Kulcsszerepet kap egy magyar műszer a leendő Hold körüli űrállomáson

A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédő burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Űrügynökség (ESA) belső kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.

Egy csillagász azt állítja, eddig teljesen rossz helyen kerestük az űrlényeket

Egy amerikai kutató szerint azért nem bukkantunk még idegen életformára, mert egész eddig teljesen rosszul értelmeztük a jeleket.

Magyarország és a világűr címmel jelent meg kötet a magyar űrkutatásról

A magyar űrkutatás és űrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világűr című kötet, amely több mint hetven szakértő anyaga alapján készült.

Közel a földönkívüliek inváziója a Földön

Más bolygókról származó, idegen fajok inváziójára kell készülni, vélik tudósok. Az emberi civilizációt azonban nem más, hasonlóan intelligens lények fenyegetik, hanem olyan mikrobák, amikkel az immunrendszerünk korábban még egészen biztosan nem találkozhatott. Ezzel párhuzamosan arra is ügyelnünk kell, hogy mi se szennyezzünk be más planétákat földi organizmusokkal – írja az IFL Science tudományos portál.

Megdöbbentő, mi történik a Vénuszon

A Venyera–13 szovjet–orosz űrszonda 40 esztendeje indult a pokoli bolygó titkainak felfedezésére. Az évforduló kapcsán született összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - a Vénusz legkülönlegesebb jellemzőiből mutatunk néhányat, és a bolygó űrszondás kutatástörténetének érdekességeiből is szemezgetünk.

Az űrkutatásnak a járvány elleni védekezésben is szerepe van

Az életünk minden területét érinti az űrkutatás, ezért is fontos, hogy a kormány kiemelt támogatásban részesíti a területet – mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Nemzetközi Űrhajós Szövetség idén ősszel Budapesten megrendezett kongresszusával kapcsolatban. A miniszteri biztossal mások mellett a vallás és a tudomány kapcsolatáról is beszélgettünk, és arról is, hogy milyen súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel a magántőke beáramlása az ágazatba.

Elhalasztották a James Webb űrteleszkóp indítását

Néhány nappal elhalasztották a James Webb űrteleszkóp indítását, miután váratlan incidens történt az előkészületek során. Így várhatóan december 22-én indítják útnak a világűrbe.

Újabb űrkutatási megállapodást kötött a kormány

A magyar kormány újabb stratégiai megállapodást kötött az űrkutatási együttműködésről, ezúttal a világ egyik vezető űripari vállalatának számító, francia-olasz Thales Alenia Space-szel - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a franciaországi Cannes-ban.

Fekete szörny rejtőzködik a közeli csillaghalmazban

Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesével (ESO VLT) a Tejútrendszeren kívül fedeztek fel egy csillagtömegű fekete lyukat, mégpedig a közvetlen közelében található csillag mozgására gyakorolt hatása alapján. Ez az első eset, hogy az alkalmazott eljárást saját galaxisunkon kívüli fekete lyuk azonosítására használták. A módszer kulcsfontosságú lehet a Tejútrendszerben és a közeli galaxisokban rejtőzködő fekete lyukak detektálásában, és segíthet annak jobb megértésében is, hogy miként keletkeznek és fejlődnek ezek a rejtélyes objektumok.

Magyar műszereket visznek a Nemzetközi Űrállomásra a NASA űrhajósai

Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának dózismérőivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Űrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdődő, 19. küldetésén újdonság, hogy az űrhajósok két szett dózismérőt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.

Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe

A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége erről árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.

Rekordszámú gravitációs hullámot észleltek

Egy nemzetközi kutatócsoport gravitációs hullámok rekordszámú, 35 új észleléséről számolt be, a felfedezés új fényt vethet az univerzum evolúciójára, a csillagok életére és pusztulására - számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Különös dolgot talált a Marson a NASA robotja

Korábban nem észlelt szerves vegyületeket talált a Marson a NASA Curiosity nevű robotja - írja az IFL Science.

Holdkőzetet is láthatunk a Természettudományi Múzeum új kiállításán

A holdkőzeteket, valamint a holdkutatást bemutató kiállítás nyílt szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumban A Hold felfedezése címmel. A tárlat decemer 31-ig látható - közölte az intézmény az MTI-vel.

Jövőre választják ki a magyar űrhajóst

A kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra a gazdasági és technológiai növekedés szempontjából - jelentette ki, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusának megnyitóján Budapesten, hétfőn.

Közel félszász űrhajós érkezik Budapestre

Várhatóan csaknem félszáz űrhajós érkezik Budapestre, a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers - ASE) 33. kongresszusára - közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Sikeresen felbocsátották az első dél-koreai rakétát

Sikeresen felbocsátotta csütörtökön első saját gyártású hordozórakétáját Dél-Korea.

Óriási rejtélyes villanást fotóztak Európa felett

Október 8-án egy francia asztronauta, Thomas Pesquet valami egészen különös, már-már túlviláginak mondható jelenséget rögzített a Nemzetközi Űrállomásról: a hosszú záridős fotón jól kivehető, hogy Európa felett valami fényes, kék villanás jelent meg, olyan, mintha egy hatalmas nukleáris bomba robbant volna az öreg kontinensen. A legtöbb Földön tartózkodó ember ugyanakkor semmi különöset nem vett észre a kérdéses időpontban. Mi lehetett a hatalmas villanás?

Kína három űrhajóst küldött épülő űrállomására

Útnak indult helyi idő szerint szombaton a Tienkung (Égi Palota) kínai űrállomásra a Csiucsüan kilövőállomásról egy Sencsou-13-as űrhajó, fedélzetén három asztronautával, akik a tervek szerint fél évig vesznek részt az állomás építésében.

Először kutatja a Jupiter körül keringő aszteroidákat a NASA

Első ízben kutatja a Jupiter körül keringő aszteroidákat az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Az új űrmissziója ma, szombaton indul útnak.

Akkora a forróság, hogy olvadt vas hullik az égből

Az exobolygók – vagyis azok a planéták, amik Naprendszerünkön kívül találhatók – sokszor az extremitásukról híresek, még a legtapasztaltabb csillagászokat is lenyűgözi, milyen, az emberi elme számára szinte elképzelhetetlen világokat rejt a kozmosz. Mostanában is egy ilyen bolygót sikerült felfedezni: a nagyjából Jupiter méretű WASP-76b napsütötte oldalán akkora a forróság, hogy a vas elpárolog, és esőként hull vissza az égitest hűvösebb, éjszakai felén – olvasható a Science Alert cikkében.

Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet

Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.

Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyűtől egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetéről is.

Az orosz űrkutatás birodalmába indul közvetlen járat Ferihegyről

Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról

Elküldte első felvételét a Merkúr felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo űrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el először a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.

Kétfelé válik a Merkúrt megközelítő űrszonda

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka.

Magyar kutatót küldhetünk jövőre a Nemzetközi Űrállomásra

Három év alatt több évtizedes lemaradást sikerült pótolnia Magyarországnak az űrkutatás terén, és hamarosan magyar kutatót juttatunk a Nemzetközi Űrállomásra - írta pénteki számában a Magyar Nemzet, amelynek Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos adott interjút.

Holdutazást készít elő a Roszkoszmosz

Tendert írt ki a Roszkoszmosz állami űrkutatási vállalat csütörtökön az emberek a Holdra szállását is magában foglaló holdprogram előkészítésére.

Felfedeztek két ősi galaxist

Új megfigyelési módszerek segítségével fedeztek fel két ősi galaxist csillagászok. A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?

Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levő Földet

A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítőleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is. 

Így éghet el a Föld néhány perc alatt

A legvadabb filmrendezők képzeletét is felülmúlja az eseménysor, amelyet egy több kilométer átmérőjű kisbolygó becsapódása okozna a Földünkön. Az alábbi animáció egy ilyen katasztrófa fő lépéseit mutatja be.

Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói

Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretű katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.

Decemberben indítják útnak a James Webb űrteleszkópot

A tervek szerint december 18-án indítják útnak a James Webb űrteleszkópot - közölte szerdán honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.

Pusztító napkitörések jöhetnek

Tóth Gábor, a Michigani Egyetem kutatója és kollégái új módszert fejlesztettek ki a napviharok előrejelzésére. A magyar származású tudós ezt az új előrejelzési szisztémát szeretné felhasználni ahhoz, hogy megvédhető legyen a Föld egy-egy potenciálisan katasztrofális következményeket okozó napkitörés hatásaitól 

Áttörés: két-három éven belül életet találhatunk idegen bolygókon

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben - közölte a Cambridge-i Egyetem.

Mégis a Földnek csapódhat a legveszélyesebb aszteroida

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA  az úgynevezett földsúroló Bennu aszteroida becsapódási valószínűségére vonatkozó korábbi becslését korrigálva arra az eredményre jutottak a kutatók, hogy a több mint fél kilométer átmérőjű aszteroida 2182. szeptember 24-én metszheti a földi pályasíkot, vagyis a korábban feltételezettekhez képest sokkal nagyobb eséllyel összeütközhet a Földdel. A potenciális becsapódás lehetősége minden korábbi becslésnél nagyobb a friss számítások szerint.

Újabb magyar fejlesztésű kisműhold indult el a világűrbe

Magyar idő szerint kedd hajnalban sikeresen startolt el a Francia Guyana-i Kourou-ból, a Guyana Űrközpontból a magyar fejlesztésű RADCUBE nanoműhold - közölte Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Elképesztő mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében

A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.

Megkezdte a kőzetminták gyűjtését a Perseverance marsjáró

Megkezdte az első darab kőzetminta begyűjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón - közölte pénteken az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Találtak egy Földhöz hasonló bolygót, amelyen adottak lehetnek az élet feltételei

Lakható bolygót találtak a közelben

Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyűjtsön az L 98-59 katalógusjelű közeli csillag körül keringő, a Naprendszer belső bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínűleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.

Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt

Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetők meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtőzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós

Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós - jelentette be a közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Mindent elsöprő robbanás sugarai érték el a Földet

A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegű csillag szupernóva-robbanása okozta.

Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés

Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.