rohamot kaptam http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/201603277-sztarenki-dora-filmklub-podcast-felvilag-terapia-nemes-jeles-laszlo-antal-nimrod.html ...

Az 1956-os magyar forradalmat méltatta az amerikai alelnök

Magyarország tapasztalatai demokráciára áhítozó más országokat is megihlettek – írta az amerikai alelnök.

Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme

Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.

A rádió előtt lőttek meg

„Szerettem a hazámat, szerettem az életet, és vágytam a szabadságra. Ezért mentem el 1956. október 23-án a felvonulásra” – ezt mondta Bácskai Endre, aki akkor húszéves volt. A fiatal forradalmár a rádió elé is elment tüntetni. Ott a tűzharcban meglőtték – egy tankból kilőtt robbanólövedék találta el a lábát. Utána két évig menekült, bujkált. Egy orvos segített neki. Bácskai Endre az Origónak mesélte el elképesztő, megrázó történetét – bejártuk vele a helyszíneket is. Nézze meg Vági Barbara és Talán Csaba megrendítő, 12 perces filmjét. 

Orbán: Kigyógyítottuk hazánkat a diktatúra szövődményeiből

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől" – mondta Orbán Viktor vasárnap Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján rendezett állami díszünnepségen. A kormányfő beszédében "évezredes igazságként" azt is mondta: "fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet". Orbán Viktor előtt Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet tartott, sok lengyel zászlót is lehetett látni a téren.

Állva tapsolták a Tóth Ilonkát Lengyelországban

Az évek múltával visszafizetett adósságnak nevezte a WSieci lengyel konzervatív hetilap a budapesti Nemzeti Színház Tóth llonka című darabját, melynek ősbemutatóját pénteken tartották meg Varsóban.

A Himnuszt is kifütyülték a tüntetők a Kossuth téren

A Juhász Péter és az Együtt felhívására sípokkal érkező tüntetők azt ígérték a gyülekezésnél, hogy csak Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt fütyülnek majd. Nem így lett. 

Kósa Lajos: A szabadság a függetlenséghez kapcsolódik

Magyarországon, a magyar történelemben a szabadság a függetlenséget jelenti – mondta a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője az október 23-i megemlékezésen Debrecenben.

Rétvári: A diktatúra nem tudott mit kezdeni a művészet világával

A magyar történelemben a forradalmak és a szabadságharcok általában együtt jártak, egyszerre kellett küzdeni a szabadságjogokért és a nemzeti szuverenitásért – emelte ki a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén vasárnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

A menekültválság, amelyet a tárt karok oldottak meg

Az Egyesült Államokba tartó 56-os magyar menekültek útközben még arra gondoltak, hogy „a szentségit, mi lesz velünk”, de hamarosan kiderült, hogy a nagylelkű megoldások válság idején is működnek, sőt nagyon is észszerűek tudnak lenni. A hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. Egy lelkes csapat most leltárt készített azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekből, amelyeket az Amerikába érkező magyarok átéltek.

Kedden emlékezik 1956-ra az Országgyűlés

Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők kedden külön, egyórás ünnepi ülésen emlékeznek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra.

Az Együtt Nagy Imre szobránál emlékezett

A budapesti Vértanúk terén tartott megemlékezést az Együtt, melynek végén virágokat helyeztek el Nagy Imre szobránál.

Trócsányi: A forradalom nem a múlté, hanem a jövőé

A 1956-os forradalom és szabadságharc nem a múlté, hanem a jövőé – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap Szegeden. Ma – forradalmár elődeinknek is hála – egy egységesülő, szabad Európának vagyunk részei, mondta a miniszter, aki szerint ez az állapot nem jelenti azt, hogy nincsenek vitáink akár az Európai Unióval, ebben viszont egyenrangú félként akarunk és tudunk is részt venni.

A Terror Házában virtuálisan elevenedik meg ’56

A forradalom 60. évfordulójára készített időszaki kiállításon a virtuális technológia segítségével azt érezheti az ember, hogy körülötte zajlanak az '56-os események.

56-ra emlékeztek a rangadón a lengyel ultrák

A Legia Warszawa–Lech Poznan rangadón mindkét tábor transzparenssel emlékezett meg az 1956-os magyar forradalom hőseiről. Szép gesztus a tesóktól. 

Hosszú Katinka videoüzenetben emlékezett meg 56 hőseiről

Hosszú Katinka egy szívhez szóló videoüzenetben emlékezett meg 1956 hőseiről, a magyar úszóklasszis felidézte a Szovjetunió elleni véres vízilabdameccset is. 

Felvonták a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján vasárnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. 

Lázár: 56-ot győzelemre kell vinni

A félbehagyott rendszerváltást be kell fejezni, 56-ot győzelemre kell vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával, hanem a fejekben és a lelkekben is – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Szentesen.

Soltész szerint ugyanolyan fontos a nemzeti egység ma, mint 1956-ban

Az egész nemzet kelt fel 1956-ban a kommunizmus és a kommunisták ellen, a forradalom és szabadságharc nemzeti ügy volt, és ma is annak kell lennie - mondta az MTI-nek szombaton Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki Münchenben ünnepi beszédet mond a helyi magyarság megemlékezésén.

Exfeminista disszidáló kommunista újságíró voltam az ötvenes években

Egy napra bárki az ötvenes években élő újságíró, focista, pap, ÁVH-parancsnok vagy egyetemista lehetett: a Hosszúlépés. Járunk? ingyenes, a forradalom előtti budapesti belváros hangulatát idéző játékán korabeli jellemző karakterek bőrébe bújva ismerhettük meg a korszak hangulatát. Korrupció, besúgórendszer, abortusztörvény, meghurcoltatások, agitáló sajtó és disszidálás – a különböző életutak az időszak egy-egy égető problémájára világítanak rá. Október 29-én jön a folytatás, akkor a forradalmi Budapestet járhatjuk majd végig.

Tank állt ott, most Burger King

Ez a honlap garantáltan közel hozza az 1956-os forradalmat.

A magyar újságírót lenyűgözte a kanadai automata mosógép

A Brumi-mesekönyvek írója, Bodó Béla egészen Kétegyházáig utazhatott, hogy riportot írjon az Elek felé tartó vonatról. Bajor Nagy Ernő távolabbi célpontot választott – a neves újságíró hetekig kalandozott a Szovjetunióban, majd hazatérése után útinaplóban mesélte el élményeit. Osvát Katalin még náluk is sokkal szerencsésebb volt, mert háromrészes írásában mutathatta be a magyar olvasóközönségnek az osztrák fővárost, Bécset. Mindez hatvan éve, 1956-ban történt. Az akkori magyar sajtótermékek közül a Nők Lapja volt az az újság, amelyben rendszeresen megjelenhettek útleírások. Az olvasóközönség pedig imádta ezeket a beszámolókat, amelyyeket ...

Múzeum körút '56 - szabadtéri fotókiállítás nyílt a Múzeumkert kerítésén

Kiállítás nyílt 1956-os témájú fotókból október 21-én, MÚZEUM KÖRÚT'56 címmel – rendhagyó módon nem a Magyar Nemzeti Múzeum épületében, hanem a Múzeumkert Múzeum körúti és Bródy Sándor utca felöli kerítésén.

Gyújtson gyertyát Ön is az ’56-os hősök tiszteletére!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához érkezett. Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa azt kéri, november 4-én este 7 órakor mindenki gyújtson egy gyertyát a forradalom és szabadságharc emlékére, az '56-os hősök tiszteletére.

1956-ról megemlékező programok egész hétvégén szerte az országban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról változatos módon emlékeznek meg az ország különböző pontjain. Az állami és önkormányzati ünnepségek, beszédek és koszorúzások mellett többek között a vasfüggöny két oldalát végigjáró kerékpártúrával, 1956 méteres futással, fáklyás felvonulással, történelmi előadásokkal, korabeli dokumentumokból összeállított kiállításokkal róják le tiszteletüket a forradalmárok előtt az ünnepi rendezvények résztvevői. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatunk be olyan programokat, ahol a színház, a film, a zene, az irodalom vagy a képzőművészet eszközeivel idézik meg '56 emlékét az évvforduló ...

Baloldali provokátoroktól tart az ünnepen a Fidesz

A kormánypártok attól tartanak, hogy a baloldal "fizetett provokátorokkal zavarná meg" október 23-át - mondta Hollik István KDNP-s képviselő.

Elvették a gyerekkorunkat

Október 21-én Varsóban, 25-én pedig Budapesten mutatják be a Nemzeti Színházban a Tóth Ilonka című darabot. A fotóspróba után beszélgettünk a darab rendezőjével, Vidnyánszky Attilával és a színészekkel az előadásról és 1956-ról. Nézze meg a videót!

Juhász Anna kreativitásra ösztönzi az alkotókat, és odafigyel a közönségre

"Én az irodalomban és a közösségépítésben érzem otthonosan magam"- mondja Juhász Anna, aki 6 évvel ezelőtt megalapította a Hadik Irodalmi Szalont, hogy az édesapjától, Juhász Ferenctől örökölt értékek mentén minél többekhez hozhassa közel a kultúrát. A szalon október 19-én rendhagyó programmal emlékezik meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról, 1956/2016 - Szabadság, hit, forradalom egykor és ma címmel. Néhány nappal a rendezvény előtt beszélgettünk az est háziasszonyával.

Méltóságteljes ünneplést kér a Fidesz

A Fidesz azt kéri mindenkitől, hogy méltóságteljesen ünnepelje az 1956-os forradalom 60. évfordulóját. A Fidesz alelnöke nemzeti ügynek nevezte a huszadik század legnagyszerűbb magyar teljesítményének méltó megünneplését.

Washingtonban is van már Pesti srác-szobor

A budapesti Corvin köz után immár az amerikai fővárosban is áll az '56-os forradalomban harcoló Pesti srác szobra. Az alkotás Juha Richárd debreceni művész munkája, azé a művészé, aki a többi között Mindszenty bíboros mellszobrát készítette a Terror Háza Múzeumban, illetve Mansfeld Péter, Salkaházi Sára, Kodály Zoltán mellszobrait Debrecenben. Az ő tehetségét dicséri a nyíradonyi Trianon-emlékmű és Konrad Adenauer szobra Budapesten. A washingtoni szobrot a magyar nagykövetség új épülete előtt avatták fel, szép számú érdeklődő jelenlétében.

Tizenkét programmal emlékezik 1956-ra az Opera

Tizenkét különböző programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának ünneplésére a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadás látható majd.

Balog: 2006 őszén megszüntették a jogállamot

Elvesztegetett Balog Zoltán szerint az ország négy évet, amit megelőzhettek volna, ha Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása utáni botrány hatására lemond, és még 2006-ban előrehozott választásokat tartottak volna.

Újabb pályázatot írnak ki az 56-os emlékdalra

A Petőfi Rádió és a Petőfi TV dalszövegírói pályázatot hirdet a forradalom 60. évfordulójára, több százezer forintos díjakkal.

Egy kiló színezüst került a Nemzeti Múzeumba

Egy kilogramm súlyú, egyedi, színezüst érmet ajándékozott ünnepélyes keretek között a Magyar Éremkibocsátó Kft. a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült különleges érem a REJT/JEL/KÉPEK '56 - A forradalom titkos művészete című kiállítás részeként szeptember 6-tól látható a múzeumban.

Bemutatták az 1956-os emlékdal klipjét

A Terror Háza Múzeumban sajtótájékoztatón mutatták be augusztus 24-én az 1956-os emlékév hivatalos dalához készült videoklipet. Az Egy szabad országért című dalt Desmond Child és Andreas Carlsson szerezte.

Üzenetben reagált Desmond Child az ’56-os dalt ért kritikákra

Desmond Child a közösségi oldalán posztolt üzenetében „méltatlannak" nevezte „a teljes körű támadást, amelyet a magyar média egy része indított ellene". A dalszerző azt írta: rendkívül meglepett és csalódott amiatt, ahogyan az Egy szabad országért (Steps of Champions) című dalát fogadták. Az 1956-os emlékév alkalmából, felkérésre alkotott dalról a 444 azt írta, hogy eredeti, angol változata Miami bajnokcsapatainak emlékére készült.

A Félvilág rendezőjére bízták az 1956-os imázsfilmet

Hivatalos dal és kampányfilm is társul az 1956-os emlékévhez. A dal szerzője az Aerosmithsszel is dolgozó Desmond Child, a klipet a Félvilágot is jegyző Szász Attila rendezte.

Milyen tudást adunk át az unokáinknak ’56-ról?

A hatvan évvel ezelőtti történésekre, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra koncentrál idén a szerdán kezdődött Tokaji Írótábor, amelyet 44. alkalommal rendeznek meg a Tisza-parti városban.

Csodagyerekként indult festő képeivel bővült a Rejt/Jel/Képek '56

Fiedler Ferenc négy képével bővült a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek '56 - A forradalom titkos művészete című időszaki kiállítása.

Így készült az '56-os emlékdal

Az 1956-os forradalom hivatalos emlékdalát a számtalan világslágert jegyző Desmond Child szerezte. A Magyar Rádió 22-es stúdiójában pedig többek között olyan hazai sztárok énekelték fel az "Egy szabad országért" című dalt, mint Sasvári Sándor, Wolf Kati, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc "Caramel", Nagy Feró, Péter Szabó Szilvia és Radics Gigi. Az Origo a július 14-én tartott felvételen járt. Nézze meg a hangstúdióban készült fotóinkat! 

Desmond Child az Origónak: Szenvedélyesen kell szeretnünk ezt az országot

Felsorolni is lehetetlen, hány világsláger fűződik Desmond Child nevéhez. A Kiss, Bon Jovi, Bonnie Tyler, az Aerosmith, Robbie Williams, Shakira, Katy Perry, Ricky Martin vagy a The Rasmus csak néhány azok közül a sztárok közül, akik nagy sikereket köszönhetnek a most 62 éves, magyar származású dalszerzőnek. Desmond Child mindössze 18 évesen tudta meg, hogy az édesapja báró Márfy Sándor, de magyar gyökereinek nagy jelentőséget tulajdonít: idén februárban a magyar állampolgárságot is megszerezte. Az I Was Made for Lovin' You, a Livin' on a Prayer, a You Give Love a Bad Name, a Crazy vagy a Livin' La Vida Loca után mostantól az 1956-oos ...

Sztálin kezétől Chagall békegalambjáig

A Magyar Nemzeti Múzeum ma, június 23-án nyitotta meg Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete címmel az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező, új kiállítását. A hivatalos megnyitó előtti sajtóbejáráson a különleges kiállítással kapcsolatos legizgalmasabb tudnivalókat árulták el a kurátorok.

Feloldják az 56-os dokumentumok titkosítását

Az Egyesült Nemzetek Szervezete feloldja a Columbia Egyetemen és az ENSZ levéltárában lévő 1956-os dokumentumok titkosítását – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Forgatókönyveket várnak az 1956-os forradalomról

Még több film születhet az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, az események hatvanadik évfordulója alkalmából. Az erről szóló megállapodást kedden írták alá Schmidt Mária és Andrew G. Vajna kormánybiztosok. 

Ötmilliót nyerhetnek a forradalmat ünneplő romkocsmák

Pályázatokat hirdetett az 1956-os Emlékbizottság a forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékévében. Romkocsmák is jelentkezhetnek, ehhez nem kell mást tenniük, mint virítani a forradalmat idéző dekorációt és rendezvényeket.

Falábú Jancsi, az Ilkovics büfé réme

Közveszélyes munkakerülők lebujának kiáltották ki, a rendőrség, ha tehette, célirányos razziákkal zaklatta a vendégeket. Az 56-os forradalom idején még hírhedtebb lett az Ilkovics: a legendák szerint az innen kitóduló galeri hergelte fel a békés tüntetőket annyira, hogy a megmozdulásból véres események lettek. Ha volt mesébe illő és mesékkel színezett büfé Budapesten, akkor ez az.

Bokáig gázoltunk a véres vízben

Az épületen belül élte át a rádió 1956-os ostromát Dudás Ferenc. Az egykori zenei szerkesztőben az maradt meg leginkább, ahogy másnap reggel a véres vízben bokáig gázolva hagyták el az épületet. November 4-én az orosz tankokat látva, tudta, elveszett a remény.

A magyarok megsegítése az osztrákok hősi pillanata volt

1956. november 4-ét követően 200 000 magyar menekült érkezett Ausztriába. A legtöbben nem ismerték a nyelvet, a helyi szokásokat, szegények és törődöttek, sokan betegek voltak, egy kommunista országból érkeztek. Gyanúsak voltak, hiszen sokan azt gondolhatták, kémek és ügynökök vannak közöttük. Az emberek a zöld határon érkeztek, hidegben, fagyban, megfelelő öltözet és pénz nélkül, sokszor gyerekekkel. Mindennek ellenére Ausztria egységesen állt mellettük, és e segítségre mind a mai napig büszke. A mai menekültválságról szóló beszámolókban gyakran merül föl az akkori segítségnyújtás és sokan merítenek az akkori humanitárius hozzállásból.

Menzán ettek, majd forradalmat csináltak

1956 rosszul kezdődött, rosszul is végződött – a forradalom éve gasztronómiai szempontból is rendkívül izgalmas volt. Az öregek azt mondják, hogy a január 12-i kis földrengés előre jelezte, mit hoz majd az év. A kemény tél sokáig is tartott – talán azóta sem volt olyan jeges ár a Dunán. Az akadozó áruszállítás, az áringadozások és a boltok hiányos kínálata mintha mind újabb és újabb mozaikdarab lett volna a véres ősz előképében.

Szellőből lett történelmi szélvihar, óráról órára

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, ha nem is érzékelhető előzmények nélkül, de váratlanul szökött szárba október 23-a kellemesen verőfényes délutánján. Az 1955-ös, rövid életű Rákosi-féle restaurációs kísérlet a hruscsovi desztalinizációs fordulat, a hidegháborús szembenállásban tapasztalható olvadás, valamint a kemény diktatúrával szemben egyre jobban növekvő társadalmi ellenállás miatt 1956 nyarára összeomlott. A Magyar Dolgozók Pártja élén Rákosit váltó Gerő Ernő azonban a reformoktól elzárkózva, a rendszer konzerválására törekedett. Kövesse párhuzamosan 1956 és 2015 eseményeit az Origóval!

Schmidt Mária kormánybiztos lesz

A kormány döntött arról, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kormánybiztosként koordinálja a jövő évi 1956-os megemlékezéseket, az ünnepségsorozat fővédnöke pedig Kövér László házelnök lesz - jelentette be az emberi erőforrások minisztere.

Amikor a rózsaszín még nem volt ciki

Mintha az ember időgépbe, vagy egy film díszletébe lépne – így gondolta Nathan Chandler bútortervező is, amikor kinyitotta ajtaját a frissen vásárolt házának. Maga sem gondolta volna, hogy ennyire a szakmájába vágó és csodálatos konyha fogadja.

Repedéseket lát a Fideszen belül a BBC

Orbán Viktor politikája miatt repedések vannak a Fideszen belül. Ezt írta a BBC az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából megjelent elemzésében.

Piros a vér a pesti utcán

Olyan ismert vers- és dalszövegrészleteket gyűjtöttünk össze, amelyek az 1956-os forradalomra reagálnak. Van köztük korabeli buzdító vers, emigrációból írt dicsőítés, évekkel későbbi számvetés, és két dalszöveg, amelyek a Corvin-közben történteket dolgozzák fel. Találja ki a szerzőt!

Így emlékezünk október 23-ra

58 évvel ezelőtt tört ki az 1956-os forradalom és szabadságharc Budapesten. Az elmúlt évektől eltérően az idei ünnepen egyetlen parlamenti párt sem tart politikai nagygyűlést.

Schmidt Mária: Az őszi választások után megsemmisül az ellenzék

Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója szerint ez azért fog bekövetkezni, mert gyakorlatilag mindenben kiszolgálták a nyugati politikusokat, az országot totális kifosztott állapotban hagyták. A Magyar Állami Operaházban a magyar-osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából tartottak pódiumbeszélgetést.

Hideg gyűlölet fogadta Kádárt '56-ban

A forradalom nem ért véget 1956. november 4-én, a szovjet bevonulás idején. December közepéig folytatódott az aktív ellenállás, hol fegyverrel, hol politikai eszközökkel. Amikor december 22-én a Bakonyban harcoló utolsó felkelőket is letartóztatták, végleg elcsendesedett a reménytelenségbe süllyedt ország.