magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyar idegkutatók kapták az első Agy-díjat
Három magyar idegtudós kapta az első alkalommal kiosztott, 1 millió euró összdíjazású Agy-díjat (The Brain Prize). Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért veheti át a kitüntetést, amelynek rangja, összege alapján, a Nobel-díjéra emelkedhet.
Megnyílt a Természettudományi Múzeum vadonatúj kiállítása
Szerdától új állandó kiállítás várja a Magyar Természettudományi Múzeum látogatóit. A régi kiállításból mindössze a bárka, a mamut, valamint a vadgazdagságot bemutató dioráma maradt, de ezek is jelentősen megújult formában.
A gazdasági versenyképességről pénteken a Mindentudás Egyetemén
A gazdasági versenyképesség fogalma nemcsak a gazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Erről tart előadást pénteken Chikán Attila egyetemi tanár a Mindentudás Egyetemén.
Megszívjuk? - A levegőszennyezésről a Mindentudás Egyetemén Veszprémben
A levegőszennyezésről tart előadást Gelencsér András, az MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője kedden este 6-kor a veszprémi Pannon Egyetemen.
Az időskori szellemi hanyatlásról lesz szó pénteken a Mindentudás Egyetemén
Az időskori elbutulás, az Alzheimer-kór sokak fenyegető réme. De valóban szükségszerű a szellemi leépülés? Erről tart előadást pénteken Tariska Péter pszichiáter, neurológus és geriáter szakorvos a Mindentudás Egyetemén.
Tér az építészetben és a társadalmi világban: pénteken a Mindentudás Egyetemén
A tér fogalma meglepően későn tűnik fel az építészeti gondolkodásban. Ma viszont a tér diadalmaskodik az idő fölött. Erről a témáról beszél az építészetelmélettel foglalkozó Moravánszky Ákos pénteken a Mindentudás Egyetemén.
Újabb szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok
Három hónappal az első felfedezés után ismét egy távoli szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok a Piszkéstetői Csillagvizsgálóból. A 8-10 naptömegű óriáscsillag tőlünk mintegy 1 milliárd fényévre robbant fel.
Miskolcon járt a Mindentudás Egyeteme
A népszerű tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat, a Mindentudás Egyeteme ismét elindult. Az első három előadást Budapesten tartották, az országos turné első állomása Miskolc volt. Hartai Éva geológus előadása rengeteg érdeklődőt vonzott, zsúfolásig megtelt az előadóterem.
Magyarországon garázdálkodó vámpírok tartották rettegésben Európát
Az utóbbi években a vámpírok reneszánszát éljük. Ha bemegyünk egy könyvesboltba, vagy megnézzük a tévéműsort, jó néhány vámpíros témájú alkotással találkozhatunk. Kevesen tudják azonban, hogy az európai vámpírhit egyik fő forrásának a korabeli Magyarországról származó történeteket tekinthetjük. Arról meg talán még kevesebben hallottak, hogy a 17-18. században a vámpíresetek egy részét igyekeztek tudományos alapossággal kivizsgálni.
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
Szegeden a Mindentudás Egyeteme 2.0
A miskolci teltház után a Tisza partjára indul a Mindentudás Egyeteme 2.0 országjáró előadássorozata. Kornai András nyelvész-matematikus egy igazán különleges téma részleteibe avatja be a szegedi közönséget. Többek között arról beszél majd, milyen kihívások elé állítja a tudósokat a jövőben az ember és a gép párbeszéde.
Miskolcon a Mindentudás Egyeteme 2.0
A Föld ásványi nyersanyagtartalékairól szól a Mindentudás Egyeteme 2.0 legközelebbi előadása. Az előadást a Miskolci Egyetemen tartja február 1-jén Hartai Éva, az egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének oktatója.
Elérhető a Mindentudás Egyeteme 2.0 első videója
Január 15-én Barabási Albert-László előadásával elkezdődött a Mindentudás Egyeteme 2.0. A rövid összefoglaló felkerült a program honlapjára. A teljes változatot várhatóan márciusban mutatják be.
Magyar szabadalom: kuktában főtt nanoanyag
Öntisztító üveglap, kopásálló PVC-padló, pehelykönnyű versenybicikli - csak néhány a ma már jól ismert nanoszerkezet, a titanát-nanocső potenciális alkalmazásai közül. Magyar kutatók egy olyan új eljárást fejlesztettek ki, melynek segítségével ipari méretekben állítható elő ez a nanoanyag.
Biztatóan indult a Mindentudás Egyeteme 2.0
Barabási Albert-László szombati előadásával elkezdődött a Mindentudás Egyeteme 2.0 tizenhat előadásból álló új sorozata. A professzor arról beszélt, mennyire kiszámítható az emberi viselkedés dinamikája.
Mátrixot néző vadászgörényekkel tárják fel az agy titkait
Az agy ahhoz, hogy értelmezze a környezetét, kialakítja és tárolja a külső világ belső modelljét. Egy magyar kutatók közreműködésével készült új tanulmány ennek a belső modellnek a fő elemeit derítette fel. A kísérletekhez vadászgörényeket használtak, amelyek agyának sötétben mutatott idegi aktivitását vetették össze azzal az agyi aktivitással, amelyet képek, például a Mátrixból származó jelenetek levetítésekor rögzítettek.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- látás
- agy
- görény
- Címkefelhő »
Mindentudás Egyeteme 2.0 - újraindul a népszerű sorozat
Barabási Albert-László január 15-i előadásával indul a magyarországi tudományos ismeretterjesztés legnépszerűbb programsorozatának folytatása. A tizenhat előadást Budapesten és hat további egyetemi városban hallgathatják meg az érdeklődők, a témákhoz kapcsolódó televíziós műsorokat pedig a Magyar Televízió és a Duna Televízió sugározza.
Hatszázmillió forint új akadémiai és egyetemi kutatócsoportokra
Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a példaértékű kezdeményezéssé vált Lendület Programot kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes új kutatócsoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. Az új pályázatok finanszírozására rendelkezésre álló összeg a kormányzati támogatásnak köszönhetően 600 millió forint.
Világelső magyar kutatás kisbabáknál
A világon először zajlott olyan pszichológiai vizsgálatsorozat, amely héthónapos babáknál figyelte, hogy a gyerekek hogyan következtetnek mások mentális folyamataira. Korábban csak a négyéveseknél, újabban pedig a kétéveseknél mutattak ki hasonlót, ilyen fiatal babáknál azonban még sosem. A magyar kutatócsoport szemmozgáskövető gépeket és agyi képalkotó eljárásokat is használ a jelenség mögött álló gondolkodásbeli folyamatok jobb megértéséhez.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Magyar kutatók új módszere ételmérgezések ellen
A magyar kutatók által nanotechnológiával előállított új fertőtlenítő szer hatékony az étkezési tojás szalmonella-fertőzésének megelőzésében is. A szer alkalmazása után fél órával nem találtak kórokozót a tojáshéjon.
A sejt egészében zajló kölcsönhatásokról ma még keveset tudunk
A rendszerbiológia világszinten is új tudományterület a biológiában, de már hazánkban is nemzetközi színvonalon művelik. Papp Balázs külföldi kutatói állását adta fel azért, hogy itthon alapíthasson új munkacsoportot. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja tette lehetővé a számára, amelyet azért alapítottak, hogy itthon is kiemelt támogatásban részesüljenek a legtehetségesebb szakemberek.
A vezeklés jutalma: elkúsztunk az ország legnagyobb barlangi tavaihoz
Barlangászként kihívás, laikusként igazi vezeklés eljutni a két különleges barlangi tóhoz, amelyeket Tapolca alatt fedeztek fel novemberben. Az [origo] két munkatársa az elsők között ereszkedhetett abba a tizenkét méter mély aknába, amely után háromszáz méter gyötrelmes kúszás következett, de megérte. Képes-filmes beszámoló a nagy kalandról és a gyönyörű barlangról.
Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésű nanofertőtlenítőszer
A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékből álló fertőtlenítőszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertőzések egyre égetőbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelőre keveset tudunk.
Sok információ van a kutyák morgásában
A kutyák képesek felvételről lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretű fajtársuk morog rájuk, állapították meg magyar viselkedéskutatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak vizsgálatában arra is fény derült, hogy még a kivetített képek is meglepően sok információt hordoznak a kutyák számára.
Új szöcskefajt fedeztek fel magyar kutatók
Az új fajok felfedezése mindig izgalmas és ünnepi esemény az élővilág sokszínűségéért rajongó emberek számára. Ez különösen igaz akkor, ha magyar kutatók írnak le új fajt, amely ráadásul számunkra is elérhető közelségben, itt a Kárpát-medencében él. A most felfedezett szöcskefajt a hangja alapján sikerült azonosítani, hallgassa meg, hogyan ciripel!
Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében
A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.
Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.
Csak évekkel később butulunk el, ha több nyelven beszélünk
Jelentős előnyökkel számolhat egy amerikai biológus szerint az, aki már gyermekkorától fogva legalább két nyelven beszél. Jared Diamond szerint épp egy magyar vonatkozású kutatás igazolja, hogy a kétnyelvű környezet gyorsabbá teszi a gyermekek gondolkodását. A kétnyelvűség azonban nemcsak fiatalon, hanem idős korban is jól jöhet: négy-öt évvel később jelentkeznek memóriazavarok azoknál, akik egész életükben aktívan használják a gyermekkorban megszerzett nyelvtudást.
Újabb szenzációs ősmaradványok Ajka környékéről
A fantasztikus őshüllőleletek után ezúttal a dinoszauruszok korából származó borostyánkövek titkait kutatják a magyar paleontológusok. Az Ajka környékén talált példányok vizsgálata kivételes lehetőséget teremt a dinoszauruszokkal egyidejűleg élt ízeltlábúak megismerésére. Arra nincs reális esély, hogy egykori vérszívó rovarokból dinoszauruszvér kerüljön elő, ami aztán egy ajkai "Jurassic Park" alapját képezhetné.
Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcső miatt
A Mátra alatti kőzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelő hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyőznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb tudományos berendezése.
A kutatókhoz hasonlóan dolgozzák ki elméleteiket a kisbabák
Képesek-e rá a kisebb gyermekek, hogy miután fejben elvégeztek egy gyors statisztikai elemzést, az eredmények alapján elméleteket alkossanak a világ működéséről? És van-e bármiféle elképzelésük arról, hogy mi mehet végbe a felnőttek agyában?
Gongütés a kis ősrobbanások előtt
November első napjaiban újra Európába került az Univerzum ősanyaga, a kvark-gluon-plazma kutatásának súlypontja. A CERN nagy hadronütköztetőjében körülbelül százezerszer magasabb hőmérsékletet hoznak létre, mint ami a Nap magjában jellemző. Ilyen állapotok utoljára az Ősrobbanáskor léteztek.
A PISTA első nagy sikere: távoli szupernóvát fedeztek fel magyarok
Három-négymilliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok az MTA Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. A vendégcsillagot a Lendület program keretében felújított távcsővel találták meg.
Magyar tudósok fejtették meg a kakukk titkát
Egy napig képes visszatartani már kész tojásait a kakukk, hogy fiókája hamarabb kifejlődjön, s így előnyhöz jusson a gazdamadár utódaival szemben - fejtette meg a kakukk titkát egy magyar kutatók közreműködésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport. A kakukk örökös evolúciós versenyben áll gazdamadaraival, melynek során számos trükköt fejlesztett ki a mostohaszülők becsapására. Ezek egyike, hogy a tojásai előbb kelnek ki, mint a gazdák tojásai.
Megjavult és hasít az áramvonalas műhold
Majdnem tönkrement, de újra üzemel a valaha készült legpontosabb műszer, amely egy űrszonda fedélzetéről vizsgálja Földünk gravitációs terét. A műszer adatai alapján pontosan meghatározható a Világtenger felszínének domborzata, követhető a tengeráramlások és a jégtömegek mozgása, és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések is pontosíthatók.
Magyar kutatók sikeres kísérlete Svájcban
Sikeres kísérleteket hajtott végre a svájci Villigenben a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány csoportja a Paul Scherrer Intézet stadionnyi méretű óriásmikroszkópjában: a Babcsán Norbert vezette kutatócsoport másodpercenként tízezer képet rögzített fémhab buborékoltatása közben.
Rohamosan terjed a toportyán Magyarországon
Alig tizenöt éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, és mára több ezer példány él az országban. Az őshonos, nádi farkasnak vagy toportyánnak is nevezett ragadozó valóban képes arra, hogy a szabadon tartott nyájból megpróbáljon elragadni egy juhot, de jellemzően inkább kisrágcsálókat fogyaszt. Ha találkozunk vele, valószínűleg csak egy pillanatra látjuk majd.
Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.
Mágneses lebegés és trükkös biciklik a Kutatók Éjszakáján
A Budapesti Műszaki Egyetemen mágneses lebegtetéssel és hőkamerával ismerkedhettek a látogatók, míg a Millenáris Parkban hangszersimogató és trükkös biciklik várták az érdeklődőket az ötödik Kutatók Éjszakáján. A rendezvény célja az volt, hogy vonzóvá tegye a fiatalok számára a kutatói pályát, és bebizonyítsa, hogy a tudomány érdekes.
Ezeregy kutató meséi: Kutatók Éjszakája szeptember 24-én
A kutatók nem elefántcsonttoronyban élő, zárkózott emberek, hanem a hétköznapokban tapasztalható csodák mögött álló színes egyéniségek. Ezt mutatja be immár ötödik alkalommal a Kutatók Éjszakája, ahol több mint nyolcszáz programon közel ezer kutató bizonyítja be a nagyközönség számára, hogy a tudomány érdekes, és tanulni sohasem késő.
Denevérek százezreit pusztítja egy gomba
Több mint egymillió denevér halálát okozta az elmúlt 4 évben az Egyesült Államok északkeleti részén egy gomba, mely az úgynevezett fehérorr szindrómáért felelős. A kórokozó Európában is ismert, ám ennek ellenére érdekes módon itt nem pusztulnak tömegével a denevérek.
Atomreaktor-látogatás és közös dobolás az idei Kutatók éjszakáján
Negyvenezernél több látogatót várnak a szervezők szeptember 24-én a Kutatók éjszakáján - lesznek hadi robotok, rendeznek tudományos blogtalálkozót, az érdeklődők foglalkozhatnak élményközpontú matematikával, de szó esik a sci-fi ihlette tudományról is.
Otthonra találtak a diktatúrában átkeresztelt viperák
Hétszáznál is több vipera él a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban, ahol a Kárpát-medence egyik legveszélyeztetettebb állatának tenyésztésével foglalkoznak. A fokozottan védett, egyedenként 1 millió forintot érő fajból vadon mindössze néhány száz példány él, és Magyarországon kívül egyedül Erdélyben fordul elő.
Így még senki nem nézte meg a Balatont
Különleges felszereltségű repülőgéppel érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve feltérképezzék a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet. A pásztázó lézerrel és speciális kamerával végzett mérések kiemelkedő jelentőségűek a vizek műholdas megfigyelésében, ugyanis az alkalmazott technológiákat a világban együttesen még nagyon kevés helyen használták, Magyarországon pedig még ilyen nagy területen egyáltalán nem végeztek ilyesmit.
Világhírű magyar eredmények születtek mágneses baktériumokról
Magyar kutató eredményei segíthetnek számos, mágneses nanoásványokat tartalmazó élőlényekkel kapcsolatos, eddig nyitott kérdés megválaszolásában. Pósfai Mihály akadémikus, a Pannon Egyetem kutatója mintegy természetes laboratóriumként baktériumokat vizsgál a pontos mágneses tulajdonságok megállapítására. A kutató eredményeit a Budapesten megrendezett 20. Ásványtani Világkonferencián mutatta be.
Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése
Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsőre kimondhatatlan nevű ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elő: szombaton kezdődik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.
Magyarok fedeztek fel egy szupernóvát
Új szupernóvát találtak a Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei. Az égitest egy távoli galaxisban robbant fel, és egy csillag életének végét jelzi látványos formában.
"Ami megöl, az életet is menthet"
Kisrepülőt vezet, búvárkodik, fotózik, hétszer marta meg kígyó, és egy hátizsákkal járja az egzotikus helyeket mérgeskígyók után kutatva egy magyar herpetológus-gyógyszerész. Takács Zoltánt az amerikai National Geographic Society a 2010-es év Fiatal Felfedezői közé választotta. A kutatót Chicagóban értük utol telefonon.
Magyar találmányok egy zöld jövőért
A környezetvédelem jövőjének egyik kulcseleme az innovációs képességek megfelelő kihasználása. E - nemzeteken is átívelő - humánpolitikai kérdés hazánkban még mindig nem tudta kivívni a rangjának megfelelő bánásmódot. Annak ellenére azonban, hogy a támogatás rendszere alig fejlődött történelmünkben, a régóta és méltán világhírű magyar "feltalálói kedv" mit sem veszített lendületéből. A Ma&Holnap című folyóirat összeállítása.