A veszélyeztetett fajok közé került Ausztrália egyik jelképe

A veszélyeztetett fajok közé kerül az ausztrál főváros, Canberra jelképe, a sisakos kakadu - számolt be róla az ausztrál ABC News.

A legérdekesebb tudnivalók a medvehagymáról

Érdekes tudnivalókat osztott meg a medvehagymáról a Magyar Konyha. Cikkünk végén megosztjuk egy gyorsan elkészíthető, tápláló fogás receptjét is.

A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki

A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.

A koalák és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára

Ausztrália emblematikus erszényesei, a koalák státusza fenyegetettről veszélyeztetetté vált, és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára.

Akár börtönbüntetést is kaphat, aki leszakít egy hóvirágot

Előbújtak az első a hóvirágok, az arborétumokban egész mezőket látni. Ám súlyos árat fizethet, aki letépi ezt a csodaszép fehér virágot.

Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében

Az USA Kereskedelmi  Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.

Elkészült a Kárpát-medence újabb sasállomány felmérése

Elkészült a 19. Országos és 5. Pannon-régiós Sasleltár, a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében mintegy 1300 rétisast és 628 parlagi sast, 16 szirti sast és 8 fekete sast figyeltek meg; a sasfajok mellett további 13 ragadozómadár-faj több mint 13 ezer példányát is felmérték a szakemberek - tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.

Sci-fibe illő módszerekkel mentenék meg a vadon élő állatokat

A mesterséges intelligenciát a három legfontosabb feltörekvő természetvédelmi technológia egyikeként azonosították a tudósok, hiszen világszerte segíti a fajok védelmét. És bár a sci-fi filmek néha talán azt sugallják, hogy a mesterséges intelligencia (AI) az emberek végzetét jelentheti, a természetvédők mégis egyre gyakrabban fordulnak az irányába, mint egy innovatív technológiai megoldáshoz, ami segíthet a biológiai sokféleség válságának kezelésében és az éghajlatváltozás mérséklésében. A szakemberek most összeszedték ennek az öt legfontosabb módját.

Természetvédelmi károkat is okozhat a szabadtéri tűz

A száraz és szeles idő miatt megszaporodtak a bejelentések a szabadtéri tüzekről, ebben az időszakban könnyen lángra kap a száraz növényzet és a legkisebb tűz is gyorsan továbbterjedhet. Február 15-ig ebben az évben eddig összesen 75 esetben riasztották a tűzoltókat szabadtéri tűzhöz Bács-Kiskun megyében, csak a múlt hétvégén 17 bejelentés érkezett lángoló nádasról, kigyulladt száraznövényzetről a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. - írja a Kiskunsági Nemzeti Pak Igazgatósága a holapján.

Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.

Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?

A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.

Semjén Zsolt: A vadászat a természetvédelem nélkülözhetetlen része

A vadászat a természetvédelem nélkülözhetetlen része, nélküle nincs fenntartható mezőgazdaság, se korszerű erdő- és vadgazdálkodás - mondta a miniszterelnök-helyettes a 28. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (Fehova) csütörtöki megnyitóján, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon

Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.

Tűzbe vesző természeti értékeink

Minden esztendőben tapasztaljuk, hogy tél végén, kora tavasszal gyújtogatások során hazai gyepterületeink jelentős része leég. Számtalan vizsgálat, tapasztalat bizonyítja, hogy ebben az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságnak meghatározó szerepe van.- hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Zölden világító halászhálókkal megmenthetők a cápák, ráják és teknősök

Zölden világító halászhálókkal majdnem teljesen elejét lehet venni annak, hogy véletlenszerűen az eresztőhálókba gabalyodjanak a cápák, a ráják és a tengeri teknősök, vagyis olyan élőlények, amelyeknek kifogása nem célja a halászatnak.

A klímaváltozás miatt egy hónappal korábban virágoznak a növények az Egyesült Királyságban

Egy polgári tudományos adatbázist használva a 18. század közepéig visszamenő feljegyzésekkel egy a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egy hónappal korábban virágzanak a növények az utóbbi globális melegedés alatt.

Súlyosan károsítja a környezetet a túl sok kutyapiszok

Olyan mennyiségű a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeken, hogy az már károsítja a vadvilágot - állapította meg egy új kutatás.

A Nyasza-tó lett az év veszélyeztetett tava 2022-ben

A világ egyik legrégibb tavát, a dél-afrikai Nyasza-tavat nyilvánították a természetvédők az 2022-es év veszélyeztett tavának, a vizes élőhelyek napja alkalmából.

Elkészült az új balatoni nádtérkép

Összességében nőtt a balatoni nádasok területe öt év alatt, de csak a szárazföldi kiterjedésüknek köszönhetően; a minőségük ugyanakkor romlott - közölte az új balatoni nádtérképet elkészítő munkacsoport vezetője az MTI-vel.

Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben

Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.

Ahogy a klímaváltozás melegíti az antarktiszi jeget, a szamárpingvinek délebbre merészkednek

A kutatók egy a tudomány számára korábban ismeretlen új szamárpingvin kolóniát fedeztek fel az Antarktiszon. A tudósok azt mondják, a klímaváltozásnak kulcs szerepe van pingvinek itteni jelenlétébna, mivel a melegedő hőnérsékletek és a rekordmértékű jégolvadás új lakható helyszíneket hoz létre a faj számára. 

Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén

Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.

Védelemben a Kácsi fantom

A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye. Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.

Két mountainbike-os életveszélyes mutatványa heves vitát váltott ki

A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata

A melegedő óceáni hőmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány

A hivatalos adatoknál kétszer több esőerdő égett le Indonéziában 2019-ben

A hivatalos adatoknál kétszer több, 3,1 millió hektár esőerdő égett le Indonéziában 2019-ben - áll egy tanulmányban, amely az Earth System Science Data című lapban jelent meg.

Mi lenne, ha nem a Föld urainak szerepében tetszelegnénk?

A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt

Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.

A növények fennmaradását is veszélyezteti az állatok eltűnése

A magokat szétszóró emlős- és madárfajok számának csökkenése árt a növények alkalmazkodó képességének a Science tudományos lap új számában megjelent tanulmány szerint.

Finn gyűrűs vörös vércse (Falco tinnunculus) megkerülése Sárospatak határában

2021. 12. 02-án, lakossági bejelentés érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságára, miszerint egy sérült vércse került kézre Sárospatak határában, gyűrű is van a lábán.

Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken

Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.

A rétisasok már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket

Költéshez készülődnek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő rétisasok. Szorgalmasan tatarozzák fészkeiket, s időnként már nászrepülésbe is kezdenek.

Növekvő vízborítások a Kis-Sárréten

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik a különböző vizes élőhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élőhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.

Országos sasszámlálás lesz a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 19. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását péntektől vasárnapig.

Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete

Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.

Vidra család költözött a Sóstói-csatornába

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a közelmúltban fedezték fel, hogy egy vidracsalád él a Kardoskút határában fekvő Sóstói-csatornában. A nyomok alapján a család legalább három- négy tagból áll.

A horgászok természeti tudását vizsgálják az ÖK kutatói

Magyarországon 800 ezer regisztrált horgász van, így ők alkotják a felszíni vizeket használók legnépesebb közösségét. Ugyanakkor sem az ökológusoknak, sem a természetvédelmi szakembereknek nincsenek ismereteik a horgászok tudásáról, illetve általában az ökológiához való viszonyukról, ezért nagyon fontos lenne párbeszédet kezdeni velük a vizek állapotáról, védelméről. Ezzel a céllal indult el az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatássorozata, amelynek első lépéseként a horgászok vízinövény-ismeretét mérték fel. Az első eredményeket a kutatók a Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine című rangos szakfolyóiratban november elején mmegjelent ...

Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton

December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.

Milyen telet jósolnak a güzüegerek?

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.

Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon

A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.

Természetkárosítás a kunhalmokon

Az alföldi tájban üdítő változatosságként hatnak a markánsan kiemelkedő kunhalmok. Sajnos emiatt időnként csábító vonzerőt gyakorolnak a terepmotorosokra, a kvadosokra és a terepkerékpárosokra is.

Magyarország legszebb gyíkja az év hüllője

Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkját, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyíkot választotta 2022-ben az év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.

Téli álom idején nyugalmat kell biztosítani a denevéreknek

Decemberben járókelők értesítették a kiskunhalasi Zöld Közösségért Természetvédelmi Egyesületet, hogy a város egyik utcájában egy nejlonzsákban 45 denevért találtak, melyek közül több már elpusztult. Kiderült, hogy egy lakás redőnytokjába beköltözött, telelő denevérek zavarták az ott lakót, aki  eltávolította őket onnan. Az eset elszenvedői ezúttal fehérszélű törpedenevérek voltak. A többségük el tudott repülni, miután kiszabadították őket a zsákból, és csak remélhetjük, hogy találtak maguknak megfelelő telelőhelyet. Nyolc példány azonban addigra már elpusztult, hatot pedig sérülten szállított a Szegedi Vadasparkba a területileg illletékes ...

Meghalt az elefántok megmentője

Hetvenhét évesen meghalt Richard Leakey világhírű kenyai paleoantropológus, természetvédő, számos emberi fosszília, köztük egy csaknem teljes Homo erectus-csontváz, a "turkanai fiú" felfedezője.

Rekordszámú tigris pusztult el idén Indiában

Indiában 126 tigris pusztult el az idén, több, mint bármikor az adatgyűjtés 2012-es kezdete óta - jelentette be csütörtökön a nagymacskák védelmével megbízott hatóság, a National Tiger Conservation Authority (NTCA).

Több mint 1 millió négyzetkilométerrel zsugorodtak a természetes élőhelyek

A mezőgazdasági terülek a bolygó nagy részén megváltoztatják az ökoszisztémát. Ez a konklúziója egy új műhold térképnek, amely azt mutatja, hogy a közelmúltban létesített kukorica, búza, rizs és más  termőterületek az elmúlt két évtized alatt  több mint 1 millió négyzetkilométerrel csökkentették természetes környezetet.

14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten

14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.

A búvár benyúl a cápa szájába, és eltávolítja a horgot - VIDEÓ

Cristina Zenato búvár és természetvédő, a „a cápák first ladyje" úgy babusgatja a cápákat, mint más a kutyáját. A közhiedelem ellenére a cápák nem is olyan vérszomjas fenevadak, mint amilyeneknek sokan gondolják őket. A cápáktól való félelem jóval nagyobb, mint a valódi fenyegetés. A valóságot eltorzítják a rendkívül ritka cápatámadásokról szóló, és nem egyszer  szenzációhajhász  beszámolók.

Tikkasztó alföldi nyarat és Dráva menti szarvasbőgést is hallgathat a nappaliban

Súlyosan veszélyeztetett a nagy-britanniai madárfajok több mint negyede

Súlyosan veszélyeztetett a nagy-britanniai madárfajok több mint negyede - közölte szerdán a vezető brit madárvédő szervezetek koalíciója.

Télen is itassunk!

Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására.

Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt

A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.  

Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben

Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.

Példátlan méretű kihalási hullám várhat Ausztráliára

Példátlan mértékű kihalási hullám várhat Ausztrália őshonos állatfajaira 2050-re az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) és az invazív fajokkal foglalkozó központ (Center for Invasive Species Solutions - CISS) kedden bemutatott jelentése szerint, mely az invazív fajoknak az ausztrál őshonos fajokra kifejtett hatását vizsgálta.

Szombaton tartják a rendkívül látványos Tatai Vadlúd Sokadalmat

Akár ötvenezer madár együttes kirepülésének és behúzásának is részesei lehetnek szombaton azok, akik ellátogatnak Tatára, az Öreg-tó partján rendezett Vadlúd Sokadalomra.

A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.

Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.

Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben

Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett - derül ki a világ teknőseiről készült atlasz legújabb kiadásából.

Először bukkantak uráli bagolyra Dél-Magyarországon

Egy Baja mellett áramütést szenvedett uráli bagoly került a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába, a sérült madár egészségi állapota kielégítő - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Túzokvédelmi együttműködés

A túzokok védelmében eltűntek az oszlopok: csaknem 30 kilométer légvezetéket cseréltek földalatti kábelre a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.

Vadmacskabiztos úthálózat segítené a fokozottan védett emlős fennmaradását

A gázolások és az orvvadászat veszélyezteti leginkább a vadmacskák fennmaradását egy hét európai országot érintő, új kutatás szerint, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatója is részt vett. A Biological Conservation szaklapban közzétett eredmények szerint a fokozottan védett faj túlélésének zálogát a közúthálózat vadmacskabiztossá tétele jelenthetné.

Ecuador megnöveli a galápagosi tengeri rezervátum területét

Ecuador csaknem felével megnöveli a csendes-óceáni Galápagos-szigetek körül kialakított tengeri rezervátum területét - jelentette be a Glasgow-i klímacsúcson hétfőn a dél-amerikai ország elnöke, Guillermo Lasso.

Hínár mentés gépi tanulással

A Massachusetts kutatói olyan alacsony költségű rendszert fejleszenek, ami monitorozza a hínár farmok mikrobiomát és azonosítja a betegségeket, mielőtt elterjednének.

Több ezer gerinctelen vesztette el élőhelyét a nyári bozóttüzekben

A legújabb adatok szerint mintegy 14 ezer gerinctelen faj vesztette el az élőhelyét az ausztráliai nyári bozóttüzekben. Egy most publikált tanulmányban a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ezek az állatok létfontosságúak az ökoszisztéma szempontjából, de rámutatnak arra is, hogy a „valódi érintettek" száma valószínűleg jóval magasabb.

Áder János: Alig található a Földön tisztítás nélkül fogyasztható víz

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

KVÍZ: Tisztában vagy védett állataink természetvédelmi értékével? Teszteld le most!

Sokan abban a hitben élnek védett állatokkal kapcsolatban, hogy csak abban az esetben szabhatnak ki büntetést a hatóságok, ha valaki szándékosan vet véget az adott egyed életének, ez azonban nem ennyire egyszerű.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

KVÍZ: Mennyire vagy tisztában a hazai védett növények természetvédelmi értékével?

Néhány védett növényünkkel már az általános iskolai természetismeret órákon megismerkedhettél, hiszen nagyon fontos felhívni a figyelmet a védelmükre.

Meghalt a mobilod? Adományozd az állatok javára!

Gondoltad volna, hogy már egy ilyen apró hozzájárulással is segíthetsz megóvni a veszélyeztetett tájakat és azok lakóit?

Elkészült Magyarország átfogó madáratlasza

Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint.

Újabb tengeri térség került védelem alá az Atlanti-óceánon

Az északkelet-atlanti térség 15 országa az Atlanti-óceánon új védett területet hozott létre, amely nagyobb, mint Németország és az Egyesült Királyság együttes területe.

Egy új technológiával tisztítják meg az óceánokat a műanyag szennyezéstől

A hulladék öt óceáni szemétszigetben akkumlálódik a legnagyobb a Hawaii és Kalifornia közt elhelyezkedő Nagy csendes-óceáni szemétsziget. Ha hagyjuk cirkulálni, a műanyag hatással lesz az ökoszisztémáinkra, egészségünkre, és a gazdaságra évtizedekig, vagy évszázadokig. Ennek megoldásához a szennyezés forrásának elzárása és az óceánban már akkumlálódott szemét eltakarításának kombinációja szükséges. Egy új óceán tisztító technológiát fejleszt a The Ocean Cleanup nonprofit szervezet.

KVÍZ: Mit szabad és mit nem egy természetvédelmi területen?

A helyi vagy országos védettséget élvező természeti területek, illetve a nemzeti parkok szigorú szabályokkal várják a látogatókat. Vannak bizonyos dolgok, amiket az ember megtehet, és vannak, amiket nem. De olyan is akad, amit muszáj megtennie. Vajon fel tudod mérni, hogy mik ezek a tilalmak és kötelességek? Legújabb tesztünkből kiderül!

A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától

A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.

70 nő is fákhoz ment férjhez, hogy megakadályozzák a kivágásukat

Jelképes esküvővel próbálja megvédeni bristoli nők egy csoportja a kivágásra ítélt fákat - írja a Yahoo.

Norvégia továbbra is világelső a sokat kritizált bálnavadászatban

Összesen 575 csukabálnát ejtettek el az idei norvég bálnavadászati szezonban az ország halászati szövetségének (Rafisklaget) friss jelentése szerint.

Az Adriai-tenger védelmére szólítottak fel tudósok Horvátországban

Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlementhez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez - írta a helyi sajtó hétfőn.

Az Yves Saint Laurent és a Brioni sem használ többé állati szőrmét

Két újabb jelentős divatház, Yves Saint Laurent és a Brioni mellőzi termékeinél a jövőben az állati prémeket.

A világ tíz legnagyobb állatkertje

Negyed évezredes jubileumát ünnepli a Füvészkert

Világháborús bombatámadások, építkezések és költöztetések mértek csapást a gazdag növényvilágára, mégis sikerült megőriznie kulturális és természetvédelmi örökségét az ELTE Füvészkertnek. Mátyás király vadászkastélyának és A Pál utcai fiúk emblematikus helyszínének alapításának kétszázötvenedik évfordulójáról könyvvel, kiállítással és emlékfa ültetéssel emlékeznek meg.

Védett természeti területté nyilvánították a kisoroszi Szigetcsúcsot

Cincér-piac, íjászat és e-bike túra is várja a látogatókat Dömösön

Huszonnégy éves lett a világ legidősebb leopárdja

Raven, a leopárd a Texas állambéli Bridgeportban lévő Center for Animal Rescue and Education állatmenhely legidősebb macskája, a világ legidősebb leopárd jőlius 15-én  24 éves lett, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.

Norvégia nem aprózza el: tíz új nemzeti parkot nyit

Érdekes infók a világ legnagyobb állatairól

A Földön jónéhány szuperóriás állat él, számuk azonban napról napra csökken: az élőhelyek zsugorodnak, így a táplálékforrások is. Steve Backshall, a neves brit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk legnagyobbjaival, és azok életkörülményeivel. Adrenalindús kalandjait, illetve az állatvédelem fontosságát a Viasat Nature csatorna szeptember 5. vasárnap déli debütálással mutatja be. A Szuperóriás állatok című egyórás dokumentumfilmben Backshall többek között nílusi krokodilusokkal és nagy ámbráscetekkel úszik együtt, kéttonnás elefántfókával méérkőzik, ...

A világ legnagyobb hajózási vállalata csökkenteni igyekszik a hajózás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatását

A hajózás hatása erősebben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a repülés, és az egyik olyan szektor, ahol az emisszió növekszik, ahelyett, hogy csökkenne.

Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak

Világszerte csökken a ragadozó madarak száma - figyelmeztetnek a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt

Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.

Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban

Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.

Új natúrpark alakult a Vasi-Hegyháton

A szőlőhegyekre, mint kiemelt tájértékekre szerveződő Vasi-Hegyhát Natúrpark az ország 17. natúrparkja, amelynek területe jelenleg 33 hektár. A kezdeményezéshez első körben 20 település csatlakozott.- írja a Tursta Magazin, a Magyar Természetjáró Szövetség magazinja.

Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

A technikát hívják segítségül a koalák védelmére ausztrál tudósok

Ausztrál tudósok high-tech eszközökkel: mesterséges intelligencia, drónok és napelemmel működő nyomkövetők segítségével próbálják megvédeni a koalákat a bozóttüzektől és a közúti balesetektől.

Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot

Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.

A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés

Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.

A mesterséges fények megzavarják a ganajtúró bogarak tájékozódási érzékét

Első ízben, a kutatók képesek voltak bizonyítani, hogy a városi fények limitálják a nokturnális állatok tájékozódási képességét, hogy természetes éjszakai fények által navigáljanak az éjszakai égbolton. Ehelyett, az utcai lámpák használatára kényszerülnek, neon lámpákat, vagy reflektorlámpákat használnak, hogy tájékozódjanak. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.

Az állatvilág furcsa csodáit mutatja be a Viasat Nature

Chris Packham brit természettudós 30 éve forgat dokumentumfilmeket az állatvilág különleges történéseiről, őrült időjárási anomáliákról, orvostudományi csodákról. Az évek során hihetetlen természeti jelenségeket élt meg, így mára a tudományos világ meghökkentő felfedezései állnak érdeklődésének középpontjában. Legújabb sorozata, A világ legfurcsább csodái hazánkban a Viasat Nature csatornán rajtol 2021. augusztus 14-én, és szombatonként 15 órakor hozza a friss epizódokat – olyan jelenségeket, amelyekre első, sőt talán második ránézésre sincs magyarázat. Packham azonban nem éri be ennyivel és addig kutat, amíg meg nem találja a válaszokat!

Hazaindultak a Kínában vándorló elefántok

Hazaindult a délnyugat-kínai Jünnan tartományban vándorló, 14 tagból álló elefántcsorda, amely tavaly márciusban hagyta el a tartomány déli részén fekvő, Hszisuangbannai Természetvédelmi Területet.