1848-49-es szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- március 15.
- Petőfi Sándor
- aradi vértanúk
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Induljon a szabadságharc nyomába a gyerekekkel a hosszú hétvégén!
A mai gyerekek számára – az iskolák erőfeszítései ellenére, vagy pont azért – az 1848-as forradalom eseményei nem sokat jelentenek, és a mostani ünnepet is inkább csak azért várják, hogy négy napot egyhuzamban a szüleikkel tölthessenek. Ha azonban olvasóink szívesen csepegtetnének egy kis élő, és a tananyagnál kézzelfoghatóbb történelmet a gyerkőcök fejébe, mutatunk néhány helyet, ahova együtt kirándulhatnak, és közben a régiekre is emlékezhetnek.
Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet
Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.
Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?
Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.
Tesztelje le, mennyire ismeri a márciusi ifjakat!
Az 1848-as forradalomban és az azt követő szabadságharcban a művészek, elsősorban a költők és írók kivételesen fontos szerepet játszottak. Minden iskolai ünnepségen elhangzik, hogyan gyülekeztek a márciusi ifjak 15-én a Pilvax kávéházban. De azt tudja, hogy milyen rangban szolgált Petőfi a szabadságharc alatt, vagy hogy miért nem lett országgyűlési képviselő? Hogy ki készítette azokat a portrékat, amelyeken a nép és az utókor megismerte forradalom kulcsfiguráit? Kvízünkben a művészekkel kapcsolatos, kevésbé ismert 1848-49-es eseményekre kérdezünk rá.
Tényleg rossz vers a Talpra magyar!?
Az 1848. március 13-án írt és 15-én a szabad sajtó első termékeként kinyomtatott Nemzeti dal több mint vers. A Himnusz és a Szózat társaságában amolyan nemzeti hitvallás, ima. De míg utóbbiak művészi értékét nemigen vonták soha kétségbe, Petőfi verse már sokak finnyás ízlését birizgálta, mondván, inkább ügyes röpirat, mint költemény, ráadásul annak se túl jó. Hogyan alakult a vers befogadástörténete?
Kossuth Zsuzsanna: a nő, aki megelőzte a saját korát
Viszonylag keveset foglalkozik a történelem Kossuth Lajos húgával, Zsuzsannával. Pedig mind itthon, mind világviszonylatban ő volt az első, aki letette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásnak hívunk. Idén 200 éve, hogy megszületett Kossuth Zsuzsanna.
Utcanevek is őrzik március idusát
Az 1848-49-es szabadságharc emlékét az évi egyszeri ünneplésen kívül Budapest több utca- és térnév is őrzi – sokuk történetéről azonban egyáltalán nincs fogalmunk. Mi történt Gábor Áron rézágyújával, ki volt az egyetlen nő főhadnagy, és miért volt angol a szabadságharc egyik legnagyobb hőse?
Női sorsok a magyar forradalom és szabadságharc idején
Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vagy éppen Táncsics Mihály - nevek, amelyek egybeforrtak Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározó eseményével, az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal. Bátor, elszánt férfiak voltak, akik félelmet nem ismerve álltak ki elveikért. Ám esetükben is igaz az a közismert mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll.
Biliárdasztalon robbant ki a forradalom a Pilvaxban
Úgy gondolta, hogy Petőfi ivott, mint a kefekötő, és részegen elhitte, hogy a forradalmasdi akár még be is jöhet? Téved: nem nagyon mulatozott, ami nem csoda, hisz sokszor még enni sem volt pénze.
Simicskó: Öntudatra ébredt a magyar nemzet
1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt - mondta a honvédelmi miniszter kedden, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen kiemelte: a közös emlékezet nemzeti érzésünk egyik legfőbb forrása, amely összetartozásunk kifejeződése is.
Petőfi csontvázkrimije
A héten ismertetett genetikai összehasonlító vizsgálat eredménye újabb fejezetet nyithat az 1849 július 31-én, a segesvári csatatéren eltűnt Petőfi földi maradványaival kapcsolatos, több mint negyedszázada zajló vitában.
Sajókápolnán ma 1848-ra emlékeznek
Még csak tizenegy napja választották meg Sajókápolna új polgármesterét, aki máris hibázott. A korábbi alpolgármester az október 23-i programokról szóló meghívóban azt írta, hogy az 1848-as Szabadságharcra emlékeznek.
Melyik forradalmár vagy?
Ki hova áll a Kossuth-Széchenyi vitában? Petőfi, Batthyány vagy Táncsics testesíti meg a leginkább '48 szellemiségét? Végre megtudhatjuk, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc melyik nagy alakjával érzünk közösséget! Ebben egy egyszerű teszt segít nekünk.
- címkék:
- kvíz
- 1848-49-es szabadságharc
- Címkefelhő »
Sokáig gyötörték az osztrákok Batthyányt
1849. október 6-án Pesten végezték ki Magyarország első felelős miniszterelnökét, Batthyány Lajost. Hogyan jutott az udvarhoz hű családba született, dúsgazdag magyar arisztokrata Haynau kivégzőosztaga elé?
Újra felállítják Temesváron a szégyenszobrot
A Hűség nevű oszlopot Ferenc József adta a városnak, amiért 1948-ban ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának. A szobrot az 1800-as évek végén többször is megrongálta a magyar lakosság.
Rózsa Sándor - 200
200 éve született a ”betyárkirály”. Alakját számos szépirodalmi alkotás örökítette meg: színezték-formálták, széles körben ismertté tették az utókor számára. No de kit? A legendás hőst? A szegények gyámolítóját? Vagy egy közönséges bűnözőt? És mi az a szociokulturális közeg, amiben e meglehetősen kétes erkölcsű figura oly nagy népszerűségre tehetett szert? A Földgömb című földrajzi magazin nyári számának összeállítása.
Egy forradalom, négy temetés - 5. rész: Egy koponya, fekete hajfürtökkel
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 3. rész: Ön mióta ekkora magyar?
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 2. rész: Átkozott magyar némberek
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Angol volt a szabadságharc egyik legjobb tábornoka
Kétszáz éve, 1813. március 31-én született az angliai Bath városában gróf Richard de Beaufré Guyon, azaz Guyon Richárd gróf, az 1848-49-es magyar szabadságharc tábornoka.
A forradalom legjobb férfi mellékszereplői
Magyarországon 1848 márciusában egyrészt reformokra, másrészt forradalomra hasonlító folyamatok zajlottak. A kortársak ezt talán nem érzékelték ennyire összetetten: egyeztettek egymással, és a döntéselőkészítő tárgyalásokban sok olyan szereplő vett részt, akikre ma már csak egy-egy utcanév, vagy még annyi sem emlékeztet.
Áder: Élet sarjad az áldozatok véréből
Áder János szerint az 1848-49-es szabadságharc értelme az azt követő évek polgárosodása volt.
Haynau megalázta a magyar főtiszteket
Az aradi vértanúkról, az oroszok szerepéről és az osztrákok ígéreteiről kérdeztük a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Csorba Lászlót. Szerinte az oroszok késlekedtek a szabadságharc végén ejtett foglyaik átadásával, így a közben felerősödő nemzetközi tiltakozás sokak életét mentette meg. Ausztria viszont nem volt hálás a cárnak, 1853-ban, a krími háborúban nem állt az oroszok mellé.
Tizenhatan voltak az aradi vértanúk
Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták.
Milyenek voltak valójában a betyárok?
Nem Robin Hood magyar megfelelői voltak a betyárok: gyakran raboltak, gyilkoltak, sőt részt vettek etnikai tisztogatásokban is. Legnagyobb alakjaik a legszegényebb Csongrádból származtak.