Vegetatív állapotúnak vélt betegekről derült ki, hogy tudatuknál vannak

Elektroenkefalográfiás készülék (EEG) segítségével sikerült megállapítaniuk kanadai orvosoknak, hogy véglegesen vegetatív állapotúnak diagnosztizált páciensek valójában tudatában voltak az őket körülvevő világnak. Korábban úgy vélték, hogy EEG-készülék eredményei kevésbé megbízhatóak, mint a mágneses rezonanciás vizsgálatok eredményei, ám ez utóbbi készülék és működtetése is sokkal drágább, mint az EEG-é, ezért sok kórházban nem áll rendelkezésre. A kanadai kutatók eredményeikről a The Lancet című orvosi folyóiratban számoltak be csütörtökön.

Újabb kutatási eredmény a halálközeli élményekről

Bár magyarázzák természettudományosan, spirituálisan és pszichológiai szempontból is, végső és biztos magyarázat még nem született a halálközeli élményekre. A skóciai Edinburgh-i Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint ezek az élmények az agyi folyamatok eredményei, és elsősorban a noradrenalin hormon idézi elő őket.

A belső órák összhangját zavarhatja meg az óraátállítás

A szervezet központi órája mellett számos szervnek, sejtnek van saját belső ritmusa. A tökéletes működéshez e perifériális óráknak szinkronban kell működniük a mesterórával. Óraátállításkor, többórás időeltolódáskor, váltott műszak során ez az összhang borulhat fel.

Kiolvashatók az álombéli mozgások alvó emberek agyából

Az alvás közbeni mozgás nem csupán egy vizuális élmény, az agy egyes mozgásért felelős területei valóban aktiválódnak, állapították meg német kutatók. A müncheni Max Planck Intézet szakemberei újfajta módszerrel tanulmányozták, mi történik az agyban alvás közben: tudatos álomba ringatták az alanyaikat a vizsgálatok alatt.

Kiderült, miért bontja meg az összehangolt agyműködést a kannabisz

A marihuánafogyasztás gyakran társul koncentrációzavarokkal és memóriaproblémákkal. Ezek hátterében egy új kutatás szerint az áll, hogy a megváltozott tudatállapot folytán az agyműködés pontatlanná és koordinálatlanná válik, és a skizofréniára emlékeztető idegrendszeri és viselkedési zavarok alakulnak ki.

Nő a gyengébb képességű, de szorgalmas középiskolások IQ-ja

A szakemberek egészen mostanáig úgy vélték, hogy az IQ-val kifejezett intellektuális kapacitás meglehetősen állandó az élet folyamán. Brit kutatók most megjelent tanulmánya szerint azonban a tinédzserek mentális képessége jelentős mértékben változhat pozitív és negatív irányba is.

Az agy elutasíthatja a negatív gondolatokat

Az emberi agy igen hatékony a jövőre vonatkozó jó hírek feldolgozásában, állapították meg brit kutatók. A szakemberek úgy vélik, ez lehet az egyik oka annak, hogy az optimisták még az ellentétes tények ismeretében is megőrzik pozitív szemléletmódjukat, és egyesek képesek bármilyen negatív lehetőséget gyakorlatilag teljesen kizárni.

Könnyebben elkel a kávéillatú lakás

Egy lakás könnyebben eladható, ha a nappaliban kávéillat terjeng, a női könnyek illata pedig csökkenti a férfi nemi vágyát. Az illatok számtalan helyzetben meghatározzák érzelmeinket és döntéseinket, noha ennek gyakran nem is vagyunk tudatában.

Még egy magyarázat a halálközeli élményekre

A halálközeli élményekről rengeteg beszámoló, vizsgálat és kutatási eredmény áll rendelkezésre, de még mindig nincs olyan elmélet, amelyet minden kutató elfogadna azok magyarázataként. A halálközeli élmények nemcsak a klinikai halál állapotában jelentkeznek - kiválthatják őket egyes műtéti altatószerek, bizonyos kábítószerek, de megtapasztalhatók akár meditációban is.

Tudatmódosító baktériumok találhatók az emberi bélflórában

A bélnyálkahártya felszínén többszáz féle baktérium él, amelyek hatással vannak élettani folyamatainkra és egészségünkre. Egy most megjelent tanulmány szerint a bélflórát alkotó baktériumok az agyban zajló kémiai folyamatok egyensúlyát is befolyásolják, így változást okozhatnak kedélyállapotunkban, viselkedésünkben.

Édes jobbra, keserű balra: előkerültek az ízérzék helyei az agyban

A különböző érzékek feldolgozása általában viszonylag nagy területeken és nem élesen elkülönülten történik az agykéregben. Ezért okozott nagy meglepetést és váltott ki élénk vitát a szakemberek körében az a legújabb felfedezés, hogy az egyes ízeket jól körülhatárolt helyeken érzékeljük az agykéregben - legalábbis erre utalnak az egereken végzett kísérletek.

A függőség inkább biológiai, mint lelki eredetű betegség az új kutatások szerint

Az új kutatások a függőséget inkább biológiai eredetű kórképnek, és kevésbé pszichés-szociális zavarnak tartják. Az Amerikai Addiktológiai Társaság új meghatározása szerint az addikció krónikus agyi rendellenesség, amelyben egyes agyterületek markánsan megváltoznak. Mit tudnak ma az idegtudományok a függőség kialakulásáról?

Megvan, hol ismeri fel az állatokat az agy

Emberek, állatok és épületek képét mutatták epilepsziás betegeknek amerikai kutatók, és figyelték, mely agyterületek jönnek ingerületbe a képek láttára. Legnagyobb meglepetésükre az állatok képeire az agy érzelmi reakciókért felelős központja mutatta a legerősebb reakciót.

Átalakul az apák agya, amikor gyerekük születik

Az állatokkal végzett kísérletek alapján nagyon valószínű, hogy az apák agya átalakul a gyerekük megszületése után: nemcsak új idegi kapcsolatok, hanem új idegsejtek is létrejönnek, amelyek pozitívan befolyásolják a babához való hozzáállást.

Kiderült, hogyan működik az ókor óta ismert érzékcsalódás - videó

Ha elindítjuk az alábbi videót, úgy látjuk, mintha az ábra közepén látható kék kör - mint a videó végén kiderül, Rockynak, a Rochesteri Egyetem kabalájának a sisakja - folyamatosan növekedne, illetve közeledne.

A rejtett agyra is szükség van a tanuláshoz

Agysejtjeinknek csak mintegy tizenöt százalékát alkotják az idegsejtek, a többi részt az úgynevezett gliasejtek teszik ki. A szakemberek között nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ezek a sejtek csupán az agy szerkezetének kialakításában vesznek részt, ám a legutóbbi vizsgálatokból kiderült, hogy fontos szerepet játszanak a neuronok működésének szabályozásában és a tanulásban is.

Milyen ágyban alszunk a legmélyebben?

Felnőtt korában az ember gyakran akkor sem tud elaludni délután, ha megtehetné. Vakáció alatt érdemes kipróbálni, mennyivel könnyebben álomba merülünk egy lágyan ringatózó függőágyban. Svájci kutatók vizsgálatából most azt is megtudhatjuk, mi ennek az oka.

A fejlettebb gerincesekhez hasonló intelligenciájuk van a polipoknak

A lassú mozgású puhatestűeket általában nem tartjuk intelligenciabajnokoknak, és egy csiga vagy kagyló valóban nemigen tündököl az eszével. Akad azonban a puhatestűeknek egy csoportja, ahová olyan állatok tartoznak, amelyek értelmi képességei egyes kutatók szerint megközelítik a csimpánzokét.

Először készítettek háromdimenziós felvételeket az öntudatlan agyról

Első ízben sikerült filmre venni azokat az idegi folyamatokat, amelyek az agyban játszódnak le, amikor öntudatlanná válik. A brit kutatók egy újonnan kifejlesztett képalkotó berendezéssel háromdimenziós filmen örökítették meg, mi történik az agyban, amikor a műtétekhez használt altatószer hatni kezd.

Csak a színlelt orgazmust nem gátolják a hideg lábak

A fejlett agyi képalkotó eljárások révén egyre több élettani funkció irányítóhelyét sikerül feltérképezni az agyban. A kutatók újabban az orgazmus agyi központjait vizsgálva felfedezték, hogy az MRI-képek alapján jól elkülöníthetők a valódi orgazmust átélő nők az orgazmust csak színlelő társaiktól.

Ne csak az agyunkat használjuk gondolkodáshoz!

Amikor egy problémát kell megoldanunk, nemcsak az agyunkat használjuk, hanem testünk többi részét is, és a mozgás, a gesztikulálás segítik a gondolkodási folyamatokat. Ugyanakkor ha nem mozoghatunk, az más, esetleg hatékonyabb stratégiák kieszelésére ösztönözhet - állapították meg a Wisconsini Egyetem pszichológusai.

Napi húsz perces agytorna intelligenciánk fejlesztésére

Ha szeretnénk fejleszteni intelligenciánkat és problémamegoldó képességünket, érdemes minden nap egy kis időt szánni egy memóriatornáztató feladat gyakorlására - derült ki amerikai pszichológusok vizsgálatából.

"Hallok erre egy házat" - Kiderült, hogyan tud denevér lenni az ember

Arról mindenki tud, hogy a denevérek és a delfinek képesek ekholokációval, vagyis visszavert hangok alapján tájékozódni. Kevésbé ismert, hogy milyen nagy szerepet játszik az ekholokáció a vak emberek életében.

Agyban dől el a női orgazmus

Orgazmusra képtelen nőknek és krónikus fájdalmakkal küzdőknek nyújthatnak majd segítséget a legújabb vizsgálatok, melyek során az orgazmus átélésekor az agyban zajló folyamatokat tanulmányozzák a kutatók.

Mit érez és mit hall az ember kómában?

A kóma és az úgynevezett minimálisan tudatos állapot között nem könnyű meghúzni a határvonalat. Belga kutatók a Science természettudományos hetilapban egy olyan tesztről számolnak be, amely egy egyszerű EEG-görbe és egy matematikai modell segítségével különbséget tud tenni a tudatállapotok között.

Feltárták az örök szerelem biológiáját

Bár sokak szerint az intenzív szerelem az évek során megfakul, vannak párok, akik állítják, hogy hosszú évek házassága után is szerelmesek egymásba. Egy amerikai vizsgálat szerint egyesek valóban képesek megőrizni a kezdeti hőfokot - esetükben hosszú házasévek után is ugyanolyan idegi választ vált ki partnerük látványa, mint a friss szerelmet érzőkben.

Akinek sikerül leszoknia a dohányzásról, annak megváltozik az agya

A dohányzásról leszokott emberekben aktívabbak az akaraterőért felelős agyterületek, mint azokban, akik sohasem dohányoztak - derült ki dublini kutatók agyi képalkotó eljárással végzett vizsgálatából.

Háromszáz éves filozófiai problémát oldottak meg

Ha egy vak ember egyszercsak látna, fel tudna-e ismerni a látvány alapján egy olyan tárgyat, amelyet korábban csak tapintás révén ismert? Meg tudna-e különböztetni ránézésre egy kockát és egy gömböt?

Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat

A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.

Publikus bakik: nézni is kínos

A tévé és az internet révén egyre több alkalmunk nyílik arra, hogy másokat hibázni, alkalmasint önmagukból kivetkőzni lássunk. Az illető akár észreveszi, hogy bakot lőtt, akár nem, a néző önkéntelenül is kínosan érzi magát a helyében.

Más az agyszerkezete egy liberálisnak és egy konzervatívnak

A politikai aréna ellentétes oldalán állók gyakran alig értenek szót egymással. A londoni University College kutatóinak vizsgálata szerint nem csoda, hogy a szakadék ennyire mély, mivel az eltérő politikai nézetet vallóknak már az agya sem egyforma.

A nyelvre szakosodik a vak emberek látókérge

Először sikerült kimutatni, hogy a vakon született emberek agyában a látásért felelős agyterület más feladat után néz, és "benevez" a nyelvi ingerek feldolgozásáért való versenybe. Ez újabb látványos bizonyíték arra, hogy az agy nem egy "lapra szerelt bútor", hanem a körülmények hatására jelentősen eltérhet genetikai programjától.

A meditáció erősebb fájdalomcsillapító lehet, mint a morfin

Első ízben mutatták ki amerikai idegtudósok, hogy a meditáció erőteljes fájdalomcsillapító hatást fejt ki az agyra.

A látás egy eddig ismeretlen részletét fedezték fel

A betűkkel ismerkedő gyerekek körében gyakori, hogy nevük betűit tükrözve írják. A felnőttek viszont a tükörírással már nehezen boldogulnak, csak lassan tudják az így írt szövegeket elolvasni. Pedig egy új vizsgálat szerint agyunk először a tükrözött szöveget is normálisnak észleli, csak egy tanult gátlás miatt nem tudja értelmezni.

Megfejtették, hogyan okoz betegségeket a szakítás

A fizikai fájdalom és az érzelmi elutasítás ugyanúgy fáj - állítják amerikai kutatók egy agyi aktivitási mintázatokat összehasonlító vizsgálat alapján. 

Folyékony intelligencia: mennyire vagyunk fogékonyak az újra?

Hiába próbálkozunk az agyfejlesztő játékokkal, ezzel csak azt érjük el, hogy profivá válunk egy adott játéktípusban. Ha viszont az intelligenciánkat szeretnénk fejleszteni, akkor ennél jóval összetettebb kihívás elé kell állítanunk magunkat.

Az első lépés az agy-számítógép hibrid felé

Egy amerikai kutatócsoportnak sikerült elérnie, hogy az idegsejtek nyúlványai félvezető csöveken keresztülhaladva hozzanak létre hálózatot. Az új fejlesztés a jövőben talán azt is lehetővé teheti, hogy a bénulásban szenvedők számítógép segítségével mozgassák mesterséges végtagjaikat.

A világon az elsők között alkalmaznak egy eljárást a pécsi idegsebészeti klinikán

Jelentősen csökkenthető az epilepsziás görcsrohamok gyakorisága egy agyi pacemaker, az úgynevezett mély agyi stimulációs eszköz beültetésével. Az új sebészeti eljárást - a világon az elsők között - a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján és Neurológiai Klinikáján a napokban kezdték alkalmazni.

Magyar idegkutatók kapták az első Agy-díjat

Három magyar idegtudós kapta az első alkalommal kiosztott, 1 millió euró összdíjazású Agy-díjat (The Brain Prize). Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért veheti át a kitüntetést, amelynek rangja, összege alapján, a Nobel-díjéra emelkedhet.

Megfelelő ingerekkel testen kívüli élményeket élhetünk át

Az agyunkban élő kép saját testünkről megváltoztatható - állítja Henrik Ehrsson svéd idegtudós. Megfelelő ingerekkel "becsapva" az agyat sci-fi regénybe illő illúziók kelthetők, például átélhetjük, hogy kilépünk saját testünkből, sőt, akár kezet is rázhatunk önmagunkkal.

Először igazolták, hogy a mobiltelefon sugárzása hat az agy anyagcseréjére

Az első tudományos megfigyelést közölték arra vonatkozóan, hogy mobiltelefonos beszélgetés során fokozódik az antennához legközelebb eső agyi területek anyagcseréje. A hatás egészségügyi jelentősége egyelőre ismeretlen, de ennek alapján is javasolható a fülhallgatók és headsetek használata, és az, hogy ne telefonáljunk autóban.

Lefejezett patkányokon azonosították a halál rejtélyes agyhullámát

Jelenleg nem ismert pontosan, mikortól tekinthető halottnak az agy, egy új vizsgálat azonban választ adhat a kérdésre. Egy rejtélyes agyhullám majdnem egy perccel azután jelent meg, hogy a kísérletben használt patkányokat lefejezték. Befolyásolhatják-e az eredmények az emberek újraélesztési próbálkozásait?

Kiderült, miért rosszabb autóvezetők az idősek

Sok idős autóvezetőnek nem a szemével van gond, nem is az általa szedett gyógyszerek miatt romlanak vezetői képességei, hanem a látottak agyi feldolgozása nem a régi már - állítják brit kutatók.

Miniaggyal próbálják megérteni, hogyan társalognak az agysejtek

Az agykutatók feladata ijesztően nehéz: az emberi agy esetében százmilliárd idegsejt százbillió kapcsolatáról kellene megállapítani, hogy miként működik. A bonyolult hálózatot egyes kutatók miniatürizált, mesterséges agy segítségével próbálják megérteni, míg mások inkább csak kiválasztott területek aktivitását vizsgálják.

Mátrixot néző vadászgörényekkel tárják fel az agy titkait

Az agy ahhoz, hogy értelmezze a környezetét, kialakítja és tárolja a külső világ belső modelljét. Egy magyar kutatók közreműködésével készült új tanulmány ennek a belső modellnek a fő elemeit derítette fel. A kísérletekhez vadászgörényeket használtak, amelyek agyának sötétben mutatott idegi aktivitását vetették össze azzal az agyi aktivitással, amelyet képek, például a Mátrixból származó jelenetek levetítésekor rögzítettek.

Először tették láthatóvá a kisbabák korai agyfejlődését

Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy életünk első hónapjaiban miként fejlődik ki az idegsejtek borítása, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be a megfelelő agyműködésben. Az eredmények a koraszülöttek vizsgálatában lehet jelentős szerepe, náluk ugyanis sérülékenyebb a korai agyfejlődés.

Így tévesztik meg agyunkat a bűvészek

Rodolfo híres mondása volt: "Figyeljék a kezemet, mert csalok". A bűvészek éppen ezzel a trükkel terelik el a figyelmünket a mutatvány szempontjából lényeges pontokról. Agyunk egyszerre csak egy, viszonylag szűk területre képes összpontosítani a figyelmet, így a periférián történő események észrevétlenek maradnak. A bűvészek mutatványait az idegkutatók is tanulmányozzák, mert ily módon sokat tanulnak agyunk működéséről.

Agykutatók 6 memóriaserkentő tanácsa

Szeretnéd, ha egy kicsit jobb lenne a memóriád? Ugyanúgy szeretnél emlékezni a nevekre, mint néhány évvel ezelőtt? Az agyműködés szakértői a következő hat egyszerű módszerre esküsznek.

Agyunk minden képen arcot keres

Az ember szinte mindenbe képes arcot belelátni: a felhőkbe, a holdba, két pontba és egy görbe vonalba. Agyunk úgy van programozva, hogy mindenütt igyekszik arcot keresni. Ez fontos tulajdonság, hiszen a társas reakcióknál, a kommunikációban főszerepet játszik az arc. Agyunknak ezt a programozottságát a kutatók és a művészek is igyekeznek kihasználni. A művészek bizarr portrékkal próbálják meghökkenteni elménket, a kutatók pedig olyan illúziókat eszelnek ki, amelyek közelebb vihetnek bennünket az agyműködés megértéséhez.

"Testünk olvas a gondolatainkban" - Hét meglepő tény, ami befolyásolja az agyunkat

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy genetikai örökségünk sorsszerű. Fogantatáskor megkapjuk a csomagot a szüleinktől a kopaszságra, testmagasságra, betegségre vagy bármire, és ki vagyunk téve a nekünk jutott DNS kényének-kedvének. Valójában azonban génjeinket egész életünkben befolyásolja az, amit teszünk, és az, amit gondolunk, érzünk és hiszünk.

Virtuális utazás az agykéregben - videó

Egy új képalkotó módszer segítségével a korábbinál jóval nagyobb részletességgel sikerült feltérképezni és számba venni az agyban található idegsejtek közti kapcsolatok sokaságát. Az eljárással lenyűgöző felvételeket készítettek a módszert feltaláló amerikai kutatók.

Lábak közé mászó madárpókkal vizsgálták a félelmi reakciót

Brit kutatók mágneses rezonancia képalkotással vizsgálták, hogyan reagál az agy, amikor egy madárpók megközelíti az emberi lábat, illetve eltávolodik attól. A kutatók megállapították, hogy az önkéntes kísérleti alanyok félelmi reakcióját nemcsak a pók közelsége, hanem az önkéntesek elvárása is befolyásolta.

Jelentősen csökkenti a fájdalmat az intenzív szerelem

A szenvedélyes, romantikus szerelem a fájdalomcsillapítókhoz hasonló intenzitással enyhíti a fájdalmat, állapították meg amerikai kutatók. Az érzések ugyanazon az agyterületen fejtik ki hatásukat, ahol a kokain is hat. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek egyelőre sajnos nem dobhatják el a gyógyszereiket emiatt, de a kutatók remélik, hogy az agyi jutalomközpontok jobb megértésével a fájdalomcsillapítás új módszereit is ki lehet majd fejleszteni.

Akik nem tudják megkülönböztetni a kígyót a perectől - az agyi képfeldolgozás titkai

Idegkutatók, pszichológusok és más szakemberek régóta igyekeznek megfejteni, hogyan dolgozza fel agyunk a szem retinájáról beérkezett képi információt. E rendkívül összetett és bonyolult folyamat megértésében egy különös betegségcsoport segíthet legtöbbet a kutatóknak. E betegségek tanulmányozásával az utóbbi évtizedekben sokat bővült tudásunk az agy ingerületfeldolgozó folyamatairól.

Ötperces vizsgálat ad pontos képet az agyfejlődésről

Egy speciális számítógépes program segítségével olyan ötperces vizsgálatot dolgoztak ki amerikai kutatók, amely képes gyorsan elemezni az egyes agyterületek közti funkcionális összeköttetéseket, és így megállapítani az agy fejlettségi állapotát. A következő években mindez lehetővé teheti, hogy már a látható tünetek megjelenése előtt meg tudja mondani az orvos, ha egy gyermeknél az idegrendszer fejlődésével összefüggő probléma megjelenése várható.

Ráhangolódik az agyunk arra, akit hallgatunk

A Princeton Egyetem pszichológusai izgalmas kísérletben bizonyították, hogy nemcsak jelképesen, hanem szó szerint is képesek vagyunk egymásra hangolódni történetmesélés közben.

Egyre többet tudnak az álmainkról

A héten mutatták be a mozikban az Eredet című filmet, melyben a főhős és társai alvás közben képesek gondolatokat ellopni vagy éppen beültetni mások agyába. A valóságban arra persze nincs mód, hogy egy ember közvetlenül belelásson valaki másnak a fejébe, de az egyre fejlettebb képalkotó eljárásoknak köszönhetően a kutatók már nem állnak messze ettől.

Lélegezni sem tudnánk az agy csillagsejtjei nélkül

Az agy úgynevezett csillagsejtjeiről korábban mindössze annyit feltételeztek, hogy az idegsejteket összekötő ragasztóanyagként funkcionálnak, az utóbbi években azonban számos izgalmas dolog derült ezekről az agysejtekről. A legújabb felfedezés szerint a csillagsejtek központi szerepet játszanak a légzés szabályozásában.

Budapesti konferencia a sejtek energiatermelő szervecskéiről

A sejtek energiatermelő szervecskéiről, a mitokondriumokról lesz szó azon a budapesti nemzetközi konferencián, melynek fő témája az agy energiaháztartása. A találkozóra harminc ország 150 agykutatójának részvételével kerül sor július hetedike és tizedike között.

Megnő a nők agya a peteérés előtt

A nők egyes agyterületei akár 2 százalékkal is megnőhetnek a peteérés előtt, elősegítve a sikeres párválasztást.

Agyba ültethető gyógyító chip készül Izraelben

Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével a kutatók képesek enyhíteni számos betegség, például a depresszió vagy a Parkinson-kór tüneteit. Eddig azonban jelentősen gátolta a módszer gyakorlati elterjedését, hogy nem lehetett pontosan szabályozni az ingerlést. Egy Izraelben dolgozó nemzetközi kutatócsoport olyan chipet fejleszt, amely hamarosan megoldhatja ezt a problémát.

Különleges módszerrel vizsgálták magyar kutatók az agyat

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói olyan eljárással vizsgálták az idegsejtek rövid nyúlványait, amelyet máshol még sosem alkalmaztak erre a célra. Az idegsejtek úgy néznek ki a mikroszkóp alatt, mintha a Hold felszínét néznénk: árkok, hegyvonulatok és kráterszerű bemélyedések látszanak a metszeten. A világ egyik legjelentősebb tudományos lapjában, a Science-ben közölt eredmények talán az emlékezetromlással járó betegségek pontosabb megértéséhez is közelebb vihetnek.

Szexuális zaklatásban dönthetett volna először az agyi hazugságvizsgálat

Egy brooklyni ügyvéd elsőként szerette volna bizonyítékként elfogadtatni egy agyi képalkotó eljárással végzett hazugságvizsgálat eredményét, a New York-i bíróság azonban visszautasította a próbálkozást. A szexuális zaklatás miatt indított per példaértékű lehetett volna, ha a bíróság elfogadja az agyi felvételeket. Bár komoly szakemberek is ellenzik az eljárás bírósági alkalmazását, egyes cégek nem adják fel. Május 13-án egy szövetségi bíróságon lesz újabb hasonló meghallgatás.

A testen kívüli élmény agyi illúzió

Az az érzés, hogy a testünkben tartózkodunk, ugyanolyan törékeny belső elmeszülemény, mint bármely más érzékelésünk. A szakemberek sokáig képtelenek voltak magyarázatot találni a testen kívüli élményekről szóló beszámolókra. Sejtették, hogy agyi mechanizmusok állnak a jelenség hátterében, de ezekről csak az utóbbi években szereztek pontosabb ismereteket. Miért láthatjuk kívülről a testünket?

Valóban lepereghet életünk filmje a halálunk előtt

A George Washington Egyetem orvosi karán az agy elektromos aktivitásának mérésével megvizsgálták, hogy mi történik agyunkban közvetlenül a halálunk előtt. Az eredmények alapján lehetséges, hogy van valóságtartalma azoknak a beszámolóknak, amelyek szerint életünk végének közeledtével az összes emlékünket filmszerűen látjuk visszaperegni.

Elektródákkal szűrnék az öngyilkossági hajlamot

Az antidepresszánsok egyik nem várt mellékhatása lehet az öngyilkossági hajlam fokozódása. A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatóinak most első alkalommal sikerült kapcsolatot kimutatni az antidepresszánsok szedése és az öngyilkossági gondolatok kialakulása között.

A rossz emlékeknek külön helye van az agyban

Kiderült, hogy a félelmetes emlékeket agyunk egymástól elkülönítve tárolja, és idézi fel: ha kétféle kellemetlen dolog történik velünk, akkor az ennek megfelelő emlékek is külön-külön rögzülnek.

Vezetés és mobilozás: meglepően rossz kísérleti eredmény

Nagyon sokan képzelik magukról, hogy nem okoz gondot számukra, ha megosztják a figyelmüket két, esetleg több feladat között. Amerikai pszichológusok kísérlettel bizonyították, hogy rendkívül kevés ember képes azonos hatásfokkal egyszerre több feladatot végrehajtani.

Megtalálták az agy csábításért felelős központját

Ha inkább félretesszük azt a pénzt, amit elvertünk volna a bevásárlóközpontban vagy ha elmegyünk a konditerembe ahelyett, hogy otthon heverésznénk a kanapén, azt a bal fülünk felett elhelyezkedő agyi régiónak köszönhetjük. Ez a terület felelős az ember azon tulajdonságáért, hogy képes ellenállni a csábításnak és megvárja, amíg elnyeri jutalmát.

Vágyik az agyunk a kalóriákra

Miért eszik valaki akkor is, ha a túlzott kalóriafogyasztás nyilvánvalóan károsítja az egészségét? A magyarázat egy új tanulmány szerint abban keresendő, hogy a magas kalóriatartalmú ételek a dohányzáshoz vagy a kábítószerekhez hasonló függőséget okoznak. A szalonnát és csokoládét fogyasztó patkányok vizsgálata arra utal, hogy a kényszeres evés hátterében a drogfüggőknél már igazolt agyi jutalomhiány áll.

Kiderült miért nem találjuk a vajat a hűtőben

Skót és német kutatók felfedezték, hogy az agy úgy spórol energiafelhasználásával, hogy megjósolja, valószínűleg mit fog látni a jövőben. Ennek köszönhető, hogy ismerős környezetben nehezebben veszünk észre új tárgyakat.

Átalakíthatja-e az agykutatás a jogot?

Az agykutatás egyre több eredménye rendelhető hozzá egy-egy pszichiátriai betegséghez. Az új ismeretek olyan etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mint a felelősség vagy a büntethetőség. Enyhíthető-e a büntetés, ha valakinél egyébként nem érzékelhető agyi rendellenességre derül fény? A választ a neurojog és a neuroetika adhatja meg, a bíróságok azonban egyelőre nem tudnak lépést tartani a tudomány fejlődésével.

A jövőben talán már az idegrostokat is látni fogjuk

Az agyi képalkotó eljárások rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években, így ma már olyan agyi folyamatokba is bepillantást nyerhetünk, amelyekbe korábban elképzelhetetlen lett volna. Az orvosi gyakorlat közeli jövőjét várhatóan az jelenti, hogy a vizsgálatokban egyidejűleg két fejlett képalkotó módszert is alkalmaznak. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi. 

Kiderült, hogy a túlzott jutalomvágy hajszolja a pszichopatákat

A pszichopatákat sokszor hidegvérű bűnözőknek tekintik, akik elveszik azt, amit akarnak, és nem törődnek a következményekkel. Amerikai pszichológusok kutatásából most kiderült, hogy egy agyi rendellenesség is hozzájárulhat ennek az antiszociális viselkedésnek a kialakulásához. A pszichopaták agyában túlműködik az agyi jutalmazási központ, ezért ezek az emberek folytonosan és bármi áron ki akarják elégíteni a jutalom iránti vágyukat.

Védtelenek lennénk az agyi hazugságvizsgálattal szemben

Egy San Diego-i cég szerint az orvosi vizsgálatokra használt agyi képalkotó eljárással csaknem biztosan meg lehet mondani, hogy valaki hazudik-e. Más szakemberek szerint a gondolatolvasás ennyire még nem fejlett, a jövőben azonban már valóban felmerülhet a magánszféra megsértésének lehetősége. Az agytevékenység mérése alapján egy indiai nőt már megpróbáltak börtönbe zárni.

Az ember csak egy kicsit intelligensebb a delfinnél

Az ember intelligensebb a delfinnél, de csak egy kevéssel - derült ki abból a kutatásból, amelyet a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves konferenciáján ismertettek San Diegóban. Egy másik új kutatásban azt is meghatározták, hogy az általános intelligencia az embernél milyen agyterületekkel áll összefüggésben.

Fénykezelést próbáltak ki agyban

A normálistól eltérő agyi aktivitással járó betegségek kezelésében segíthetne az a módszer, amelynek során kék és sárga fénnyel fogják vissza az idegsejtek működését. Az ötlet kétféle, egy baktérium- és egy gombafajban előforduló membránfehérje működésén alapul, amelyek fény hatására energiát szabadítanak fel az említett szervezetek számára. 

Hasznunkra válna, ha ismernénk a földikutya titkát

A csupasz földikutya sokkal jobban bírja az oxigénmegvonást, mint az ember - derül ki a chicagói Illinoisi Egyetem kutatóinak legfrissebb sajtóközleményéből.

Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét

Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai előtt is.

Tíz éven belül jöhet a gondolkodó számítógép

Az IBM egyik vezető kutatója szerint tíz éven belül elkészülhetnek azok a számítógépek, amelyek az emberi agyáéhoz hasonló komplex gondolkodásra lesznek képesek. A jelenlegi technológiával legfeljebb egy macska agyának működését lehet szimulálni, de ehhez is szuperszámítógép szükséges.

Kiderült, hogyan méri az időt az agy

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) idegkutatói olyan idegsejtcsoportokra bukkantak a főemlősök agyában, amelyek rendkívül pontosan kódolják az időt. A neuronok két összeköttetésben álló agyterületen, a prefrontális kéregben (a homloklebeny elülső része) és a striatumban helyezkednek el. Mindkét területről tudott, hogy létfontosságú szerepet tölt be a tanulásban, a mozgásban és a gondolkodás irányításában.

Kiderült, hogyan méri az időt az agy

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) idegkutatói olyan idegsejtcsoportokra bukkantak a főemlősök agyában, amelyek rendkívül pontosan kódolják az időt. A neuronok két összeköttetésben álló agyterületen, a prefrontális kéregben (a homloklebeny elülső része) és a striatumban helyezkednek el. Mindkét területről tudott, hogy létfontosságú szerepet tölt be a tanulásban, a mozgásban és a gondolkodás irányításában.

Hatszáz ezredmásodperc a gondolattól a beszédig

Amerikai kutatók jelentős áttörést értek el az agykutatásban. Sikerült bepillantást nyerniük az agyi nyelvfeldolgozásba és részletesebb képet kaptak az agykéreg egy különleges régiójának működéséről. Eredményeik a Science legújabb számában jelentek meg.

Az alvás valóban rögzíti az emlékeket - első közvetlen bizonyíték

Egy magyar származású idegkutató vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoportnak első ízben sikerült kimutatnia egy alvás közben működő mechanizmust, amely egyértelműen szerepet játszik a tanulásban és a memória kialakulásában.

Egy kis agyterület gátolja, hogy ne másszunk bele más arcába

Minden embernél, sőt az állatok nagy részénél is megvan az az egyedek közötti távolság, amelyet igyekszik fenntartani a többiekkel való kontaktus folyamán. Ha egy idegen ezen a távolságon belülre lép, akkor az emberek kezdik kellemetlenül érezni magukat, az állatok meg rendszerint támadással reagálnak. Amerikai idegkutatók most fölfedezték azt az agyi területet, amely jelentős mértékben megszabja ezt a személyes távolságot.

Tíz éven belül kész a mesterséges agy

Akár egy évtizeden belül lehetővé válik a működőképes mesterséges agy létrehozása - jelentették be egy oxfordi konferencián.

Az izom-összehúzódásból ismert aktin szerepet játszik az emlékek rögzítésében

Amerikai kutatók új tanulmánya segít megmagyarázni, miért könnyű rögzíteni az új emlékeket, de miért olyan nehéz hosszú távon megtartani őket. A folyamatban jelentős szerepet játszik a legtöbb ember számára főként az izom-összehúzódásban betöltött szerepe alapján ismert aktin.

Kiderült, mire szolgálnak az agyban keletkező új idegsejtek

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az agyunkban lévő idegsejtek születésünk után már nem osztódnak. Ez az elképzelés mára megdőlt, mert - legalábbis az agy egyes központjaiban - bizonyították az új idegsejtek létrejöttét. Ezeknek a célja azonban sok vitát váltott ki. Most egy nemzetközi kutatócsoport jelentős eredményeket ért el annak megválaszolásában, mire szolgálnak ezek az újonnan létrejövő neuronok. A Science-ben megjelent tanulmányukban azt mutatják be, hogyan segítik ezek a fiatal idegsejtek a környezetben való tájékozódást.

A társas élet hatása az agy evolúciójára

Az állati agyak evolúciójával foglalkozó amerikai kutatók fölfedezték, hogy az agyszerkezetben bekövetkező evolúciós változások tükrözik azokat a társas kölcsönhatásokat és környezeti ingereket, amelyek a különböző fajokat érik. Bár a megfigyeléseket darazsakon végezték, a kutatók szerint az ilyen eredmények közelebb vihetnek bennünket az emberi agy evolúciójának megismeréséhez. 

Először fényképezték le a hosszútávú memória kialakulását

Amerikai kutatóknak először sikerült lefényképeznie a hosszútávú memória kialakulásakor képződő fehérjéket.

A gamma-agyhullámok segítenek a figyelem összpontosításában

Az agyunkban lévő idegsejtek sokaságát szinte folyamatosan bombázzák a környezet ingerei. A kutatók korábban már kimutatták, hogy amikor figyelmünket összpontosítjuk, akkor e neuronok egy része összehangolódva kezd kisülni, s ez mintegy kórusként emelkedik ki a háttérzajból. A Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerint megtalálták azt az agyközpontot, amely karmesterként összehangolja ezt az idegi kórust.

Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép

Az emberek simán lekörözik a számítógépeket, ha különféle méretű, színű, elhelyezkedésű, megvilágítású arcok vagy tárgyak felismeréséről van szó. Arról azonban még keveset tudunk, hogyan valósítja meg agyunk a látottak vizuális földolgozását. Amerikai kutatók munkája nyomán most egy lépéssel közelebb kerültünk a folyamat megértéséhez.

Agykéregvastagság, okosság, depresszió: kapcsolatok az eddigi legátfogóbb vizsgálat alapján

A közelmúltban két olyan tanulmány is napvilágot látott neves tudományos szaklapokban, amely összefüggést mutatott ki az agykéreg vastagsága és különböző mentális képességek, illetve azokhoz köthető megbetegedések között. Habár kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a legfontosabb kognitív funkciókért felelős agykéreg vastagsága, valamint az általa végzett funkciók között kapcsolat van, mindezt az utóbbi időkig nem sikerült meggyőzően bizonyítani.

Agykutatás Délutánja

Az agykutatás fontosságára hívja fel a figyelmet a nemzetközi Brain Awareness Week keretében megrendezett Agykutatás Délutánja 2009. március 20-án.

Ötből négyszer talál a gondolatolvasó gép

Infravörös hullámok segítségével az esetek 80%-ában kiolvasták a vizsgálati alanyok agyából, hogy két ital közül melyiket választották gondolatban. A beszéd- és mozgásképtelen emberek életminőségében óriási javulást hozna egy ilyen "gondolatolvasó gép", mert könnyen közölhetnék döntéseiket. Az emberi agy random, komplex gondolatait meg valószínűleg úgysem lehet majd soha kiolvasni.

Nanotechnológia és agykutatás

Aszalós Péter: A dráma a legfontosabb önismereti eszköz

Aszalós Péter, pszichodramatista egykor informatikusként szerzett diplomát, de a mesterséges intelligenciák tanulmányozása és az elméleti agykutatás a pszichológia felé fordította, s immár  tíz éve pszichodrámával foglalkozik, öt éve csoportokat is vezet. Mostanában azon dolgozik, hogy a két területet: a pszichológiát és az informatikát összekapcsolja. A pszichodráma mibenlétéről, hatékonyságáról és e fejlesztés alatt álló módszerről kérdezték az Vendégszobába látogatók.

Agykutatás futószalagon

A közelmúltban elkészült az egér teljes genetikai állományát, a teljes egérgenomot lefedő agy-atlasz. A bárki számára szabadon elérhető adatbázis jól példázza, hogy a fejlett informatikai technológia hogyan segítheti az élettudományi alapkutatásokat. Az eredmények várhatóan nagyot lendítenek az emberi agykutatáson is.

Szent betegség

Agykutatás az antik Görögországban? Hihetetlenül hangzik, ám forrásaink ezt bizonyítják.

Képalkotó eljárások az agykutatásban

A számítástechnika az 1960-as évektől különböző képalkotó módszereket alkotott, melyek az agy vizsgálatát egészen új mederbe terelték.