Ókovács Szilveszter
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Ókovács szerint az Opera
- opera
- Magyar Állami Operaház
- Operaház
- New York
Beszéd, ami írássá lesz, avagy a kinevezés pillanata
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 260. LEVÉL Drága Néném, múlt pénteken véget ért egy fejezet – a bizonytalanságé, a találgatásoké –, és elindult egy új, a 2023/2028-as ciklus, a harmadik igazgatási szakaszom előkészítése. Csák János miniszter úr a terembe szólított, és ugyan akadt egy kis időm, készültem valamiféle összefoglaló szöveggel, ott és akkor mégsem tudtam elmondani. Egyszerűen a pillanat túlságosan felemelőnek mutatta magát ahhoz, hogy elmerüljek olyan szofisztikációkban, amelyek éppen azt a szakmai tépelődést teszik értelmetlenül nyilvánossá, mint amit ennek az egész pályázatnak a bulvárba hatolása okozott. Akkor is említeettem, ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ókovács Szilveszter marad az Operaház főigazgatója
Csák János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere Ókovács Szilvesztert bízta meg a Magyar Állami Operaház főigazgatói feladatainak további ellátásával.
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Operaház
- Címkefelhő »
Mítoszfeszt ínyencoperákkal, avagy miért is nem mindig a teltház a lényeg?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 259. LEVÉL Drága Néném, akik a levéltitkot megbocsáthatóan sértve bele-belepillognak írásaimba, tudhatják, nem állok hadilábon a kényelmetlen témákkal. Ha Kegyed arra tereli a szót, miért nincs telt ház néhány májusi produkciónkon, arról is szívesen írok, mert hisz oka van annak, önmagán túlmutató oka, és azt sem kell titkosítani. Egyáltalán nem, hisz az élet már csak ilyen szegmentált: kevesebb agysebész kell, mint belgyógyász, a nagycsütörtöki virrasztáson szignifikánsan kevesebben vannak, mint az éjféli misén, nem fogy annyi Tamkó Sirató-kötetből, mint az RTL valamelyik celebjének négere által össszecsapottból. ...
Simándy még nagyobb, avagy a Simándy-épületről
Ókovács szerint az opera - 258. levél Drága Néném, kár, hogy nem tudott jönni, de a héten átadtuk az Operaház művészbejárójával szemközti egykori, immár újjáépített üzemházunkat. És jól tudja, Simándy József után neveztük el. Hogy miért, szívesen elmesélem, és később majd annak a nagyított plakátnak is a történetét, amelyik a nagy tenor szobrával szemközt, szinte az ő pillantásától kísérve fogadja a belépőt.
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Címkefelhő »
Tömörítés, avagy két oldal százezer óráról
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 256. LEVÉL Drága Néném, nemrég jelezte, hogy 2011. augusztus vége óta eltelt vezetői időszakom meghaladta a százezer órát. Nahát, valakik micsoda számolásokat végeznek... Ahogy az a képzeletbeli óra üt, éppúgy ütött szíven ez a hatalmas adat! Igaz, a sok átvirrasztott éjszaka dacára néhány tízezret biztos aludtunk is ebből a kollégákkal – mert az eltelt napok számát 24-gyel kell szorozni ehhez –, de mi még akkor is az OPERÁ-ról álmodunk, úgy bizony. És nappal is álmodtunk, így fogtunk vezetőtársaimmal a feladathoz. Gondoltam, mint afféle igen tömör, minden mondatát, szavát megfontoló, igéjét és tárgyát kkicsiszoló ...
Provokáció?
Drága Néném, két hete, a wiesbadeni Opera Europa konferencián is elhangzott – a német vendéglátok szájából! –, hogy az opera műfajnak többfelől futó erős gyökérzete van, és az olasz-német-francia szövevényt egy különös elágazás egészíti ki, a szláv (sőt, ott úgy fogalmaztak: orosz) kapcsolat. München és Barcelona pedig műsorra tűzte ugyanúgy a prokofjevi Háború és békét, csak ők nem kaptak a fejükre emiatt. Az orosz (én viszont úgy fogalmaznék: a szláv) zene és annak zenés színpada megkerülhetetlen, és a világ nem vetheti ki magából.
Három év kihordás, avagy hogy is közeledik egy operai szezon?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 254. LEVÉL Drága Néném, így, túl a Húsvéton, Kegyednek is elmagyarázom, hogy van ez az új évad. És hogy miért van – mert annyi itt a kérdés, és arról senki sem tehet, Ön sem, ha nem ismeri behatóan a mi operavilágunkat – pedig már annyit leveleztünk. Nem baj, van időnk mint a tenger, élethosszig is.
Amíg a takaró ér, avagy egy operista se legyen vak
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 253. LEVÉL Drága Néném, ne haragudjon, hiába kapacitál, nem mennék bele a sokféle közlés, terv és ítélet konkrét ügyébe, amelytől legalábbis egy másik portál hangos. Nem hiányzom én e színes csapatból, akiktől a feltupírozott életrajzok és a lehetetlen nagyot mondások szomorú világa sem áll távol. De egy általános vonás, a finanszírozás kapcsán hadd írjak Önnek mégis valamit. Legalább Ön értse, ha már más nemigen kapiskálja.
Réti József emlékére, avagy aranyszabályokról
Ókovács szerint az Opera - 252. levél Drága Néném, még sosem jártam Magyar Örökség díjátadó ceremónián. Tegnap erre is sor került, megilletődve hallgattam a laudációkat, s közben az is eszemben járt, hogyan kellene érdekesen beszélni, hogy lekösse a szükségképpen fáradó közönséget a mondandóm, ahhoz viszont személyesnek és intenzívnek kell lennie. Viszont az a tíz perc mégsem szólhat rólam, hisz az én dolgom mindössze felvillantani annak a legendás művésznek az emlékét, aki a Magyar Örökség aranykönyvébe, a szellemi panteonba kerül. Kettős feladat ez, a legjobbnak azt éreztem, ha nemcsak beszélek egy hangról, hanem meg is mutattjuk ...
Átesés nélkül, avagy miért kell az operaházak működéséhez is utazósebesség?
Ókovács szerint az opera – 250. levél Drága Néném, most olyan idők járnak – még néhány hét legalábbis –, hogy a nagy intézmények vezetése tűnhet akár gyermekjátéknak is. Olyan feladatnak, amelyet akár az is elvezet, akinek csak élvezet lesz másik három állása mellett, sőt, talán az is, akinek eddig csak egy autót sikerült – tisztelet a kivételnek, természetesen. A képlet, elismerem, mindazonáltal nem egyszerű: a magyar kultúrába való beágyazottságot és elkötelezettséget nem kreditekkel szedi fel az ember. Hovatovább, egy operaház irányítását sem tanítják egyetemen, ahogy honvédelmi minisztert oktató tanszék sincs sehol, és ninccsenek ...