fizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fény
- Kroó Norbert
- Fodor Zoltán
- keletkezés
- biológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetõvé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot
Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetõvé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.
Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen
Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), szombaton a résztvevõk elõadásokat hallhatnak, érdekes kísérleteket láthatnak, bemutatkoznak a kutatócsoportok, s az is kiderül, milyen széles körben hasznosítható a fizikus diploma - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkezõ nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.
Nagyszabású fotonikai kutatások kezdõdnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdõdnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- Címkefelhõ »
Kutatók feltárták az almák morfogenezisét
Elmélettel, numerikus szimulációkkal és labor kísérletekkel a Londoni Egyetem és a Harvard kutatói vezette csapat elõször mutatta be, hogy az almák hogyan szerzik különbözõ alakjukat.
Egy kínai kutató meglepõ kapcsolatot talált az autók és a buborékok viselkedése közt
A természetben idõnként ismétlõdnek a mintázatok. A spirálok megjelennek a napraforgóban és a hurrikánokban. Az ágak felbukkannak az erekben és a villámlásban. Limiao Zhang a Massachusets Institute of Technology doktorandusza egy másik hasonlóságot talált: az utcai forgalom és a forrásban lévõ víz között, ami összefüggésben van a nukleáris zónaolvadásokkal.
Ûrcentrumot alapított az ELTE, ûrtudományi képzés is indul
Asztrofizikai és ûrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és ûrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.
Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltûnni az égen
A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy õsi csillag tízmilliárd ezelõtti megsemmisülése, aminek fénye elõször 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble ûrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhetõ – írja a Live Science.
Így készül: a szárazelem
Napjaink szárazelemei kényelmes megoldást nyújtanak azok számára, akik kisebb-nagyobb elektronikai cikkeiket szeretnék mûködésre bírni. A választék azonban nem volt mindig olyan színes, mint mostanság.
- címkék:
- fizika
- tudomány
- érdekesség
- Címkefelhõ »
Ettõl a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz
Elõször sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.
Felvételi 2021: Itt vannak a természettudomány képzési terület ponthatárai
Az idei évben 101 881-an jelentkeztek valamilyen felsõoktatási intézménybe, ebbõl 4354-en célozták meg a természettudomány képzési területet. Mutatjuk, milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes szakokra!
Ilyen ponthatárokra számíthatsz természettudomány képzési területen
A természettudomány képzési terület legnépszerûbb szakjai a biológia, matematika, fizika szakok. Ezek közül jelentkeztél valamelyikre, de nem tudod milyen esélyekkel indulsz? Összeszedtük neked az elmúlt 5 év ponthatárait, mutatjuk!
Megdõlhet egy klasszikus fizikai elmélet: részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd
Szupererõs részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd: az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.
- címkék:
- Föld
- Rák-köd
- részecskegyorsító
- fizika
- bolygó
- Címkefelhõ »
Így készülj tudatosan a középiskolában, hogy késõbb orvos lehess!
Az orvostudomány a társadalom számára az egyik leghasznosabb tudományág, ez a közel két éve tartó COVID-19 koronavírus-járvány ideje alatt abszolút tanúbizonyságot nyert.
Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az ûrszonda
Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab ûrszonda.
Földrengésekrõl vallanak az óceánfenéki optikai adatkábelek
Az óceánok mélyén futó optikai adattovábbító kábeleket egyfajta szeizmográfként is használhatjuk – állítják geofizikusok. A bennük futó fény polarizációjának parányi változásaiból deformációkra lehet következtetni, amelyek pedig árulkodnak az óceánfenék történéseirõl.
- címkék:
- földrengés
- fizika
- fény
- optika
- óceán
- adatkábel
- Címkefelhõ »
Levéltárost keres Hawking munkáinak katalogizálására a Cambridge-i Egyetem
Levéltárost keres a Cambridge-i Egyetem könyvtára Stephen Hawking fizikus tízezer oldalas achívumának katalogizálására, amelyet közkinccsé akarnak tenni az interneten, és amelyet kutatási célokra is felhasználhatnak a jövõben a tudósok.
- címkék:
- Stephen Hawking
- fizika
- tudomány
- Hawking
- Címkefelhõ »
Elképesztõ összegért kelt el Einstein kézzel írt híres egyenlete
Több mint 1,2 millió dollárért kelt el Albert Einstein levele, amelyben saját kezûleg leírja híres E=mc2 képletét. A vételár háromszorosa annak, amire számítottak az aukciósház szakemberei.
- címkék:
- Albert Einstein
- fizika
- egyenlet
- fizikus
- Címkefelhõ »
Szaktanári vélemény a fizika érettségirõl!
Szaktanárunk, Csóré András, a BME fizika tanára szerint az idei feladatsor nem volt nehéz, de az egyik feladat meglepetést okozott a diákoknak. Itt vannak a részletek!
Érettségi 2021: Fizika középszintû írásbeli érettségi megoldások
Kedden 8 órától kezdõdõen írták meg a középiskolások a fizika írásbeli érettségit. Az Oktatási Hivatal május 19-én reggel közzétette az írásbeli érettségi vizsga feladatainak hivatalos megoldásait, közép- és emelt szinten egyaránt. A megoldásokat ebben a cikkben találod.
Fizikaérettségi - mi várható?
Május 18-án, kedden írják a diákok a fizikaérettségit. Szaktanárunk, Dr. Csóré András, a BME oktató tudományos munkatársa elmondta, szerinte mire lehet számítani és milyen hibák fordulnak elõ a leggyakrabban! Mutatjuk a részleteket!
Érettségizz a SuliLife-fal! Minden a fizikaérettségihez egy helyen!
Az utolsó természettudományi tárgy, melybõl érettségit tehettek, az idõrendben idén is a fizika.
Erõsödõ nukleáris reakciót észleltek Csernobil mélyén
35 évvel a katasztrófa után újra beindult a maghasadás a csernobili atomerõmû egyik alagsori szobájában. Újabb katasztrófától azonban a szakértõk szerint nem kell tartani – olvasható az IFL Science tudományos portálon.
Kizárólag ezeket a segédeszközöket használhatod érettségin!
Többnyire elég pontosan szabályozott, hogy milyen segédeszközöket használhatsz az érettségin. Összegyûjtöttük neked, hogy mit vihetsz magaddal a nagy napra – ezeket vidd, mást ne!
Érettségi 2021: Jé, hát ilyen tárgyakból is lehet vizsgázni?
Hamarosan kezdõdik az érettségi, és ezzel az összeállítással most úgy kapcsolódhatsz ki, hogy azért „témánál is maradsz" – avagy, megnéztük, hogy a hagyományos tárgyakon túl mibõl lehet még érettségi vizsgát tenni. Egyiken-másikon talán meglepõdsz...
Érettségi 2021: Ezt várják el tõled fizika emelt szinten!
Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintû vizsgáján. Következzen a fizika emelt szintû vizsga!
Érettségi 2021: Ezt várják el tõled fizika középszinten!
Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintû vizsgáján. Következzen a fizika középszintû vizsga!
Magyarázatot találtak a Marson megfigyelt rejtélyes fekete pókokra
Furcsa, pókszerû fekete foltokat fotózott a Marson a NASA egyik ûrszondája. Kutatók most kísérletben is reprodukálták a képzõdmények keletkezését.
KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi fizika példák?
Jó voltál fizikából vagy csak érdekeltek a külnleges feladatok? Akármelyik is, ezeket a fejtörõket érdemes megcsinálnod, ha néhány percnyi különleges kikapcsolódásra vágysz!
Horror a levegõben: para tények a repülésrõl
Emlékszel még arra, amikor a régi szép idõkben, 2019-ben (vagy ha szerencséd volt, 2020 legelején) utazhattál, repülõre ülhettél? Most sajnos erre nincs lehetõség, bár lehet, nem is olyan nagy baj. Ismerd meg a következõ horrorisztikus tényeket a repülésrõl, amik lehet, könnyebbé teszik az utazás hiányának elviselését.
- címkék:
- repülés
- horror
- utazás
- repülõgép
- fizika
- Para
- félelmetes
- Címkefelhõ »
A légörvénybe került õsleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztetõ (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hõmérsékletûvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni elsõ ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlõdését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Különleges jégvariánst azonosítottak
Amikor a víz normál körülmények között megfagy, jég keletkezik. Ezen az általánosan ismert formáján kívül azonban már eddig is a jég további 17 megjelenési változatát fedezték fel tudósok. A Nature Communications címû tudományos lapban megjelent tanulmány szerint pedig rábukkantak egy újabb egzotikus variánsra, a 19-es számú jégre (Eis XIX).
Fénnyel mûködõ "repülõ szõnyeget" alkottak a tudósok
Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, ami jött, arra senki se számított
Hihetetlennek tûnõ videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védõfelszerelés nélkül belecsap a tûzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?
- címkék:
- fizika
- videó
- tudomány
- jelenség
- Címkefelhõ »
Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak
A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.
- címkék:
- kvantumfizika
- fizika
- tudomány
- UniTop
- Címkefelhõ »
Akik megmutatták, honnan szép nyerni – Az elsõ Nobel-díjas nõk története II. rész
"Women Who Changed The World" – ez a felirat olvasható a Nobel-díj hivatalos weboldalán, ahol a valaha volt összes nõi díjazott listáját találjuk. Valóban: azok, akik részesülnek ebben az elismerésben, mindnyájan hozzájárultak legalább ahhoz, hogy a tudomány és a kultúra területén mindenki egyenlõ elbírálás alá essék. Nobel-díjas nõkrõl szóló cikksorozatunk olyan tudósok, mûvészek és közéleti szereplõk életútját és munkásságát mutatja be, akikre ma is példaképként tekinthetünk tehetségük, kitartásuk és szorgalmuk okán. E cikkben az orvosi, az irodalmi és a közgazdasági kategóriákban elsõként díjazott nõkrõl olvashatsz.
A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékû – pályázatot, amely jelentõs mértékû hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdõdik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedõbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplõje. Sok mindent köszönhetünk neki, így például õ alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de õ konstruálta az elsõ tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Senki nem tudott bonyolult kísérleteket ilyen egyszerûen elmagyarázni
Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas fõiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedõ alakja, egy egész ország tanára.
- címkék:
- Öveges József
- fizika
- tanár
- kísérlet
- Címkefelhõ »
Az univerzum nagy titka: Fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idõ
Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersûrû elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.
Õsi civilizáció vagy a természet hozta létre az elsõ atomreaktorokat?
A véletlennek köszönhetõen fedezték fel a világ eddig ismert legõsibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre õket, míg az összeesküvés-hívõk az idegenek kezét sejtik a dologban.
Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj
A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévõ szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- fekete lyuk
- Címkefelhõ »
Új laboratóriumok kezdik mûködésüket a Wigner Fizikai Kutatóközpontban
Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettõ a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg mûködését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.
Jelentõs magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora
Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyû európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentõs része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba
Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.
Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító
A CERN Nagy Hadronütköztetõjénél (LHC) mûködõ ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmû jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelõs Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.
Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot
Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.
- címkék:
- részecskefizika
- sötét anyag
- fizika
- Címkefelhõ »
Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre
Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttmûködés kutatói, akik a Nature címû tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseirõl.
ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ mûködésének megértését
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ mûködésének megértését.
- címkék:
- fizika
- ELTE
- Címkefelhõ »
Egy chipen elférõ részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok
A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövõben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.
A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni
Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.
Idegen világokra vadászó tudósok kapták a fizikai Nobel-díjat
A csillagászati kutatások terén elért úttörõ eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- csillagászat
- Nobel-díj
- fizika
- Címkefelhõ »
Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok
Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsõbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.
Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport
Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.
A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szûréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.
- címkék:
- fizika
- ELTE
- Nature
- Címkefelhõ »
Palkovics: Kiemelkedõ fizikusokat várnak júliusban Szegedre
Csaknem 400 tudóst, kiemelkedõ fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésû konferenciára – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
- címkék:
- Palkovics László
- fizika
- Címkefelhõ »
Új kísérlettel bõvül a nagy hadronütköztetõ
Új kísérlettel bõvül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetõjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyû, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni õket.
Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma
Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bõvült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
2018 legjelentõsebb felfedezései, találmányai - 1. rész
Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az elsõ génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.
Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra
Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották
Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahõmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményrõl a svédországi Chalmers Mûszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.
Nobel-díjat értek a lézerfizikai felfedezések
A lézerfizika területén elért úttörõ eredményeiért az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- Címkefelhõ »
Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas mûszerrel
Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg mûködését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõ gyûrûje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerûbb berendezése, a tudományos sztármûszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.
A szemünk elõtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmibõl elõtûnõ, majd elenyészõ részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlõdését.
Telkes Mária fizikus Amerikában sztár volt, itthon alig ismerik
Úttörõ eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban egy magyar fizikusnõ, Telkes Mária, azonban nevét itthon alig ismeri valaki. Az õ tervei alapján építették meg az elsõ télen-nyáron napelemekkel fûthetõ házat.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezsõ, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfõn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) mûködõ szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
A 3 éves Freya Mason tudományos kísérletekkel lett Youtube-sztár
A hároméves Freya Mason tudományos kísérletekkel szerzi magának és Youtube-csatornájának a követõket. A hihetetlenül aranyos lány egyébként egy normális gyerek, aki rajong a tudományokért.
Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát
Hajlékonnyá válik a világ természetben elõforduló legkeményebb anyaga, a gyémánt, ha nanoméretû tûkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science címû tudományos folyóiratban.
Kiderült, mi történik a leadott kilókkal
Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogy hova lesznek azok a kilók, amelyektõl sikerül megszabadulnod a fogyás során. Most kiderült!
Szabad szemmel is látható atomot fényképeztek
Szabad szemmel is látható stroncium atomról készített felvételt egy fotós, a kép a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsának 2018-as fotópályázatát is megnyerte.
- címkék:
- fizika
- atom
- stroncium
- Év Fotója
- Címkefelhõ »
Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, aztán jött a döbbenet
Hihetetlennek tûnõ videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védõfelszerelés nélkül belecsap a tûzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?
- címkék:
- fizika
- mutatvány
- veszélyes
- Címkefelhõ »
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegû fekete lyukak olvadtak össze.
Csúcskonferencia lesz Budapesten
Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erõkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.
- címkék:
- Budapest
- energia
- konferencia
- fizika
- MTA
- Címkefelhõ »
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése
Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörõ munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.
Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden
Az anyagok felületén zajló atomi szintû folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfõn kezdõdõ 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science - ECOSS) - közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke.
- címkék:
- fizika
- felület
- felülettudomány
- Címkefelhõ »
Szupererõs mágnest fejlesztették ki amerikai kutatók
A világ legerõsebb, 41,4 tesla erejû mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.
- címkék:
- fizika
- mágnes
- tesla (mágnes)
- Címkefelhõ »
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika
A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhetõ. Érdekes dolgot figyelhetünk meg fõzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettõbe sohasem, ellentétben a fa- vagy mûanyag pálcával.
Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerõsebb röntgenlézer
Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érõ összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerõsebb röntgenlézere.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridõ fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az elsõ két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedõbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplõje. Sok mindent köszönhetünk neki, így például õ alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de õ konstruálta az elsõ tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több idõnk legyen
Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis idõt, a rossz hír pedig az, hogy az elõzõ évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- fizika
- tudomány
- Címkefelhõ »
Három tudós kapta a fizikai Nobel-díjat
Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésû tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- anyag
- Címkefelhõ »
Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg
A steril neutrínó nevû feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken mûködõ jeges részecskeelemzõvel kétévnyi mennyiségnek megfelelõ adatot elemeztek.
Eltûnt az évszázad felfedezésére utaló jel
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegû új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”.
Kísérletekkel népszerûsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek
A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Így kell megakadályozni a dobozos italok kispriccelését nyitáskor
Biztos sok embert spriccelt már le az ital a szénsavas dobozos üdítõ vagy sör kinyitásakor. Sokan a doboz ütögetésével próbálják ezt megakadályozni. Most tudományosan is beigazolódott: leghatékonyabb a spriccelés ellen a doboz tetejének ütögetése kinyitás elõtt.
- címkék:
- fizika
- ital
- üdítõ
- nyitás
- spriccelés
- Címkefelhõ »
Eddig ismeretlen erõt találtak magyar fizikusok
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erõt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- felfedezés
- MTA
- Nature
- Címkefelhõ »
Legyen Ön is atomfizikus!
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségû adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetõvel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.
A világ legnagyobb esõmérõje lehet a nagy hadronütköztetõ
A világ legnagyobb esõmérõjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetõjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyûrû hosszában bekövetkezõ apró változásokat vizsgálják.
- címkék:
- nagy hadronütköztetõ
- LHC
- fizika
- esõ
- CERN
- Címkefelhõ »
Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit
A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerõsítik, elképzelhetõ, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket.
Az olvadt réz sem pusztítja el a hamburgert, állítja egy videó
Az emberi tudatlanságot nagyon könnyû kihasználni, különösen, ha még különbözõ elõítéletek is terjednek az adott témakörrel kapcsolatban. Ilyen jelenséget használ ki az a videó, amelyben látszólag épen marad az olvadt rézzel leöntött hamburger.
- címkék:
- réz
- fizika
- videó
- hamburger
- Címkefelhõ »
Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait
Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.
Ilyen a gravitációs hullámok hangja
Kétségkívül az év, sõt, könnyen lehet, hogy az évtized felfedezését jelentették be csütörtökön: beigazolódott Einstein elmélete, kutatók összeolvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámokat találtak. Most azt is hallhatjuk, milyen hanghatásokkal jár egy ilyen ütközés a világûrben.
Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok
A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idõ szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.