Neandervölgyiek nyomait tárták fel Franciaországban

Ma is élnek olyan emberek, akiknek a feje a Neander-völgyiekére hasonlít

A Max Planck Intézet friss kutatása arról számol be, hogy még mindig élnek olyan emberek, akiknek fej- és agyformája a Neander-völgyiekére emlékeztet. 

Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.

Hordákban és lándzsákkal vadásztak a Neander-völgyi emberek

Bonyolult, közös vadászati stratégiákat alkalmazhattak egy új kutatás szerint a Neander-völgyi emberek, ami felülírhatja az ezekről a korai emberekről kialakult eddigi elméleteket.

A Neander-völgyi ember génállományának megfejtőjét díjazták

Svante Pääbo svéd biológus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában.

Nem volt erős harapása a neandervölgyi embernek

Nagyon mély lélegzetvételre volt képes a neandervölgyi ember, harapása azonban nem volt olyan erőteljes, mint azt eddig hitték - állapították meg német kutatók, akik a neandervölgyiek koponyaizomzatát számítógépes szimulációk segítségével hasonlították össze a heidelbergi és a modern emberével.

Tüzet használt az eszközkészítéshez a Neander-völgyi ember

Tüzet használt az eszközkészítéshez a Neander-völgyi ember mintegy 171 ezer évvel ezelőtt - állapította meg Olaszországban talált leletek alapján egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) mutatta be.

A neandervölgyi ősök hagyatéka máig érezteti a hatását

Neandervölgyi ősök hagyatékát találták ma élő emberek DNS-ében és megállapították, hogy ez az örökség befolyásolhatja a napfényhez köthető jellegzetességeket, mint a hangulatot vagy az alvási mintát, írja az MTI.

Lassabban fejlődött a Neander-völgyiek agya, mint a miénk

Spanyol kutatók szerint a Neander-völgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.

A mai ember egy korai bevándorlási hullámáról tanúskodik egy új lelet

Jóval a modern ember ismert bevándorlása előtt is beáramlott egy rokon embercsoport Afrikából Európába egy német kutatócsoport genetikai vizsgálatai alapján.

Kiderült, mi történt a Neander-völgyi génjeinkkel

A Neander-völgyiek nagyjából 30 000 éve tűntek el, de kis darabkáik DNS formájában tovább élnek a modern emberi genomban szétszórva. Egy új tanulmány most kimutatta, hogy legközelebbi rokonaink nyomait lassanként eltünteti a természetes szelekció.

Mit adtak nekünk az ősemberek? Például nemi betegségeket

Genetikusok megtalálták a bizonyítékot arra, hogy a mai ember közvetlen őse, a Homo sapiens a Neander-völgyi embercsoporttól fertőződött meg azokkal a szexuális úton terjedő vírusokkal, amelyeket máig nagyon sok ember hordoz a szerveztében, és öntudatlanul is tovább fertőzi vele partnereit. 

Nem tudtak kabátot készíteni a Neander-völgyiek

A korai emberfélékkel ellentétben, akik rájöttek, hogyan készítsenek maguknak párkaszerű ruházatot a hideg ellen, a Neander-völgyieknek valószínűleg azért nem sikerült átvészelniük a jégkorszakot, mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával - állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói.

Embert is ehettek a Neander-völgyiek

Létezett kannibalizmus az Észak-Európát lakó Neander-völgyiek között is a csontok vizsgálatát végző tudósok szerint.

Teljesen eltűnt a Neander-völgyi ember Y-kromoszómája

Először elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben.

Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel

Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.

Köze lehet a Neander-völgyi embernek a nikotinfüggőségünkhöz

A Neander-völgyi embertől örökölt DNS szerepet játszhat a modern ember magatartásában, betegségeiben, növelheti vagy csökkentheti olyan tényezők kialakulásának a kockázatát, mint például a nikotinfüggőség vagy a depresszió - derítették ki amerikai kutatók.

Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember

Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.

Bizonyítékot találtak a modern ember és a Neander-völgyiek keveredésére

Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és Neander-völgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a Neander-völgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.

Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel

Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.

Nem ismerte fel a tűz jelentőségét a Neander-völgyi ember

A Neander-völgyi emberek azért halhattak ki, mert nem ismerték fel a tűz jelentőségét, ellentétben a modern emberrel - feltételezik amerikai kutatók.

Először fedeztek fel Neander-völgyi sziklavéseteket

Először fedeztek fel Neander-völgyi embernek tulajdonított sziklavéseteket: Gibraltár egyik barlangjában legalább 39 ezer éves, kereszt alakú rovátkákra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Ötezer évig tarthatott a társbérlet a Neander-völgyiekkel

Akár ötezer éven át is egymás mellett élhetett Európában a Neander-völgyi és a modern ember, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez. A leletek szerint a Neander-völgyiek átvették a Homo sapiens bizonyos szokásait.

Bréking! Megtalálták az őskakit

Megtalálták Kula bácsi ősét. A lelet arról tanúskodik, hogy egykor élt közeli rokonunk, a Neander-völgyi ember gasztronómiai ízlése fejlettebb volt, mint gondoltuk. 

Nem lehetett rasszista a Neander-völgyi ember

A Neander-völgyi ember genetikája unalmas volt a mai emberéhez képest. Bőrszínűk és a viselkedésük az idők folyamán csak minimális mértékben módosult.

Időgépbe ültet egy rendkívüli combcsont

A modern embertől származó eddigi legkorábbi, mintegy 45 ezer éves DNS-szekvencia elemzése a véltnél későbbre helyezi a Neander-völgyiekkel való keveredés időpontját.

Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!

A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.

Mire jók a Neander-völgyi génjeink?

A Neander-völgyi ember most elkészült, eddigi legjobb minőségű genomszekvenciája lehetővé teszi a pontosabb összehasonlítást a modern ember, illetve a gyenyiszovai ember DNS-ével. Az eredmények megerősítik a korábbi gyanút, hogy a korai emberek közt sok keveredés lehetett. Az is kiderült, hogy egyes ázsiaiak a Neander-völgyiektől örökölték a napsugárzás elleni fokozott védelmet.

Még közelebb került hozzánk a Neander-völgyi ember

Egy új kutatás szerint bebizonyosodott az a korábbi sejtés, hogy a Neander-völgyiek eltemették halottaikat.

Ismeretlen fajjal lépett félre a gyenyiszovai ember

Szokatlan DNS-részeket talált a gyenyiszovai ember örökítőanyagában egy amerikai kutató. Ezek nagy valószínűséggel egy eddig ismeretlen emberfaj DNS-éből származhatnak.

Neander-völgyi vírusokat találtak rákbetegekben

Az ősi vírusok félmillió éve épültek be a két emberfaj közös ősébe, és lehet, hogy még ma is betegségeket okoznak.

Rákos Neander-völgyit találtak

Amerikai kutatók egy napjainkban gyakori csonttumor jeleit fedezték fel egy Horvátországban talált 120 000 éves Neander-völgyi bordacsonton.

Rejtély, ki tenyerelt a barlang falára

Az utóbbi években kiderült, hogy Neander-völgyi rokonaink nem is voltak olyan primitív barlanglakók, mint korábban gondolták. Több kutató szerint elvont gondolkodásra, így a művészetek gyakorlására is képesek voltak.

Neander-völgyit klónozna a Harvard professzora

A Harvard Egyetem orvosi karának professzora, George Church szerint lehetséges lenne egy Neander-völgyi bébi klónozása, feltéve, hogy találna olyan nőt, aki hajlandó lenne kihordani a terhességet.

Csúcsfegyverekkel irtottuk ki testvérfajunkat

Dél-Afrikában felfedezett, finoman megmunkált kőszerszámok írhatják át a kőkorszaki technológia történetét. A kis pengék és dárdahegyek sok ezer évvel korábban készültek, mint az eddig feltárt leletek, és fejlettebbek, mint a Neander-völgyiek későbbi kőeszközei.

Hosszú volt az út a haláltól a temetőkig

Bár az emberősök halálfogalma már hárommillió éve kialakulhatott, az első igazi temetőkre csak 14 ezer évvel ezelőttről találni példákat. Ekkoriban kezdtek az emberek letelepedni, ekkoriban alakult ki a mezőgazdaság és a vallás.

Megfejtették a legújabb emberfaj genomját

Tisztázhatják a Neander-völgyi és a mai emberekkel rokon korai emberek kapcsolatát a Science folyóiratban közölt legfrissebb eredmények.

Gyógynövényekkel kezelték magukat a Neander-völgyiek

A mai Spanyolország területén élt Neander-völgyiek nemcsak sokféle nyers és főtt növényt ettek, de tudatosan használták ki egyes növények tápláló és gyógyító hatását, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Meglepetés a legrégibb barlangrajzoknál

Jóval régebbiek lehetnek egyes spanyolországi barlangrajzok, mint eddig gondolták. Lehet, hogy nem is a modern emberek készítették őket.

Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember

A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.

Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?

Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a Neander-völgyiekről feltárt bőséges leletanyagra támaszkodva.

Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a Neander-völgyi ember sorsát

Az éghajlatváltozás okozhatta a Neander-völgyi emberek eltűnését, állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.

Harmincezer éve léteznek a modern nagyszülők

Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a Neander-völgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.

Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában

Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.

Tollakkal dekorálhattak a Neander-völgyiek

Új leletek alapján elképzelhető, hogy madártollakat használtak díszítésre a Neander-völgyiek. Az eredmények erősítik az elképzelést, miszerint a Neander-völgyiek nem pusztán vademberek voltak, hanem fejlett kultúrával rendelkeztek.

A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából

Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.

Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában

A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.

Az ember a legdagadtabb főemlős

Őseink túlélési esélyeit jelentősen megnövelte a tápanyagraktárként felhalmozódott zsír. A nálunk sokkal izmosabb Neander-völgyi emberek vesztét valószínűleg részben a túlzottan húsra specializált táplálkozás és a rajtuk lerakódó meglehetősen kevés zsírszövet okozta. Az energiában gazdag szövet nagy szerepet játszott az ember gondolkodással kapcsolatos képességeinek fejlődésében is.

A Neander-völgyi ember gyakran váltogathatta szexuális partnereit

A Neander-völgyi ember legalább egy vonatkozásban, a nemi partnerei számában lekörözte a ma emberét - állítják brit kutatók, akik az emberfélék négy képviselőjének ujjcsontjait vizsgálták.