klímaváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- üvegházgázok
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Földgázt pöföghet fel az Antarktisz
Mára több milliárd tonna fagyott metán lett az ősi Antarktiszt borító erdőkből, amely kiszabadulva fokozza a klímaváltozást. A metánt tízszer annyi szerves eredetű szénből alakították át baktériumok, mint amennyit az Északi-sarkvidék félteke fagyott talaja, a permafroszt rejt.
Elolvadt 2730 Balaton
Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Maguk alatt vágták a fát a maják
Több tényezővel magyarázható az ősi maja civilizáció pusztulása, a maják által lakott területek elnéptelenedése. A nagymértékű erdőirtás jelentősen súlyosbította a természetes klímaváltozás okozta hatásokat.
Óriási napernyőkkel kell védeni a korallzátonyokat
Hatalmas napernyők védhetik meg a különösen veszélyeztetett korallzátonyokat a jövőben kutatók szerint.
Tíz éve lehet még az északi jégnek
Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tűnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.
Régen a nyarak is élhetőbbek voltak
Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.
Pálmák nőttek egykor az Antarktiszon
Sűrű trópusi erdő boríthatta 52 millió évvel ezelőtt a Föld egyik jelenleg legbarátságtalanabb területét, az Antarktiszt. Ha most lenne annyi szén-dioxid a légkörben, mint akkor, már víz alatt lenne egész Észak-Németország.
Megszokottá válik az évezredes aszály
Évezredes szárazság sújtotta Észak-Amerika nyugati vidékeit 2000 és 2004 között. Kanadai és amerikai kutatók szerint ez volt a legnagyobb aszály a térségben az utóbbi 800 évben, és tovább fog súlyosbodni a 21. század hátralévő részében.
Egész Grönlandon megindult az olvadás
Utoljára a 19. században kezdett olvadni a jég a sziget belsejében is. Az olvadás négy nap alatt terjedt szét szerte Grönlandon. A vékony, part menti jégréteg és a belső, több mint három kilométeres vastag jég felszíne egyaránt olvad.
A gipsz vetett véget az ősi forróságnak
A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint eddig gondolták. Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa, és kezdődött a máig tartó, hűvösebb klímaszakasz.
Algák miatt is eljegesedhet a Föld
Ha kellő mennyiségű vashoz jutnak, az algák úgy elszaporodnak, hogy elnyelik az üvegházgázt. Tíz év alatt készült el a Nature-cikk a vastrágyázással elszaporodó, majd elpusztuló algák az ősi éghajlatra gyakorolt hatásáról.
Lenyeli az erdő a hópárducokat
Eltűnhet a himalájai hópárduc élőhelyének 30 százaléka a globális felmelegedés miatt a WWF éghajlatváltozásról szóló kutatása szerint. A természetes erdőhatár magasabbra tolódása az egész terület ökoszisztémájának felborulásához vezethet.
Az egyik legmelegebb év volt 2011
Az elmúlt három évtizedet számítva a legmelegebb évek közé tartozott 2011. A sok szélsőséges időjárási jelenséget az éghajlatváltozás okozta az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörfelügyelet jelentése szerint.
Áldozatokat szed a melegedő klíma
Gyakoribbá válnak a súlyos hőhullámok, Budapesten egyre inkább olyan idő lesz, mint most Rómában. Nemzetközi és hazai fejlesztésű klímamodellek szerint a 21. század közepére egy hónappal hosszabb lesz a nyár.
Beszkennelik a sarki jeget
Tengeralattjáró robottal és lézerszkennerrel derítik fel a jégréteg valós vastagságát. A kutatómunkában 3D-technológiával foglalkozó mérnökök is részt vesznek.
Terjednek a halálzónák a Balti-tengeren
Nemcsak a műtrágyák, hanem a globális felmelegedés miatt is egyre több az oxigénhiányos, biológiailag halott terület a Balti-tengeren. A meleg miatt algásodni kezd a víz, az őket lebontó baktériumok elvonják az oxigént a halak elől.
Sosem olvadt ilyen gyorsan az Arktisz
Még sosem olvadt és vékonyodott ilyen ütemben Jeges-tengert borító jég, mint 2012-ben, állapította meg az amerikai kormányzat Nemzeti Hó- és Jég Adatközpontja (NSIDC). Az Európa-Kína szállításban érdekelt hajózási vállalatok kifejezetten jól járnak az olvadással.
Barátkozik a brutális vízdíjakkal a kormány
Úgy pazaroljuk a vizet, mintha végtelenül sok lenne belőle, pedig egyre durvább aszályok fenyegetik egész Magyarországot, főleg az Alföldet. Egy most elkészült kormányzati anyag szerint meg kell fontolni, hogy magasabb vízdíjakkal ösztönözzék az embereket a hatékonyabb vízfelhasználásra. Vége a litereket pazarló vécéöblítésnek, meg kell barátkoznunk a szennyvízzel, és újra kell gondolni azt is, hol tároljuk az árral és az esővel érkező vizet.
Késő volt lemondani a Föld-csúcsot
Nagyítóval kell keresni az eredményeket a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencia után maradt dokumentumhalmazban. A felek már hónapokkal előtte látták, nem lesz érdemi eredménye az 50 ezer fős konferenciának, de ezért nem szokás elhalasztani egy ilyen nagyívű diplomáciai eseményt.
Túl gyorsan nő az óceán New Yorknál
Kevésnek tűnik az évi 2 milliméter, de szinte másfél méter lehet belőle az évszázad végére. A grönlandi jég olvadásából származó hideg víz lelassítja a tengeráramlatokat: emiatt emelkedik a tengerszint az USA atlanti partján.
Vert helyzetből indul a riói Föld-csúcs
Akkor sem lenne átütő az ENSZ óriáskonferenciája a fenntartható fejlődésről, ha nem a válság kellős közepén szerveznék - mondja a magyar delegáció egyik, zöld gazdaságot kutató tagja. Rio de Janeiróban a tét eleve nem akkora, mint 1992-ben, az első Föld-csúcson volt.
Szárnyakat ad egy pillangónak az éghajlatváltozás
Nem csak vesztesei vannak az éghajlatváltozásnak az élővilágban: bár a felmelegedés számos fajnak okoz komoly gondot, vannak, amelyek profitálnak belőle, köztük egy Nagy-Britanniában élő lepke is.
Megtalálták a legendák hatalmas folyóját
Miért omlott össze az ókor egyik legnagyobb, de legkevésbé ismert civilizációja? Rekonstruálták a négyezer évvel ezelőtti tájat az Indus völgyében, és megtalálták a Harappa-civilizáció elveszett ütőerét.
Ősi gázt pöfög az Északi-sark
Lassan múlt időben kell emlegetni a sarkvidék örökfagyos talaját. A jég alól óriási mennyiségben szivárog az üvegházhatású metán. "Komoly gond, hogy az erősen üvegházhatású gázzal maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést" - mondja a Londoni Egyetem kutatója.
Megszokottá válnak a legendás hőségek
Évente lehet olyan forróság Magyarországon, mint amilyen most egy emberöltő alatt egyszer van. A szélsőségesen erős felhőszakadások tekintetében valamivel jobb képet mutatnak a hosszú távú hazai klímaelőrejelzések.
A történelmi bűn nem számít klímaügyben
Nem hivatkozhat örökké Kína és India arra, hogy a klímaváltozást a fejlett államok okozták. Meg kell haladni a fejlődő és fejlett államok közti ellentéteket, mondja az ENSZ klímaügyi főtárgyalója.
Túl gyors az emlősöknek a klímaváltozás
Számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át a fokozódó felmelegedés következtében ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel. Egytizedüknek ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.
Miért nincs ára a levegőnek?
Lehetetlen pontosan megmondani, hány fős emberiséget bírna el a Föld, az viszont tény, hogy európai-amerikai fogyasztóból nincs szükség többre. A világ legrégebbi tudományos akadémiájának új jelentése szerint el kell felejteni a GDP-t, és szigorúan be kell árazni a természeti erőforrásokat.
Drámai klímaváltozást jósol a Római Klub
Több aszályra és áradásra, a kártevők és az extrém időjárási események elszaporodására számíthat a bolygó az évszázad közepétől. A nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a Római Klub most közölte friss jelentését.
A vártnál jobban fűtik a Földet
Elszaladó üvegházgáz-kibocsátás az ára annak, hogy rengeteg terméket már csak Kína és India gyárt. A fejlődő országok gyors iparosodása miatt 7-11 milliárd tonnával kerül több üvegházgáz a levegőbe a még biztonságos szinten felül.
Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?
Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök sokfélesége, ami nem sok jóval kecsegtet egy felgyorsuló éghajlatváltozás esetén.
Évről évre hátrálnak az alpesi virágok
Hét év alatt 2,7 méterrel feljebb költöztek a szövetes (magasabb rendű) növények Európa déli hegyvidékein. A klímaváltozás miatt beindult folyamat a magashegyi fajok, számos ritka alpesi virág kihalásához vezethet.
Korallok gyógyszere a potencianövelő
A tengeri uborkát tömegesen halásszák Ázsia-szerte étkezési és gyógyászati célból, holott emésztési végterméke megmentheti a savasodó tengervíz miatt pusztuló Nagy-korallzátonyt az ausztrál partok mentén.
Súlyosbítja az allergiát a klímaváltozás
Egyre több a pollen Európa levegőjében, mert a szén-dioxid-bőség miatt gyorsabban nőnek a növények. Az enyhe idő és a betelepült növényfajok ráadásul meghosszabbítják a pollenszezont.
Sokan ugranának a szénpénzekre
Vita van a szén-dioxid-piaci szakértők között arról, hogyan hasznosuljanak az üvegházgázok kvótáinak eladásából származó állami bevételek. A fejlesztési miniszter 4 milliárdjához képest a Magyar Energiahatékonysági Intézet 30 milliárd forintot remél ebből a forrásból. A részvényekhez hasonló kvóták ára azonban történelmi mélypontra süllyedt.
Közel áll a Föld a forrponthoz
Nincs messze a földi klíma attól, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés. A mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában, mondják Londonban tanácskozó klímakutatók.
A biztonságos szint fölé melegszik a Föld
Önkéntes jelentkezők számítógépein futtatták le több ezerszer azt a klímaváltozást előrejelző modellt, amely szerint átlagosan 3 fokkal lesz melegebb a Földön 2050-ben, mint amilyen 1950-ben volt. A klímatudomány a 2 fokos melegedést tartja még biztonságos mértéknek.
A legforróbb éveket hozza a harmadik évezred
Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A klímakutató szerint nem a tizedfokok számítanak, hanem az, hogy az utóbbi évtized évei sorra felkerülnek a legforróbb esztendők toplistájára.
Kisebb gyerekeket javasolnak klímaváltozás ellen
"Kevésbé erőforrás-igényes" gyermekekkel és húst utáló felnőttekkel csökkentené az emberiség környezetterhelését egy amerikai filozófiaprofesszor. A radikális testtömeg-csökkentést génterápiával érné el, mert az alacsonyabb, soványabb embereknek kevesebb tápanyagra van szükségük.
Közel áll Grönland a teljes olvadáshoz
Jóval sebezhetőbb a grönlandi jég a globális felmelegedéssel szemben, mint korábban gondolták. Ha tartós lesz a klímaváltozás, Grönland ismét zöld szigetté válik, mert a jég évezredek múlva sem bír regenerálódni.
Sókedvelő durumbúzával éhezés ellen
Sókedvelő durumbúzát állítottak elő hagyományos keresztezéssel ausztrál kutatók. A megfelelő gént egy ősi búzafajta örökítőanyagának elemzésekor találták meg. Az ősi fajtából keresztezett búza kiválóan bírja a klímaváltozás okozta megpróbáltatásokat.
Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon
Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.
A tartós jég sem bírja már az Arktiszon
Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellően vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.
Eltűnik a jég a kanadai hokisok alól
Bizonytalanná teszi a szabadtéri jéghoki jövőjét Kanadában a klímaváltozás, mert egyre rövidebbek a tartósan fagyos telek. Az országot jobban sújtja a globális felmelegedés, mint amire korábban számítottak.
Ahol egy évezredben egyszer havazik - régi arab kéziratok és a klímaváltozás
Egy évezredben egyszer havazik Bagdadban - többek között ez is kiderült, mikor spanyol kutatók középkori arab történetírók munkái alapján rekonstruálták az időjárási furcsaságokat a mai Irak területén. A múltbeli időjárási jelenségek segítenek megérteni a jelenkori klímaváltozást.
Mászhatatlan lehet az Everest a klímaváltozás miatt
Már rövid távon is lehetetlenné teszi a klímaváltozás a Mount Everest megmászását egy nepáli serpa szerint, aki már huszonegyszer járt a világ tetején. Az egyre kisebb hó- és jégtakaró miatt gyakoribbá válnak a sziklaomlások.
Egyenlítő: Klímaváltozás és turizmus
Olvad a jég, és a víz a legszebb helyeket sem kíméli majd. 2100-ra állítólag az eddig becsült 1 méter helyett 6 méterrel nő a tengerek vízszintje. Néhány, a turisták által is közkedvelt helyet már most súlyosan fenyeget a vízszint emelkedés. Hogy ez a komoly problémákat okozó folyamat visszafordatható-e, és hogy milyen hatással van a turizmusra, arról Varga Dávid, a Klímaklub titkára, Déri Attila, építészmérnök és Puczkó László, turisztikai szakértő beszélget.
Okosabbak lesznek a gyíkok a melegben
A melegebb hőmérsékleten keltetett gyíkok gyorsabban tanultak új feladatokat, azaz jobb lett az alkalmazkodóképességük. Ez döntő lehet a fennmaradásukhoz a klímaváltozás körülményei között, mert amúgy hőségben ritkábban párzanak.
Feljutottak a magyarok a Föld legmagasabb vulkánjára
Hétfői hírek szerint a magyar Atacama-expedíció feljutott az Ojos del Saladóra, és mindenki jól van.
Egyenlítő: Nemzeti Éghajlatváltoztatási Stratégia
Egyre fontosabbá válik a környezetvédelem, ahogy telik az idő, és már az éghajlatváltozáson is érezzük a kezünk nyomát. Ennek ellenére Kanada épp most jelentette be, hogy kilép a kiotói egyezményből. Hogy ők mit mondanak, miért, és a szakértők mit gondolnak az igazi okoknak arról Zita Botos Barbarával, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hazai klímapolitikai osztályvezetőjével, Horváth Leventével, a klímaváltozási kutatócsoport vezetőjével és Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékvezetőjével bezélget.
Spermabankkal mentik a Nagy-korallzátonyt
A folyékony nitrogénben őrzött szaporítósejtekkel lombikbébi-módra lehet korallokat létrehozni. A korallok évente mindössze három napig szaporodnak. A Nagy-Korallzátonyt egyaránt pusztítja az óceánok savasodása és a víz felmelegedése, és a következő öt év kulcsfontosságú a megóvása érdekében.
A halványabb Nap sem hűti le a Földet
Ugyan kevesebb napsugárzás éri a Földet, de ez nem fogja érezhetően csökkenteni a globális felmelegedést a következő 90 évben. Az sem okozna jelentős lehűlést, ha visszatérne az eddig mért leggyengébb naptevékenység.
Egyenlítő: Bioszféra és klímaváltozás
Mindig elszörnyülködünk a klímaváltozás következményein, főleg, hogyha az állatok kipusztulásáról van szó. De vajon egy természetellenes folyamat az, hogy egyes fajok kihalnak, vagy pedig az evolúció elkerülhetetlen útján járunk. Erről és más hasonló témákat vitat meg a stúdióban Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója, Kardos László, őslénykutató és Németh Attila, biológus kutató.
Fél évszázada nem volt ilyen meleg az Északi-sark
A 2011-es év volt fél évszázada a legmelegebb esztendő az Északi-sarkvidéken orosz kutatók szerint. Az Antarktisz is melegszik, de jóval kevésbé.
Lehűtheti Európát a Jeges-tenger kitüremkedése
Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén. Ha megváltozik a széljárás, az édesvíz átfolyik az Atlanti-óceánba, jelentősen befolyásolva az enyhébb észak-európai időjárást biztosító áramlatokat.
Túl gyorsan mennek tönkre a tengerek
Az emberi tevékenységből származó, légkörbe kerülő szén-dioxid egyharmadát a világtenger egymilliárd köbkilométernyi vize nyeli el. Az üvegházhatású gáz miatt elsavasodik a víz, és a veszélyeztetett élőlényeknek egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a gyors ütemű változásokhoz.
Magyarok vizsgálják először az égben rejtőző tavat
Akad még néhány fehér folt a térképen: ilyen például a világ legmagasabban fekvő tava, amelyet még senki nem tanulmányozott közelről. Három magyar kutató teheti meg ezt elsőként, ha leküzdik a tóhoz vezető brutális terepet. Hétfőn indulnak.
Elitalakulatok védték a kiszáradó esőerdőt
Gyorsabban nő az amazonasi őserdő, mint amire a kutatók számítottak. A fák valószínűleg az egyre bőségesebb szén-dioxidot hasznosítják, viszont a sok esetben illegális fakitermelés miatt már véglegesen felborult a térség klímája.
A forróbb nyár okozza a keményebb teleket
Még a megszokotthoz képest is zordabb a tél Alaszkában: egész városokat temet be a hó, alig birkóznak meg a jégtörők a befagyott Bering-szorossal. A korábbiaknál több havazással járó téli időjárást a melegebb nyarak okozzák az északi féltekén amerikai klímakutatók szerint, és ez a magyarázat arra, hogy lehet hideg tél trópusi vidékeken is.
Befolyásolja a halak agyát a klímaváltozás
Jelentős hatással lehet a tengeri halak agyára és központi idegrendszerére, hogy a tengerek egyre többet nyelnek el az emberiség kibocsátotta szén-dioxidból. A tengervíz vegyi összetételének megváltozása komolyan veszélyezteti az állatok túlélési esélyeit.
Felszámolja az alpesi réteket a globális fölmelegedés
A klímaváltozás jóval erősebb hatást gyakorol a magashegyi növényzetre, mint azt eddig feltételezték. A békésen legelésző marhacsordák, a zergék és mormoták élőhelyéül szolgáló vadvirágos réteket szerte Európában kietlen sziklarengeteggé csupaszíthatja az aszályosodás és az erózió.
Előrevitték az Ítéletnap Óráját
Egy perccel előremozdították a globális veszélyekre jelképesen figyelmeztető Ítéletnap Órája mutatóját, amely így öt perc múlva éjfélt mutat. Az óra mögött álló tudóscsoport a katasztrofális klímaváltozás megelőzését sürgeti.
Késve költöznek a madarak a klímaváltozás miatt
Késve költöznek hűvösebb élőhelyre egyes pillangó- és madárfajok - ez az egyik következménye a gyors ütemű felmelegedésnek Európában, ráadásul kiszorulóban vannak a hegyvidéki növényfajok.
Elhalasztja az új eljegesedést a szén-dioxid-kibocsátás
Annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe az ipari forradalom kezdete óta, hogy már bizonyosan befolyásolja, mikor következik be az újabb eljegesedés a Földön. A bolygó pályájából és forgástengelyének ferdeségéből az következne, hogy 1500 év múlva kezdődjön az eljegesedés, ám ez biztosan kitolódik egy új kutatás eredményei szerint.
Szokatlanul csapadékos volt 2011 Ausztráliában
Bár éppen hőség tombol Ausztráliában, a statisztikák szerint 2011 az elmúlt évtizedek egyik legcsapadékosabb éve volt a kontinensen, és hűvösebb is volt a sokéves átlagnál.
A normálisnál melegebb időjárás várható januárban
Korai lenne ugyan pontos előrejelzésekkel szolgálni, ám a biztosítók és a meteorológusok egyértelmű tendenciáról beszélnek: szélsőséges és dollármilliárdos anyagi károkat okozó időjárási viszonyokra lehet számítani 2012-ben.
Melyek lesznek a menő munkák 2030-ban?
Űrpilóták, testrészkészítők, esetleg függőleges gazdálkodók lehetnek a mai gyerekekből húsz év múlva egy brit jövőkutató cég szerint. A legjobban a nanoorvosok és a memóriabővítő sebészek fognak keresni, de kevesen vállalják majd a vírusfertőzött városrészek őrzését. Milyennek tippelik a következő évtizedeket a jövőkutatók?
Üvegházgáz-stopot tervez az Európai Bizottság
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 80 százalékos csökkentését szeretné elérni 2050-re az Európai Bizottság. Ehhez azonban a testület szerint arra van szükség, hogy az energiatermelésben csaknem teljesen szüntessék meg a szén-dioxid-kibocsátást.
Kanada elsőként mondja fel a kiotói egyezményt
A kanadai környezetvédelmi miniszter azt mondta, hogy országa számára Kiotó a múlt, és szerinte a klímaváltozás elleni küzdelemben nem ez a megfelelő út Kanadának.
Lazsálástól óv a klímavédelemben a Nemzetközi Energiaügynökség
Óv attól a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), hogy a körvonalazódó globális klímavédelmi megállapodás miatt az egyes államok egy évtizedig ne tegyenek semmit az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére.
Sorra száradnak ki a tavak Kínában
Évente húsz természetes tó szárad ki Kínában az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozások miatt. A tavaknak nagy szerepük lenne az ökológiai egyensúly fenntartásában.
Mégsem engednék megfulladni a Földet
Korántsem elegendők a klímaváltozás kordában tartásához az eddigi vállalások, néhány éven belül mindenkire egyformán kötelező szabályok kellenek, hogy a Föld megmeneküljön - ismerték el a világ országai az ENSZ klímakonferenciáján. A megállapodáshoz az kellett, hogy a tárgyalások az összeomlás szélére kerüljenek. Az egykori magyar klímaügyi főtárgyaló szerint a megállapodás relatív siker, de a megoldáshoz vezető út még nem látszik.
Elmarad az áttörés a klímakonferencián
Valószínűleg az utolsó pillanatban sem tudja az EU rávenni Kínát, Indiát és az USA-t a minél gyorsabb üvegházgáz-csökkentésre. A tárgyalások akár a jövő nyáron is folytatódhatnak, de a nemzetközi klímapénzalap kérdésében már előbbre jutottak a felek - mondta a durbani ENSZ-klímakonferencia helyszínéről Kovács Tamás Iván, a NFM helyettes államtitkára az [origo]-nak.
Rendkívüli éhínséggel néz szembe jövőre több mint hétmillió afrikai az EU szerint
Az Európai Unió humanitárius biztosa szerint minden eddiginél súlyosabb éhínséggel kell szembenéznie 2012-ben az éhségövnek is nevezett afrikai Száhel-övezet lakóinak. A biztos szerint humanitárius vészhelyzet fenyeget a térségben, ahol már most is mintegy hétmillió ember éhezik.
Megfordíthatatlan melegedés felé tart a Föld
A 3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés felé halad a Föld, ha maradnak a jelenlegi vállalások az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ez jóval meghaladja a legfeljebb 2 Celsius-fokos felmelegedési célt, ami az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményeinek elkerüléséhez szükséges.
A legrosszabbul alakul a szén-dioxid-kibocsátás
Először 2010-ben érte el a 10 milliárd tonnát egy esztendő teljes szén-dioxid-kibocsátása, ezzel veszélybe kerül az a cél, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne legyen magasabb 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest. Az új üvegházgáz-rekordot a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) Tyndall Klímakutató Központja mérte.
Mégis olvadnak a Himalája gleccserei az ENSZ szerint
Mégiscsak olvadnak a Himalája gleccserei, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) egy új kutatásra hivatkozva. Korábban a szervezet kénytelen volt visszavonni azt az állítását, hogy a gleccserek 2035-re eltűnnek a térségből.
Az üvegházgázstop a kisebbik rossz az IPCC elnöke szerint
Egyértelműen olcsóbb lenne korlátozni az üvegházgáz-kibocsátást, mint várni addig, amíg visszafordíthatatlanná válik a klímaváltozás egy ENSZ-tanulmány szerint. Egyre inkább a "halogatók" és a "nem halogatók" ellentéte a jellemző a Dél-Afrikában zajló nemzetközi klímakonferenciájára. Az előbbiek csak 2015 után kezdenének el egyáltalán tárgyalni új klímavédelmi egyezményről.
Rosszul startolt a klímakonferencia
Felmondaná Kanada a fejlett országokat üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére kötelező kiotói jegyzőkönyvet, emiatt bontakozott ki az ENSZ durbani klímakonferenciájának eddigi legnagyobb vitája. Kiderült az is, hogy a házigazda Dél-Afrika óriási szénerőműveket épít.
Patthelyzettel indul a Föld jövőjéről szóló tárgyalás
A fejlődő államok nem akarnak olyan klímavédelmi egyezséget, amely őket is arra kötelezné, hogy jelentősen fogják vissza üvegházgáz-kibocsátásukat. A fejlettek viszont nem vállalnak több csökkentést, amíg nem látszik az átfogó megállapodás. A volt magyar klíma-főtárgyaló szerint tipikus "róka fogta csuka" helyzet áll elő a hétfőn kezdődő durbani klímakonferencián.
Újabb kiszivárogtatással folytatódik a klímagate
Ismét több ezer e-mailt szivárogtattak ki a Kelet-angliai Egyetem klímaszakértőinek levelezéséből. A levelek egy orosz szerverről voltak letölthetők, és akárcsak 2009-ben, az ENSZ soron következő nemzetközi klímakonferenciája előtt hozták nyilvánosságra őket.
Ráerősítenek az üvegházhatásra az ózonréteget kímélő gázok
Az ózonréteget inkább kímélő klórozott-fluorozott szénhidrogéneket azután kezdték a hűtőgépekben vagy aeroszolos palackokban használni, miután kiderült, hogy az ózonlyukat a freongáz okozza. A Meteorológiai Világszervezet üvegházgáz-jelentéséből kiderül, hogy e gázok viszont fokozzák a globális felmelegedést.
Lemmingek miatt is zöldül az északi sarkvidék
Legelésükkel és ürülékükkel a lemmingek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább zöldelljen az északi sarkvidék - derítették ki amerikai kutatók. A látszat ellenére ez nem feltétlenül rossz: a rágcsálóknak köszönhetően nagyobbra növő növények több szenet tudnak raktározni, ami elősegíti a légkör szén-dioxid-koncentráció csökkenését.
Üvegházgáz-rekord árnyékában startol a durbani klímacsúcs
Rekordot ért el a szén-dioxid légköri szintje az ENSZ hétfői bejelentése szerint. Rossz bevezető ez az egy hét múlva kezdődő újabb klímacsúcshoz, ahol valamit le kellene tenni az asztalra a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény helyett. Az egyik legfontosabb cél, hogy a ma már a kibocsátás több mint feléért felelős fejlődő országok is vállaljanak csökkentést.
Angolszász divat tagadni a klímaváltozást
A "trendszkeptikusok" magát a globális felmelegedés tendenciáját is tagadják, a "tulajdonítási szkeptikusok" elfogadják ugyan a klímaváltozás valóságát, de természetes okoknak tulajdonítják. A klímaszkepticizmus elsősorban angolszász jelenség a Reuters hírügynökség médiakutató intézetének munkatársai szerint.
Végleges klímaváltozásra figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség
Valószínűleg annyi szén- és földgázerőmű, energiafaló üzem és nem kellően hőszigetelt épület épül a következő öt év alatt, hogy emiatt lehetetlenné válik a biztonságos szint alatt tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását - ez a lényege a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) a világ energiainfrastruktúrájáról szóló, szerdán nyilvánosságra hozott elemzésének.
Egyenlítő 3. adás: Klímaváltozás
Mire számíthat Magyarország a klímaváltozás kapcsán? És globálisan milyen változások elé nézünk? Mit és milyen mértékban kellene változtatni életmódunkon, ahhoz, hogy ez a folyamat megállítható legyen? Ezekről a fontos kérdésekről beszélget Szépszó Gabriella meterológus, Leidinger Dániel geográfus és Mátyás Izolda klíma-koordinátor.
Hanyagsággal vádolják a vezető klímajelentés szerkesztőit
Szakmailag lektorált tudományos cikkek helyett napilapok írásaira, civil szervezetek jelentéseire vagy épp egyszerű sajtóközleményekre is hivatkozik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2007-es összegző jelentése a klímaváltozásról, pedig ezt tiltja a testület szabályzata - állítja egy kanadai oknyomozó újságíró. A jelentés most készülő új változata szerint sűrűsödni fognak az extrém időjárási jelenségek.
Rekordmennyiségben kerül üvegházgáz a levegőbe
Minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedett 2010-ben a világ szén-dioxid-kibocsátása az amerikai energiaügyi minisztérium szakembereinek számítása szerint. A kibocsátás növekedése túltesz az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének legrosszabb forgatókönyvén.
Fokozatosan hátráltak a mamutok az ember térhódítása elől
Ugyan a klímaváltozás befolyásolta a leginkább a pleisztocén megafaunát az elmúlt ötvenezer évben, mégis minden faj eltérő módon reagált a klímaváltozásra, az elérhető élőhelyek nagyságára és az emberi beavatkozásra. Míg a rénszarvasok mindent túléltek, addig a hatalmas gyapjas mamutok kihalásának okai még most sem pontosan ismertek.
Magyarország fejlett az ENSZ friss ranglistája szerint
A klímaváltozás és a környezetszennyezés káros hatásai még a legfejlettebb országokban is csökkentik a fejlődés ütemét az ENSZ friss jelentése szerint, amely az emberi fejlettségi index szempontjai szerint rendezi rangsorba az országokat. Magyarország továbbra is a legfejlettebbek csoportjába tartozik, a toplista élén Norvégia áll.
Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt
Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.
Kitörnek vagy összeomlanak a klímaváltozás miatt megkönnyebbülő hegyek
Régóta tudják, hogy egyes geológiai folyamatok, például a vulkánkitörések jelentősen befolyásolhatják a Föld éghajlatát. Azt azonban csak nemrég sikerült kimutatni, hogy az éghajlat változása is módosíthatja a geológiai folyamatokat. A legtöbb jelet ott találják erre, ahol a leggyorsabb a felmelegedés. Egyes vélemények szerint ahogy gyorsul a bolygó melegedése, úgy fognak elszaporodni a természeti katasztrófák.
Leszakadó gleccser veszélyeztet egy falut a svájci Alpokban
Egyre-másra szakadnak le kisebb darabok a Giesen gleccser nyelvéből a Jungfrau nyugati lejtőjén a svájci Alpokban. Ha végképp destabilizálódik a gleccser, akkor tizenkét focipályányi jég zúdul le a völgybe. A túraútvonalakat máris lezárták Lauterbrunnen környékén.
Árt a légtisztító moháknak Magyarország elsivatagosodása
Ősszel és télen a legnagyobb mértékben a mohák kötik meg az üvegházhatású szén-dioxidot, és éppen a kritikusan szennyezett, szmogos időszakban javítják a levegő minőségét. A Kárpát-medence éghajlatának fölmelegedésével azonban mindinkább csökken az aktivitásuk.
Megtizedeli a kétéltűeket a klímaváltozás
Különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók az éghajlati előrejelzéseket. Az eredmény a következő: a gyors hőmérsékletingadozások megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.
Az Everestet figyeli a világ legmagasabban lévő webkamerája
Élőben közvetít képeket a Mount Everestről a világ legmagasabban elhelyezett webkamerája. A készülékkel a klímaváltozás hatásaira vonatkozó adatokat, valamint a világ legmagasabb pontjának felhőalakulatairól gyűjtenek információkat.
Hatalmas darab vált le Európa tetejéből
Csaknem egy órába telt, míg a hatalmas porfelhőtől újra látni lehetett a Mont Blanc csúcsát a Chamoix-völgyből szeptember második hétvégéjén, ugyanis egy 12 000 köbméteres darab vált le a hegyvonulat szikláiból. A sziklatömeg a franciaországi Tignes falvacskától nem messze zuhant le. A jelenség a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb lehet francia kutatók szerint.
Néha a kutatók is kapnak a Földet behálózó katonai érzékelők adataiból
Noha a katonai műholdak és egyéb megfigyelőeszközök által gyűjtött adatok jelentős része szigorúan titkos, kedvező politikai széljárás esetén a kutatók is szemezgethetnek a számukra fontos információk közül. Az így szerzett adatok jelentősen megkönnyíthetik például a klimatológusok vagy a régészek munkáját.
Vízhiányhoz vezethet a felmelegedés az Alpokban
Vízhiányt okozhat a globális elmelegedés Észak-Olaszországban, Svájcban, Dél-Németországban és Kelet-Franciaországban. Az Alp Water Scarce nemzetközi kutatási program szakértői szerint már most fogyóban vannak a kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források.