Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül

Néhány éven belül megtalálhatjuk az első Földünkhöz hasonló bolygót a Naprendszeren kívül. Újabb elméleti modellek alapján elképzelhető, hogy ehhez az egyik legközelebbi csillagot, az Alfa Centauri B-t kell majd alaposan megfigyelni.

Először fedeztek fel gyűrűt egy hold körül

A Szaturnusz Rhea nevű holdja körül keringő törmeléket azonosítottak, amely a hold gyűrűjének tekinthető. Ez az első alkalom, hogy egy hold körül találtak ilyen anyagot a Naprendszerben.

A Messenger-űrszonda elhaladt a Merkúr mellett

Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.

Kisbolygó becsapódás törölve

Az új számítások szerint az 50 méteres 2007 WD4 jelű kisbolygó a korábban felmerült lehetősléggel ellentétben január végén nem ütközik a Marsnak, hanem közel 4000 kilométerre halad el mellette.

Először figyelték meg egy idegen bolygó fényét

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légköréről szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.

2007: az idegen bolygók éve

A 2007-es esztendő a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthető a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvő száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdődött a távoli planéták egyedi jellemzőinek, például légköri összetételének, hőmérsékletének felderítése. Erre a műszertechnika fejlődése révén nyílt lehetőség, és a következő években még gyorsabb előretörés várható. Nem vagyunk már messze az első Föld-típusú bolygó felfedezésétől sem.

Űrkutatási pályázatok diákoknak

A jövő űrkutatásával és az űrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

Szuperföldek és holdjaik nyomában

A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérőik megismerése a Föld és a földi élet fejlődését befolyásoló tényezők megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérők, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvező tulajdonságokat mutathatnak.

Fertőzésveszély a világűrből

Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.

Egy vörös óriás bolygója

Egy élete végéhez közeledő, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringő bolygót sikerült azonosítani.

A legnagyobb méretű ismert exobolygó

Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közreműködésével is új planétára akadtak.

Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók

Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringő exobolygók.

Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz

Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.

28 új exobolygó - a hét asztrofotója

A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is előfordulnak.

Az első világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról

A Spitzer-űrteleszkóppal először sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhőzetét, illetve annak hőmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az első "világtérkép" egy exobolygóról.

Földünkhöz hasonló méretű exobolygót találtak

Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hőmérséklet alapján elképzelhető, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.

Először mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyűjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.

Képes Világegyetem

Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különböző égitesteket a Naprendszerben és azon túl.

Videók a technika és tudomány világából

Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.

Életet segítő meteorzáporok

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és előfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képződésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekből a molekulákból sok beépül a születő bolygórendszerek anyagába. Erről a Naprendszerben az idős meteoritok vizsgálata nyújt információt.

Startolt az új exobolygó-vadász

Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Egy exobolygó meteorológiája

Először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hőmérsékletkülönbséget kimutatni.

Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül

A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.

Kislexikon

A legmagasabb felhők a Naprendszerben

Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhőket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.

Lefokozták a Plútót Prágában

Mindig a kicsit bántják. A Naprendszer bolygóinak száma nyolcra csökkent, miután egy augusztusban tartott nemzetközi konferencián törpebolygóvá minősítették a Plútót.

Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.

Földi táj a Titanon

A Cassini-űrszonda radarfelvételei egy földire emlékeztető vidéket mutatnak a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. Ez újabb bizonyíték a Naprendszerben arra, hogy azok a folyamatok, amelyeket gázok, folyadékok és fagyott anyagok mozgása idéz elő, és a Földön a szél, a víz és a jég felszínformálásának nevezünk, a földitől merőben eltérő környezetben is működnek.

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Csillagászat szélessávon

Tudja a Naprendszer bolygóinak sorrendjét? Tegye próbára tudását!

Hármas bolygórendszert találtak

Három, a Neptunuszhoz hasonló tömegű exobolygót tartalmazó rendszert azonosítottak egy közeli csillag körül.

Új elmélet a Naprendszer legfurcsább óriásholdjának születéséről

Egy új elmélet szerint egy ősi Kuiper-objektum-páros egyik tagja vált a Neptunusz furcsa pályán mozgó óriásholdjává.

Forró gázbuborék a Naprendszer közelében

Egy forró, táguló csillagközi buborék mozgását sikerült pontosan azonosítani a  Nap közelében, amelynek fala néhány tízezer év múlva ér el bennünket.

Kreacionizmus vs. evolúció a briteknél

Nemcsak az Egyesült Államokban a közbeszéd tárgya, hogy kell-e tanítani az iskolákban a kreacionizmust az evolúció mellett. A britek is erről vitáznak.

Fizika

Képes beszámolók a napfogyatkozásról

A március 29-i napfogyatkozás alatt a teljesség sávjában végzett megfigyelésekről és magyar expedíciókról szombaton hallhatnak képes beszámolót az érdeklődők.

Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója

Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisről, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszeréről.

A potenciálisan lakható világok listája

Összeállították azon csillagok listáját, amelyek körül mai tudásunk szerint a legjobb az esély a Földön kívüli élet megjelenésére, illetve annak azonosítására.

Törmelékgyűrű óriáscsillagok körül

A Nagy Magellán-felhő két óriáscsillaga körül olyan anyagkorongot találtak a Spitzer-űrteleszkóppal, amelyekből bolygórendszerek születhetnek, avagy már meg is születtek.

Korszerű naperőművek

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

Törmelékgyűrű két csillag körül

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

Egy bolygórendszer haláltusája

Első alkalommal figyeltek meg olyan poranyagot egy fehér törpe körül, amely feltehetőleg egy széthullott üstököstől származott. Az üstökös egy korábbi bolygórendszer maradványa lehet.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

A DNS építőköveire bukkantak egy születő bolygórendszerben

A Spitzer-űrteleszkóppal az acetilén és a ciánhidrogén nyomára akadtak egy fiatal csillag körül a Föld típusú bolygók keletkezési zónájában A fehérjék és a DNS alapvető építőkövének számító anyagokat először azonosították egy születő bolygórendszerben.

Egy törpecsillag bolygója

Egy vörös törpecsillag körül egy Naprendszeren kívüli bolygót találtak. A felfedezés megerősíti a korábbi feltételezést, hogy az ilyen apró csillagok is fontosak a Földön kívüli élet kutatásában.

Összekapcsolt óriástávcsövek

Napvilágot láttak a chilei VLT távcsőrendszerre nemrég felszerelt AMBER detektor első eredményei. A két, illetve három távcső fényét összehangoló berendezés a csillagászati megfigyelések új korszakának lehet előfutára.

Magyar honfoglalók a Naprendszerben

Több esemény is foglalkozott és foglalkozik a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatban az űrkutatás és a magyarok szerepével. A november 9-i Az élet lehetősége a Marson című konferenciát követően november 29-én Magyarok a Naprendszerben címmel tudományos előadást tartanak. Az utóbbi esemény apropója egy most megjelent könyv, ami magyar csillagászok, felfedezők tudományos pályafutását veszi nagyító alá. Mindemellett viszonylag keveset hallani azokról a most is folyó űrexpedíciókról, amelyekben tevékenyen részt vettek, s vesznek magyar kutatók. Pedig a magyar űrkutatás nagyon is létező fogalom. A magyar tudományos kutatások egyik különöseen ...

Fiatal anyagok idős meteoritokban

Idős meteoritokban talált ásványok alapján a születőfélben lévő Naprendszer sokáig lehetett ellenséges, vad környezet.

Bekövetkezett a Plútó trónfosztása

Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.

Ütköző planéták

Egy távoli csillag körül két összeütközött bolygó törmelékét sikerült kimutatniuk a szakembereknek.

Lassan születő bolygók

Megtalálták a legidősebb csillagkörüli porkorongot, amelyben elméletileg már régóta bolygóknak kellett volna keletkezniük.

Magyarok a Naprendszerben

A Naprendszer számos pontján találunk magyar felfedezésű égitesteket és magyar neveket, amelyeket kráterek, hegyek, völgyek elvileg az idők végezetéig viselnek.

Bolygó torzította porgyűrű

Újabb Naprendszeren kívüli bolygóra utaló jelet figyeltek meg a szakemberek. A Fomalhaut nevű csillag körüli porgyűrű térbeli helyzete leplezte le a hozzá közeli és észrevehetetlen exobolygót.

Sarki fény a Marson

A Mars Express segítségével először sikerült "sarki fényt" megfigyelni a vörös bolygón. A halvány derengést a bolygó kérgének maradvány mágneses tere idézi elő - ez a jelenség egyedülálló a Naprendszerben.

Felfedezték a Föld nagytestvérét

Újabb óriási lépés a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása terén: amerikai csillagászok egy olyan égitestet fedeztek fel, amely az első, "normális" csillag körül keringő kőzetbolygó lehet.

Gyermeknap az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban

Az első közvetlenül megfigyelt idegen bolygó

Megerősítést nyert az a korábbi megfigyelés, mely szerint a TW Hydrae csillagcsoportosulás egyik tagja körül valóban egy Naprendszeren túli bolygót (exobolygót) sikerült lencsevégre kapni. Ez az első, direkt módon megfigyelt ilyen objektum.

Szokatlan helyzetű bolygócsírák

Megtalálták az eddigi legkisebb tömegű objektumot, amely körül bolygórendszer lehet születőfélben.

Áttörés az idegen bolygók észlelésében

Először sikerült közvetlenül észlelni Naprendszeren kívüli bolygók sugárzását. A szenzációs eredmény új lehetőségeket nyit a csillagászok előtt: direkt módon vizsgálhatják e távoli planéták különféle jellemzőit.

Anyag és antianyag, bariogenezis, az Univerzum aszimmetriája: fogalmak és jelenségek magyarázata

Bolygóméretű csillagok

Az eddigi legkisebb méretű csillagot fedezték fel földi óriástávcsövek segítségével. Az eredmény alapján számos ismert objektumról kiderülhet, hogy valójában nem is bolygó, hanem parányi, bolygóméretű csillag.

Egy éve úton a Rosetta-űrszonda

Március 4-én este a Rosetta-űrszonda elrepült a Föld közelében. Ezzel a manőverrel újra felgyorsult, és tovább folytatja útját célpontja, egy üstökös felé.

Titokzatos sötét anyag a Naprendszer közelében

Svájci kutatók a számunkra láthatatlan, sötét anyag fejlődését modellezték egy szuperszámítógéppel. A hónapokig tartó számítások meglepő eredményt hoztak.

Kolláth Zoltán

A csillagbelső hangjai - a modern szférák zenéje

Újabb kép egy szenzációs bolygójelöltről

A Hubble-űrtávcsővel is sikerült megörökíteni azt az égitestet, amely az elsőként lefényképezett Naprendszeren kívüli bolygó lehet.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

A Föld légkörének alapvető jellemzői

A Naprendszer több bolygóját gázburok, légkör veszi körül. A bolygók légköreivel a légkörtan (meteorológia) tudománya foglalkozik. Legrészletesebben természetesen a Föld levegőburkát ismerjük.

Egy jégvilág rejtélyes melegsége

A jégkristályok szerkezete alapján melegebb és talán jelentősebb belső aktivitású múltra tekinthet vissza a Naprendszer távoli vidékein bolyongó, Quaoar névre keresztelt égitest.

Új képek a bolygókeletkezésről

A NASA két hatalmas űrobszervatóriuma, a Hubble- és Spitzer-űrtávcsövek megfigyelései révén a csillagászok mélyebb bepillantást nyerhetnek a bolygórendszerek születésének rejtélyes pillanataiba.

Utazás a Marsra rekordidő alatt

Új rakétahajtóművet fejlesztenek a washington egyetemen, amely drámaian lerövidítheti a Mars-utazás időtartamát, sőt kulcsfontosságú lépés lehet ahhoz, hogy az emberiség megvesse lábát a Naprendszer távoli vidékein is.

Szupernóva-törmelék hullott bolygónkra

Egy közeli szupernóva-robbanás megváltoztathatta a földi klímát 2,8 millió évvel ezelőtt, sőt lehetséges, hogy ez a kozmikus esemény is hozzájárult az ember evolúciójához.

Kép: egy 400 éves szupernóva-maradvány

Sötét üstökösök fenyegető becsapódásai

A Naprendszerben hemzseghetnek a nehezen észlelhető, "sötét" üstökösök, ami jelentősen növelheti a Földbe történő nagy becsapódások kockázatát.

Használhatók a becsapódott Genesis-minták

El tudják végezni a korábban tervezett kísérleteket a Genesis-űrszonda által a Földre juttatott napszélmintákon, nyilatkozták a NASA szakemberei.

NASA-kudarc: földbe csapódott a napszél-vadász

A NASA közel hároméves napkutató programjának eredményei semmisülhettek meg, amikor az ejtőernyőrendszer meghibásodása miatt lassítás nélkül, 310 km/h sebességgel csapódott a földbe a NASA Genesis-űrszondájának visszatérő tartálya. Egyelőre nem tudható, hogy a napszél-minták megmenthetőek lesznek-e.

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Idegen bolygók: nagy bejelentésre készül a NASA

Augusztus 31-én közép-európai idő szerint 19 órakor a NASA sajtótájékoztatót tart, amelyen a Naprendszeren kívüli bolygókkal (exobolygókkal) kapcsolatban jelent be komoly felfedezést - írja a SpaceflightNow.com.

Szegő Károly

Környezetünk: a Naprendszer

Almár Iván

Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel?

30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

Képgalériáink

Száz új bolygójelölt

Nem kevesebb, mint 100 új Naprendszeren kívüli bolygó lehetséges felfedezését jelentették be amerikai csillagászok.

Magyar diákok a NASA nemzetközi űrtáborában

Rakétakészítés, súlytalanság és űrrepülőgép-szimulátor - a Magyar Asztronautikai Társaság segítségével évente két magyar fiatal is részese lehet egy űrhajóskiképzésnek.

Péntek este új világ tárul fel a Naprendszerben

Június 11-én 23 órakor a Cassini-Huygens-űrszonda elrepül a Szaturnusz Phoebe nevű holdja mellett. Ez lesz az első alkalom, hogy részletes felvételeket készíthetünk erről a nem mindennapi égitestről.

Újabb történelmi felvétel a Hubble-űrtávcsőtől

A csillagászat történetében mérföldkő lehet az a felvétel, amelyet most hozott nyilvánosságra a NASA. A kutatók szerint lehetséges, hogy a képen egy Naprendszeren kívüli bolygó látható.

Különleges Naprendszeren kívüli bolygókat találtak

Európai csillagászok két igen magas hőmérsékletű Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, két megfigyelési módszer gyümölcsöző kombinációja révén.

Eltűnőben a Jupiter hatalmas viharai

A legújabb modellszámítások szerint a Jupiteren olyan klimatikus változások következnek be, amelyek hatására a kisebb ciklonok és anticiklonok eltűnhetnek a légkörben. Könnyen lehet, hogy a Naprendszer legöregebb ismert anticiklonja is meggyengül a következő évtizedben.

Új felfedezések a Szaturnusz óriásholdján

Földi távcsövekkel figyelték meg a Naprendszer egyetlen sűrű légkörrel rendelkező holdját, a Titánt, amelyre 2005-ben az európai fejlesztésű Huygens-űrszonda fog leszállni.

Indul a Föld-típusú bolygók utáni vadászat

Több nagy teleszkóp hálózatba kapcsolt működésével nagyszabású kutatás kezdődik a Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli bolygók után.

Pillantás a Naprendszer legnagyobb hegyébe

Miközben a felszínen működő marsjárók minden korábbinál egyértelműbb bizonyítékokat szolgáltatnak az egykori folyékony víz létezésére, az Európai Űrügynökség (ESA) keringőegysége, a Mars Express sorozatban készíti a szebbnél szebb felvételeket.

Rekordtávolságú égitest a Naprendszerben

A NASA hivatalosan is bejelentette, hogy megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. Az inuit tengeristen után Sedna névre keresztelt égitest 130 milliárd kilométerre is eltávolodhat a Naptól, s lehetséges, hogy az Oort-felhő első megfigyelt objektuma.

Káprázatos felvétel a Szaturnuszról

Négy hónappal a megérkezés előtt a Cassini-űrszonda az eddigi legszebb színes felvételét küldte a Földre fő célpontjáról, a káprázatos Szaturnuszról, a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról.

Az első magyar Naprendszeren kívüli bolygó

Dr. Jurcsik Johanna, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete tudományos főmunkatársa vezetésével a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem csillagász szakos hallgatói eddig ismeretlen Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel.

Újabb jeges óriás a Naprendszerben

A California Institute of Technology és Yale University csillagászai a Plútó után az eddigi legnagyobb objektumot fedezték fel a Kuiper-övben, a Neptunuszon túli fagyos kisbolygó-övezetben.

Startra kész az üstökösvadász

A régen várt indítással lezárul a tervezés, építés egy évtizedes szakasza és megkezdődik a szintén évtized hosszúságú várakozás. Az űrszonda tervezésében, építésében részt vett kutatók, köztük jó néhány magyar, izgatottan várják február 26-ikát.

Oxigén és szén egy távoli bolygón

Először fedeztek fel oxigént és szenet egy Naprendszeren kívüli bolygó (ún. exobolygó) légkörében, méghozzá elemi állapotban. Mai ismereteink szerint a Jupiterhez hasonló gázbolygókon az általunk ismert élet létezése nem lehetséges.

Sötét energia, új gének, űrhajó-katasztrófa - 2003 legfontosabb eseményei a tudományban

A DNS 50. születésnapjának ünnepi évében gőzerővel folytatódott a "génhalászat", miközben véglegesítették az emberi genetikai állomány térképét. Új bizonyítékok "bebetonozták" a Világegyetemet uraló sötét energia létezését, de a csillagászat és űrkutatás szerelmesei - lassan felocsúdva a Columbia elvesztése okozta sokkból - már a nagy Mars-invázióra készülnek.