Magyar Szocialista Munkáspárt
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kádár János
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Kádár-korszak
- rendszerváltás
- konszolidáció
Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága
Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...
- címkék:
- Kádár János
- Földváryné Kiss Réka
- Tóth Ilona
- vallatás
- halálos ítélet
- megtorlás
- Fővárosi Bíróság
- koncepciós per
- hamis tanúzás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- ÁVH
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- forráskritika
- történettudomány
- szovjet intervenció
- kegyelmi tanács
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására
Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...
- címkék:
- Kádár János
- Mindszenty József
- Aczél György
- Soós Viktor Attila
- megfigyelés
- államosítás
- rendszerváltás
- állambiztonság
- elnyomás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- konszolidáció
- Rákosi-korszak
- kádár-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koncepciós perek
- szerzetesrendek
- Belügyminisztérium
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Így próbálta eltitkolni a kommunista diktatúra Csernobilt
1986. április 26.-a gyönyörű verőfényes tavaszi nappal köszöntött a késő Kádár-kori Magyarországra. A kellemes idő a hétvége miatt különösen sok embert csábított ki a szabadba, megteltek a városi teraszok és a kirándulóhelyek. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az országtól pár száz kilométerrel keletre, az ukrajnai Csernobil Lenin Atomerőművében kora hajnalban, a sorozatos emberi hibák miatt bekövetkezett reaktorrobbanás miatt fenyegető radioaktív felhő tart Magyarország, és Közép-Európa határai felé.
- címkék:
- Mihail Gorbacsov
- radioaktív sugárzás
- sugárfertőzés
- hírközlés
- Szovjetunió
- Kádár-korszak
- hidegháború
- elhallgatás
- Magyar Rádió
- Szabad Európa Rádió
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- atomkatasztrófa
- csernobili atomerőmű
- Csernobil
- reaktorbaleset
- radioaktív izotópok
- Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala
- dezinformáció
- SZKP KB
- Címkefelhő »
Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen
Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...
- címkék:
- Nagy Imre
- Kádár János
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Rákosi Mátyás
- Leonyid Brezsnyev
- megfélemlítés
- elnyomás
- Farkasréti temető
- terror
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Államvédelmi Hatóság
- rákosi-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- SZKP XX. kongresszusa
- restauráció
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz
1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...
- címkék:
- Kádár János
- Biszku Béla
- Ladvánszky Károly
- tüntetés
- Salgótarján
- megtorlás
- szovjet megszállás
- karhatalom
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- sortűz
- fegyveres ellenállás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Forgószél hadművelet
- munkástanácsok
- nemzeti bizottságok
- pufajkások
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában
Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...
- címkék:
- Kádár János
- Mansfeld Péter
- Tóth Ilona
- Kiss Réka történész
- halálos ítélet
- megtorlás
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- fegyveres ellenállás
- kádár-rendszer
- Nagy Imre-kormány
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- Katonai Bizottság
- bíróságok
- népbíráskodás
- Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
- justizmord
- Címkefelhő »
A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca
Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...
30 éve jött létre az Ellenzéki Kerekasztal
Harminc éve, 1989. március 22-én ült össze először a Kónya Imre vezette Független Jogászfórum kezdeményezésére a pártállami keretek lebontásának és a békés, polgári demokratikus átmenet módjának megvitatására az a kilenc formálódó társadalmi szervezet, amely Ellenzéki Kerekasztal néven vonult be a legújabb kori magyar történelembe. A kimúlása végső stádiumába került állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett hatalma, illetve befolyása minél teljesebb körű átmentésére, ami miatt kezdettől fogva az ellenzéki egység aláásására, és a számára legkedvezőbb különalkuk megkötésére törekedett.
Egy név hiányzik még a listáról, az enyém
1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.
- címkék:
- Gáspár Sándor
- Kádár János
- Nyers Rezső
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Lázár György
- gazdasági reform
- Kádár-korszak
- hidegháború
- konszolidáció
- Új Gazdasági Mechanizmus
- prágai tavasz
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- palotaforradalom
- katonai intervenció
- Fock Jenő miniszterelnök
- keményvonalasok
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Varsói Szerződés
- SZKP
- Szakszervezetek Országos Tanácsa
- Címkefelhő »
Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai
A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.
- címkék:
- Mindszenty József
- egyházmegye
- koncepciós per
- Kádár-korszak
- konszolidáció
- reformátusok
- Rákosi-korszak
- egyházpolitika
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- egyháztörténet
- II. vatikáni zsinat
- konkordátum
- Szentszék
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Magyar Katolikus Egyház
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Címkefelhő »
Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén
Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.
Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban
A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot.
Kádár János pokolbéli víg napjai
Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.
Elhunyt Várkonyi Péter volt külügyminiszter
Hetvenhét éves korában meghalt Várkonyi Péter, aki 1983 és 1989 között Magyarország külügyminisztere volt. A politikus korábban az MSZMP központi apparátusában osztályvezető-helyettes volt.
Rendben zajlottak a vidéki ünnepségek
A legtöbb vidéki nagyvárosban incidensek nélkül zajlottak le az '56-os megemlékezések, a parlamenti pártok szinte mindenhol együtt vettek részt az ünnepségeken. Kivétel ez alól Miskolc, ahol a Fidesz nem ment el a koszorúzásra, mert az emlékművet átmenetileg a volt MSZMP székház előtt helyezték el. Kecskeméten kifütyülték a kormánypártok képviselőit. Este vidéken is tüntetni kezdtek a miniszterelnök és a kormány távozását követelve.
Rogán elnézést kért Gyurcsánytól
Elnézést kért a miniszterelnöktől Rogán Antal. A fideszes képviselő október 23-i beszédében ugyanis tévesen állította, hogy 1988 novemberében, az MSZMP nagyrendezvényén, ahol Grósz Károly "fehérterror veszélyéről" beszélt, az elnökségben ott ült Gyurcsány Ferenc mint a KISZ KB titkára.
Álmodtak olvasóink egy elnököt maguknak
A legfontosabb Önöknek, hogy diplomás férfi legyen Magyarország következő köztársasági elnöke - derül ki szavazásunk eredményeiből. Nem túl gazdag, istenhívő elnököt akarnak, aki családi házban él, és nem baj, ha dohányzik. Olvasóink elnöke nem pártpolitikus, és az MSZMP-nek sem volt tagja. Ízlése és a világnézete mérsékelten konzervatív. Az abortuszt például elfogadja, de a melegek házasságát már nem, szereti a visszafogott eleganciát, de azért ultizik, és lecsót fogyaszt. A Győzike-show-t nem szeretheti. Rettentően fontos azonban, hogy szelektíven gyűjtse a szemetet.
Interjú Pozsgay Imrével
"Az a merész gondolat, hogy a rendszerváltás belátható időn belül megtörténik, nemigen volt jellemző akkoriban" - mondja Pozsgay Imre, a rendszerváltás egyik legfontosabb személyisége, akivel Bihari Mihály előadása után beszélgettünk.
Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek
Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.
Hazafiasságból mentek ügynöknek az MSZMP-sek
Az MSZMP tagjai sem úszták meg a beszervezést, így nem igaz az az állítás, hogy nem szerepelhetnek az ügynöklistákon azok az MSZP-s politikusok, akik tagjai voltak az állampártnak is - derül ki a HVG internetes kiadásában megjelent cikkből. Burány Sándor szocialista politikus korábban azt mondta, vélhetően azért hiányoznak a hétvégén megjelent ügynöklistáról az MSZP-s politikusok, mert az MSZMP tagjait tilos volt beszervezni. A hvg.hu által közölt dokumentumokból azonban kiderül: az 1960-as években a beszervezettek 20 százaléka párttag volt.
Interneten lesznek olvashatók az MSZMP jegyzőkönyvei
Körülbelül 650 ezer oldalnyi digitalizált dokumentumot tesz fel az internetre a Magyar Országos Levéltár várhatóan még az idén. Az iratok között lesz 1715-ös országos összeírás, a háború előtti minisztertanácsok, és az MSZMP vezető szerveinek jegyzőkönyvei is - írja a Népszabadság.
Ott felejtették az MSZMP-t az alkotmányban
Az alkotmány szerint az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai "a pártnak" - vagyis az MSZMP-nek. Mécs Imre szabad demokrata képviselő törvénymódosítást kezdeményez, hogy az évek óta az alkotmányban felejtett névelőt töröljék a szövegből. Nem teljesen aktuális az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.törvény sem, amely szerint "az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja".
Az MSZP újra szociális biztonságot ígér, míg ellenfelei a Bokros-csomagot emlegetik
A Magyar Szocialista Párt a rendszerváltás előtti állampárt, az MSZMP jogutódja. Ezt a terhet nehezen gyűrték le a szocialisták, sokáig egyetlen párt sem érintkezett velük. 1992-ben a Demokratikus Chartában egyes politikusai együttműködtek a szabad demokraták néhány képviselőjével, és a két párt kapcsolata koalícióvá fejlődött. 1994-ben az MSZP fölényesen megnyerte a választásokat, és 1998-ban listán több voksot szerzett, mint a győztes Fidesz. A 2002-es választás is az MSZP és a Fidesz között dőlhet el.
- 1