magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új akadémiai díj környezetvédelmi kutatásokért
A nehézfémtartalmú talajszennyeződések terjedését vizsgáló módszer kifejlesztéséért, a Kárpát-medence biológiai sokféleségének új megközelítéséért és az egészséges környezethez való jog hatékonyabb érvényesülésének kutatásáért vehette át három fiatal tudós a Magyar Tudományos Akadémia által megalapított Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A díj tőkefedezeteként 25 millió forintot meghaladó értékű kincstárjegyek szolgálnak, amelyeket - az Akadémia iránti közbizalom újabb megnyilvánulásaként - a 2007-ben elhunyt Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála hagyott az MTA-ra.
Bajuszhosszal nyerték az ebek a kutya-macska párviadalt
A főleg népszerű tudománnyal foglalkozó New Scientist szerkesztői nemrég elérkezettnek látták az időt, hogy összeeresszék a kutyákat a macskákkal, méghozzá a jelenleg rendelkezésünkre álló tudományos közlemények alapján. A verseny a kutyák győzelmével zárult, de akár fordítva is történhetett volna, ha a macskák is hajlandóak lennének elvégezni a viselkedéskutatók tesztjeit.
Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót
Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.
Űrhajóstalálkozó zajlik Budapesten
Eddig nyolc asztronauta érkezett hazánkba, akiket további társaik követnek a jövő héten. Az űrhajósok Farkas Bertalan repülésének harmincadik évfordulója alkalmából látogattak Magyarországra.
Elvitte a magyar zászlót Argentína felé a szél
"A viharos erejű szél miatt felállni sem tudtunk a csúcson, összegörnyedve ültünk. Az egyik magyar zászlót, ahogy elővettük, elvitte a szél Argentína felé. A csúcson eltöltött alig fél órába azért belefért, hogy a csúcskönyvbe ceruzával bejegyezzük: ott jártunk a legmagasabb vulkán csúcsán." A Földgömb expedíciójával magyar hegymászóknak is sikerült feljutni a Föld legmagasabb tűzhányójára.
A Pillétől a Balatonig - magyar űrkísérletek harminc évvel ezelőtt
Farkas Bertalan első magyar emberként 1980-ban nyolc napot töltött a világűrben, amelynek során a nemzetközi Interkozmosz együttműködés keretében dolgozott a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Az űrhajós Valerij Kubászov nevű orosz társával együtt 1980. május 26-án indult Bajkonurból. Az utazás során Farkas Bertalan kollégáival együtt több magyar kísérletet is végrehajtott a Föld körüli pályán.
Magyar kígyókutató lett a National Geographic egyik felfedező ösztöndíjasa
Egy magyar kutatót is választott 2010-es ösztöndíjasai közé az amerikai National Geographic Society tudományos szervezet. Takács Zoltán elsősorban mérgeskígyókkal foglalkozik, kutatóútjai során már 133 országban járt, és elképesztő kalandokban volt már része.
Magyar siker a középiskolás kutatók nemzetközi versenyén
Két magyar diák is a díjazottak között szerepelt a 2010-es Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyen az Egyesült Államokban.
Különleges módszerrel vizsgálták magyar kutatók az agyat
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói olyan eljárással vizsgálták az idegsejtek rövid nyúlványait, amelyet máshol még sosem alkalmaztak erre a célra. Az idegsejtek úgy néznek ki a mikroszkóp alatt, mintha a Hold felszínét néznénk: árkok, hegyvonulatok és kráterszerű bemélyedések látszanak a metszeten. A világ egyik legjelentősebb tudományos lapjában, a Science-ben közölt eredmények talán az emlékezetromlással járó betegségek pontosabb megértéséhez is közelebb vihetnek.
Harminc éves a magyar űrrepülés - nyilvános nosztalgiázás csütörtökön
Az első magyar űrrepülés 30. évfordulója alkalmából baráti beszélgetést és visszaemlékezést tartanak Budapesten, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum városligeti épületében, május 13-án. A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Leleplezte a rejtőzködő csillagokat az új űrtávcső
A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös űrtávcsövek azonban "átlátnak" a sűrű anyagfelhőkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen űrtávcső az európai Herschel, amelynek első tudományos eredményeit csütörtökön mutatták be Hollandiában.
Folytatódik az agyvisszaszívás
Hét fiatal kutató vehette át 2010. április 23-án a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Lendület pályázat eredményhirdetésén a kiemelt kutatási támogatásról szóló dokumentumot. A nyertesek lehetőséget kapnak arra, hogy nemzetközileg is versenyképes kutatócsoportokat alapítsanak a befogadó akadémiai kutatóintézetekben.
Kövesd a saját vezéreidet!
Magyar kutatók galambok csoportos repülésének vizsgálatával megállapították, hogy a madarak a repülés során mindig kiválasztott vezetőket követnek: olyan egyedeket, amelyek társaiknál jobb tájékozódási képességekkel rendelkeznek. A galamboktól az emberek is tanulhatnának: kiderült például, hogy az irányító pozíciót betöltő egyedek nem mindig ragaszkodnak ehhez a szerephez, és még egy repülés alatt is cserélődnek a posztok. Az eredményről április 8-án számol be a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature.
"Mintha egy földönkívülivel próbálnánk egymást megismerni"
Egy fiatal magyar kutató a világon egyedüliként az 5-6 méter úszófesztávolságú óriás ördögráják viselkedését tanulmányozza. A hatalmas állatok világszerte előfordulnak a trópusi tengerekben, több helyen halásszák is őket. Szinte semmit nem tudni azonban a szociális és kognitív képességeikről, amelyek az agyuk alapján nagyon fejlettek lehetnek.
Készül a genetikai Avatar
Jelenleg egydimenziós állóképünk van az emberi genetikai állományról, a valóság pedig egy 3D-s, időben és térben folyamatosan változó rendszer. Olyan ez, mintha az Avatar forgatókönyvét vetnénk össze a film látványvilágával - mondta lapunknak egy fiatal magyar biológus, aki nemzetközi kutatást vezet Németországban. Németh Attila az ELTE-n végzett, a Regensburgi Egyetemen dolgozik, a kisfia német-spanyol-magyar anyanyelvű, és szabad idejében egy Európa-szerte hallgatott funk-brigádban basszusgitározik.
Új emberfaj egy ujjból
Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.
Megtaláltuk a magyar dinoszauruszfestőt
"Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Julius T. Csotonyi, a magyar származású dinoszauruszfestő, akinek képeit világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon. Mi is véletlenül találtunk rá, amikor felfigyeltünk egy amerikai tudományos blog egyik illusztrációjára. A pécsi származású kutató-művész ötéves volt, amikor családja Kanadába költözött, és reméli, hogy hamarosan együtt dolgozhat magyarországi múzemumokkal is.
A jövőben talán már az idegrostokat is látni fogjuk
Az agyi képalkotó eljárások rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években, így ma már olyan agyi folyamatokba is bepillantást nyerhetünk, amelyekbe korábban elképzelhetetlen lett volna. Az orvosi gyakorlat közeli jövőjét várhatóan az jelenti, hogy a vizsgálatokban egyidejűleg két fejlett képalkotó módszert is alkalmaznak. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi.
Magyar őssejtsiker az asztmás roham kezelésében
Az Egyesült Államokban dolgozó magyar kutató, dr. Németh Krisztián tervezte azt a kísérletet, amelynek eddigi eredményei alapján az őssejtek egyik típusa az asztmás roham kezelésében is hatékonynak bizonyulhat. A szakemberek szerint ez az első adat arra, hogy a csontvelői őssejteket a súlyos allergiás gyulladások mérséklésére is alkalmazni lehetne. A munkacsoport legújabb tanulmányát az Amerikai Tudományos Akadémia lapja, a PNAS legfrissebb száma közölte.
Új krátereket találtak a Földön
Az elmúlt napokban két új kráter felfedezése is napvilágot látott. Az egyik egy sokéves kutatással megalapozott azonosítás, amelynek eredménye magyar közreműködéssel született. Ez az első becsapódásnyom, amit Japánban találtak. A másik pedig egy érdekes, de még bizonytalan felismerés: Afrikában az erdőirtás eredményeként rajzolódott ki egy nagy kráter körvonala.
Stratégiai Tanácsadó Testületet hozott létre az MTA
A szakmájukban kiemelkedő elismertségű, jelentős nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező szakértői testület tagjai a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét alapjaiban meghatározó, hosszú távú döntések meghozatalában segítenek.
- címkék:
- Pálinkás József
- magyar kutatók
- MTA
- Címkefelhő »
Igaza volt Nopcsa bárónak
Egy nemzetközi kutatócsoport most igazolta a természettudós-kalandor Nopcsa báró százéves elméletét: az erdélyi Hátszegi-medencéből ismert késő-kréta dinoszauruszok valóban törpenövésűek voltak, melyek így alkalmazkodtak a szigetté zsugorodó élőhelyükhöz. A 65-70 millió éve még létezett, burjánzó növényzettel borított Hátszeg-sziget közel Magyarország méretű volt, ahol több dinoszaurusz faj is élt.
Sokat tisztultak, de egyelőre csak erős közepest kaptak hazai vizeink
Tisztábbak a tavaink és folyóink, mint tíz évvel ezelőtt, ami nagyrészt növényvédőszerek betiltásának köszönhető. A legtöbb folyó és tó azonban egy ötfokozatú skálán még mindig csak hármast kapna, és sok a hiányos adat is. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a közelmúltban összesítette a vizeink állapotát.
Magyarok is megmászták a Föld legmagasabb vulkánját
A Földgömb magazin expedíciója megmászta a Föld legmagasabb tűzhányóját, ezzel először jutottak magyarok a vulkánóriás csúcsára.
Mire lesz jó az űrben készült magyar fémhab?
Extra könnyű, mégis erős és kitűnően hőszigetelő anyagok készülhetnek majd annak a kísérletnek az eredményeként, amelynek során magyar kutatóknak sikerült először fémhabot készíteniük súlytalanságban, a Föld körüli pályán. Az egyedülálló kísérlet nem csak a jelenség fizikai hátterébe enged bepillantást, de technológiai fejlesztéseket is megalapoz.
Az Év Ismeretterjesztő Tudósa: Kordos László
A Tudományos Újságírók Klubjának tagsága minden évben megszavazza, kit tartanak az év olyan tudományos szakemberének, aki kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén. A 2009-es évre vonatkozó elismerést dr. Kordos László, a Magyar Földtani Intézet igazgatója kapta.
Elindult a magyar fémhab az űrállomásra
Buborékos forró fémhab, amely a súlytalanságban szilárdul meg - ennek képződését vizsgálja az Admatis Kft. kísérlete a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A tervek alapján vasárnap hajtják végre a kísérletet az ISS Columbus moduljában, amely a maga nemében egyedülálló lesz.
Világelső magyar eredmény a CERN-ből
A tavaly látványos sikerrel újraindított nagy hadronütköztető a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Ennek működésére épül a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, a CMS-kísérlet. Már csak ezért is büszkék lehetünk arra, hogy az első, a CMS-hez és a "világrekord energiához" kapcsolódó tudományos cikk döntően magyar kutatók eredményei alapján jelenik meg a szaksajtóban.
- címkék:
- LHC
- részecskefizika
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Címkefelhő »
Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb űreszközének
A világűr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy űrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az első landolás egy üstökösmagon az űrkutatás történetében, amelynek előkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Műegyetem Űrkutató Csoportja felel.
Az ELTE oktatója a Science folyóiratban
Szalai István, az ELTE TTK adjunktusa egy kémiai témájú cikk társszerzője a Science-ben, a világ egyik legnagyobb tudományos lapjában.
Magyar kutatót ünnepel a Scientific American - interjú Nagy Andrással
Az egyik legismertebb amerikai tudományos-ismeretterjesztő magazin, a Scientific American minden évben elkészíti 10-es toplistáját azokról a kutatókról, akik a szerkesztőség szerint munkájukkal a legtöbbet tették az orvostudomány, a közegészség és a környezet védelmének érdekében. Idén Barack Obama és Bill Gates mellett egy magyar biológus, Nagy András is felkerült a listára. Rovatunk interjút készített a kutatóval.
Üzenet a jövőből
Közel negyedmilliárd forintot költ a Magyar Tudományos Akadémia arra, hogy nemzetközileg elismert kutatók itthon alapítsanak kutatócsoportot. A pályázat első eredményhirdetése után örömmel tér haza biológus, csillagász és matematikus, illetve marad itthon kutatóorvos, nyelvész és biokémikus, hogy akár világviszonylatban is jelentős szellemi műhelyt próbáljon teremteni. 1930-ban Szent-Györgyi Albertet is hasonló programmal hívta haza az akkori kultuszminiszter, és akkor is válság volt.
Indul az agyvisszaszívás: hazatérnek világhírű magyar kutatók
A Magyar Tudományos Akadémia június 2-án mutatta be azt a hat kutatót, akik a most indult Lendület Fiatal Kutatói Programban legalább 5 évig Magyarországon folytatják munkájukat, és itthon alapítanak kutatócsoportot.
Magyar eredmény: kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai
Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete munkatársainak meghatározó részvételével működő nemzetközi kutatócsoport új magyarázatot talált arra, hol és hogyan keletkeztek az üstökösök kristályai. Eredményeiket a Nature közölte.
- címkék:
- üstökösök
- magyar kutatók
- Nature
- MTA
- Címkefelhő »
Magyar diák nyert NASA-ösztöndíjat: fekete lyukak nyomában
Kocsis Bence is bekerült idén a NASA azon tíz fiatal ösztöndíjasa közé, akik támogatott formában végezhetik kutatásukat három éven át az Egyesült Államok valamelyik egyetemén.
- címkék:
- NASA
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
Génmódosítás magyar módra - olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb
Újabb briliáns megoldást könyvelhetünk el a magyar kutatók javára az élettudományok területén. A Bősze Zsuzsanna és Kacskovics Imre vezette kutatócsoportok által kidolgozott technikával jóval hatékonyabban lehet a gyógyászatban használt ellenanyagokat előállítani az eddig használt módszerekhez képest, méghozzá 40%-kal olcsóbban és kevesebb állat felhasználásával. A "szuperimmunizálásnak" is nevezett új módszert már szabadalmaztatták.
Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató
Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.
Magyar kutatók fejtik meg a kutyaugatást
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói francia kollégáikkal együttműködve megtanítottak egy számítógépes programot arra, hogy a különböző helyzetekben felvett ugatásokat elemezze, majd azokat szétválogassa a felvételi helyzet alapján. A program az ugatások majd felét sikeresen kategorizálta, sőt, minden második felvételről azt is megmondta, hogy melyik kutyától rögzítették. A kutatók között van Molnár Csaba, az [origo] Tudomány rovatának állandó szerzője.
Nobel-díjas találkozó ifjú magyar kutatókkal
Ebben az évben ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a németországi Lindauban a Nobel-díjasok és fiatal tudósok hagyományos éves találkozóját, melynek magyar résztvevőit kérdeztük.
- címkék:
- magyar kutatók
- éves találkozó
- Címkefelhő »
Dr. Schaff Zsuzsa: A patológus egyben bíró is
Dr. Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének igazgatója nagyra becsüli a hivatástudatból keményen dolgozó orvosokat, és elítéli azokat, akik nem tesznek meg mindent a betegekért. A Vendégszobában a vírusfertőzések nyomán kialakuló rákfajtákról mondott el mindent, amire az olvasók kíváncsiak voltak.
Újra magyar kutatók az Antarktiszon
2005 első napjai óta ismét hazai szakemberek, a "Fagyos Oázis" expedíció tagjai végeznek kutatómunkát a jeges kontinensen. Főként kőzettörmelékkel fedett területeken dolgoznak, ahol a felszín alatti jég mennyisége és mozgásfolyamatai igen érzékenyen jelzik a globális éghajlati rendszer változásait.
Hold- és marskőzeteket kapott bemutatásra a Planetárium
A múlt héten Tokióban mintegy száz szakember vett részt a japán meteoritszimpóziumon, köztük magyar kutatók egy csoportja is, amely értékes japán múzeumi kölcsöntárgyakkal és a Budapesti, valamint a Pécsi Egyetemnek a Yamaguchi Egyetemmel kötött megállapodásával a zsebében tért haza. A tanácskozás szenzációját, a legújabb japán marsi meteoritok bemutatása, valamint a korábbiakban talált, kövesedett baktériumnyomokról szóló összefoglalás jelentette.
Tejet a nyúlfarmról - kutatóknak
A magyar kutatók anyagi okok miatt kezdtek genetikailag módosított nyulakkal kísérletezni, az olcsóbb megoldás azonban eredeti és igen jelentős tudományos tenyésztési eredményeket hozott.
- címkék:
- magyar kutatók
- tej
- Címkefelhő »