trombózis
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szívinfarktus
- stroke
- magas vérnyomás
- tüdőembólia
- érelmeszesedés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
7 gyakori tévhit a magas vérnyomásról
A magas vérnyomás olyan elterjedt betegség, hogy alig van ma család, ahol lenne valakinek magas vérnyomása – kezelt vagy kezeletlen. A WHO becslése szerint világszerte több, mint 1,1 milliárd ember számít magasvérnyomás betegnek, mégis még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázta dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
Mikor magasabb a vérnyomása? Kiderül a 24 órás mérésnél
A magasvérnyomás betegség diagnosztizálásánál az egyik kihívást az jelenti, hogy a vérnyomásértékek egy napon belül is jelentősen változhatnak. Éppen ezért sokszor nem elég néhány otthoni, sőt egy-egy rendelői vérnyomásmérés sem. Dr. Jenei Zsigmond Máté , a KardioKözpont kardiológusa szerint ilyenkor van jelentősége a 24 órás vérnyomásmérésnek, és további vizsgálatoknak is.
Ritka, ám veszélyes hematológiai kórképek
A hematológiában gyakran veszélyes és súlyos állapotok is előfordulhatnak. Dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusát ezekről kérdeztük (a teljesség igénye nélkül).
Belehalhatunk a túl sok tévénézésbe
A trombózis egy hirtelen, szinte a semmiből fellépő állapot, mely akár halálos kimenetelű is lehet. De azt, hogy mit is takar pontosan, és milyen folyamatok zajlanak le ilyenkor a szervezetben, azt már kevesebben látják át.
Visszeresség és trombózis után is nagy segítséget nyújt a vénás értorna
Az álló-és ülőmunka, valamint a mozgásszegény életmód miatt sokaknál visszértágulatok alakulnak ki, ami nem csak esztétikailag zavaró, de fájdalmas és igen veszélyes is, hiszen lábszárfekélyhez és mélyvénás trombózishoz is vezethet. Dvorák Márton, a Trombózis-és Hematológiai Központ mozgásterapeutája a vénás értorna jótékony hatásairól beszélt.
Szükséges-e véralvadásgátlás visszértágulatok esetén?
Visszértágulatokkal igen sokan küzdenek. A probléma nem csak fájdalmas, de megnöveli a mélyvénás trombózis esélyét is. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától azt kérdeztük meg, vajon szükség van-e ekkor véralvadásgátló alkalmazására megelőzés gyanánt.
Tévhitek a véralvadásgátlókról
A véralvadásgátlók igen fontos szerepet töltenek be az életveszélyes vérrögök prevenciójában és a trombózis terápiájában. Vannak, akik vonakodva alkalmazzák, melynek főleg az az oka, hogy sok a körülöttük keringő tévhit. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadás specialistája összeszedte a véralvadásgátlókkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.
Gyakran fiatal korban jelentkeznek a szívritmuszavarok
Életünk során mindannyiunknál előfordulhatnak ritmuszavarok, és meglepő módon ezek fiatalkorban is meglehetősen gyakoriak. A ritmuszavarok leggyakrabban normál ütem feletti (extra) ütések. Az önmagukban álló, ritkán jelentkező extra ütéseket néha meg sem érezzük. A változatos panaszokról és ritkábban előforduló szívritmuszavarok észlelésére szolgáló, akár 7 napos Holter EKG monitorozásról beszélt dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
A utólagos sózás is évekkel rövidítheti meg az életünket
Ha magas vérnyomással vagy szívproblémákkal küzdünk, nagyot lépünk, ha egyetlen szokásunkkal felhagyunk – ez az étel utólagos megsózása. Az utólagos sózás szokása ugyanis összefügg a korábbi halálozással – mutatta ki egy félmillió középkorú férfit és nőt vizsgáló tanulmány. - hívja fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján.
7 napos Holter EKG segít a szívritmuszavarok diagnosztizálásában
A szívritmuszavarok egyik jellegzetessége lehet, hogy kiszámíthatatlanul jelentkeznek a tünetek, így nem feltétlenül detektálhatók egy hagyományos kardiológiai vizsgálat során. Ilyen esetekben jelenthet nagy segítséget az akár 7 napig is viselhető Holter EKG, amelyről dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta - beszélt.
Meddig és hogyan kell csökkenteni a koleszterinszintet?
Miért veszélyes a magas koleszterinszint? Szükséges-e gyógyszer a csökkentéséhez vagy elég, ha csak „nem eszünk zsírosat"? Mit jelent az életmód orvoslás? Milyen értékeket kell elérni a koleszterinszintet illetően? Az alapvető kérdésekre dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, hipertonológus, sportorvos válaszolt.
Hogyan hat a meleg a szívbetegekre és mikor kell orvoshoz fordulni?
A nyári hőség és a frontok is megviselhetik a szív-érrendszeri betegeket, akár kezelt, akár kezeletlen állapotról van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket feltétlenül ki kell vizsgáltatni és jó tanácsokkal szolgált az érintetteknek.
Nem szemészeti betegségek, melyek látászavart okozhatnak - II. rész
A szervezet egészének vérkeringés eredetű, a látást befolyásoló állapotaitól és betegségeiről előző, kapcsolódó interjúnkban beszélt Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. A mostani beszélgetésben azon fontos és gyakori, elsősorban idegrendszeri betegségek közül ismertet néhányat, melyek a látás átmeneti vagy végleges megromlását okozzák úgy, hogy a betegség lényege nem a szemem belül van.
- címkék:
- allergia
- trombózis
- cukorbetegség
- stroke
- agyvérzés
- érelmeszesedés
- Szemészet
- szürkehályog
- magas vérnyomás
- agyi érkatasztrófa
- neurológia
- zöldhályog
- autoimmun betegségek
- glaukóma
- szemészeti betegség
- tikkelés
- látás vesztés
- látászavar
- trombofília
- szemfájdalom
- makula degeneráció
- látóideg károsodás
- agyalapi mirigy daganat
- látótérkiesés
- Címkefelhő »
Trombózisom volt, és gyereket szeretnék! Félek, mit tegyek?
Azok, akik átestek már trombózison, már félnek minden lábfájáskor, kisebb elszíneződésektől, ödémától is megijednek, hiszen ezek MVT(mélyvénás trombózis) tünetei is lehetnek. A legtöbben próbálnak utána egészségesebben élni, jobban odafigyelni az életmódjukra, és elkerülni azokat a helyzeteket, amikor megnő a vérrögképződés esélye. Éppen ezért tart sok nő trombózis után a családalapítástól, hiszen a terhesség eleve megnöveli a mélyvénás trombózis esélyét. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa elmondta, nyugodt szívvel vállalhat a nő ilyenkor is gyermeket, ám be kell tartaniuk néhány fontos szabályt. Hoggy ...
Nem szemészeti betegségek, melyek látászavart okozhatnak- 1. rész
Sokan azt gondolhatják, hogy a látás átmeneti vagy tartós megváltozása kizárólag a szem betegségeinek a következménye lehet. Ez azonban nem így van. Számos, a szervezet más területéről eredő vagy a szervezet egészének betegségeiből kiinduló állapot megváltoztathatja a látást átmenetileg, visszatérő módon, vagy véglegesen. Az ilyen állapotok nagy része pusztán szemészeti módszerekkel nem befolyásolható, nem kezelhető. A kivizsgálás és a gyógyítás háziorvos, belgyógyász, neurológus vagy más specialista igénybevételét is indokolja. Ahhoz, hogy felmerülhessen a betegben a nem szemészeti betegség okozta látászavar lehetősége, ismernie keell ...
Ezeket érdemes tudni a karban kialakult trombózisról
A mélyvénás trombózis kapcsán leggyakrabban az alsó végtagokra gondolunk, hiszen a legtöbb esetben ott lép fel a probléma. Viszont, ha a karjában tapasztal trombózisra utaló tüneteket, ne legyintsen rá, mivel ott is kialakulhat. Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját a karban jelentkező trombózisról kérdeztük.
Mikor gyanakodjon trombofíliára?
A trombofília genetikailag fokozott trombózishajlamot takar, melyet az érintett örökölhetett egyik vagy akár mindkét szülőjétől. Bár nem mindig vannak jelei annak, ha valaki trombofíliás, ám vannak tényezők, melyek fennállása esetén érdemes számításba venni az állapot meglétének lehetőségét. Főleg akkor, ha a trombózis családilag halmozottan, több rokonnál már előfordult, fiatal korban jelentkezik, vagy szokatlan, ritka helyen lép fel. Ezeket az ismereteket Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája osztotta meg.
Az arcon lévő bőrpír lupusra is utalhat- kell trombózis prevenció?
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) igen gyakori autoimmun betegség, melynek vannak fellángoló és nyugalmi időszakai is. Szövődményei közt gyakori a vesekárosodás, neurológiai problémák, valamint véralvadási zavarok. Hogy milyen tünetek utalnak rá, és hogy kell-e ilyenkor trombózis prevenció, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját kérdeztük.
7 napos Holter EKG - amikor nem elég a 24 órás EKG
Vannak olyan szív-érrendszeri tünetek, amelyek kiszámíthatatlanul, esetleg csak éjszaka vagy mozgás során mutatkoznak meg, miközben akár napokig nem jelentkeznek, utána viszont annál nyomasztóbbak. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ilyen esetekben lehet nagyon fontos diagnosztika eszköz a kényelmes, 7 napos Holter EKG.
Ezért fontos elhízás esetén a kardiológiai kivizsgálás
Az alma típusú elhízás, vagyis amikor a has körül jelenik meg jelentős mennyiségű súlyfelesleg, nem pusztán esztétikai kihívás. Annak, aki az elhízás mellett nem mozog és más értékei is eltérnek a normálistól, nagy valószínűséggel társbetegségekkel is számolnia kell. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszélt dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.
Mikor szükséges nyugalmi és mikor terheléses EKG?
A nyugalmi EKG-t sokan ismerik, hiszen része egy alaposabb kardiológiai kivizsgálásnak. A terheléses EKG azonban csak bizonyos esetekben szükséges, és nem is minden esetben végezhető el. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a két vizsgálat közti különbségről és azok szükségességéről beszélt.
A felálláskor megemelkedő vérnyomás előre jelezheti a szívproblémát
Amikor valaki feláll, normál körülmények közt némileg csökken a vérnyomása, bizonyos esetekben akár nagyobb mértékben is. Egy új tanulmány szerint az ellenkező eset, vagyis ha felálláskor megemelkedik a vérnyomás, az akár szív-érrendszeri események előrejelzője is lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt a kutatásról és a magas vérnyomás kezelésének jelentőségéről.
Tüdőembólia után- felépülés és prevenció
A mélyvénás trombózis rettegett szövődménye a tüdőembólia. Mivel akár halált is okozhat, így azok, akik átestek már rajta, félve gondolnak a felépülési időre, a probléma megismétlődésére. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját a tüdőembólia utáni időszakról, prevencióról és egy ritka, ám veszélyes szövődményéről kérdeztük.
4 fontos tanács szívinfarktus után
Egy szívinfarktus mindenképpen sorsfordító jelentőségű esemény egy ember életében, teljesen természetes, hogy a legtöbben mindent megtennének azért, ne kelljen újból átélniük. De vajon tudjuk-e, mi az a „minden", amit valóban megtehetünk, hogy megelőzzünk egy újabb infarktust? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
Mit mutat a ferritin szint a laboreredményben
A laboreredmények olvasása során több olyat is láthatunk, melyekről nem tudjuk, mit is jeleznek. Természetesen a lelet kiértékelése minden esetben orvosi feladat, hiszen egyszerre több mindent is kell nézni (az egymáshoz viszonyított értékeket is), így nem szabad csupán egy-egy értékre alapozni. Ennek ellenére mindenki kíváncsi arra, vajon mit jelenthetnek bizonyos dolgok. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia specializációjú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mit is mutat a ferritin, és milyen problémára utalhat abnormális szintje.
Ezek lehetnek a szívizomgyulladás tünetei
A szívizomgyulladás egy viszonylag ritka betegség, de a COVID fertőzés esetleges szövődményeként egyre többet hallani róla. Dr. Ferenczy Péter (a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus nem csak a betegség lehetséges tüneteire, de a diagnosztizálás és kezelés jelentőségére is felhívta a figyelmet.
Ministroke vagy TIA - ezért fontos a kivizsgálás
A ministroke vagy TIA tulajdonképpen az átmeneti agyi keringészavar megnevezése. A TIA tünetei megegyezhetnek a stroke tüneteivel, de ministroke esetében ezek néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa elmondja, miért fontos az esemény utáni kivizsgálás.
- címkék:
- trombózis
- szívinfarktus
- stroke
- magas vérnyomás
- agyi érkatasztrófa
- metabolikus szindróma
- szívritmuszavar
- neurológia
- keringési zavarok
- magas koleszterinszint
- keringési elégtelenség
- angina pectoris
- magas vércukorszint
- szív-és érrendszeri betegségek
- ministroke
- ortosztatikus vérnyomás
- Címkefelhő »
Szívbeteg? Így készüljön fel a síelésre
Bár a téli sportok - ahogyan minden mozgás - jót tesznek a szív-érrendszernek, a szívbetegeknek fontos, hogy megfontoltan induljanak síelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta, azokra a kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, melyek szerint a téli vakációk első napjaiban több szívinfarktus fordul elő, valamint a felkészülés jelentőségéről beszélt.
Vérzékeny vagyok! Vállalhatok gyereket?
Vannak olyan betegségek, kóros állapotok, melynek során a várandósság magasabb kockázattal jár, így szorosabb követést, esetleg plusz/más terápiát és odafigyelést igényel. Dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyászától és hematológusától megkérdeztük, vajon mi a teendő akkor, ha valaki vérzékenyen vállalna gyermeket.
Erős dobbanás vagy kihagyás? Szívritmuszavar is lehet
A szívritmuszavar egy lappangó, igen gyakran „néma" betegség, illetve sokszor csak enyhe, ártatlannak tűnő tünetekkel jelentkezik. Dr. Müller Gábor a KardioKözpont kardiológusa éppen ezért arra figyelmeztet, hogy a bizonytalanabb panaszok okát is fontos keresni, és egyes esetekben sürgős segítséget is kell kérni.
Az öröklötten magas koleszterinszintet is kezelni kell
Sokan úgy vélhetik, csak azokat fenyegethetik a szív-érrendszeri betegségek, akiknek az életmódjuk miatt magas a koleszterinszintjük. Dr. Vaskó Péter a KardioKözpont szakorvosa szerint a rossz hír az, hogy az öröklötten magas koleszterinszint is rizikófaktornak számít, a jó viszont, hogy sokat lehet tenni a csökkentéséért.
Trombózisa volt? Ez történik utána
Amennyiben valakinél mélyvénás trombózis lépett fel, úgy a kórházi tartózkodás után is fontos teendői vannak, hiszen a probléma hosszútávú (gyakran élethosszig tartó) terápiát, követést kíván. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, milyen vizsgálatok és teendők a legfontosabbak.
4 ok a szívizomgyulladás mögött - a COVID-on túl
A szívizomgyulladás alapvetően ritka betegségnek számít, és jellemzően vírusfertőzések következményeként, így akár a COVID szövődményeként is kialakulhat. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a lehetséges okokra, a COVID, az oltások és a szívizomgyulladás lehetséges kapcsolatára, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Okozhat-e tüneteket az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés nem tűnik ijesztő problémának, holott kezeletlenül számos súlyos következményhez vezethet – akár a végtagokban, az agyban vagy a szívben. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az érelmeszesedés leggyakoribb megjelenési formáira, és a korai felismerés lehetőségére és jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Covid után sport: mi lesz az újévi fogadalmakkal?
Januártól sokan életmódváltásba fognak, változtatnak az étkezési szokásaikon és rendszeresen edzeni kezdenek. Koronavírus-fertőzés után azonban csökkent terhelhetőség, légszomj, gyors kifulladás jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy mit tegyünk ilyen esetben.
Erős fáradtság is lehet a csendes szívinfarktus jele
Csendes szívinfarktusról akkor lehet beszélni, ha az esemény tünetek nélkül vagy legalábbis a beteg számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egyszer lezajlott és nem okozott gondot, miért kell vele foglalkozni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szavaiból kiderül, hogy azért, mert kezelés nélkül jelentősen megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét a későbbiekben.
D-dimer, INR- mit takarnak?
A trombózis kivizsgálása, a véralvadási rendszer működése és a véralvadásgátló kezelés eredményességének meghatározása kapcsán gyakran találkozni a D-dimer és az INR értékek fogalmával. Hogy pontosan mit is jelentenek, és miért fontos az ellenőrzésük, azt dr. Fehér Ágnestől, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyászától kérdeztük meg.
Hogyan kell pulzust mérni és mi számít magasnak?
A pulzus mérése nem csak vérnyomásmérő vagy okosóra segítségével oldható meg, akár önmagunk is kitapinthatjuk, számolhatjuk a pulzusunkat. Ez különösen akkor hasznos, ha úgy érezzünk, nagyon gyorsan, erősen ver a szívünk és nincs a közelben eszköz. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a pulzusmérés menetéről és a magas pulzus okainak tisztázásáról beszélt.
Asztmás és magas a vérnyomása? Erre figyeljen!
A megfelelően kezelt asztma különösen fontos, ha magasvérnyomás betegségben is szenvedünk. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy mire kell nagyon figyelni.
Lehet-e a vérnyomás a fejfájás oka?
Fejfájásnál sokan feltételezik, hogy a magas vérnyomásuk vagy a vérnyomás ingadozásuk okozza a panaszt, holott nem ennyire egyértelmű az összefüggés. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a vérnyomás és a fejfájás kapcsolatát elemezte.
4 ok a szívizomgyulladás mögött – a COVID-on túl
A szívizomgyulladás alapvetően ritka betegségnek számít, és jellemzően vírusfertőzések következményeként, így akár a COVID szövődményeként is kialakulhat. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a lehetséges okokra, a COVID, az oltások és a szívizomgyulladás lehetséges kapcsolatára, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Mi a teendő, ha az orvosnál mindig magasabb a vérnyomás?
Rendszeresen előfordul, hogy az orvosi rendelőben magasabb vérnyomást mér az orvos, mint amennyit otthon megszokott? Ennek a jelenségnek valószínűleg a fehér köpeny szindróma az oka, vagyis az, hogy az orvosnál érzett stressz eleve felviszi a vérnyomást. Mit lehet tenni, hogy pontos értékek szülessenek, mikor szükséges a hosszú távú vérnyomásmérés? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Ezekkel lehet csökkenteni a trombózis esélyét
Október 13-a a Trombózis Világnapja. Ennek apropóján érdemes nagyobb figyelmet szentelni a vérrögöknek és megelőzésüknek. Bár gyakran gyógyszeres prevenció is szükséges, ám van néhány olyan életmódbeli tényező, melyeket betartva csökkenthető a probléma kialakulásának esélye. Hogy mégis mi mindent érdemes bevetni ellene, azt prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája osztotta meg.
Bradychardia vagy tachycardia - a szívitmuszavar fajtái
A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.
Honnan tudhatjuk, mit tehetünk a szívünkért?
Egy, a Szív Világnapja alkalmából készített friss kutatásból világosan látszik, hogy a szív-érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak Magyarországon. Arányaiban sokakat érint a szívinfarktus, a szívbillentyű betegségek, sokan esnek át sztent beültetésen és más szívműtéteken, mégis kevesen tudják pontosan, milyen életmódot kellene az ilyen események után folytatniuk. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kutatás tapasztalatai alapján a hosszú távú kardiológiai gondozás jelentőségéről beszélt.
Leiden mutáció- mikor van szükség véralvadásgátlásra?
A Leiden mutáció egyike a trombofíliás állapotoknak, vagyis amikor genetikailag fokozott az illetőnél a trombózis kockázata. Ilyenkor megfelelő óvintézkedéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vérrögök kialakulása. Prof. Blaskó Györgyöt a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját arról kérdeztük, vajon mikor indokolt az, hogy véralvadásgátlót kapjon egy Leiden mutációban szenvedő?
Visszeresség: mi az, ami segít, és mivel ronthatunk vénáink helyzetén
A visszérbetegség (varicositas), vagyis elsősorban az alsó végtagokon kialakuló felületes vénatágulat és vénás elégtelenség számtalan embert érint világszerte. Egyes becslések szerint a magyar lakosság 20 százaléka szenvedhet vénás megbetegedésektől, ezért korunk egyik népbetegségének tekinthető. A visszerek kialakulásában az örökletes tényezők mellett életmódbeli tényezők is szerepet játszanak, tehát a mi kezünkben is van, hogyan alakul vénáink egészsége.
Felépült trombózisából a világbajnok német focista
Miroslav Klose, a németek világbajnok labdarúgója felépült trombózisából, és készen áll edzői karrierje folytatására.
A nyirokpangás is okozhat dagadó végtagokat
A végtagdagadás gyakori tünet, hátterében számos ok húzódhat meg, mint pl. visszérbetegség, szívbetegség, májbetegség, veseproblémák. Kevésbé ismert oka a nyirokrendszer problémája, a nyirokkeringés zavara. Az ún. nyiroködéma enyhe formája a narancsbőrre emlékeztet, és szinte csak szépészeti problémát okoz, ám súlyos esetben az életet lehetetlenné tevő un. elefantiázist eredményezhet - vezet be a limfödéma ismereteibe dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa.
Lábdagadás nyáron- ezek a keringési rendellenességek okozhatják
A kánikulában igen gyakori probléma az alsó végtagok ödémája, dagadása. A hőség hatására kitágult erek miatt a vér pangásnak indul az erekben, a vízháztartás felborul, a folyadékot szállító erek nem képesek megfelelően működni. Emiatt a lábak gyakran megduzzadnak, főleg hosszantartó ülés, állás során. A probléma nem csak esztétikailag lehet zavaró, de fájdalmas is, így érdemes mielőbb megszűntetni a problémát, ám ahhoz tudni kell, mi is okozza a gondot. A témában dr. Ercsei Ibolyát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát kérdeztük.