Egy amerikai fizikus rájött, hogyan utazhatunk vissza az időben

10 évesen veszítette el édesapját Ronald Mallett, akit HG Wells regényei és Einstein tudományos munkái inspiráltak arra, hogy elméleti fizikus legyen, és egész életét rááldozza arra, hogy időgépet építsen.

Rádiójelet fogtak a csillagászok egy messzi, messzi galaxisból

A jelet, mely a lehető legtávolabbi galaxisból érkezett, a "21 centiméteres vonal" vagy "hidrogénvonal" néven ismert különleges és jelentős hullámhosszon észlelték, amelyet semleges hidrogénatomok bocsátanak ki. 

Ezért volt legendás a szovjet atomkutatás generálisának munkatempója

Százhúsz éve, 1903. január 12-én született Igor Vasziljevics Kurcsatov, a szovjet atombomba atyja. Hihetetlen lendülettel és kitartással foglalkozott a mesterséges radioaktivitással és az uránhasadással. Munkatársai a leningrádi Műszaki Fizikai Intézetben sokszor csak „generális"-nak hívták, mert minden őt érdeklő dologban azonnal átvette a kezdeményező szerepet.

Aki az atomtitkot meg akarta osztani a szövetségesekkel

Hatvan éve, 1962. november 18-án halt meg Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus. Az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, 1938-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia is a tiszteletbeli tagjává választotta.

Megdöbbentő: fekete lyuk keletkezett a Földön

A fekete lyuk-analóggal az igazi fekete lyukaknál elméletileg létező, ám nehezen érzékelhető sugárzást keresték a tudósok.

A fénysebességnél is gyorsabban mozgott a démoni objektum

2017-ben a tudósok két neutroncsillag látványos ütközését figyelték meg, amely olyan erős sugárzást bocsátott ki, hogy a NASA szerint a felszabaduló energia egy szupernóva energiájához hasonlítható - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal sajtóközleményében. A kutatóknak most sikerült feldolgozniuk az ütközésből kinyert adatokat és látszólag megmagyarázhatatlannak tűnő dologra bukkantak: a fénynél hétszer gyorsabban mozgó anyagra. De valóban ez a helyzet, vagy az egész csupán illúzió?

Hárman kapták idén a fizikai Nobel-díjat

Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Akár 15 év börtönbüntetést is kaphat az osztályfőnökét hátba szúró győri gimnazista

Elege lett a fizikatanárából, ezért eldöntötte, hogy ha a dolgozatára rossz értékelést kap, leszúrja. A hármast rossz jegynek tartotta, ezért hátba szúrta a tanárnőt az akkor 17 éves diák. 

A koreai nukleáris fúziós reaktor eléri a 100 millió Celsius-fokot 30 másodpercen át

Egy hosszantartó, stabil kísérlet a legújabb bizonyítéka annak, hogy a nukleáris fúzió a fizikai problémától a mérnöki problémára tér át.

Sötét anyag: Eljött az idő, hogy feladtuk a keresését?

Több évtizedes kevés eredménnyel járó sötét anyag keresés után, néhány kutató azt mondja, komolyabban kellene vennünk egy új gravitációelmélet lehetőségét.

Plazmák alkalmazásával elkészíthetik a világ legerőteljesebb lézerét

Mivel a plazma nagyon intenzív fényt képes alakítani anélkül, hogy károsodna, használható lehet a létező lézereknél több ezerszer erősebb lézerek komponensének gyártásához.

Tudja-e, hogy ki volt a 17. század egyik legragyogóbb elméje?

Háromszázhatvan éve, 1662. augusztus 19-én halt meg Párizsban a 17. század egyik legragyogóbb elméje, a francia Blaise Pascal, aki maradandót alkotott a matematika, a fizika és a filozófia területén is. Gondolatok című műve nem csak a francia próza remekműve, de a nyugati és keresztény gondolkodás egyik csúcspontja is. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez, mechanikus számológépet szerkesztett, megalapozta a projektív geometriát, kidolgozta másokkal közösen a valószínűség matematikai elméletét.

Első ízben erősítették meg egy nukleáris fúzió kísérletben a gyulladást

Egy 2021-es kísérlet elérte a nukleáris gyulladás mérföldkövét, amit az adatok elemzése most megerősített – de a tavalyi év során nem sikerült megismételni a gyulladást.

Fizikusok kiszámolták mekkora az a műugró magasság, ahonnan az ember biztonságosan műugrást végezhet

3 dimenziós nyomtatott modellekkel és egy tartályba dobva őket, a kutatók megtalálták azt a magasságot, ahonnan az emberek merülhetnek, mielőtt sérülést okozó erőkkel találkoznának. 

Lézert lőve az égbe, át lehet irányítani a villám útját

Úgy tűnik, hogy egy hegyen lévő toronyból kilőtt lézer visszairányítja a villámot az égbe, és ezzel a viharfelhők kisülését, a villámlást biztonságossá lehet tenni.

Párhuzamos világba vezető átjáró nyílt Svájcban?

Kedden ismét üzembe helyezték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt. Három évnyi frissítés és karbantartás után azonnal három egzotikus részecskét figyelt meg a szerkezet. Ennek nyomán rögtön meg is jelentek az első összeesküvés-elméletek.

Magyar kutatók is részt vesznek a világ első demonstrációs fúziós erőművének tervezésében

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) is részt vesz Európa első demonstrációs fúziós erőműve, a DEMO koncepciójának tervezésében. A DEMO az első olyan fúziós berendezés, amellyel a kutatók az évszázad közepére demonstrálni tudják, hogyan lehet 300–500 megawatt tiszta és biztonságos fúziós villamos energiát termelni hálózati felhasználásra.

Egzotikus részecskéket észleltek Svájcban

Három új "egzotikus részecskét" sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.

Fizikusok kiszámították pontosan, hogy egy gyümölcshalom mikor fog leesni

Számítógép szimulációk megmutatják annak feltételeit, hogy eltávolítva egy narancsot egy halomból mikor okot gyümölcslavinát. - írja  New Scientist magazin.

Magyar rekord lett a brutális fizikai kísérletekből

Új rekord született, a valaha volt legmagasabban, 50 méterrel az utcaszint felett tartott fizikaórát Härtlein Károly a BME parkolójában. A hazai tudományos ismeretterjesztés egyik kiemelkedő alakja a paksi atomerőmű emelőkosaras tűzoltóautójának magasra emelt kosarából mutatott be fizikai kísérleteket.

Olyan ütemben tágul az univerzum, hogy erre a modern fizika sem tud választ adni

Alapjaiban változtathatja meg az űrkutatást és a csillagászatot az a felfedezés, amelyről most közölt friss információkat a NASA. Az amerikai szervezet gigászi adatelemzési munka eredményéről számolt be, és jelenleg a tudósok sem tudják, mihez kezdjenek az egymásnak ellentmondó számokkal.

Brutális fizika a szabadban címmel rendeztek rendhagyó fizika bemutatót gyerekeknek

Ultraerős fény-anyag kölcsönhatást mutattak ki magyar kutatók

A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a Nano Letters című vezető tudományos lapban számoltak be új eredményükről, ultraerős fény-anyag kölcsönhatás nanoskálán történő kimutatásával kapcsolatban, a felfedezésről készült illusztráció a folyóirat címlapjára került. Az eredmények új nanoelektronikai eszközök és ultraérzékeny detektorok kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá.

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok

Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Sokkolta a fizikusokat egy kísérlet, minden borulhat, amit az univerzumról gondolunk

Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.

Nem fizikát, hanem életszeretetet tanultam Stephen Hawkingtól

Mai szóhasználattal élve talán tudóscelebnek nevezhetnénk Stephen Hawkingot, akit még az is ismer, aki semmit sem konyít a fizikához, vagy a reáltárgyakhoz. A kivételes képességű kutató megváltoztatta a fizikáról alkotott képet, emberibbé, sokak számára vonzóvá tette ezt a tudományágat, azonban emellett képes volt még valamire. Megtanított élni, értékelni mindazt, ami nekünk megadatott.

Einstein milliméterre pontosan jósolt

Einstein általános relativitáselmélete azt jósolja, hogy az idő múlása függ a gravitációs mezőben elfoglalt helyzettől. Az amerikai JILA fizikusainak kísérletében két atomóra közül az egyik csupán egy milliméterrel volt magasabban, mint a másik, de már más tempóban ketyegtek.

Először sikerült időkristályokat megfigyelni

Az időkristályok rejtélyes részecske konfigurációk, amik folyton váltanak és felhasználhatóak a kvantumszámítógépekhez - írja Stephan Rachel, a Melbourne Egyetem docense az egyetem honlapján.

Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.

A játékelmélet megmutatja, hogy zsúfolódnak az emberek a vonatokon csúcsidőben

A játékelmélet és a komplex rendszerek fizikájának kombinációjával lehetséges modellezni a csúcsidőbeli ingázó tömeg viselkedését.

Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot

Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), szombaton a résztvevők előadásokat hallhatnak, érdekes kísérleteket láthatnak, bemutatkoznak a kutatócsoportok, s az is kiderül, milyen széles körben hasznosítható a fizikus diploma - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká

A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.

Nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.

Kutatók feltárták az almák morfogenezisét

Elmélettel, numerikus szimulációkkal és labor kísérletekkel a Londoni Egyetem és a Harvard kutatói vezette csapat először mutatta be, hogy az almák hogyan szerzik különböző alakjukat.

Egy kínai kutató meglepő kapcsolatot talált az autók és a buborékok viselkedése közt

A természetben időnként ismétlődnek a mintázatok. A spirálok megjelennek a napraforgóban és a hurrikánokban. Az ágak felbukkannak az erekben és a villámlásban. Limiao Zhang a Massachusets Institute of Technology doktorandusza egy másik hasonlóságot talált: az utcai forgalom és a forrásban lévő víz között, ami összefüggésben van a nukleáris zónaolvadásokkal.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Így készül: a szárazelem

Napjaink szárazelemei kényelmes megoldást nyújtanak azok számára, akik kisebb-nagyobb elektronikai cikkeiket szeretnék működésre bírni. A választék azonban nem volt mindig olyan színes, mint mostanság.

Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz

Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.

Felvételi 2021: Itt vannak a természettudomány képzési terület ponthatárai

Az idei évben 101 881-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ebből 4354-en célozták meg a természettudomány képzési területet. Mutatjuk, milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes szakokra!

Ilyen ponthatárokra számíthatsz természettudomány képzési területen

A természettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai a biológia, matematika, fizika szakok. Ezek közül jelentkeztél valamelyikre, de nem tudod milyen esélyekkel indulsz? Összeszedtük neked az elmúlt 5 év ponthatárait, mutatjuk!

Megdőlhet egy klasszikus fizikai elmélet: részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd: az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Így készülj tudatosan a középiskolában, hogy később orvos lehess!

Az orvostudomány a társadalom számára az egyik leghasznosabb tudományág, ez a közel két éve tartó COVID-19 koronavírus-járvány ideje alatt abszolút tanúbizonyságot nyert.

Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az űrszonda

Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab űrszonda.

Földrengésekről vallanak az óceánfenéki optikai adatkábelek

Az óceánok mélyén futó optikai adattovábbító kábeleket egyfajta szeizmográfként is használhatjuk – állítják geofizikusok. A bennük futó fény polarizációjának parányi változásaiból deformációkra lehet következtetni, amelyek pedig árulkodnak az óceánfenék történéseiről.

Levéltárost keres Hawking munkáinak katalogizálására a Cambridge-i Egyetem

Levéltárost keres a Cambridge-i Egyetem könyvtára Stephen Hawking fizikus tízezer oldalas achívumának katalogizálására, amelyet közkinccsé akarnak tenni az interneten, és amelyet kutatási célokra is felhasználhatnak a jövőben a tudósok.

Elképesztő összegért kelt el Einstein kézzel írt híres egyenlete

Több mint 1,2 millió dollárért kelt el Albert Einstein levele, amelyben saját kezűleg leírja híres E=mc2 képletét. A vételár háromszorosa annak, amire számítottak az aukciósház szakemberei.

Szaktanári vélemény a fizika érettségiről!

Szaktanárunk, Csóré András, a BME fizika tanára szerint az idei feladatsor nem volt nehéz, de az egyik feladat meglepetést okozott a diákoknak. Itt vannak a részletek!

Érettségi 2021: Fizika középszintű írásbeli érettségi megoldások

Kedden 8 órától kezdődően írták meg a középiskolások a fizika írásbeli érettségit. Az Oktatási Hivatal május 19-én reggel közzétette az írásbeli érettségi vizsga feladatainak hivatalos megoldásait, közép- és emelt szinten egyaránt. A megoldásokat ebben a cikkben találod.

Fizikaérettségi - mi várható?

Május 18-án, kedden írják a diákok a fizikaérettségit. Szaktanárunk, Dr. Csóré András, a BME oktató tudományos munkatársa elmondta, szerinte mire lehet számítani és milyen hibák fordulnak elő a leggyakrabban! Mutatjuk a részleteket!

Érettségizz a SuliLife-fal! Minden a fizikaérettségihez egy helyen!

Az utolsó természettudományi tárgy, melyből érettségit tehettek, az időrendben idén is a fizika.

Erősödő nukleáris reakciót észleltek Csernobil mélyén

35 évvel a katasztrófa után újra beindult a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik alagsori szobájában. Újabb katasztrófától azonban a szakértők szerint nem kell tartani – olvasható az IFL Science tudományos portálon.

Kizárólag ezeket a segédeszközöket használhatod érettségin!

Többnyire elég pontosan szabályozott, hogy milyen segédeszközöket használhatsz az érettségin. Összegyűjtöttük neked, hogy mit vihetsz magaddal a nagy napra – ezeket vidd, mást ne!

Érettségi 2021: Jé, hát ilyen tárgyakból is lehet vizsgázni?

Hamarosan kezdődik az érettségi, és ezzel az összeállítással most úgy kapcsolódhatsz ki, hogy azért „témánál is maradsz" – avagy, megnéztük, hogy a hagyományos tárgyakon túl miből lehet még érettségi vizsgát tenni. Egyiken-másikon talán meglepődsz...

Érettségi 2021: Ezt várják el tőled fizika emelt szinten!

Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintű vizsgáján. Következzen a fizika emelt szintű vizsga!

Érettségi 2021: Ezt várják el tőled fizika középszinten!

Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintű vizsgáján. Következzen a fizika középszintű vizsga!

Magyarázatot találtak a Marson megfigyelt rejtélyes fekete pókokra

Furcsa, pókszerű fekete foltokat fotózott a Marson a NASA egyik űrszondája. Kutatók most kísérletben is reprodukálták a képződmények keletkezését.

KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi fizika példák?

Jó voltál fizikából vagy csak érdekeltek a külnleges feladatok? Akármelyik is, ezeket a fejtörőket érdemes megcsinálnod, ha néhány percnyi különleges kikapcsolódásra vágysz! 

Horror a levegőben: para tények a repülésről

Emlékszel még arra, amikor a régi szép időkben, 2019-ben (vagy ha szerencséd volt, 2020 legelején) utazhattál, repülőre ülhettél? Most sajnos erre nincs lehetőség, bár lehet, nem is olyan nagy baj. Ismerd meg a következő horrorisztikus tényeket a repülésről, amik lehet, könnyebbé teszik az utazás hiányának elviselését.

A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei

Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.

Különleges jégvariánst azonosítottak

Amikor a víz normál körülmények között megfagy, jég keletkezik. Ezen az általánosan ismert formáján kívül azonban már eddig is a jég további 17 megjelenési változatát fedezték fel tudósok. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint pedig rábukkantak egy újabb egzotikus variánsra, a 19-es számú jégre (Eis XIX).

Fénnyel működő "repülő szőnyeget" alkottak a tudósok

Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, ami jött, arra senki se számított

Hihetetlennek tűnő videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védőfelszerelés nélkül belecsap a tűzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?

Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak

A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.

Akik megmutatták, honnan szép nyerni – Az első Nobel-díjas nők története II. rész

"Women Who Changed The World" – ez a felirat olvasható a Nobel-díj hivatalos weboldalán, ahol a valaha volt összes női díjazott listáját találjuk. Valóban: azok, akik részesülnek ebben az elismerésben, mindnyájan hozzájárultak legalább ahhoz, hogy a tudomány és a kultúra területén mindenki egyenlő elbírálás alá essék. Nobel-díjas nőkről szóló cikksorozatunk olyan tudósok, művészek és közéleti szereplők életútját és munkásságát mutatja be, akikre ma is példaképként tekinthetünk tehetségük, kitartásuk és szorgalmuk okán. E cikkben az orvosi, az irodalmi és a közgazdasági kategóriákban elsőként díjazott nőkről olvashatsz.

A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékű – pályázatot, amely jelentős mértékű hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdődik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.

Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Senki nem tudott bonyolult kísérleteket ilyen egyszerűen elmagyarázni

Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, egy egész ország tanára.

Az univerzum nagy titka: Fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Ősi civilizáció vagy a természet hozta létre az első atomreaktorokat?

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a világ eddig ismert legősibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre őket, míg az összeesküvés-hívők az idegenek kezét sejtik a dologban.

Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj

A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévő szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.

Új laboratóriumok kezdik működésüket a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettő a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.

Jelentős magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora

Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító

A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.

Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.

Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre

Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés kutatói, akik a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseiről.

ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ működésének megértését

Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését.

Egy chipen elférő részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok

A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.

A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni

Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.

Idegen világokra vadászó tudósok kapták a fizikai Nobel-díjat

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok

Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsőbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.

Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport

Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.

A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.

Palkovics: Kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre

Csaknem 400 tudóst, kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésű konferenciára – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Új kísérlettel bővül a nagy hadronütköztető

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma

Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.

2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az első génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.

Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra

Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották

Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményről a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.

Nobel-díjat értek a lézerfizikai felfedezések

A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai

Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.

Telkes Mária fizikus Amerikában sztár volt, itthon alig ismerik

Úttörő eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban egy magyar fizikusnő, Telkes Mária, azonban nevét itthon alig ismeri valaki. Az ő tervei alapján építették meg az első télen-nyáron napelemekkel fűthető házat. 

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.

A 3 éves Freya Mason tudományos kísérletekkel lett Youtube-sztár

A hároméves Freya Mason tudományos kísérletekkel szerzi magának és Youtube-csatornájának a követőket. A hihetetlenül aranyos lány egyébként egy normális gyerek, aki rajong a tudományokért. 

Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát

Hajlékonnyá válik a világ természetben előforduló legkeményebb anyaga, a gyémánt, ha nanoméretű tűkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban.