Ezek a maradványok átírhatják az emberiség korai történetét

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét.

Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak

A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.

A világhírű magyar Kelet-kutató, aki huszonöt nyelven beszélt

Százkilencven éve, 1832. március 19-én született Vámbéry Ármin, a magyar őstörténet és a keletkutatás világhírű tudósa. Bár szegény családba született, de keményen tanult. Évek óta dédelgetett vágyának valóra váltása, a keleti utazás 1856-ra került elérhető közelségbe. Utazásai során szerzett tapasztalatai végül egész további pályáját meghatározták, nemcsak nyelvészeti, de néprajzi, sőt földrajzi téren is.

Nézett már mammut szemébe? Ezen a kiállításon megteheti

Páratlan rézkori aranylelet-együttest fedeztek fel Borsodban - videóval

A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei nem mindennapi leletegyüttesre bukkantak egy 6000 éves rézkori temető feltárása során. A bükkábrányi lignitbánya területén, ahonnan 2007-ben a 7 millió éves miocén időszaki ősfák is előkerültek, már több mint egy évtizede dolgoznak a fáradhatatlan szakemberek, hogy feltárják a régészeti emlékeket, mielőtt azok a bányaművelés áldozatává válnának. A régió kiváló földrajzi adottságai évezredeken át kedveztek az emberi megtelepedésnek, így számos régészeti korszak egykori települései, temetői kerültek már itt feltárásra, köztük legutóbb az a 34 sírból álló temető, amelynek három temetkezése különleeges ...

Interaktív térképen kereshet rá, hol állt volna a kedvenc városa évmilliókkal ezelőtt

Kásler Miklós: Akik az Árpád-gén bejelentését támadják, azok nem a szerzőket, hanem tudományos tényeket támadnak

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legújabb videóinterjújában a magyarság eredettörténetét jelentősen formáló Árpád-gén felfedezéséről nyilatkozott. A tudományos eredményeket támadó ellenzékiekkel kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy nehéz helyzetben vannak, mert nem a szerzőket támadják, hanem a DNS-ek konfigurációját, szekvenciáját és létét, amelyek megkerülhetetlen tudományos tények. A miniszter az egészségügy jövőbeli átalakításának néhány részletéről is beszélt.

Esőerdő terült el a mai Tibet területén 40 millió éve

Negyvenmillió évvel ezelőtt esőerdő terült el a mai Tibet középső részén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a délnyugat-kínai Tibeti Autonóm Területen talált megkövesedett gyanta alapján.

Tudja-e, hogy hol található Magyarország leghosszabb labirintusa?

A honfoglalásnak állít emléket az az összesen 4,8 kilométer hosszú sövénylabirintus, ami az ország szívében fekszik. A honfoglaláskori magyar övcsatot mintázó bonyolult labirintus ezzel a hosszúságával világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét mondhatja a magáénak.

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

Beszélni kezdenek az évezredes bronzkori csontvázak

Kiss-Stefán Mónika, a tavaly számos díjat kiérdemelt Semmelweis arca című film rendezője újabb titkokat tár fel az antropológusok és régészek kutatásaiból, Bronzkori rejtélyek címmel. Az alkotó az archeológia világát olyan sajátos oldalról közelíti meg, hogy az képes legyen izgalmas történeteivel, szereplőivel, valamint a feldolgozásának egyediségével magával ragadni a tudomány és a rejtélyek szerelmeseit.

Honfoglaló törzsek Dunaszerdahelyen

Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, az egyik helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során - erősítette meg az MTI-nek kedden Takács Mihály, a feltárással megbízott régész, aki szerint a sírhelyek valószínűleg egy, a már feltártnál kiterjedtebb temető részei.

Nem alkottak egységes népcsoportot a szkíták

Az ősmagyarok együtt járták a sztyeppéket az aranyba öltözött szkítákkal. Akkor tanultak meg íjászkodni, és néhány iráni szót is átvettek tőlük. A csodás aranytárgyaikat bemutató kiállítás kurátora szerint minden, íjat használó lovas-nomád népnek kulturális rokonai. De nem egy egységes népcsoportról volt szó: a görög történetírók több száz lovas-nomád népet hívtak így.

Kagylókeresés közben bukkant az óriás őscápa fogára

Horvátországban találták meg kagylókeresés közben a 16 millió éves őscápa-fogat.

Az ősbritekről nyílik kiállítás Londonban

Átfogó őstörténeti kiállítás nyílik Londonban a Brit-szigetek első lakóinak életéről.