Kiderült, mi játszhatott közre a neandervölgyiek kihalásában

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.

Korábban érkezhetett a modern ember Európa legnyugatibb részére

Az eddig feltételezettnél mintegy ötezer évvel korábban, 41-38 ezer évvel ezelőtt érkezett a modern ember Európa legnyugatibb részére egy nemzetközi kutatócsoport szerint.

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek

Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely alváshoz és munkához használt "fűágyak" nyomait fedezte fel a Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban.

Halotti szertartással búcsúztathatták halottjaikat a neandervölgyiek

Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek "halotti szertartással" búcsúztathatták halottjaikat - számoltak be róla kedden brit hírportálok.

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent a neolitikumban

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent 7300 évvel ezelőtt a spanyol Pireneusok egy barlangjában talált leletek tanúsága szerint.

Megtalálták a világ legrégebbi vadászfelszerelését

A mai olasz-osztrák határon, egy alpesi gleccseren több mint 5000 éve jégbe fagyott ember, Ötzi újabb titkát fedték fel svájci kutatók, akik szerint íjhúr lehetett az újkőkori vadász tegezében talált rejtélyes mazdag - jelentette be kedden a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum, ismertetve egy, a Journal of Neolithic Archaeology című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmányt.

Nem mi öltük meg a neandervölgyieket, egészen más végzett velük

Új elmélet született arról, miért is tűnhetett el a neandervölgyi ember. Kiderült, hogy elsősorban nem mi okoztuk közeli rokonunk végzetét, hanem a belterjesség.

Meglepő dolog derült ki az ősemberekről

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Megoldódni látszik az antropológia egyik legnagyobb rejtélye

A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez - vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét.

Neandervölgyiek nyomait tárták fel Franciaországban

Ma is élnek olyan emberek, akiknek a feje a Neander-völgyiekére hasonlít

A Max Planck Intézet friss kutatása arról számol be, hogy még mindig élnek olyan emberek, akiknek fej- és agyformája a Neander-völgyiekére emlékeztet. 

Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.

Hordákban és lándzsákkal vadásztak a Neander-völgyi emberek

Bonyolult, közös vadászati stratégiákat alkalmazhattak egy új kutatás szerint a Neander-völgyi emberek, ami felülírhatja az ezekről a korai emberekről kialakult eddigi elméleteket.

A Neander-völgyi ember génállományának megfejtőjét díjazták

Svante Pääbo svéd biológus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában.

Nem volt erős harapása a neandervölgyi embernek

Nagyon mély lélegzetvételre volt képes a neandervölgyi ember, harapása azonban nem volt olyan erőteljes, mint azt eddig hitték - állapították meg német kutatók, akik a neandervölgyiek koponyaizomzatát számítógépes szimulációk segítségével hasonlították össze a heidelbergi és a modern emberével.

Tüzet használt az eszközkészítéshez a Neander-völgyi ember

Tüzet használt az eszközkészítéshez a Neander-völgyi ember mintegy 171 ezer évvel ezelőtt - állapította meg Olaszországban talált leletek alapján egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) mutatta be.

A neandervölgyi ősök hagyatéka máig érezteti a hatását

Neandervölgyi ősök hagyatékát találták ma élő emberek DNS-ében és megállapították, hogy ez az örökség befolyásolhatja a napfényhez köthető jellegzetességeket, mint a hangulatot vagy az alvási mintát, írja az MTI.

Lassabban fejlődött a Neander-völgyiek agya, mint a miénk

Spanyol kutatók szerint a Neander-völgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.

A mai ember egy korai bevándorlási hullámáról tanúskodik egy új lelet

Jóval a modern ember ismert bevándorlása előtt is beáramlott egy rokon embercsoport Afrikából Európába egy német kutatócsoport genetikai vizsgálatai alapján.

Kiderült, mi történt a Neander-völgyi génjeinkkel

A Neander-völgyiek nagyjából 30 000 éve tűntek el, de kis darabkáik DNS formájában tovább élnek a modern emberi genomban szétszórva. Egy új tanulmány most kimutatta, hogy legközelebbi rokonaink nyomait lassanként eltünteti a természetes szelekció.

Mit adtak nekünk az ősemberek? Például nemi betegségeket

Genetikusok megtalálták a bizonyítékot arra, hogy a mai ember közvetlen őse, a Homo sapiens a Neander-völgyi embercsoporttól fertőződött meg azokkal a szexuális úton terjedő vírusokkal, amelyeket máig nagyon sok ember hordoz a szerveztében, és öntudatlanul is tovább fertőzi vele partnereit. 

Nem tudtak kabátot készíteni a Neander-völgyiek

A korai emberfélékkel ellentétben, akik rájöttek, hogyan készítsenek maguknak párkaszerű ruházatot a hideg ellen, a Neander-völgyieknek valószínűleg azért nem sikerült átvészelniük a jégkorszakot, mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával - állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói.

Embert is ehettek a Neander-völgyiek

Létezett kannibalizmus az Észak-Európát lakó Neander-völgyiek között is a csontok vizsgálatát végző tudósok szerint.

Teljesen eltűnt a Neander-völgyi ember Y-kromoszómája

Először elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben.

Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel

Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.

Köze lehet a Neander-völgyi embernek a nikotinfüggőségünkhöz

A Neander-völgyi embertől örökölt DNS szerepet játszhat a modern ember magatartásában, betegségeiben, növelheti vagy csökkentheti olyan tényezők kialakulásának a kockázatát, mint például a nikotinfüggőség vagy a depresszió - derítették ki amerikai kutatók.

Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember

Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.

Bizonyítékot találtak a modern ember és a Neander-völgyiek keveredésére

Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és Neander-völgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a Neander-völgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.

Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel

Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.

Nem ismerte fel a tűz jelentőségét a Neander-völgyi ember

A Neander-völgyi emberek azért halhattak ki, mert nem ismerték fel a tűz jelentőségét, ellentétben a modern emberrel - feltételezik amerikai kutatók.

Először fedeztek fel Neander-völgyi sziklavéseteket

Először fedeztek fel Neander-völgyi embernek tulajdonított sziklavéseteket: Gibraltár egyik barlangjában legalább 39 ezer éves, kereszt alakú rovátkákra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Ötezer évig tarthatott a társbérlet a Neander-völgyiekkel

Akár ötezer éven át is egymás mellett élhetett Európában a Neander-völgyi és a modern ember, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez. A leletek szerint a Neander-völgyiek átvették a Homo sapiens bizonyos szokásait.

Bréking! Megtalálták az őskakit

Megtalálták Kula bácsi ősét. A lelet arról tanúskodik, hogy egykor élt közeli rokonunk, a Neander-völgyi ember gasztronómiai ízlése fejlettebb volt, mint gondoltuk. 

Nem lehetett rasszista a Neander-völgyi ember

A Neander-völgyi ember genetikája unalmas volt a mai emberéhez képest. Bőrszínűk és a viselkedésük az idők folyamán csak minimális mértékben módosult.

Időgépbe ültet egy rendkívüli combcsont

A modern embertől származó eddigi legkorábbi, mintegy 45 ezer éves DNS-szekvencia elemzése a véltnél későbbre helyezi a Neander-völgyiekkel való keveredés időpontját.

Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!

A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.

Mire jók a Neander-völgyi génjeink?

A Neander-völgyi ember most elkészült, eddigi legjobb minőségű genomszekvenciája lehetővé teszi a pontosabb összehasonlítást a modern ember, illetve a gyenyiszovai ember DNS-ével. Az eredmények megerősítik a korábbi gyanút, hogy a korai emberek közt sok keveredés lehetett. Az is kiderült, hogy egyes ázsiaiak a Neander-völgyiektől örökölték a napsugárzás elleni fokozott védelmet.

Még közelebb került hozzánk a Neander-völgyi ember

Egy új kutatás szerint bebizonyosodott az a korábbi sejtés, hogy a Neander-völgyiek eltemették halottaikat.

Ismeretlen fajjal lépett félre a gyenyiszovai ember

Szokatlan DNS-részeket talált a gyenyiszovai ember örökítőanyagában egy amerikai kutató. Ezek nagy valószínűséggel egy eddig ismeretlen emberfaj DNS-éből származhatnak.

Neander-völgyi vírusokat találtak rákbetegekben

Az ősi vírusok félmillió éve épültek be a két emberfaj közös ősébe, és lehet, hogy még ma is betegségeket okoznak.

Rákos Neander-völgyit találtak

Amerikai kutatók egy napjainkban gyakori csonttumor jeleit fedezték fel egy Horvátországban talált 120 000 éves Neander-völgyi bordacsonton.

Rejtély, ki tenyerelt a barlang falára

Az utóbbi években kiderült, hogy Neander-völgyi rokonaink nem is voltak olyan primitív barlanglakók, mint korábban gondolták. Több kutató szerint elvont gondolkodásra, így a művészetek gyakorlására is képesek voltak.

Neander-völgyit klónozna a Harvard professzora

A Harvard Egyetem orvosi karának professzora, George Church szerint lehetséges lenne egy Neander-völgyi bébi klónozása, feltéve, hogy találna olyan nőt, aki hajlandó lenne kihordani a terhességet.

Csúcsfegyverekkel irtottuk ki testvérfajunkat

Dél-Afrikában felfedezett, finoman megmunkált kőszerszámok írhatják át a kőkorszaki technológia történetét. A kis pengék és dárdahegyek sok ezer évvel korábban készültek, mint az eddig feltárt leletek, és fejlettebbek, mint a Neander-völgyiek későbbi kőeszközei.

Hosszú volt az út a haláltól a temetőkig

Bár az emberősök halálfogalma már hárommillió éve kialakulhatott, az első igazi temetőkre csak 14 ezer évvel ezelőttről találni példákat. Ekkoriban kezdtek az emberek letelepedni, ekkoriban alakult ki a mezőgazdaság és a vallás.

Megfejtették a legújabb emberfaj genomját

Tisztázhatják a Neander-völgyi és a mai emberekkel rokon korai emberek kapcsolatát a Science folyóiratban közölt legfrissebb eredmények.

Gyógynövényekkel kezelték magukat a Neander-völgyiek

A mai Spanyolország területén élt Neander-völgyiek nemcsak sokféle nyers és főtt növényt ettek, de tudatosan használták ki egyes növények tápláló és gyógyító hatását, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Meglepetés a legrégibb barlangrajzoknál

Jóval régebbiek lehetnek egyes spanyolországi barlangrajzok, mint eddig gondolták. Lehet, hogy nem is a modern emberek készítették őket.

Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember

A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.

Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?

Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a Neander-völgyiekről feltárt bőséges leletanyagra támaszkodva.

Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a Neander-völgyi ember sorsát

Az éghajlatváltozás okozhatta a Neander-völgyi emberek eltűnését, állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.

Harmincezer éve léteznek a modern nagyszülők

Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a Neander-völgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.

Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában

Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.

Tollakkal dekorálhattak a Neander-völgyiek

Új leletek alapján elképzelhető, hogy madártollakat használtak díszítésre a Neander-völgyiek. Az eredmények erősítik az elképzelést, miszerint a Neander-völgyiek nem pusztán vademberek voltak, hanem fejlett kultúrával rendelkeztek.

A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából

Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.

Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában

A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.

Az ember a legdagadtabb főemlős

Őseink túlélési esélyeit jelentősen megnövelte a tápanyagraktárként felhalmozódott zsír. A nálunk sokkal izmosabb Neander-völgyi emberek vesztét valószínűleg részben a túlzottan húsra specializált táplálkozás és a rajtuk lerakódó meglehetősen kevés zsírszövet okozta. Az energiában gazdag szövet nagy szerepet játszott az ember gondolkodással kapcsolatos képességeinek fejlődésében is.

A Neander-völgyi ember gyakran váltogathatta szexuális partnereit

A Neander-völgyi ember legalább egy vonatkozásban, a nemi partnerei számában lekörözte a ma emberét - állítják brit kutatók, akik az emberfélék négy képviselőjének ujjcsontjait vizsgálták.

Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában

Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.

A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak

A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak - állítják a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatói, akik egy másfél év körüli egyed maradványait tárták fel.

Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk

Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévő DNS szerkezetének olyan jelentős részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élő emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékű kereszteződés a Neander-völgyiek és a modern ember ősei között.

Keveredhetett a Neander-völgyi és a mai ember őse

Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.

Új emberfaj egy ujjból

Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.

Homo sapiens dárdája okozhatta az iraki Neander-völgyi férfi halálát

Egy Homo sapiens eldobott dárdája okozhatta annak a Neander-völgyinek a halálát 50-75 ezer évvel ezelőtt, amelynek földi maradványait a mai Irak területén, a Zagrosz-hegység barlangjában fedezték föl. A kutatók kőkorszaki hajítóeszközökkel rekonstruálták a sebesülés lehetséges okait.

Meghökkentően kicsi volt a Neander-völgyiek populációja

Egy nemzetközi kutatócsoport a Neander-völgyiek ősmaradványaiból származó mitokondriális DNS elemzéséből megállapította, hogy a genetikai sokféleségük jóval kisebb volt, mint a mai embereké vagy akár az emberszabású majmoké. Ebből arra következtetnek, hogy a populációjuk is meglehetősen kicsi lehetett.

Elkészült a Neander-völgyiek genetikai állományának leírása is

Tavaly nyáron a lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportjának sikerült elsőként teljes egészében megfejtenie a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. Már akkor közölték, hogy ugyanez a csoport dolgozik az örökítőanyag zömét tartalmazó sejtmag DNS-szekvenciájának meghatározásán is. Ez a munka most fejeződött be: a kutatás vezetője, Svante Pääbo egy amerikai konferencián jelenti be az előzetes genomelemzések eredményeit.

Dárdával üthettük ki a Neander-völgyit

Könnyen lehet, hogy a modern ember által használt hajítófegyverek nagyban hozzájárultak a Neander-völgyi ember kihalásához mintegy 30 ezer évvel ezelőtt. Olyan, erre utaló torzulásokat fedeztek föl ugyanis őseink csontozatában, amelyek a Neander-völgyinél nem figyelhetők meg.

A Neander-völgyiek tengeri emlősökre is vadásztak

Az archeológusok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a Neander-völgyi ember nem volt primitívebb, mint a vele egy időben élt modern ember. A Gibraltár szikláin élő Neander-völgyiek éppúgy képesek voltak fókákat és delfineket zsákmányolni, mint a tengerparton élő Homo sapiensek.

Megdőlt a Neander-völgyi ember ostobaságának mítosza

A Neander-völgyi ember, a Homo neanderthalensis kőszerszámai semmivel sem voltak rosszabbak, mint a Homo sapiens korai eszközei. Ezt a következtetést vonták le brit és amerikai kutatók, akik újraalkották és összehasonlították a két faj kőszerszámait.

Meghatározták a Neander-völgyiek első teljes genomját

A lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportjának sikerült elsőként teljes egészében megfejtenie a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. Bár ez is igen jelentős eredmény, az igazi áttörést az jelenti majd, ha - a tervek szerint még ebben évben - ugyanez a csoport meghatározza a sejtmag genomjának felépítését is.

Hallgassa meg egy Neander-völgyi hangját!

Egy amerikai antropológusnak sikerült "megszólaltatnia" a körülbelül harmincezer évvel ezelőtt kihalt Neander-völgyi embert.

Két kézzel ölt a Neander-völgyi ember

Köztudott, hogy a Neander-völgyi embernek már volt dárdája. A tőle kicsit is távolabbra bóklászó állatok azonban biztonságban érezhették magukat, ugyanis - a legújabb vizsgálatok szerint - a Neander-völgyi még képtelen volt elhajítani fegyverét. Ehelyett csak arra tudta használni, hogy megadja vele a kegyelemdöfést csapdába ejtett áldozatának.

Mamutot találtak Angliában

Brit régészek 40-60 ezer éves mamutcsontokra bukkantak egy norfolki kőbányában. A leletek hozzásegíthetik a tudósokat a Neander-völgyi emberek életének pontosabb megismeréséhez.

Erőszak Neander-völgyben

A felmerült bizonyítékok szerint a Neander-völgyi ember meglehetősen harcias természetű volt.