néphagyomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Magyarország
- karácsony
- busójárás
- Mohács
- Vízkereszt
- legfrissebb
- legrégebbi
Így búcsúztatták el a busók a telet
A Mohácsi Busójárás világszerte ismert néphagyományunk, idén is rengeteg érdeklődőt vonzott. Ezt a farsangi fesztivált egy 1783-as feljegyzés említi először, 2009 óta pedig az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az idei Mohácsi Busójáráson 1350 maskarás gondoskodott a szórakoztatásról, a busójárás hat napja alatt 35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket.
Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?
Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.
Katalint házasságszerző szentnek tartotta a néphagyomány
Katalint házasságszerző szentnek tartotta a néphagyomány - mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap délelőtt.
Magyarország legszebb betlehemét keresik
December 3-án a Magyar Turisztikai Ügynökség bejelentette, hogy versenyt indítanak Magyarország legszebb betleheme kerestetik címmel. A legjobbak komoly pénzjutalomban részesülnek.
A karácsonyi bejgli története
Tudta, hogy ha karácsonykor a jól megszokott diós bejgli kerül az asztalra, az megóv a rontástól? Ha pedig mákos, akkor a következő évben nagy bőség és boldogság fogja érni a ház lakóit, a fiatal lányoknak pedig hamar férjet hoz az új esztendő?
Főtéri koporsóégetéssel zárul majd a busójárás
Minden eddiginél több, 1600 maskarás űzi el a telet az idei busójáráson, amely február 28-án veszi kezdetét Mohácson. A szervezők ebben az évben is több tízezer résztvevőt várnak a farsangi fesztiválra.
Számos néphagyomány kötődik vízkereszthez
Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, amelyhez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?
A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Hunyadi János
- II. Mehmed
- Kapisztrán Szent János
- Antonio Bonfini
- Döbrentei Gábor
- Dugovics Imre
- Szőcs Tibor
- magyar történelem
- ostrom
- krónika
- néphagyomány
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- forráskritika
- nándorfehérvári diadal
- 15. század
- történettudomány
- V. László
- történelmi emlékezet
- Dugovics Titusz
- Magyar Tudós Társaság
- armális
- Címkefelhő »
Menstruáló nő nem süthet kenyeret - Október 16. - a kenyér világnapja
A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. A világnap célja, hogy bemutassa, a kenyérnek a táplálkozásban elfoglalt jelentőségét. Ám a kenyér nem csak gasztronómiai szempontból fontos, hanem számos kulturális, vallási vonatkozása is van, szinte minden népnek kötődnek hozzá szokásai, cikkünkben mi most leginkább a hazaiakra fókuszáltunk.
Máig rejtély, mi lett a legendás betyárvezérrel, Sobri Jóskával
A tovatűnt 19. századi romantikus betyárvilágnak Rózsa Sándor mellett Sobri Jóska, a híres-hírhedt bakonyi rablóvezér a legnevezetesebb figurája. De amíg a Dél-Alföldet hosszú évtizedeken át rettegésben tartó Rózsa Sándor végzete pontosan ismert, ugyanez már nem mondható el a „csinos arcú parasztadoniszról", Sobri Jóskáról. Amikor a Bakony erdeiben az őt üldöző zsandárok miatt erősen égni kezdett a lába alatt a talaj, lovas bandájával együtt az ország déli vidékein akart felszívódni. Menekülés közben azonban a Tolna és Somogy vármegye határán fekvő Lápafő mellett a császári karhatalom bekerítette Sobrit és bandáját. Az 1837. februárr ...