geológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- földrengés
- vulkán
- földtörténet
- Mars
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Borzalmas ordításokat, pokoli sikolyokat hallottak a föld alatt
A legenda szerint szovjet tudósok pokoli sikolyokat rögzítettek 12 kilométerrel a föld alatt. Hogy a történet igaz-e vagy sem, nem tudni, az viszonyt tény, hogy a gödör létezik. Emberek alkották, de nem azért, hogy nyersanyagokat nyerjenek a mélybõl. Valami egészen más hajtotta õket.
Megdöbbentõ felfedezés: hatalmas, szabályos piramist találtak egy jégmezõn
Piramisszerû építményeket rejthet az Antarktisz jeges sivataga? Döbbenetes fotók láttak napvilágot, amik aztán futótûzként kezdtek terjedni az interneten. Egyesek eltûnt civilizációt, mások földönkívülieket sejtenek a háttérben. De mit mond a tudomány?
Valami történt a Föld belsejében, drámai következményei lesznek
A Föld belsõ magjának mozgása megváltozhatott; úgy tûnik a közelmúltban „pihenõt" tartott, majd az ellentétes irányba kezdett mozogni – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez drámai változást eredményezhet: megváltozhat a bolygó mágneses tere is.
6 méterrel a vízfelszín alatt egy 457 méter hosszú macskaköves utat találtak a Bahamákon
Vannak, akik úgy vélik, hogy a mélységben húzódó Bimini-út az elveszett város, Atlantisz része lehetett, ám ezt a tudósok cáfolják. Mégis igen érdekes jelenség a vízfelszín alatt 6 méterrel kialakult képzõdmény.
Élõ sziklákat találtak Romániában, mozognak és növekednek
Különleges szikláknak ad otthont egy romániai település, Costești; a kõdarabok mintha mozognának és növekednének.
Idegen anyagot találtak a Holdon
A tudósok folyamatosan elemzik a kínai Csang'o–5 holdjáró által gyûjtött kõzet- és földmintákat. A friss eredmények a Hold még felfedezésre és feltárásra váró régióinak újfajta geológiájára utalnak – írja a Science Alert.
- címkék:
- Kína
- Hold
- geológia
- Címkefelhõ »
A Dél-Alföld mélyén található õsi vulkánokat vizsgálják az SZTE geológusai
Külföldi kutatócsoportokkal együttmûködve vizsgálják a Dél-Alföld mélyén található vulkánokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geológusai, eredményeik segítik a jelenleg is aktív tûzhányók mûködésének megértését, valamint a mélyfúrások tervezését - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Megdöbbentõ, nem evilági dolgot találtak egy Szomáliában lezuhant meteoritban
Egy Szomáliában becsapódott hatalmas meteorit belsejében két olyan ásványt fedeztek fel, amelyet még soha nem láttak a Földön – írja a Live Science.
Megdöbbentõ felfedezés: eltûnik a Csendes-óceán
A Csendes-óceán napjai meg vannak számlálva egy számítógépes szimuláció szerint. A jó hír, hogy addig még van 300 millió évünk. Ha szerencsénk van, még az egymilliárdodik születénapját is megünnepelheti, mielõtt végleg eltûnik a világból - írja a Science Alert.
A különleges kõerdõ Bulgária egyik legizgalmasabb természeti csodája
- címkék:
- Bulgária
- geológia
- kõ
- Címkefelhõ »
Svájc eltûnõ gleccserei veszélyeztetik Európa vízkészletét
A svájci gleccserek több, mint fele eltûnt kevesebb, mint 100 év alatt, és az idei hosszú, forró nyár gyorsította az olvadást, ezt mutatja egy új tanulmány. - hívja fel a figyelmet a BBC tudomány magazinja.
A kontinensek mozgása alakította az óceánok élõvilágát
Nemcsak a légkörbõl, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élõvilágának sokszínûségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.
Megdöbbentõ dolgot találtak az atomrobbanás helyszínén
Szokatlan dolgokat hozott létre a világ elsõ atombombájának felrobbantása az új-mexikói sivatagban: olyan kvázikristályokat, amiket még nem láttak a szakemberek.
Így pusztíthatja ki az emberiséget egyetlen vulkánkitörés
Sötétségbe borította a világot és hat évig tartó vulkanikus telet idézett elõ 73 000 évvel ezelõtt a Toba szupervulkán kitörése. Ez az eddig ismert egyik legnagyobb ilyen jellegû katasztrófa, ami világunkat sújtotta. Sokáig rejtély volt, mi idézte elõ, kutatók egy csoportja azonban közelebb juthatott a titok megfejtéséhez.
Megdöbbentõ kutatás: már az ember elõtt élhettek fejlett lények a Földön
Kutatók egy csoportja szerint az üledékrétegek vizsgálatával választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy élt-e az emberiség elõtt másik fejlett civilizáció a Földön.
Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei
Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet elsõ genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képzõdik. Az Astrobiology címû rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.
290 millió éves megkövesedett erdõt fedeztek fel Brazíliában
Fizikusok kiszámították pontosan, hogy egy gyümölcshalom mikor fog leesni
Számítógép szimulációk megmutatják annak feltételeit, hogy eltávolítva egy narancsot egy halomból mikor okot gyümölcslavinát. - írja New Scientist magazin.
A Mecsek-hegységrõl készült geológiai ismeretterjesztõ kisfilmsorozat
Háromrészes természettudományos oktató- és ismeretterjesztõ kisfilmsorozat készült a Mecsek-hegység földtanáról a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsõoktatási intézmény kedden az MTI-vel.
Marsi szobrokat talált a NASA
Absztrakt szobrokra emlékeztetõ képzõdményeket fotózott a Marson a Curiosity.
Varázslatos képeken Kína színekben pompázó hegyei
Õsi lényeket szabadítanak ki egy kristályból, sokan katasztrófától félnek
Õsi prokariótákat és algákat találhattak 830 millió éves kõsókristályokban, ráadásul ezek a lények még mindig életben lehetnek. A szakértõk most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt – írja az IFL Science tudományos portál.
Elképzelhetetlen erejû volt a történelem legnagyobb földrengése
Óriási, 9,5-es erõsségû földrengés rázta meg a chilei Atacama-sivatagot 3800 évvel ezelõtt. Ez lehetett minden idõk egyik legnagyobb földmozgása, hatására 20 métert is elérõ szõkõár alakulhatott ki – írja egy nemrég megjelent kutatás.
Alakváltók rejtõznek a föld alatt
Két hatalmas alakváltó képzõdmény rejtõzik Afrika és a Csendes-óceán mélyén – írja a Science Alert tudományos portál.
Kettétört a gonosz lelkét õrzõ szikla
Kettéhasadt a japán mitológia egyik hírhedt démonának lelkét õrzõ szikla Japánban – írja az IFL Science tudományos magazin.
Olaszországból származhat a világhírû jégkorszaki willendorfi Vénusz
Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kõzetbõl készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, nõi alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus mûvészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körû összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.
Bármikor kitörhet a Yellowstone-i szupervulkán
2 millió tonna levegõbe kerülõ kénsav, 3 teljes állam lerombolása, majd arra 4 méter magas láva- és hamuréteg borítása – néhány példa a Yellowstone-i szupervulkán kitörésének lehetséges következményei közül, amelyet a Yellowstone-i szupervulkán címû dokumentumsorozat alkotói feszegetnek. Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat, köztük ezt az idõzített bombát is, amely kitörésekor valószínûsíthetõen a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a szunnyadó fenevad, és hogyan érintené mindez az egész bolygót, azt is latolgatjja ...
Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben
Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.
- címkék:
- Föld
- geológia
- üvegházgázok
- mûanyag
- fenntarthatóság
- környezet
- nukleáris fegyver
- antropocén
- holocén
- atombomba
- metánhidrát
- fosszilis energiahordozó
- szén-dioxid kibocsátás
- metán emisszió
- fosszilis tüzelõanyagok
- nukleáris katasztrófa
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- földtörténet
- természetvédelem
- Címkefelhõ »
Túl gyorsan hûl ki a Föld, kihalhat az élet
Amíg a Föld felszíni és légköri hõmérséklete az elmúlt korok során mindig ingadozott, addig bolygónk belseje annak 4,5 milliárd évvel ezelõtti kialakulása óta folyamatosan hûlt. A folyamat a jövõben is tovább folytatódik, egészen addig, míg a Föld belsejének folyékony területei teljesen meg nem szilárdulnak. Ha ez bekövetkezik, az élet fennmaradásának feltételei megszûnnek.
- címkék:
- Föld
- lehûlés
- mag
- kihalás
- katasztrófa
- geológia
- élet
- bolygó
- Címkefelhõ »
A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon
Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hõmérsékleteken is.
Hatezer éve égõ tûz terjed Ausztráliában, elpusztít mindent, ami az útjába kerül
Az ausztráliai Sydney-tõl mindössze négyórányi autóútra kiolthatatlan tûz ég 6000 éve egy nemzeti parkban. Az „Égõ Hegyként" ismert földalatti tûz a világ legrégebbi ismert tüze, és kutatók számításai szerint sokkal régebb óta létezhet, mint korábban gondolták – írja a Science Alert tudományos portál cikke.
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytõl távol élni, egy biológus csapat szerint.
Ismeretlen barlangot találtak Mátraverebély-Szentkúton
Eddig nem ismert barlangot fedeztek fel Mátraverebély-Szentkúton, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai a nemzeti kegyhelyen található bazilikától mintegy 500 méterre, egy elhagyott kõbányában találták meg a természeti képzõdményt - olvasható a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely által hétfõn az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdõdhetett
A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelõtt lehet, hogy akkor kezdõdött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.
Soha nem látott ásványt fedeztek fel a Föld mélyébõl származó gyémántban.
Elsõ ízben azonosítottak természetben elõforduló nagy nyomású kalcium-szilikát perkovszkit (CaSiO3) ásványt a Föld alsóbb köpenyébõl, jelentették tegnap a kutatók az American Association for the Advancement of Science magazinban.
Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték
A Föld elsõ kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg õsi kõzetek vizsgálatával.
Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az õskontinensen, a Pangeán
A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tûnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erõk lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan idõszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas õskontinensen, a Pangeán.
Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövõnk számára
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlõdött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hõmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.
Megvizsgálták a pokol kútjának fenekét, és ijesztõ dolgokra bukkantak
Elõször vizsgálták meg a Barhout, a jemeni "pokoli kút" fenekét: a 112 méter mély üregben a kutatók kígyókra, elpusztult madarakra és barlangi gyöngyökre bukkantak - a legendák ellenére természetfeletti jelenségekre viszont nem.
Szoláris rádiójelekkel vizsgálják az olvadó sarki jégtakarókat
A Stanford Egyetem kutatói szerint az új módszer, hogy belelássunk a jégtakaróba a Napból jövõ rádiójeleket használva lehetõvé teheti a jégtábla alakulásának és a jégtábla tengerszint emelkedéshez való hozzájárulásának olcsó, kisenergiájú és széleskörû monitorozását.
Három hely a Börzsönyben, ahol aranyra bukkanhatunk
Nagytömegû vulkánok jobban hûthetik a Földet egy melegedõ világban
Kevés erõ a Földön, ami erõteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehûteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elõ. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hõmérséklet esést okozott.
- címkék:
- Föld
- Pinatubo
- környezetszennyezés
- vulkánok
- természetvédelem
- légszennyezés
- geológia
- zöld energia
- üvegházgázok
- tudomány
- szeizmológia
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- piroklaszt-ár
- szén-dioxid emisszió
- fosszilis tüzelõanyagok
- megújuló ernergiaforrások
- extrém idõjárás
- klímaváltozás
- földrengés
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- IPCC
- Címkefelhõ »
A tudósok talajtérképekkel segítik a bûnügyi nyomozók munkáját
De Patrice de Catritac a kanadai rendõrség kérésére talajtérképet készített, mely segít a nyomozóknak felderíteni a bûneseteket. A geokémikus júliusban, az éves geokémiai konferencián prezentálta a ténymegállapításait.
Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki
A ma részben összeomlásban lévõ Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idõ alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.
A Wisconsini Egyetemnek el kellett távolítania egy sziklát, mert a rasszizmust látták benne
A Wisconsini Egyetem pénteken eltávolított egy sziklát a madisoni tanszékérõl, mert a kisebbségi hallgatók szerint a szikla a rasszizmus szimbólumának tekinthetõ. A történelmi szimbólum eltávolítása nagyjából 50 ezer dollárba került - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt
Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetõk meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtõzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.
Váratlan fordulat: eltûnhettek a marsi élet bizonyítékai
Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az õsi életnyomokat õrzõ agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.
Városnyi méretû aszteroidák bombázták a Földet
Az õsi Földet a város méretû aszteroidák rendszeresen eltalálták. A dinoszauruszokat eltörlõhöz hasonló léptékû aszteroidabecsapódások a 3,5-2,5 milliárd évvel ezelõtti idõszakban átlagosan 15 millió évente ismétlõdtek.
Nincs magyarázat arra, amit a Holt-tenger mellett találtak
Egy eddig kizárólag csak meteoritokban azonosított, Földön kívüli ásványt találtak a Holt-tenger partvidékének üledékrétegeiben - írja a Science Alert. A szakértõk biztosak benne, hogy az anyag nem az ûrbõl érkezett, hanem itt keletkezett bolygónkon, kérdés, hogyan.
Pusztító szívverése van a Földnek
A Földet és az élõvilágot jelentõsen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlõdnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértõk szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".