Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben

Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.

Magyar kutatók vizsgálják az ökológiai szemléletű legeltetési módszereket

Magyar kutatók 2,5 millió eurós európai uniós támogatást nyertek a mezőgazdasági célú ivermektin-alkalmazás környezeti hatásainak csökkentését célzó vizsgálatokra - közölte az ELKH az MTI-vel kedden.

Meztelenül gyülekeztek az emberek, hogy megmentsék a Holt-tengert

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

Új obszervatórium szondázza a Föld elfelejtett altalajának titkait

A Depp Soil Ecotron meg fogja vizsgálni, hogy a bolygó óriási földalatti szénraktára hogyan reagál a klímaváltozásra.

Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet

Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.

Veszélyben vannak a vándormadarak a Debreceni Egyetem biológusai szerint

Egyre nagyobb veszélyben vannak a vándormadarak a Debreceni Egyetem kutatói szerint, akik egy nemzetközi projektben mintegy 50 kutatás részletes adatait összegezve jutottak erre a megállapításra - közölte a Debreceni Egyetem kedden az MTI-vel.

Elkészült Magyarország átfogó madáratlasza

Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint.

Elindult Magyarország legnagyobb kistó felmérése

Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói az ELKH (Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat) támogatásával feltérképezik az ország kistavait. Ennek részeként felmérik az országban található időszakos kisvizeket, valamint a lakosság aktív bevonásával elkészítik az ország kerti tavainak átnézeti térképét is - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.

Borzalmas dolgot művel a gyönyörű pillangó, a tudósok is elszörnyedtek

Nem minden hernyónak adatik meg, hogy gyönyörű pillangóvá érjen; egy lepkecsoportnál megfigyelték, hogy a hímek saját utódaik testét "turmixszá" változtatják és felszívják, hogy így vonzóbbá váljanak a nőstények számára. A horrorisztikus szokást korábban még egyetlen más fajnál sem dokumentálták a tudósok.

Denevérhang-vadászat és trópusi séta is lesz Kert a Köbön Fesztiválon

Ingyenes ökológiai és kulturális programokat tart a vácrátóti botanikus kert

Ingyenes ökológiai és kulturális programokkal várja a vácrátóti botanikus kertbe látogatókat fesztiválján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) augusztus végén.

Az Amazonas esőerdejében ismét több ezer, főleg szándékosan gyújtott tűz ég

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Először zombivá tesz, majd arra kényszerít, hogy vízbe öld magad

Számos bizarr példát találunk arra, miként tudja egy élősködő manipulálni a gazdaszervezet viselkedését: egyes gombák fára mászásra kényszerítik a hangyákat, hogy ott a rovarok fejéből kirobbanva terjesszék spóráikat, míg más egysejtűek vonzalmat ébresztenek a patkányokban a macskavizelet iránt. A paraziták működésének hátterét nem egyszerű feltárni, egy kutatócsoport azonban most rájött arra, hogy a húrféreg miként veszi rá az imádkozó sáskát, hogy a kedvéért vízbe fojtsa magát.

Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus

Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?

Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.

Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között

Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).

A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.

Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok

Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.

A hagyományos ökológiai tudás kutatásában fontos szerepe van a ökológusoknak

Ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek - pásztorok, gazdák - ökológiai tudását, ugyanakkor a hagyományos ökológiai tudás kutatása során a társadalomtudósok tapasztalataira is szükség van - mutatnak rá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói legújabb cikkükben, amely a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg.

Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért

A biológiai sokszínűség jegyében, a tavaszi vetések idején a borvidékeken, a szántókon és a kertekben virágos sávok kialakítását javasolja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

Minden hetedik denevérfaj fenyegetettnek számít

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívta fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából. A Bat Conservation International (BCI) nevű szervezet által életre hívott világnap célja a denevérek megismertetése a nagyközönséggel, ökológiai jelentőségük bemutatása és helyes megítélésük elősegítése. 

Nagy veszély rejtőzhet a tenger mélyén

A világháborúkból visszamaradt, a tenger fenekére süllyedt hadihajók roncsaiban megtalálható óriási mennyiségű lőszer ökológiai veszélyének felbecsülésére indul északi-tengeri expedíció Németországban.

Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál

Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.

Műanyaghulladék veszélyezteti a Fekete-tenger élővilágát

A műanyagszemét jelentette veszélyre hívták fel a figyelmet orosz környezetvédők, miután több száz elhullott madarat találtak a Fekete-tenger keleti partvidékén.

Rekordszámú floridai manátusz pusztult el

Aggasztó számú, több mint 400 floridai manátusz pusztult el 2021 első két hónapjában, több mint háromszor annyi, mint az elmúlt öt év azonos időszakában.

Több, különféle élőhelyet mutat majd be az új park Pünkösdfürdőn

Így kerülhetnek ízletes paradicsomok a magyar fogyasztókhoz

Az ÖMKi tájfajta paradicsom kísérleteinek célja, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat, zamatos ízüket.

Bárányok tartják majd karban a megújuló bécsi Duna-szigetet

Új tavak és biotópok, kilátóhelyek és pihenőalkalmatosságok, hőségtűrő fák, kertek, legelésző bárányok: így újul meg és küzd a klímaváltozás hatásai ellen a bécsi Duna-sziget.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Kínában megkezdődött a tavaly beharangozott halászati tilalom

Románia legpokolibb barlangjában egy százlábú uralkodik

Az 1986-ban felfedezett romániai Movile-barlang nem a legbarátságosabb hely; 5,5 millió éve el van zárva a külvilágtól, nincs fény és oxigén, ráadásul levegője mérgező gázokkal van tele. Azt hihetnénk, ilyen környezetben az élet nem maradhatna meg, de a természet erre is rácáfolt; összesen 35 endemikus (vagyis kizárólag itt megtalálható) faj él ezen a pokoli helyen. Kutatók egy csoportjának sikerült azonosítania a barlang csúcsragadozóját is - írja a Science Alert tudományos portál.

Ismerd meg hazánk bio termelőit!

Az ökológiai gazdálkodás és a biotermelés azt jelenti, hogy a termelők nem alkalmaznak felszívódó kémiai vegyszereket, agresszív rovar és gyomírtó készítményeket, vagy műtrágyát. Ez nemcsak az emberi egészség szempontjából fontos, hanem aktív környezetvédelmi tevékenység is egyben, hiszen takarékosan bánik a nem megújuló erőforrásokkal, fokozza a talaj termékenységét és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, mely mára szinte elsőszámú meghatározójává vált földi jólétünknek.

A tavak döntő részében teljesen átalakult a mikroszkopikus élővilág

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók

Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...

Kihaltnak hitt őshonos halfajt találtak a Balatonban

Kihaltnak hitt őshonos halfajra, menyhalra bukkantak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói csütörtökön a tóban - tájékoztatta az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-t.

Krokodiloktól nyüzsgő folyóba tévedt három bálna

Észak-Ausztrália egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé.

Greta Thunberg a baloldalé, de a környezetvédelem nem

Nem igaz, hogy a zöld ügyek a baloldalé, sőt. Erről írt a Le Figaróban egy ismert és meglehetősen fiatal történész-politológus, Max-Erwann Gastineau. Szerinte minden alap nélkül próbálja a (francia) baloldal megszerezni ezt a témakört. A jobboldali elnökök, Pompidou-tól Giscard-on és Chirac-on át egészen Nicolas Sarkozy-ig, tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy milyen fontos kérdés az ökológia. Greta Thunberg a baloldalé, az kétségtelen, de nem a környezetvédelem kérdésköre.

Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?

A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.

Nem ismerjük eléggé a nanotechnológia környezeti kockázatait

Gödöllő, 2020. június 5. – A nanotechnológia dinamikus fejlődésének köszönhetően manapság az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskéket tartalmazó termékekkel, még akkor is, ha erről sokszor nincs tudomásunk. Ám hogy ezek a nanoanyagok a környezetbe kerülve milyen kockázatokat rejtenek magukban, arról a széles körű felhasználás ellenére csak lassan bővülnek az ismereteink. A Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának ezzel kapcsolatos tudományos eredményeit a Környezetvédelmi világnap apropóján tesszük közzé.

Magyarország dolgozhatja ki elsőként az ökológiai védelmi stratégiát a vírusok ellen

A klímaváltozás elősegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll első nemzeti szintű alkalmazója Magyarország lehet – számol be róla a Magyar Nemzet.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

Hiába a Szahara, súlyos válság fenyeget, ha elfogy a homok

Sokan azt hiszik, hogy kiapadhatatlan forrás, pedig nem az: már most is súlyos a homokválság. A homok intenzív kitermelése szennyezést, áradást, alacsonyabb víztározókat és az aszály súlyosbodását eredményezi. Az építőipar és sok más iparág alapvető anyaga a homok, ezért világszerte bányásszák. A túlzott kitermelés nagyon súlyos problémát jelent, ami eddig még a tudósok figyelmét is elkerülte.

David Attenborough: Nem lehet tovább mellébeszélni, cselekedni kell!

"A világ a válság pillanatával szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést" - hangsúlyozta David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség egy csütörtökön sugárzott interjújában.

Ausztrál tűzvész : tovább romolhat a helyzet januárban és februárban

Tovább súlyosbodhat az ausztrál tűzvész januárban és februárban - mondta Kröel-Dulay György ökológus (Magyar Tudományos Akadémia) szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

Az ember pusztította ki az egyetlen észak-amerikai papagájfajt

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagáj (Conuropsis carolinensis) kipusztulásáért - erősítette meg egy genetikai tanulmány.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok

A tatár juhar az év fája

A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as Év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.

Székelyföldön legégetőbbek a medvegondok

A román környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019 tavaszán elkészített állománybecslés szerint az országban jelenleg 6450 és 7200 közötti a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció felmérése összefüggésben áll a medvetámadások megnövekedett számával, illetve a vadásztársaságok ezek nyomán kibontakozó, és a medvék elejtését generálisan tiltó szabályozás enyhítését célzó  akciózásával.

A természet szépségét megéneklő költők helyét egy svéd propagandalány vette át

Korzikán tartott előadást Alain Finkielkraut, világhírű francia író-filozófus. Beszédében, amelyből a Le Figaro idézett, ízekre szedte a környezetvédelmi mozgalmak semmitmondó propagandáját, és arra a következtetésre jutott, hogy a klímavédelem mára multinacionális cégek ipari méretű csalásává vált. Finkielkraut az egyik legtekintélyesebb európai filozófus és konzervatív gondolkodó. A francia közállapotokat mutatja, hogy a 70 éves tudóst a sárgamellényesek közé keveredett szélsőbaloldali anarchisták és muszlim bevándorlók megtámadták az egyik párizsi utcán, pusztán azért, mert arra sétált. Aljas szavakkal zsidózták, és csak azért neem ...

Növekszik az inváziós fajok száma a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

Ökokatasztrófával fenyeget egy szibériai vegyi üzem

Csak az 1986-os, csernobili katasztrófa hatásaihoz lehet hasonlítani azt az ökológiai pusztítást, amit egy Szibériában álló vegyi üzem, az Uszoljehimprom-gyár hozhat a környezetére - írja az ABC orosz hírforrások alapján. A szakértői állásfoglalások szerint az ökológiai katasztrófát legfeljebb elodázta, de el nem hárította a gyár ideiglenes bezárása, melynek helyzetére minél hamarabb megoldást kell találni.

Túl lassan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a madarak

A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.

Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben

Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítő ragadozó a legnagyobb valószínűséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvő Grebaštica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...

Félő, hogy eltűnőben van a tiszta vonalú európai vadmacska

Csökken a Duna alsó szakaszán található gemenci terület vadmacska-populációja, és az elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott, a Dunántúl jelentős részéről eltűnt a faj. A területen a közelmúltban kezdődött el az európai vadmacska-monitoring, amit a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai végeznek. Félő azonban, hogy tiszta vonalú európai vadmacska már alig fordul elő Gemencben.

Nem is a vallás miatt tilos leölni a tehenet Indiában?

Az indiai tehéntilalom a világ egyik legismertebb vallási-kulturális tabuja. Történetével, jelentőségével, időbeni és területi változásaival rengeteg kutató foglalkozott, illetve foglalkozik napjainkban is. A szarvasmarha leölésének hindu tilalmát számos értelmezés úgy mutatja be, mint ami ellenkezik minden józan, gazdasági jellegű belátással. Káros tabu, vélik sokan. Néhány évtizeddel ezelőtt azonban megjelent egy tanulmány, mely ezzel lényegében ellentétes álláspontot képviselt. Szerzője óriási vitákat kavart vele, aminek visszhangjai még napjainkban is fel-felcsengenek.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Dinoszauruszhalak jelentek meg egy folyóban

Súlyosan veszélyeztetett ősi haltól, a folyami fűrészhaltól "hemzseg" egy ausztrál folyó az Északi Területen.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Megszállás alatt áll Franciaország, a biológusok sokkot kaptak

Észrevétlenül szállták meg Franciaországot az Ázsiából érkezett, ragadozó életmódot folytató, falánk pörölyfejű laposférgek – derítette ki egy új kutatás.

Csikóhalak telepedtek meg a Temzében

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy legalább két csikóhalfaj telepedett meg a Temzében - közölte a héten a Londoni Zoológiai Társaság.

A természet lenyűgöző képei ökológus szemmel

Idén ötödik alkalommal hirdetett fotópályázatot a BMC brit lapkiadó ökológiai szakosztálya. A beérkezett képek most is lélegzetelállítóak, és nemcsak a hat győztes alkotás, de valamennyi nevezett fotó szabadon hozzáférhető az interneten.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Húsz éve halt meg a mélység kalandora

Húsz éve, 1997. június 25-én halt meg a francia Jacques-Yves Cousteau, aki egész életét a tengerek titkai felderítésének, az óceánok védelmének szentelte, filmjein és könyvein nemzedékek nőttek fel.

Magyari Enikő kapta a 2017-es Magyar Felfedező Nagydíjat

Magyari Enikő biológus, ökológus kapta a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány ötödik alkalommal kiosztott Magyar Felfedező Nagydíját 2017-ben - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Ökológiailag intenzívebb mezőgazdasággal védenék a méheket

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Erre válaszolnak a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

Ökológiai paradicsom a Mekong vidékén

A WWF legújabb jelentésében a 2015-ben, újonnan felfedezett fajokról számol be, amelyekre a Mekong vízgyűjtő területén bukkantak. A most közölt adatok alapján 163 eddig ismeretlen faj él a területen, amelyek túlélése sajnos, már felfedezésük pillanatában is kétséges.

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgős beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élőknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie - erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fóruma számára.

Kemény üzenetet küldött az LMP Gyurcsányéknak

Többek között azért indul önállóan az LMP a 2018-as országgyűlési választáson, hogy az elmúlt évtized gazdaságpolitikájára alternatívát tudjon nyújtani – mondta az Origónak adott interjújában Schmuck Erzsébet. Az LMP frakcióvezetője szerint nincsen feszültség a pártban, és Karácsony Gergelyt sem támogatják, hogy közös baloldali miniszterelnök-jelölt legyen. 

Évente több százezer forintot dobunk ki a szemétbe

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.

Komoly bosszút állnak a kidobott ruhák!

20 millió tonna textilhulladék keletkezik évente Magyarországon, ennek a fele soha le nem bomló anyagból készült.

Úttörő kísérletet indítottak erdőink megőrzéséért

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb próbatételek elé állítja a magyarországi erdőket. Új kártevők, változó évszakok, a korábbiaknál hevesebb viharok és hosszabb száraz időszakok várhatók. Miként reagálnak erdőink ezekre a változásokra? Milyen fordulatok várhatók az erdőgazdálkodásban?

Először látható, hogyan alszanak a fák

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.

Még mindig nem értjük teljesen a klímaváltozást

A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy megfelelő mérési eredményekhez jussanak a klímaváltozás megfigyelése és előrejelzése érdekében. Azonban egyelőre számos kérdés nyitva áll előttük és az előrejelzési modellek pontatlansága is komoly problémákat vet fel. 

Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel

Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel egy csendes-óceáni mélytengeri furatban Japán partjainál.

Az éjszaka a világűrből

A rohamosan növekvő fényszennyezés káros ökológiai hatásai még kevéssé élnek úgy a köztudatban, mint a direkt környezetszennyezésé.

Szitává rágják az erdőket a hernyók

Az enyhe tél után gyorsan magához tért a természet. Vajon kinek hoznak bőséget és kinek böjtöt az elmaradt fagyok? Ennek jártunk utána a Pilis erdeiben.

A disznókkal vagyunk egy szinten a táplálékláncban

Sokszor halljuk a közhelyet: az ember áll a tápláléklánc csúcsán. Az ökológusok szerint azonban ez tévhit. Táplálkozásunk alapján valahol a disznókkal és a szardellákkal vagyunk egy szinten.

Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök

Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.

Európa hadat üzent a betolakodóknak

Az Európai Bizottság úgy döntött, leszámol a behurcolt állat- és növényfajokkal, melyek több milliárd eurós kárt okoznak évente. Az idegen élőlények a városi környezetet fenyegetik a leginkább.

Gyógyszerekkel mértük a harmadik csapást a Dunára

Úgy tűnik, nincs rossz állapotban a Duna, de az csak a közeljövőben fog kiderülni, hogy mennyi alattomos, nehezen kimutatható szennyeződést engedünk a vízbe. Arról pedig fogalmunk sem lehet, milyen varázslatos volt a folyó élővilága az iparosodás előtt. A legnagyobb Duna-expedíció kutatóhajóján jártunk.

Először vizsgálják, mennyi gyógyszer kerül a Dunába

Ha csak a víz kémiai összetételét nézzük, akkor viszonylag jó állapotban van a Duna, ez a tanulsága eddig a Regensburgtól indult nagy Duna-expedíciónak. Az csak a következő hónapokban derül ki, hol és mennyi gyógyszermaradványt engedünk a folyóba.

A pásztorok még tudják, mire jó a kostöke

Állat vagy növény a kostöke? Hányféle sün él a Hortobágyon? Mire jó a pásztorbot? A pusztát jártuk két napig Molnár Zsolt kutatóval, aki a pásztorok hagyományos tudását vizsgálja. Érdemes lenne meghallgatni a szakértő őslakosokat, mielőtt a tudósok természetvédelemről döntenek.

Negyven év után újra virágzik a Duna

Négy évtized után idén már másodjára rajzanak a kérészek a Duna fölött, mert végre kellően tiszta a folyó. A közvilágítás viszont halálos csapda az este repülő ritka rovaroknak.  

Idegen növény támadja a Balaton partját

Súlyos mértékben és gyorsan alakul át a Balaton egyre szárazabbá váló part menti zónája. A folyamat túlnyomórészt egy növényi alcsalád, az aranyvessző térhódításának szomorú következménye.

Leleplezték a kancsóka és a hangyák szövetségét

Egy borneói hangya kizárólag egyféle húsevő növényen él, ami nemhogy nem eszi meg a rovart, de még táplálékkal is ellátja. A különös együttélés mindkét fél számára tartogat előnyöket.

Nehéz az élete a pingvinek királyának

Az elegáns tollazatú, különleges szaporodású királypingvinek rendkívüli odaadással nevelik egy szem utódjukat, miközben számtalan veszéllyel kell megküzdeniük. A családalapítást, a születést és védtelen, a szülei lábán ücsörgő kispingvin gondozását mutatja be David Attenborough legújabb varázslatos természetfilmje, A Pingvinkirály.

Gigantikus aranyhalat fogtak

Közel félméteres az az aranyhal, amelyet amerikai kutatók fogtak ki a Tahoe-tóból. A nagyra nőtt díszhalat valószínűleg egy hobbiállattartó engedte a tóba.

Pusztulás fenyegeti Szilszakállékat

A bálnák, elefántok és tigrisek sorsára jutnak a több száz éves faóriások, sorra tűnnek el az európai erdőkből és a szavannákról egyaránt. Megőrzésükhöz évszázadokra kiterjedő természetvédelmi programokra lenne szükség.

Összemehetnek a halak a klímaváltozástól

Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hőmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élő halak is.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Több százezer lazac szabadult el Norvégiában

Nagyjából hétszázezer lazac szabadult ki a héten két norvégiai lazactenyésztő telepről. Az állatok a hibás hálók miatt juthattak ki az élővizekbe, ahol nagy ökológiai kárt okozhatnak.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.

Lenyűgöző képek az emberi jelenlét nyomairól a Földön

Egy kanadai kutató nyilvános adatokat felhasználva egy sor látványos képet készített arról, hogyan hálózzák be a Föld felszínét az elektromos távvezetékek, valamint a szárazföldi, légi és a tengeri közlekedési útvonalak.

Pazarlóan élnek a magyar sztárok - videó

A National Geographic a budapesti Deák téren bemutatta azt a 6 méter széles és 10 méter hosszú óriási lábnyomot, amely az átlagos életmód okozta túlzott környezeti terhelést szemlélteti. A médiaesemény házigazdája, Till Attila megállapította, hogy a meghívott hazai tévés személyiségek pazarlóan élnek.

Denevérmenedéknek is megfelelnek a golfpályák

A golfpályák létesítése nem kívánatos esemény a természetvédők szemében: a manikűrözött gyep ugyanis gyakran természetes élőhely helyébe lép, a nagy adagban alkalmazott növényvédő szerek pedig károsítják az élővilágot. Egy amerikai ökológus azonban kiderítette, hogy a denevérek még hasznot is húzhatnak a mesterséges zöld foltokból.

Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép

A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.