geológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- földrengés
- vulkán
- földtörténet
- Mars
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hatezer éve égõ tûz terjed Ausztráliában, elpusztít mindent, ami az útjába kerül
Az ausztráliai Sydney-tõl mindössze négyórányi autóútra kiolthatatlan tûz ég 6000 éve egy nemzeti parkban. Az „Égõ Hegyként" ismert földalatti tûz a világ legrégebbi ismert tüze, és kutatók számításai szerint sokkal régebb óta létezhet, mint korábban gondolták – írja a Science Alert tudományos portál cikke.
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytõl távol élni, egy biológus csapat szerint.
Ismeretlen barlangot találtak Mátraverebély-Szentkúton
Eddig nem ismert barlangot fedeztek fel Mátraverebély-Szentkúton, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai a nemzeti kegyhelyen található bazilikától mintegy 500 méterre, egy elhagyott kõbányában találták meg a természeti képzõdményt - olvasható a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely által hétfõn az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdõdhetett
A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelõtt lehet, hogy akkor kezdõdött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.
Soha nem látott ásványt fedeztek fel a Föld mélyébõl származó gyémántban.
Elsõ ízben azonosítottak természetben elõforduló nagy nyomású kalcium-szilikát perkovszkit (CaSiO3) ásványt a Föld alsóbb köpenyébõl, jelentették tegnap a kutatók az American Association for the Advancement of Science magazinban.
Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték
A Föld elsõ kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg õsi kõzetek vizsgálatával.
Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az õskontinensen, a Pangeán
A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tûnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erõk lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan idõszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas õskontinensen, a Pangeán.
Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövõnk számára
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlõdött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hõmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.
Megvizsgálták a pokol kútjának fenekét, és ijesztõ dolgokra bukkantak
Elõször vizsgálták meg a Barhout, a jemeni "pokoli kút" fenekét: a 112 méter mély üregben a kutatók kígyókra, elpusztult madarakra és barlangi gyöngyökre bukkantak - a legendák ellenére természetfeletti jelenségekre viszont nem.
Szoláris rádiójelekkel vizsgálják az olvadó sarki jégtakarókat
A Stanford Egyetem kutatói szerint az új módszer, hogy belelássunk a jégtakaróba a Napból jövõ rádiójeleket használva lehetõvé teheti a jégtábla alakulásának és a jégtábla tengerszint emelkedéshez való hozzájárulásának olcsó, kisenergiájú és széleskörû monitorozását.
Három hely a Börzsönyben, ahol aranyra bukkanhatunk
Nagytömegû vulkánok jobban hûthetik a Földet egy melegedõ világban
Kevés erõ a Földön, ami erõteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehûteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elõ. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hõmérséklet esést okozott.
- címkék:
- Föld
- Pinatubo
- extrém idõjárás
- klímaváltozás
- földrengés
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- vulkánok
- természetvédelem
- légszennyezés
- geológia
- zöld energia
- üvegházgázok
- tudomány
- szeizmológia
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- piroklaszt-ár
- szén-dioxid emisszió
- fosszilis tüzelõanyagok
- megújuló ernergiaforrások
- IPCC
- Címkefelhõ »
A tudósok talajtérképekkel segítik a bûnügyi nyomozók munkáját
De Patrice de Catritac a kanadai rendõrség kérésére talajtérképet készített, mely segít a nyomozóknak felderíteni a bûneseteket. A geokémikus júliusban, az éves geokémiai konferencián prezentálta a ténymegállapításait.
Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki
A ma részben összeomlásban lévõ Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idõ alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.
A Wisconsini Egyetemnek el kellett távolítania egy sziklát, mert a rasszizmust látták benne
A Wisconsini Egyetem pénteken eltávolított egy sziklát a madisoni tanszékérõl, mert a kisebbségi hallgatók szerint a szikla a rasszizmus szimbólumának tekinthetõ. A történelmi szimbólum eltávolítása nagyjából 50 ezer dollárba került - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt
Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetõk meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtõzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.
Váratlan fordulat: eltûnhettek a marsi élet bizonyítékai
Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az õsi életnyomokat õrzõ agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.
Városnyi méretû aszteroidák bombázták a Földet
Az õsi Földet a város méretû aszteroidák rendszeresen eltalálták. A dinoszauruszokat eltörlõhöz hasonló léptékû aszteroidabecsapódások a 3,5-2,5 milliárd évvel ezelõtti idõszakban átlagosan 15 millió évente ismétlõdtek.
Nincs magyarázat arra, amit a Holt-tenger mellett találtak
Egy eddig kizárólag csak meteoritokban azonosított, Földön kívüli ásványt találtak a Holt-tenger partvidékének üledékrétegeiben - írja a Science Alert. A szakértõk biztosak benne, hogy az anyag nem az ûrbõl érkezett, hanem itt keletkezett bolygónkon, kérdés, hogyan.
Pusztító szívverése van a Földnek
A Földet és az élõvilágot jelentõsen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlõdnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértõk szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".
Mintha a pokol bejárata lenne - furcsa lyukat találtak a sivatagban
Démonokról szóló legendák és babonák lengik körbe azt a titokzatos lyukat, amit korábban Jemen keleti részén azonosítottak. Egyelõre a szakértõk sem tudják, miként keletkezett e természeti csoda, aminek még a mélységét sem tudják pontosan meghatározni - írja ismeretterjesztõ cikkében a Phys.org tudományos portál.
Sokkal több és pusztítóbb földrengés és cunami lehet a jövõben
Az Új-Mexikói Egyetem kutatói szerint az alábukási zónákban – ahol az óceáni lemez a kontinentális lemez alá bukik – a jelenleg becsültnél nagyobb lehet a cunamik és földrengések kockázata.
Egy 32 éven át tartó jelenség okozott katasztrofális földrengést
Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejû lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést - állapították meg a szingapúri Nanjang Mûszaki Egyetem (NTU) kutatói.
- címkék:
- földrengés
- geológia
- Címkefelhõ »
Újra feléledhet a Kárpát-medence vulkánja
Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja nemzetközi együttmûködésben 15 éve vizsgálja a székelyföldi Csomádot, ahol a Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörése volt. Legújabb eredményeik szerint még egy hosszan szunnyadó vulkán alatt is található kristálykása állapotú magmatározó. Ez pedig akár több százezer éven keresztül is folyamatosan fennállhat.
A világ „legizlandibb” jelenete: haláli nyugalommal röplabdáznak a kitörõ vulkán tövében
Villámgyorsan terjedt el az interneten a kitörõ vulkán mellett röplabdázó emberekrõl készült videó, amit gyorsan el is neveztek a „legizlandibb" jelenetnek. Nem csoda, hiszen a szigeten 140 vulkán van a kráterek száma pedig meghaladja az ezret.
Egy elveszett bolygó maradványait rejtheti a Föld mélye
4,5 milliárd évvel ezelõtt egy nagyjából Mars nagyságú objektum ütközhetett a Földdel. Egyes elméletek szerint ez a kozmikus karambol vezetett a Hold létrejöttéhez. Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a titokzatos égitest maradványai ott rejtõzhetnek a földköpenyben - írja a Science híroldala.
- címkék:
- Hold
- geológia
- bolygó
- becsapódás
- Theia
- Címkefelhõ »
Megdöbbentõ eredményre jutottak tudósok: ez rejtõzik a Föld belsejében
Tudósok azt állítják, hogy 4,5 milliárd évvel ezelõtt egy Theia nevû bolygó ütközött a korai Földdel és maradványai a mai napig rejtõznek a Föld belsejében.
- címkék:
- Föld
- geológia
- bolygó
- tudósok
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Felismered ezeket a kristályokat?
Egyre többen gyûjtenek kristályokat, hordják õket ékszerként, marokkõként. Te felismered õket? Töltsd ki kvízünket!
Különös dolgot talált a Hold sötét oldalát felderítõ kínai holdjáró
Különös formájú sziklát fedezett fel a kínai Jütu-2 holdjáró a Hold túloldalán. A kutatók kinézete miatt „mérföldkõnek" nevezték el az objektumot.
A hógolyó Föld létezése már nem puszta találgatás
A Caltech geológusa, Joseph Kirschvink 1989-ben tárta a világ elé a "hógolyó Föld" hipotézist. Ezt azóta számos klímamodell lefuttatása igazolta, sõt az utóbbi években egyre gyarapodnak az elméletet alátámasztó, kézzelfogható bizonyítékok is. Pár éve az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelõtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján.
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idõsíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetõen azonban a földtörténeti közeljövõben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Váratlanul felgyorsult a Föld forgása
Egyre gyorsabban forog a Föld, állapították meg kutatók. Egyelõre nem tudni, mi van a jelenség hátterében – írja a Phys.org tudományos portál.
Igazi tudományos szenzáció, amit a Mecsekben találtak
- címkék:
- Pécs
- Magyarország
- geológia
- tudomány
- Címkefelhõ »
Így változott meg Horvátország felszíne a földrengés miatt
A Sentinel-1 mûholdak adatai alapján elkészült az elsõ térkép azokról a felszíni változásokról, amiket a keddi horvátországi földrengés okozott.
- címkék:
- Horvátország
- földrengés
- geológia
- térkép
- Címkefelhõ »
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kõzetmintákat
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kõzetmintát.
Apokaliptikus pusztítást okozott tízezer éve egy megacunami
Egy óriási szökõár söpört végig a Földközi-tenger keleti partvidékén, a mai Izrael területén nagyjából tízezer évvel ezelõtt - állapították meg izraeli és amerikai kutatók.
- címkék:
- cunami
- geológia
- történelem
- régészet
- Címkefelhõ »
Angyal, szív és ördög a Marson
Három hónap alatt földrengések tízezrei rázták meg az Antarktiszt
Több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta - írták tanulmányukban a Chilei Egyetem kutatói, akiket meglepett a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.
- címkék:
- Antarktisz
- földrengés
- geológia
- Címkefelhõ »
Alaszka kis szigetei egyetlen, óriási vulkán részei lehetnek
Hatalmas ûrrobbanások nyomait õrzik a fák
A fényévekre történõ csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyûrûit vizsgálta.
Érdekli, hogy milyen volt az ország tízmillió évvel ezelõtt? A geológiai tanösvényeken megnézheti!
Nem kell ahhoz kõzetgyûjtõ kalapáccsal járkálni mindenfelé, hogy valakit érdekeljen a geológia. És még ha valaki nem akar elmerülni a kõzetek pontos megnevezésében vagy a különbözõ földtörténeti korok részletes leírásában, akkor is sok meglepetést tartogat egy-egy, a témára felhúzott kirándulás. Most olyan hazai geológiai tanösvényeket mutatunk önöknek, amelyek alapvetõen is kellemes kirándulások: vannak köztük hosszabbak-rövidebbek, és a földtani érdekességüket leszámítva is nagyon jó kis kiruccanást jelentenek az egész családnak.
Új óceán keletkezhet az afrikai sivatagban
Rejtett utakon jártunk a Káli-medence láthatatlan tavainak nyomában
A Káli-medence elég könnyen bekerült nálunk a „soha meg nem unós" kategóriában, de ezúttal nem a kõbõl rakott, romantikus kis házikókról, szõlõsdombok között megbúvó fehér templomtornyokról, a tanúhegyek és a csillogó Balaton bársonyos vizének látványáról szeretnénk ódákat zengeni. Sokkal inkább azokról a rejtett kis ösvényekrõl, amelyek általában nem kerülnek középpontba, amelyek kertek alatt és erdõk mélyén kanyarognak, mégis épp a táj lényegét mutatják meg.
Sokan azt hitték, rántott hús van a képen, aztán jött a döbbenet
Sajttal töltött rántott csirkemellnek látszó kristály képét osztotta meg egy 20 éves amerikai lány - írja a Vice magazin.
- címkék:
- geológia
- fotó
- ásvány
- kõ
- kép
- rántott hús
- Címkefelhõ »
Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson
Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szõtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott mûszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...
Elveszett kontinenst sikerült feltérképezni
A Föld rejtélyes nyolcadik kontinense nem található meg a hétköznapi térképeken. Nem csoda, hiszen területének csaknem 95 százaléka a Csendes-óceán mélyén van. Kutatók egy csoportja most minden eddiginél részletesebben térképezte fel Zélandiát - írja a Live Science tudományos magazin.
Megfejtették, honnan származik a legendás Hope gyémánt
A Föld alsó köpenyébõl, tehát háromszor akkora mélységbõl származik a Hope, vagyis Remény nevet viselõ legendás gyémánt, mint a legtöbb hasonló drágakõ.
- címkék:
- gyémánt
- geológia
- drágakõ
- geokémia
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért nem magasabbak a hegyek
Lehetnének-e magasabbak a földi hegységek? És ha nem, mi az akadálya? Geológusok meglepõ választ találtak: nem a felszíni erõk pusztító munkája, hanem a földkéreg teherbíróképessége szab gátat annak, hogy a hegyek az égig emelkedjenek.
Valami hatalmas dologra bukkantak a Föld mélyén
Modern képalkotó technikával hatalmas struktúrákat fedeztek fel a Föld magjának közelében. Az eredmény jól mutatja, mennyire keveset tudunk bolygónk belsõ szerkezetérõl – írja a Futurism tudományos portál.
- címkék:
- Föld
- földrengés
- geológia
- szerkezet
- mag
- Címkefelhõ »
Különös fotók, amik a Marson készültek
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthetõ: egy viszonylag kis kõzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhetõ geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kõzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk idõjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.