echolokáció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- denevér
- tájékozódás
- denevérek
- delfinek
- delfin
Kiabálni kezdtek a delfinek, hogy hallják egymást a zajos vízben
Azt már eddig is tudtuk, hogy a delfinek emberhez hasonló intelligenciával rendelkeznek, de egy új tanulmány szerint ezek az élőlények még jobban hasonlítanak ránk, mint eddig gondoltuk. Kísérletek során palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) viselkedését rögzítették, amint "kiabálnak", amikor megpróbálnak együtt dolgozni, válaszul az ember által keltett zajra, írja a MailOnline.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hihetetlen, de az emberek is képesek visszhang alapján tájékozódni
Vak emberekről már korábban is tudták, hogy sokan közülük képesek echolokációval feltérképezni a környezetüket. Egy tanulmány szerint azonban ép látású emberekben is megvan ez a készség, csak nem használják a mindennapi életben.
El tud képzelni egy vak rágcsálót, amelyik a fülével „lát”?
A törpe pele egyike azon kevés élőlényeknek, amelyek képesek hang, azaz egyfajta szonár alapján navigálni a környezetükben. Ezek a kis méretű rágcsálók a kelet-ázsiai hegyvidéki erdőkben, a sötétség leple alatt jelennek meg a fák között, hogy az ágak és az erdő talaján túrva bogyókat, magokat és rovarokat keressenek táplálék gyanánt. Ám ami mindezt figyelemre méltóvá teszi az az, hogy ezek az állatok szinte teljesen vakok.
Egy denevér, ami nem használ ultrahangos echolokációt
A tudósok egy újabb kirakós darabra bukkantak abban a rejtvényben, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy az echolokáció vajon hogyan alakult a denevérekben. A Current Biology folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint a tudomány most sikerrel közelebb lépett az évtizedekig tartó evolúciós rejtély megoldásához.
Hiába a denevérek az éjszaka szuperhősei, most valami történt velük
Sokunknak nehezére esne észrevenni a szarvast egy hold nélküli éjszakán, a szúnyogokról nem is beszélve. Néhány denevérnek azonban van egy furfangos trükkje: a fülükkel keresik meg a rovarokat, amelyek táplálékul szolgálnak. A legtöbb fajának ettől függetlenül is kiváló a látása, ám nem ettől függ, hogy az állat hogyan tud tájékozódni. A túlélés érdekében azonban kiemelten fontos, hogy minél nagyobb hatékonysággal legyen képes a sötétben mozgó zsákmányok felderítésére. De mit tanulhatunk mi ebből a „szuperhatalomból"?
Krokodiloktól nyüzsgő folyóba tévedt három bálna
Észak-Ausztrália egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé.
Felbukkant egy ötméteres delfin, hatalmas fogakkal
A kutatók egy közel ötméteres delfin szinte teljes csontvázát azonosították a mai Dél-Karolina területén, amelyek valószínűleg az oligocén korszakban, körülbelül 25 millió évvel ezelőtt éltek. Ez lehetett a fajának az első ismert echolokációt használó csúcsragadozója, amelynek nem csak óriási méretei, hanem hatalmas, agyarszerű fogai is voltak. A tudósok szerint képes volt nagy sebességgel úszni és épp úgy vadászott, mint egy mai gyilkos bálna.
Így látnak bennünket a delfinek
Amerikai kutatók sikeresen leképezték, hogyan érzékeli a vízben lebegő embert egy delfin – az állat által a társainak továbbított ultrahang képek meglepően részletesek és pontosak voltak, így szeretnék továbbvinni a projektet, hogy még jobban megismerhessék a delfinek echolokációs képességeit.
- címkék:
- hanghullám
- érzékelés
- echolokáció
- delfin
- Címkefelhő »
Radarzavaró radart használnak a szelindekdenevérek
Az éjszakai zsákmányszerző körúton a denevérek akár egymillió éhes társukkal is vetélkedhetnek a rovarokért. A mexikói szelindekdenevérek saját hangjeleikkel zavarják a vetélytársaik radarját, így gyakran sikerül elhappolni a társaik elől a zsákmányt.
- címkék:
- radar
- denevér
- echolokáció
- Címkefelhő »
Már az őscet is visszhanggal tájékozódott
Egy mostanáig ismeretlen, 28 millió évvel ezelőtt élt fogascet-faj maradványa minden eddiginél korábbra teszi a hangimpulzusokkal történő tájékozódás kialakulását.